Ez a gomba segíthet új agysejteket növeszteni?

Fordította: Szendi Gábor

Az Oroszlánsörény gomba hatóanyagai révén serkenti a szellemi képességek megőrzését és visszanyerését

 

 

ID 328711889 Š Vetre Antanaviciute-meskauskiene | Dreamstime.com

Dióhéjban

• Az oroszlánsörény gomba (Hericium erinaceus) hosszú múltra tekint vissza a hagyományos gyógyászatban, és a kutatások azt mutatják, hogy a bioaktív vegyületek kivonata elősegíti az idegsejtek kivetülését és a más idegsejtekhez való kapcsolódást.
• Az adatok azt is mutatják, hogy a készítmény egy állatmodellben javította a felismerési memóriát egereknél, amely akkor is hasonló hatást gyakorolt, amikor a koncentrációt 50-szeresére csökkentették.
• Az oroszlánsörény gombát más egészségügyi előnyökkel is összefüggésbe hozzák, többek között a vérnyomás és a vércukorszint szabályozásával, a depresszió kezelésével és az agysérülés utáni felépülés felgyorsításával.
• A gombák különböző mértékben rendelkeznek antioxidánsokkal, és olyan antioxidánsokkal, amelyekkel más gombák nem rendelkeznek, mint például az ergotionin és a glutation, amelyek együttesen elősegítik a hosszú élettartamot és hozzájárulnak az egészséges talajkörnyezethez.
• Nagyon ajánlatos, hogy ezt a gombát is iktassa be a táplálkozásába, de fontos, hogy lehetőleg organikusan termesztett gomba legyen, mivel ez a gomba könnyen magába szívja a levegő és a talaj szennyeződéseit. A saját termesztés kiváló lehetőség, és sokkal biztonságosabb alternatíva, mint a vadon termő gombák gyűjtése.

Az oroszlánsörény gomba (Hericium erinaceus) hosszú múltra tekint vissza a hagyományos gyógyászatban. Egy 2023-as tanulmányban (1) a Queenslandi Egyetem munkatársai megállapították, hogy a gomba kivonata képes serkenteni a neuronok nyúlványainak növekedését és más neuronokkal való összekapcsolódását.(2)

Az oroszlánsörényes gombák nevét egyedi fehér és bozontos megjelenésükről kapták, amely az oroszlán sörényére emlékeztet. Számos más néven is ismert, például szakállas fog, majomfej, szakállas sün, szatírszakáll és pom pom gomba. (3)

A gomba hagyományosan kemény fákon nő, és évszázadok óta szerepet játszik a hagyományos kínai orvoslásban és az ázsiai kultúrában.

A hagyományos kínai orvoslás szakemberei szerint az oroszlánsörény támogatja a máj, a lép, a szív, a vese és a tüdő működését.(4)

A buddhista szerzetesek hagyományosan az oroszlánsörény gomba teáját használták az agyműködés serkentésére és az összpontosítás fokozására. A kínaiak 1988-ban kezdték el termeszteni az oroszlánsörény gombát, hogy kielégítsék a keresletet. Mára a nyugati kultúrákban is népszerű funkcionális élelmiszerré vált.

Az oroszlánsörény gomba általában egyetlen csomóban, lógó tüskékkel nő. (5)

A vadonban a gomba késő nyáron és kora ősszel jelenik meg az elhalt és haldokló fákon. A fiatal gombák tiszta fehérek, majd öregedésük során sárgára és barnára színeződnek.

Az oroszlánsörény gomba drámaian javítja az agysejtek növekedését

Az utóbbi években a gombák a kognitív funkciók javításának lehetősége miatt kerültek a tudományos kutatások középpontjába. Az oroszlánsörény gomba régóta híres a mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt, ami arra ösztönözte a Queenslandi Egyetem kutatócsoportját, hogy hathatósabban megvizsgálják, miként javíthatják gombakivonattal az idegek növekedését és javíthatják a memóriát.(6)

A kutatók megerősítették a gomba azon tulajdonságát, hogy az idegi növekedési faktorokra való hatásával fokozza a perifériás idegek regenerációját. Az volt a remény, hogy olyan bioaktív vegyületeket azonosítanak, amelyek segíthetnek az idegsejtek növekedésének szabályozásában. (7)

A laboratóriumban a kutatók biológiailag aktív vegyületeket vontak ki, és Petri-csészében tenyésztett agysejteken tesztelték őket. A sejteket ezután szuperfelbontású mikroszkóp alatt vizsgálták.

Frédéric Meunier, a vizsgálat kutatója szerint "azt találtuk, hogy a gombakivonat és annak aktív összetevői nagymértékben növelik a növekedési végbunkó méretét, amelyek különösen fontosak az agysejtek számára, hogy érzékeljék környezetüket és új kapcsolatokat hozzanak létre más neuronokkal az agyban" (8) (A növekedési végbunkó irányítja az axonok, azaz idegnyulványok növekedését.)

A kutatók ezután a vegyületeket állatmodellben alkalmazták, egerek viselkedésbeli változásait tesztelve. Az eredmények azt sugallták, hogy a kivonattal való kezelés javíthatja a felismerési memóriát. Az adatok szerint a kivonat még akkor is megőrizte a felismerési memóriára gyakorolt hatását, amikor a tudósok ötvenedére csökkentették a koncentrációját. (9)

A kutatók elismerték, hogy az eredmények jelenleg egy állatmodellre épülnek. Mindazonáltal azt állítják, hogy az izolált hericén vegyület "erős memóriajavító". (10)

Az oroszlánsörénygomba kivonatát a hagyományos gyógyászatban évszázadok óta használják kognitív problémák kezelésére. Van remény arra, hogy az oroszlánsörény gomba memóriafokozó hatása és neuronnövekedés serkentő tulajdonságai reményt nyújthatnak a kognitív hanyatlással vagy Alzheimer-kórral küzdők számára.

Az oroszlánsörény gomba további egészségügyi előnyei

Míg az oroszlánsörény gomba hosszú múltra tekint vissza a hagyományos kínai orvoslásban, a gomba használata Kr.e. 450-re nyúlik vissza (11), amikor Hippokratész azt írta, hogy a gombák potenciális gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek. Újabb kutatások felfedezték, hogy az oroszlánsörény gombában található vegyületek segítenek a vércukorszint szabályozásában, csökkentik a magas vérnyomást (12), javítják a depressziót (13) és elősegítik az agysérülések utáni felépülést(14)

Az öregedés során az agy szerkezete és működése megváltozik, de ez általában nem vezet kognitív károsodáshoz. Számos stratégia segít megóvni a kognitív funkciókat, és ezek egyike lehet a gombafogyasztás.

Az oroszlánsörény gombában található vegyületek állatkísérletekben neuroprotektív hatást is mutattak, amelyek, úgy tűnik, segítenek megelőzni az Alzheimer-kórt. Az oroszlánsörény gombából származó kivonatok egereknél csökkentették a memóriaromlás tüneteit (15), és megakadályozták az Alzheimer-kór esetén az agyban felhalmozódó amiloid béta plakkok által okozott neuronális károsodást. (16)

Egy 2020-as vizsgálat (17) enyhe Alzheimer-kórban szenvedő embereknél háromszor 350 mg-os oroszlánsörény gomba kapszula 49 héten át adva javította a kognitív tesztek eredményeit. Más kutatások is azt mutatták, hogy bármelyik gomba nagyobb mennyiségben való fogyasztása javítja a kognitív teljesítményt.

13 230, 65 éves vagy annál idősebb résztvevővel végzett epidemiológiai vizsgálat (18) szerint azoknál, akik hetente legalább háromszor vagy többször ettek gombát, "alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata, még a lehetséges zavaró tényezők figyelembevétele után is".

Egy másik, szingapúri kutatás (19) szerint azoknál, akik a legtöbb gombát fogyasztották, 43%-kal kisebb volt az enyhe kognitív károsodás kialakulásának kockázata, még az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a magas vérnyomás figyelembe vétele után is. Egy korábbi kutatás (20), amelyben 70-74 éves norvég személyek vettek részt, kimutatta, hogy a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és gombák nagyobb mértékű fogyasztása javította a kognitív teljesítményt.

Az ergotionin és a glutation elősegíti a hosszú élettartamot

A gombák magas tápanyagtartalommal rendelkeznek, és olyan alapvető ásványi anyagokat tartalmaznak, mint a mangán, a réz, a cink, a szelén, a magnézium és a vas. (21)

Magas a kálium- és kéntartalmuk, valamint a B-vitaminok nagy részét is tartalmazzák. (22)

A különböző gombafajták különböző mennyiségű antioxidánssal rendelkeznek, és a gombák - köztük az oroszlánsörény (23) - olyan antioxidánsokat is tartalmaznak, amelyeket más gombák nem, mint például az ergotionint és az "antioxidánsok mesterének" is nevezett glutationt.

A Food Chemistry című szaklapban megjelent tanulmányt követő sajtóközleményben Robert Beelman, az élelmiszertudomány emeritus professzora és a Penn Állami Központ Növényi és Gombatermékek az Egészségért igazgatója a következőket mondta: (24)

"Azt találtuk, hogy kétségtelenül a gomba a két antioxidáns [ergotionin és glutation] legmagasabb étrendi forrása együttesen, és hogy egyes gombafajták valóban tele vannak mindkettővel....

Van egy elmélet - az öregedés szabadgyök-elmélete -, amely már régóta létezik, és amely szerint, amikor elégetjük az ételeinket, hogy energiát termeljünk, számos szabadgyök keletkezik, amelyek ennek a műveletnek a melléktermékei, és ezek közül sok meglehetősen mérgező.

A szervezetnek vannak mechanizmusai, köztük az ergotionin és a glutation amelyekkel a legtöbb szabadgyököt is kezelni tudja, de végül elég sok halmozódik fel ahhoz, hogy károsodást okozzon, amit az öregedés számos betegségével, például a rákkal, a szívkoszorúér-betegséggel és az Alzheimer-kórral hoznak összefüggésbe. "

Beelman a neurodegeneratív betegségekkel való kapcsolatra összpontosította vizsgálódásait, és rámutatott arra, hogy olyan országokban, mint Franciaország és Olaszország, ahol az emberek több ergotionint fogyasztanak az étrendjükkel, alacsonyabb a neurodegeneratív betegségek előfordulása. Ehhez képest azokban az országokban, ahol az étrendben kevés van belőle, nagyobb a valószínűsége az olyan állapotoknak, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór. (25)

"Nem tudjuk, hogy ez csak együtt járás vagy ok-okozati összefüggés-e. De, ezt érdemes megvizsgálni, különösen azért, mert a neurodegeneratív betegségek alacsony arányát mutató országok között a különbség körülbelül napi 3 milligramm, ami körülbelül napi öt gombafejet jelent".

Amellett, hogy csökkenti a kockázatát a neurodegeneratív betegségeknek, amelyek hatással vannak a élettartam hosszára, a gombák a rák ellen is védelmet nyújthatnak. A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatóinak szakirodalmi összefoglalója és metaanalízise (26) értékelte a kapcsolatot a bármilyen típusú rákos megbetegedés kockázata és a gombafogyasztás között. Az elemzés 17 tanulmány és több mint 19 500 rákos beteg adatait tartalmazta (27), amelyek azt mutatták, hogy azoknál volt a legalacsonyabb a rák bármely típusának kockázata, akik a legtöbb gombát fogyasztották,.

Külön kapcsolatot találtak a magas gombafogyasztás és a mellrák alacsony kockázata között. Erről sajtóközleményben számoltak be (28), hogy azoknál, "akik naponta 18 gramm gombát, azaz körülbelül negyed-nyolcad csészényit fogyasztottak, 45%-kal csökkent a rák kialakulásának kockázata".

A gombák összekötik az egészséges talajt és az egészséges embereket?

Egy olyan időszakban, amikor a globalisták azt akarják, hogy az emberek gyárilag és laboratóriumban előállított fogyasztási cikkeket egyenek, létfontosságú megérteni a gombák és az egészséges talaj, valamint az egészséges emberek kapcsolatát. Egy 2022-es tanulmány (29) az Egyesült Államok nyolc államában nyolc pár regeneratív (célja többek közt a talaj szervesanyag-tartalmának helyreállítása) és hagyományos gazdaságban végzett mérések eredményeit tárta fel.

Az elemzés elvégzéséhez minden egyes regeneratív farmot egy szomszédos hagyományos gazdasággal párosítottak, ahol ugyanazt a növényfajtát termesztették. Amint az várható volt, az adatok azt mutatták, hogy a regeneratív gazdaságok terményei sokkal egészségesebbek voltak, bizonyos ásványi anyagok, vitaminok és fitokemikáliák tekintetében magasabb értékeket mutattak.

Bár a gomba az ergotionin vezető étrendi forrása, szinte mindenkinek van ergotionin a szervezetében, bár nem mindenki eszik gombát.

Beelman feltette a kérdést: Ha nem mindenki eszik gombát, akkor hogyan jut mindenki ergotioninhoz? (30)

Ő és kollégái azt feltételezték, hogy a talaj felszíne alatt található gombafonalakkal, a micéliummal való földalatti társulás révén szívódik fel a növényekbe.

A Rodale Intézettel együttműködve megmérték az ergotionin szintjét a zabban, és elkülönítették a növényeket aszerint, hogy milyen intenzíven művelték a talajt. (31)

Az adatok azt mutatták, hogy a hagyományos módon művelt földeken termesztett zab harmadával kevesebb ergotionint tartalmazott, mint a talajművelés nélküli földeken termesztett zab.

Beelman úgy véli, hogy ez szoros kapcsolatot mutat a talajtól a terményen át az emberi egészségig. "Ha megműveljük a talajt, csökkentjük az ergotionin mennyiségét, amely a terménybe kerül. Senki sem mutatott ki konkrét összefüggést. Szerintem ez viszont az" - mondja. (32)

Válasszon organikust vagy saját termesztésűt

Nagyon ajánlatos a gombát az étrendbe beilleszteni, mivel kiváló kiegészítője szinte minden étkezésnek. Mindenféle fűvel táplált állat húsát és vadon fogott halat kiegészítenek, szinte bármilyen salátába jól illenek, és levesekhez, ragukhoz és más ételekhez is adhatók. Lényeges azonban, hogy organikusan termesztett gombát válasszon, mivel a gombák könnyen magukba szívják a levegő és a talaj szennyeződéseit.

A saját termesztés kiváló lehetőség, és sokkal biztonságosabb alternatíva, mint a vadon termő gombák gyűjtése. Bár a gyűjtögetés szórakoztatónak tűnhet, nincsenek egyszerű szabályok a mérgező és az ehető gombák megkülönböztetésére. A Medscape szerint (33) az esetek több mint 95%-ában, amikor mérgezésről számoltak be, az amatőr gombavadászok tévesen azonosították a mérgező gombákat.

A mérgezés súlyossága változó lehet, de fontos megjegyezni, hogy a legmérgezőbbek a galócafélék családjába tartozó gombákból származnak. (34)

Az amatoxin mérgezésre nincs ellenszer, ezért ha okkal gyanítja, hogy valaki amatoxint tartalmazó gombát fogyasztott, akkor ne várja meg a tüneteket, hanem azonnal forduljon sürgősségi ellátáshoz.

Néhány gyógyszer segíthet a súlyosság enyhítésében, (35), de nem mindig sikeresek. A galóca gombák közül a leghíresebb a gyilkos galóca, (36), amely évente több ember halálát okozhatja, mint bármely más gombafajta.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre