Olosz József:
Ferde, csámpás, aszimmetrikus?
Teljesen rendben van!

Forrás:Olosz József:Ferde, csámpás, aszimmetrikus? Teljesen rendben van!

Igazából senki sem szimmetrikus, csak van, akin jobban látszik

 

A Google adatkezelési elvei

 

Source: www.Freepik.com

Az edzőtermek és a fitneszvilág gyakran azt sugallja, hogy a tökéletes szimmetria elérése az egyik kulcsa a sérülésmentes és hatékony edzésnek. Emiatt sokan aggódnak amiatt, hogy kisebb aszimmetriáik - mint például a végtaghossz különbsége, a lúdtalp vagy a gerincferdülés - növelhetik a sérülés kockázatát. Mások félelmei az esztétikai vagy a hosszú távú egészségügyi problémákra összpontosulnak. A testünk aszimmetriáira - mint például a túlsúly vagy a terhelési mintázatok -, amelyek egykor aggodalomra adtak okot, ma már új nézőpontból tekintünk. Ebben a cikkben a szerző arra törekszik, hogy meggyőzze és megnyugtassa olvasóit: teljesen rendben van, hogy aszimmetrikusak vagyunk. Megvizsgáljuk, hogyan alakult ki a tévhit, és melyek ennek a félelemnek a valós, illetve alaptalan oka.

Sok futó és szakember úgy gondolja, hogy az aszimmetria növeli a sérülés kockázatát, és mindent megtesznek, hogy korrigálják a futók mozgását.

Emberek szoronganak amiatt, hogy az egyik válluk feljebb van, vagy esetleg nem tudnak úgy állni és sétálni egész nap, mint a tengerészgyalogosok. Nem vagyunk jóban az aszimmetriával

A tökéletes testtartással és szimmetriával egyetlen probléma van: nem életszerű.

Azonban az emberi test rendkívül alkalmazkodóképes, és kompenzálja ezeket a kisebb aszimmetriákat, így nem szükséges őket rizikótényezőként kezelnünk

A világ legaszimmetrikusabb sportja: a kaszálás

Az élet alapvetően aszimmetrikus. Mindannyian tudjuk, melyik kezünkben tartjuk a fogkefét és melyik lábunkkal lépünk fel a villamosra. Az edzőtermekben azonban veszélyes lehet, ha egy gyakorlatot csak az egyik irányba végzünk. "Vigyázz mert elferdülsz!" - figyelmeztetnek

Erdélyben (Máréfalván), ahol felnőttem, gyerekként még nagyon menő dolog volt kézzel kaszálni. Ez a "sport" technikailag úgy néz ki, hogy a kaszás mindig egy irányba húzza a kaszát - általában jobbról balra - és ezt egy életen át így teszi. Nincsenek szériák és ismétlésszámok, nem váltunk oldalt tíz ismétlés után. Egy átlagos kaszás elég nagy ismétlésszámmal dolgozik.

o 1,5 húzás/mp × 3 600 mp/óra = 5 400 húzás/óra o Egy napra lebontva: 5 400 húzás/óra × 6 óra/nap = 32 400 húzás/nap Hadd ne szorozzam fel egy élettel.

Tehát egy gyakorlott kaszás naponta közel 3200 húzást végez, ha 6 órán keresztül dolgozik. Ha testünk az aszimmetrikus terhelésre úgy reagálna, mint ahogy sokan gondolják, akkor a székely emberek meggörbülve járnának. A valóságban ez nem így van: a székely emberek büszkék és egyenesen állnak. A testünk megbirkózik az aszimmetrikus terheléssel!

A székely kaszásokkal végzett kutatások még nem láttak napvilágot, de más sportágakban már foglalkozott a tudományos világ a tökéletlenséggel.

Teniszezők és az aszimmetria

Kutatások kimutatták, hogy a teniszezők domináns karjának izmai és csontjai jelentősen, 13%-kal nagyobbak és erősebbek, mint a nem domináns karé. Ez az alkalmazkodás természetes válasz a rendszeres és intenzív használatra, amely során az izmok és a csontok megerősödnek, hogy jobban ellenálljanak a terhelésnek

A dobóatléták csontjai elcsavarodnak

A baseball játékosok domináns karjának csontjai adaptívan elcsavarodnak a sok dobástól, ami hosszú távon előnyt jelent a sportolók számára. Ez a mechanizmus segít jobban elviselni a dobás során jelentkező erő- ket, csökkentve a sérülés kockázatát és növelve a teljesítményt. Ez a változás különösen jelentős azoknál, akik fiatal korukban kezdtek el intenzíven dobni

A testünk alkalmazkodik, hogy segítsen minket.

Aszimmetrikus futás: nem is annyira veszélyes?

Egy, a Luxembourg Institute of Health által végzett kutatás, mely több mint 800 amatőr futót vont be, rávilágított, hogy ezek a finom eltérések nem növelik számottevően a sérülések kockázatát a futás során. Érdekes módon, néhány esetben még a nagyobb aszimmetriával rendelkező futóknál is alacsonyabb volt a sérülési kockázat.

Ez a tanulmány és számos hasonló kutatás megcáfolja mindazt, amit korábban a testünk "kis hibáiról" gondoltunk. Sok amatőr és profi sportoló aggódik például a lábboltozata miatt, vagy amiatt, hogy az okosórájuk némi aszimmetriát jelez a futás során, például 49-51% arányban. Láthatjuk, hogy a futósérülések vizsgálata során a fizikai aszimmetriák jelentősnek tűnhetnek, valójában azonban az esetek többségében nem függnek össze közvetlenül a sérülésekkel. Így felmerül a kérdés: mi állhat a futókat érintő sérülések hátterében, ha nem az aszimmetriák

Két fő rizikófaktort határoztak meg:

  • A korábbi sérülések növelik az újbóli sérülések kockázatát, mivel gyakran a sérült szövetek nem gyógyulnak meg teljesen, vagy a futók nem módosítanak azon edzési szokásaikon, amelyek a sérüléshez vezettek. Ez rámutat arra, hogy a futóknak figyelniük kell a korábbi sérüléseikre és azok kezelésére.
  • Az olyan edzési hibák, mint a túl gyors edzésmennyiség-növekedés, a nem megfelelő pihenési idő vagy az egyoldalú edzésprogramok, szintén hozzájárulhatnak a sérülésekhez. Ezen hibák elkerülésével, az edzésterhelés fokozatos növelésével és megfelelő pihenéssel csökkenthető a sérülések kockázata.

Összefoglalva: bár az aszimmetria önmagában nem jelentős rizikófaktor, a korábbi sérülések és az edzési hibák jelentősen befolyásolják a futással kapcsolatos sérülések kockázatát.

Amikor az egyik láb rövidebb

Sok páciens érkezik a rendelőnkbe ezzel az öndiagnózissal. Volt, aki már a végtaghossz-korrekciós műtét gondolatával is eljátszott. Sajnos, gyakran kapnak ilyen tanácsokat és magyarázatokat - később látni fogjuk, miért. Még elkeserítőbb, hogy vannak szakemberek, akik azt állítják, hogy rendbe tudják tenni az ilyen problémákat, "helyre tesznek csontokat", és a kezelés végére kiegyenlítődnek az eltérések. Sajnos, ezek az állítások megalapozatlanok és sokszor félrevezetik a pácienseket.

Gary A. Knutson kutató a lábhossz-különbségekkel foglalkozik. Egy tanulmányában megállapítja, hogy az anatómiai lábhossz különbség nagyon gyakori, mintegy 90% az előfordulása, az átlagos mértéke pedig 5,2 mm. A legtöbb esetben ez a kis mértékű eltérés klinikailag nem jelentős, hacsak a különbség nem éri el a körülbelül 20 mm-t. Azaz a végtaghossz-különbség csak akkor tud mozgásszervi panaszt okozni, ha a mértéke meghaladja a 2 cm-t - és lássuk be, hogy ez elég nagy különbség.

A lábhossz-különbséggel rendelkezők %-os aránya a populációban

Gerincferdülés, az örök bűnbak

A gerincferdülés (scoliosis) egy olyan állapot, amely során a gerinc oldalirányba görbül. Gyakran félreértik és félrediagnosztizálják. Szülők és edzők néha pusztán a hát aszimmetriája alapján aggatják rá a gyermekekre ezt a diagnózist. Azonban a scoliosis diagnosztizálása nem lehetséges pusztán a testtartás megfigyelésével. Bár a vállak vagy a csípők magasságában tapasztalható különbségek gyanút kelthetnek, a diagnózis megerősítéséhez röntgenfelvétel szükséges. A diagnózis során a Cobb-szöget mérik, amely a két leginkább ferde csigolya által bezárt szög. A Cobb-szög 10 fok feletti értéke esetén lehet felállítani a gerincferdülés diagnózisát.

A valóság azonban az, hogy felnőtt korban a scoliosis ritkán halad előre, különösen, ha a görbület kevesebb, mint 30 fok. Az ilyen fokú görbületek általában stabilak maradnak, míg az 50 fok feletti görbületek szinte biztosan súlyosbodnak. Az interneten számos speciális gyakorlatot találhatunk, amelyek azt ígérik, hogy javítják a gerincferdülést. Azonban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezek a gyakorlatok valóban csökkentenék a Cobb-szöget vagy megakadályoznák a görbület súlyosbodását. Vannak módszerek - például a Schroth-módszer - amelyek szakszerűen alkalmazva segíthetnek a testtartás javításában és a funkcionális képességek növelésében.

Egy másik gyakori tévhit, hogy a gerincferdülés kézen fogva jár a fájdalommal. Valójában a mérsékelt - sőt sok esetben az előrehaladott - scoliosis sem feltétlenül okoz fájdalmat. A fájdalom az agyunk értelmezésétől függ, és sok esetben minimális az összefüggés a testi aszimmetriák és a fájdalom között.

Továbbá fontos kiemelni, hogy nincs olyan gyakorlat vagy tevékenység, amelyet el kellene kerülni. Számos híres sportoló bizonyítja, hogy scoliosis mellett is lehet magas szinten teljesíteni. Lamar Gant világhírű erőemelő és Jessica Ashwood olimpiai úszó is gerincferdüléssel érik el kimagasló eredményeiket. Ez azt mutatja, hogy megfelelő edzésprogrammal és hozzáállással a scoliosis nem akadálya a sportsikereknek.

Lamar Gant világhírű erőemelő

Honnan ered a félreértés, és miért tűnik az aszimmetria olyan ijesztőnek?

Korábban az emberi testre úgy tekintettünk, mint egy statikus szerkezetre. Úgy véltük, ha az alap nem tökéletesen szimmetrikus, a test - akárcsak egy épület repedező falai - kompenzálni fog, ami problémákhoz vezethet. Valójában az emberi test sokkal összetettebb és alkalmazkodóképesebb ennél. Képes kezelni az apró egyenetlenségeket, és hosszú távon fenntartani a funkcionális egyensúlyt, még tökéletes szimmetria hiányában is.

Fontos megérteni: nem vagy hibás, ha aszimmetrikus vagy! A kutatások azt mutatják, hogy nincs egységes mérce a testi szimmetriára vonatkozóan. Az egyéni különbségek természetesek, és önmagukban nem jelentenek feltétlenül sérülési kockázatot vagy teljesítménycsökkenést.

Az emberi test csodálatos alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy a legtöbb anatómiai eltérést hatékonyan kompenzálja, fenntartva az egészséges működést és az optimális teljesítményt.

A tökéletes, szimmetrikus testtartással egyetlen probléma van: nem életszerű

Egyszer egy fiatal jógaoktatót vizsgáltam, és észrevettem, hogy automatikusan kihúzom magam, csak azért, mert olyan egyenesen ült velem szemben, hogy gyógytornászként nem akartam alulmaradni. Mikor megkérdeztem, mi a panasza, azt válaszolta, hogy aszimmetrikus és rossz a tartása. Megkértem, hogy álljon fel, és mutassa meg, hogy szerinte milyen a helyes tartás. Felállt. Mellkas ki, pocak be, medence billentve, áll behúzva. Pár pillanat múlva úgy állt, mint egy tengerészgyalogos, és csak egyetlen problémája volt: nehezére esett levegőt venni. Megkértem, hogy sétálja körbe a kezelőágyat kétszer, majd megkérdeztem, hogyan érzi magát. "Ez nagyon nehéz" - válaszolta. Megkérdeztem, hogy szerinte miért. Gondolkodott, habozott, mire ezt kérdezte: "Talán, mert gyenge vagyok?" - "Csupán azért nehéz, mert ez nem életszerű, nem természetes" - mondtam neki

Az amerikai tengerészgyalogság nagy hangsúlyt fektet a testtartásra, és meg is van az eredménye. Esztétikus, szemet gyönyörködtető, de ne higgyük, hogy a hétvégi bevásárlást is ebben a testhelyzetben végzik.

És miért nem? Mert nem életszerű.

A való életben a testünknek folyamatosan alkalmazkodnia kell a környezethez, a mozgáshoz és a különböző tevékenységekhez, és nem kell statikus, merev pozícióban maradni

Ez a manapság divatos torz testképőrület sok fölösleges aggodalmat okoz. Emberek rosszul érzik magukat, mert előreesik a válluk a munkában vagy mert görbe háttal nézik a kedvenc sorozatukat egy fárasztó nap után. Ha szomorúak vagyunk, ha rossz napunk van vagy ha fáradtak vagyunk, megváltozik a testtartásunk. Az emberek évekig gyógytornára járnak, hogy kijavítsanak valamit, amit nem kellene, ahelyett, hogy sportolnának, ami ráadásul élvezetet is okoz.

Összefoglaló

Korábban nagy jelentőséget tulajdonított a tudomány és a közvélemény a tökéletes testképnek és -szimmetriának.

A tudomány fejlődik, a média viszont nem tart vele lépést. Ma már tudjuk, hogy - bár a szemnek zavaró lehet - a "görbe, ferde, csámpás" testrészek is képesek ellátni a feladatukat, ráadásul fájdalommentesen.

A kisebb aszimmetriák nem akadályozzák a sporttevékenységeket, sőt bizonyos esetekben előnyösek is lehetnek. A futás során nem a tökéletes szimmetria elérése a cél, hanem hogy megtaláljuk azt a futástechnikát, amely leginkább összhangban áll az egyéni fizikai adottságainkkal.

A testi sajátosságainkat nem hiányosságként, hanem egyediségként kell kezelnünk. A testünk görbül, ferdül és alkalmazkodik mindahhoz, amit csinálunk. Ez a dolga! És ezt mind fájdalommentesen teszi. Az egyéni testi sajátosságok elfogadása és megértése első- sorban a lelki békénk megőrzése miatt fontos.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1. Malisoux, L., Gette, P., Delattre, N., Urhausen, A., & Theisen, D. (2023). Gait asymmetry in spatiotemporal and kinetic variables does not increase running-related injury risk in lower limbs: A secondary analysis of a randomised trial including 800+ recreational runners. BMJ Open Sport & Exercise Medicine, 10(1), e001787. https://doi.org/10.1136/ bmjsem-2023-001787

2. Knutson, G. A. (2005). Anatomic and functional leglength inequality: A review and recommendation for clinical decision-making. Part I, anatomic leg-length inequality: prevalence, magnitude, effects and clinical significance. Chiropractic & Osteopathy, 13(11). https://doi.org/10.1186/1746-1340-13-11

3. Whiteley, R., Adams, R., Ginn, K. A., & Nicholson, L. L.

(2010). Playing level achieved, throwing history, and humeral torsion in Masters baseball players. Journal of Sports Sciences, 28(11), 1223-1232. https://doi.org/ 10.1080/02640414.2010.498484

4. Malyala, R. (2019). Balancing confidence and conservatism: idiopathic scoliosis in an adult powerlifter [published online ahead of print, 2019 Sep 18]. Br J Sports Med. 2019, bjsports-2019-100925. https://doi.org/10.1136/bjsports-2019-100925

5. 5 Facts You NEED to Know About Scoliosis (Best Exercises, Back Pain, Performance, and More!) Forrás: https://www.progressiverehabandstrength. com/articles/scoliosis-barbell-trainin