Szendi Gábor:
Fiú vagy lány?

Miért van az, hogy a szép pároknak gyakrabban születik lánya, s ugyanez áll a szegénységben élőkre? A királyoknak vagy a megválasztott amerikai elnököknek miért születik gyakrabban fia? Kukkantsunk be az evolúció műhelyébe.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Van, aki lányt szeretne, van, aki fiút, s van, akinek megvalósul az álma, s van, aki csalódik. Sokak bánatára a gyermek neme nem kívánságműsor, az utód nemét a szülői vágyaktól függetlenül evolúciós mechanizmusok döntik el. Ez nem azt jelenti, hogy a szülőknek ne volna ebbe "beleszólása", csak nem abban az értelemben, ahogy ők szeretnék. Sokan úgy vélik, puszta véletlen, hogy az Y vagy az X kromoszómát szállító spermium termékenyíti meg a petesejtet. Ám elég csak olyan családokra gondolunk, ahol zsinórban fiúk vagy lányok születnek, máris elvethetjük azt a gondolatot, hogy a gyermekek neme véletlenen múlik.

Az evolúciót a szaporodási siker mozgatja, azaz, hogy ki milyen mértékben képes a génjeit elterjeszteni, magyarán hány leszármazottja lesz. Mivel a hím minimális befektetéssel járul hozzá a megtermékenyüléshez, míg a nőstény egészségét is kockára téve hordja ki a közös utódot, ezért a szülői befektetési modell szerint a nőnek van "beleszólása" abba, mikor és kitől essen teherbe, és a környezeti-társadalmi feltételek függvényében mi legyen az utód neme (Trivers és Willard, 1973).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A párválasztás, a megtermékenyülés és az utód kihordása soklépcsős folyamat, amelybe igen sok ponton történhet "beavatkozás", és a nők abban is különböznek, mennyire képesek érvényre juttatni evolúciós érdekeiket. Ráadásul ezt felülírják egyének feletti evolúciós szempontok is. Jó példa erre az, hogy a fejlett országokban 105-106 fiú születik száz lányra. Ezt nevezzük másodlagos nemi aránynak. (Az elsődleges a megtermékenyüléskor előálló fiú-lánymagzat arány). Tudjuk, hogy azért születik több fiú, mert 20-30 év között a férfiak-nők aránya már közelíti a 100:100-at. Ez mutatja, hogy az egyén szintjén véletlenszerűnek tűnő folyamatokat népességszinten szigorú törvények irányítják.

"Születésszabályozás" az állatvilágban

Természetesen, az emberre nem vonatkoznak külön evolúciós szabályok, így a nemek arányát befolyásoló tényezők egy része jól tanulmányozható az állatvilágban. Emlősöknél és madaraknál abból kell kiindulnunk, hogy a nőstények mindig szaporodnak, a hímek viszont csak akkor, ha a többi hím ellenében ki tudják maguknak verekedni a szaporodás jogát. A nősténynek tehát azt kell "mérlegelnie", hogy tud-e nagytermetű, domináns hím utódot szülni, akinek majd jó sok utóda lesz, vagy inkább menjen biztosra és szüljön nőstény utódot. Ha a szaporodási időszakban kevés az élelem, jobb ötlet nőstényt szülni, mert annak kisebb a termete és kevesebbet eszik, biztosabban eléri a szaporodási kort, míg az alultáplált hím utód, ha fel is nő, csenevész lesz a többi hímmel való sikeres csatározáshoz. Farmon nevelt szarvasoknál figyelték meg, hogy ha fokozták táplálékuk olajtartalmát, az utódok 75%-a volt hím, míg ha lecsökkentették a kalóriatartalmat, csupán 46%-nyi hím született. Egereknél még drámaibb eltérést találtak, alacsony zsírtartalmú táplálékra háromszor annyi egérlány született, mint fiú (Rosenfeld és Roberts, 2004). Vadlovaknál azt tapasztalták, hogy a romló testi kondíciójú nőstények 3%-a, a kondíciójukat őrzők 46%-a, az éppen javuló kondícióban lévők 80%-a hozott hím utódot a világra (Cameron és Linklater, 2007). Nőstény oposszumok, ha étrendjüket szardíniával dúsították, több hím kölyköt hoztak a világra (Rosenfeld és Roberts, 2004).

Afrikai nőknél ugyancsak megfigyelték, hogy az alultáplált, kis testméretű nők utódainak nemi aránya 100:100 volt, míg a jól táplált, nagyobb testű nőknél 100 lányra 125 fiú született (Andersson és Bergström, 1998). Egy angol vizsgálatban a megtermékenyülés előtt legtöbb kalóriát fogyasztó nők 56%-a, a legkevesebb kalóriát fogyasztóknak 45%-a szült fiút (Mathews és mtsi., 2008).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A domináns anya

Hogy valaki a korlátozott lehetőségek ellenére másokhoz képest több élelemhez jut, az arra utal, hogy erősebb, rámenősebb, dominánsabb. Ez a hasznos tulajdonság férfiakban és nőkben egyaránt a magzati és későbbi tesztoszteronszinttel függ össze. Gímszarvasoknál megfigyelték, hogy a dominánsabb nőstények több hím utódot hoznak a világra (Clutton-Brock és mtsi., 1984). Számos vizsgálat megerősítette, hogy dominánsabb makákó nőstényeknek több fia születik (Schino és mtsi., 1999). A további példák helyett minket inkább az érdekel, vajon igaz-e ez az összefüggés az embernél is?

A domináns anya teóriát megalkotó Valerie Grant szerint a modern társadalomban egy nő domináns személyiségét sikeres érvényesülése bizonyítja . Ezért két életrajzi lexikonból kigyűjtötték a különféle területeken sikeres nők gyermekeinek nemi arányát. Az egyik kötetben a domináns nők utódainak fiú:lány aránya 139:100, a másodikban 143:100 volt, ami a 106:100 arányt messze felülmúlja (Grant és Yang, 2003). A magas magzati tesztoszteronszint lassítja a balfélteke fejlődését, ami mindenféle tanulási zavarokat, megkésett beszédfejlődést eredményezhet. A tesztoszteron teóriát erősíti az a tény, hogy az ilyen problémáktól szenvedő nőknek háromszor több fia, mint lánya születik (Tallal és mtsi., 1989).

Korábban írtam a tesztoszteronszint és a mutató ujj:gyűrűsujj arányáról.. Röviden, mindkét nemben a hosszabb gyűrűsujj nagyobb magzati tesztoszteronhatásra utal. Nőknél minél kisebb a 2:4 ujjarány (azaz minél hosszabb a gyűrűsujj), annál dominánsabb a személyiségük és annál valószínűbben szülnek fiúgyermeket (Kim és mtsi., 2013). A férfias foglalkozást választó nőknél egy vizsgálatban 130:100 fiú lány arányt találtak (Bernstein, 1954).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Foglalkozás és az utód neme

Bizonyos foglalkozások egyelőre meg nem magyarázható módon, komolyan befolyásolják az utódok nemi arányát. Vadászpilótáknál 59:100, helikopter pilótáknál 47:100, a polgári repülésben aktív pilótáknál 72:100 a fiú:lány arány. Búvároknál pedig 53:100 (Grant és Metcalf, 2003). A férfi altatóorvosoknál valami okból ugyancsak a lányok aránya nő meg (Gupta és mtsi., 2013). A futóknál a növekvő heti kilométerszámmal arányosan csökken a fiú:lány arány, amikor azonban éppen kihagyják egy időre a futást, a fiúk száma a lányokhoz képest megkétszereződik (Crawford és mtsi., 1992).

Na és a férfiak?

Nem tűnik logikusnak, hogy a férfiak biológiai jellemzői ne szólnának bele az utód nemébe, hiszen egy domináns férfi fiú utódja jó eséllyel örökli apja tulajdonságait, azaz az anyának érdekében áll tőle fiút szülni. A magas tesztoszteron szint a férfiakat agresszívvé teszi, s ennek szélsőséges formája a bántalmazó férj. Bántalmazó férfiaknak 12%-kal több fia születik, mint a szelídebb fajtának (Kanazawa, 2006). Férfiaknál is érvényes az a szabály, hogy minél kisebb a 2:4 ujjarány, annál valószínűbben lesznek az utódok fiúk (Manning és mtsi., 2002).

Mivel a testmagasságot a tesztoszteronszint erősen befolyásolja, bizonyított az is, hogy minél magasabb egy férfi, annál valószínűbben születnek fiú gyermekei (Kanazawa, 2005). A testmagasság és a dominancia fontos a politikában is, az amerikai elnökválasztásokon leggyakrabban a magasabb jelölt győz, és az amerikai elnökök gyermekeinél a nemi arány 146:100 (Coney és Mackey, 1998). Talán a dominanciával, talán a jóltápláltsággal függ össze az is, hogy a királyi családokban a fiú:lány arány 137:100 (Bernstein, 1948). Vagy szerencsés választáson is múlik, mint azt az eléggé fiúskinézetű, néhai Diana hercegnő vagy Kate Middleton esetében láthatjuk: mindkettőjük testmagassága és Kate ujjaránya is komolyabb tesztoszteronhatásra utal.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Különös hatások

Az evolúció sosem egyénben, hanem populációban "gondolkodik". Az egyes ember szintjén ki tudjuk mutatni azokat a közvetlen tényezőket, amelyek befolyásolják az utód nemét. Népesség szinten azonban sokkal misztikusabb jelenség a nemi arány viszonylagos stabilitása. Honnan tudják az egyedek, hogy nekik fiú vagy lány gyermeket kell összehozniuk, hogy a népesség szintjén 106:100 legyen a nemi arány? Egy finn vizsgálat 1775-től 1850-ig elemezte a születések nemi arányát és kimutatta, hogy amint csökkent a népességben a férfiak aránya, növekedni kezdett a fiúszületések száma (Lummaa és mtsi., 1998). Más kutatások azt igazolták, hogy a háborúk után a kialakult nagy férfihiányt azonnal követi a megnövekedett fiúszületési arány is (Ellis és Bonin, 2004). Feltételezhető, hogy a nők valamiképp statisztikát képesek készíteni környezetük nemi arányából, és ezáltal megnő a keresettebb nemű gyermek születésének a valószínűsége. Ez természetesen a hiányt mutató nemből előbb-utóbb "túltermeléshez" vezet, ezért a nemi arány ciklikusan változik (James, 1998). Ja, és majd elfelejtem. Miért születik inkább lánya a szép embereknek? Az evolúcióban mindig a gének elterjesztésével mérjük a sikerességet. Ha a szülök olyan tulajdonságot adnak át utóduknak, ami a lányokat teszi sikeressé (jó házasság, sok gyermek), akkor valószínűbb a lány utód. Márpedig a szépség inkább a lányokat tette az emberi történelem során sikeressé, nem a fiúkat (Miller és Kanazawa, 2007). A szegénysorban élőknek "jobb befektetés" a lányutód, mert az biztosabban "elkel", sőt, sikeres házasságával egész családját felemelheti (Bereczkei, 2003).

A stressz hatása

Az anya által átélt stressz nemcsak a termékenységét, de az utód nemét is befolyásolja, hiszen a stressz arról "tájékoztat", mi várható a jövőben, érdemes-e szülni, s ha igen, milyen nemű gyermek szolgálja inkább a szaporodási sikert.

Állatoknál tapasztalni, hogy a stresszorok, pl. élelemhiány, zsúfoltság, csökkenti a hímek kárára a születéskori nemi arányt. Amikor gyógyszeresen gátolták a stresszhormonok termelődését, stresszes körülmények közt is visszaállt a normál fiú:lány arány (Rosenfeld és Roberts, 2004). Az akut és a krónikus stressznek eltérő a hatása a születési nemi arányra. Váratlan katasztrófa, pl. földrengés (Fukuda és mtsi., 1998), rövid ideig tartó háború (Zorn és mtsi., 2002), személyes tragédiák csökkentik a fiúszülések arányát. A tartós stressz viszont megnöveli a nők tesztoszteronszintjét (Grant, 2007), s ezáltal nő a fiúk aránya. Ez az egyik lehetséges magyarázata a háborúk alatt és után megnövekvő fiú születési számnak. Ugyanakkor a tartós munkastressznek kitett nőknél a lányok születési aránya nő meg (Ruckstuhl és mtsi., 2010).

Sokakban felmerülhet a gondolat, hogy jó lenne valahogy befolyásolni a születendő gyermek nemét. Nem biztos azonban, hogy jó dolog beavatkozni a természet dolgába. Újra és újra az bizonyosodik be, hogy a természet bölcsebb nálunk.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Andersson, R; Bergström, S: Is maternal malnutrition associated with a low sex ratio at birth? Hum Biol, 1998, 70: 1101-1106.
  • Bereczkei T: Evolúciós pszichológia. Osiris, 2003.
  • Bernstein, ME: Recent changes in the secondary sex ratio of upper social strata. Hum. Biol. 1948, 20: 182-194.
  • Bernstein, ME: Studies on the human sex ratio: 4. Evidence of Genetic Variation of the Primary Sex Ratio in Man. J. Hered, 1954, 45: 59-64.
  • Cameron EZ, Linklater WL. Extreme sex ratio variation in relation to change in condition around conception. Biol Lett. 2007 Aug 22;3(4):395-7.
  • Clutton-Brock, T. H., Albon, S. D. and Guinness, F. E. (1984) 'Maternal dominance, breeding success and birth sex ratios in red deer', Nature 308, 358-60.
  • Coney, NS; Mackey, WC: The woman as final arbiter: a case for the facultative character of the human sex ratio. Journal of Sex Research, 1998, 35: 169-184.
  • Crawford E, Gilmore D, James WH. Running in the family. Nature. 1992 May 28;357(6376):272.
  • Ellis, L; Bonin, S: War and the secondary sex ratio: are they related? Social Science Information, 2004, 43(1): 115-122.
  • Fukuda, M; Fukuda, K; Shimizu, T; Moller, H: Decline in sex ratio at birth after Kobe earthquake. Hum, Reprod, 13: 2321-2322.
  • Grant, VJ: Could maternal testosterone levels govern mammalian sex ratio deviations? J Theor Biol, 2007, 246(4):708-719
  • Grant, VJ: Maternal Personality, Evolution, and the Sex Ratio.Psychology Press, 1998.
  • Grant, VJ; Metcalf, L: Paternal occupation and offspring sex ratio. Sexualities, Evol Gend, 2003, 5: 191- 209.
  • Grant, VJ; Yang, S: Achieving women and declining sex ratios. Hum. Biol, 2003, 75(6): 917-927.
  • Gupta D, Kaminski E, McKelvey G, Wang H. Firstborn offspring sex ratio is skewed towards female offspring in anesthesia care providers: A questionnaire-based nationwide study from United States. J Anaesthesiol Clin Pharmacol. 2013 Apr;29(2):221-7.
  • James, WH: Declines in population sex ratios at birth. JAMA, 1998, 280(13): 1139
  • Kanazawa, S.Violent men have more sons: further evidence for the generalized Trivers-Willard hypothesis (gTWH). J. Theor. Biol. 2006, 239(4): 450-459.
  • Kanazawa, S: Big and tall parents have more sons: further generalizations of the Trivers-Willard hypothesis. J. Theor. Biol. 2005, 235(4): 583-590.
  • Kim TB, Oh JK, Kim KT, Yoon SJ, Kim SW. Does the Mother or Father Determine the Offspring Sex Ratio? Investigating the Relationship between Maternal Digit Ratio and Offspring Sex Ratio. PLoS One. 2015, 10(11):e0143054.
  • Lummaa, V; Merilä, J; Kause, A: Adaptive sex ratio variation in pre-industrial human (Homo sapiens) populations? Proceedings of the Royal Society of London B, 1998, 265: 563-568.
  • Manning, JT; Martin, S; Trivers, RL; Soler, M: 2nd to 4th digit. ratio and offspring sex ratio. J Theor Biol, 2002, 217:93-95.
  • Mathews, F; Johnson, PJ; Neil, A:You are what your mother eats: evidence for maternal preconception diet influencing foetal sex in humans." Proceedings of the Royal Society, 2008 , 275:1661-1668.
  • Miller, AS; Kanazawa, S: Why beautifulo people have more daughters? A Perigee book, 2007.
  • Rosenfeld CS, Roberts RM. Maternal diet and other factors affecting offspring sex ratio: a review. Biol Reprod. 2004 Oct;71(4):1063-70.
  • Ruckstuhl KE, Colijn GP, Amiot V, Vinish E. Mother's occupation and sex ratio at birth. BMC Public Health. 2010 May 23;10:269.
  • Schino G, Cozzolino R, Troisi A. Social rank and sex-biased maternal investment in captive japanese macaques: behavioural and reproductive data. Folia Primatol (Basel). 1999 Sep-Oct;70(5):254-63.
  • Tallal, P; Ross, R; Curtiss, S: Unexpected sex-ratios in families of language/learning-impaired children. Neuropsychologia, 1989, 27(7): 987-998.
  • Trivers, RL; Willard, DE: Natural selection of parental ability to vary the sex ratio of offspring. Science, 1973, 179: 90-92.
  • Zorn, B; Sučur, V; Stare, J; Meden-Vrtovec, H: Decline in sex ratio at birth after 10-day war in Slovenia. Hum Repr, 2002, 17(12):3173-3177.