Maria Cross:
Ha soká akar élni, tartsa magasan a koleszterinszintjét

Forrás:

Maria Cross: To Live a Long Life, Keep Your Cholesterol High

Fordította: Czárán Judit

Paradoxonnak tűnik, és esetleg szöges ellentétben áll azzal, amit eddig gondolt

 

A Google adatkezelési elvei

 

A legtöbb ember már a koleszterin szó hallatán frászt kap. De vajon tényleg betegséget okoz? Van ugyanis itt egy érdekes dolog: az tudniillik, hogy a magas koleszterinszinttel bíró emberek általában tovább élnek, különösen akkor, ha valamilyen szívbetegségben szenvednek. Meglepődött? Hát persze. Nos, üdvözlöm a koleszterin paradoxon világában.

A "koleszterin paradoxon" kifejezést már 2006-ban használták (ha nem előbb), amikor is egy 24 ország majd 11 000 szívbeteg lakosának vizsgálati adatait összegző tanulmány arra a következtetésre jut, hogy "Az akut szívbetegségben szenvedők életkilátásai rosszabbak, ha alacsony a koleszterinszintjük" (1)

De ez még csak a kezdet. Azóta számtalan tanulmány jelent meg, amely ugyanerről a zavarba ejtő megfigyelésről számol be.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


És valóban, úgy tűnik, hogy a magas teljes koleszterinszint jobb túlélési esélyekkel kecsegtet - egy 114 krónikus szívelégtelenségben szenvedő beteg körében végzett vizsgálat szerint minden egyes mmol/l-rel, amivel magasabb volt a teljes koleszterinszintjük, 25%-kal nőtt a túlélési esélyük (2). És fordítva, a szívinfarktussal kórházba szállított betegek 75%-ának normális volt a koleszterinszintje (3).

De vajon hogy lehet ezt megmagyarázni? Könnyen. Egyszerűen nevezzük a dolgot paradoxonnak, és ne törődjünk a kognitív disszonanciával.

Azt, hogy koleszterin nélkül nincs élet, senki nem vitatja. Ezt a zsírszerű anyagot a máj termeli, és ott van a testünk minden egyes sejtjében. Szükség van rá a hormontermeléshez és a D-vitamin előállításához. A koleszterin a sejtmembrán egyik alkotóeleme, és kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében. A koleszterin koncentrációja az agyban a legmagasabb, ahol fontos szerepet játszik az idegi átvitelben és a memóriában. A koleszterin annyira létfontosságú, hogy az agy maga is előállítja.

A koleszterincsökkentők - a sztatinok - a világ talán leggyakrabban felírt gyógyszerei. 2019-ben az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban az Atorvastatin volt az orvosok által legtöbbször felírt gyógyszer.

"A nemrégiben publikált ACCELERATE vizsgálat sok szakembert megdöbbentett: arról szólt, hogy az evacetrapib nevű koleszterincsökkentő semmilyen kardiovaszkuláris haszonnal nem járt a betegek egészsége szempontjából, dacára annak, hogy drámai módon csökkentette a szívkoszorúér megbetegedések szempontjából magas kockázatúnak számító csoport tagjainak alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin szintjét, illetve növelte a magas sűrűségű lipoprotein koleszterin szintjüket." (4)

A paradoxon kibontása

Az egyik lehetőség a rejtély megfejtésére az, ha kibontjuk ezt a "jó" és "rossz" koleszterin problematikát. Bár még ez is félrevezető. A koleszterinnek ugyanis csak egy fajtája van, és azt koleszterinnek hívják. A koleszterint szállító rendszernek azonban már vannak különböző típusai.

A koleszterint a test különböző részeibe különböző fehérjehordozók, úgynevezett lipoproteinek juttatják el. Ezeknek számos típusuk van, a legfontosabbak a magas sűrűségű lipoproteinek (HDL), az alacsony sűrűségű lipoproteinek és a nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinek (VLDL).

A HDL-t azért szokták "jó" koleszterinnek nevezni, mert az az artériáktól a máj felé szállítja koleszterint további felhasználásra.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az LDL meg azért "rossz", mert a májból a test különböző részeibe szállítja a koleszterint, többek közt az artériákhoz, amelyekben az a plakkok egyik összetevőjévé válik. Ezért tartják a koleszterint a szív nagy ellenségének. (A plakkok amúgy sok minden más mellett kalciumot is tartalmaznak, mégsem mondja senki, hogy kerülni kell a kalcium fogyasztását).

Ha az erekben plakkok keletkeznek, akkor az erek beszűkülnek, ezt nevezik érelmeszesedésnek. Ilyenkor megtörténhet, hogy egy elszabadult vérrög eltorlaszolja a véráram útját a szív felé, ami szívrohamot okoz.

Ez eddig nagyon logikusnak tűnik. Ám ha egy kicsit mélyebbre ásunk, akkor minden összezavarodik.

Bár az LDL koleszterinnek nagyon rossz a híre, szívelégtelenségben szenvedő betegek körében az alacsony LDL szint magasabb halálozással jár (5). Ha ön túlélő szeretne lenni, akkor lehet, hogy jobban jár, ha magasabb ez a bizonyos nem-is-olyan-rossz LDL koleszterin szintje.

Ráadásul azoknál, akiknek magas a koleszterinszintjük - beleértve a az LDL-koleszterint is - ritkábban fordul elő pitvarfibrilláció (6). A pitvarfibrilláció (angol rövidítés AF) szabálytalan, néha túl gyors szívverést jelent, ami vérrögöt okozhat a szívben, valamint növeli a sztrók és a szívleállás kockázatát.

"Ez a kutatási eredmény további bizonyítékul szolgál arra, hogy fordított összefüggés áll fenn a koleszterinszint és a pitvari fibrilláció között - ez az AF-re vonatkozó "koleszterin paradoxon. " (7)

Uffe Ravnskov és munkatársai 2016-ban 19 vizsgálat 68 000 vizsgált személyének adatai alapján megállapították, hogy "A magas LDL érték a legtöbb 60 év feletti ember esetében fordítottan arányos a halálozással. Ez a megállapítás nincs összhangban a koleszterinhipotézissel (azaz, hogy a koleszterin, különösen az LDL, eredendően aterogén). Mivel a magas LDL-lel rendelkező idős emberek ugyanolyan hosszú ideig vagy tovább élnek, mint az alacsony LDL-lel rendelkezők, elemzésünk okot ad arra, hogy megkérdőjelezzük a koleszterinhipotézis érvényességét. Ezenkívül tanulmányunk indokolja az LDL farmakológiai csökkentését időseknél a szív- és érrendszeri betegségek megelőzési stratégiáinak részeként ajánló irányelvek újraértékelését." (8)

Az Ibaraki Prefecture Health Study-ban 91 219 negyven és hetvenkilenc év közötti embert követtek 10 éven át. Ezek az emberek egészségesek voltak, és előtörténetükben nem szerepelt sztrók vagy szívbetegség (9). Az eredeti cikk - a koleszterinhipotézis szellemében-, csak a szívhalálozásra koncentrálva azt állapította meg, hogy a magas LDL szintű férfiak kétszer valószínűbben halnak meg szívbetegségben, mint az alacsonyabb LDL-szintűek, de ez az összefüggés a nőkre nem volt érvénye (9).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Csakhogy az összhalálozást tekintve a 10 éves követés során világosan kiderült, hogy minél magasabb volt a LDL koleszterinszintje valakinek, annál kisebb volt annak a kockázata hogy a személy bármely okból is meghalna (10). Az összhalálozás azért is fontosabb, mert Japánban az emberek 7%-a hal meg szív- és érrendszeri betegségben, szembeni a nyugati 30%-kos aránnyal. Mint a szerzők írják: "A szívkoszorúér-betegség okozta halálozás Japánban évtizedek óta az összes halálozásnak mindössze 7%-át teszi ki; ez az arány sokkal alacsonyabb, mint a nyugati országokban. Az az elmélet, hogy minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál jobb, Japán esetében teljesen téves - valójában éppen az ellenkezője igaz. Mivel Japán egyedülálló a koleszterinnel kapcsolatos jelenségek tekintetében, könnyű a tévedéseket kimutatni a koleszterinhipotézisben." (10)

…és a zsírok

És ha már itt tartunk, méresse meg a triglicerid szintjét is. A magas triglicerid szint ugyanis valóban kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. A triglicerid szint azt mutatja meg, hogy mennyi zsír kering a vérünkben, és ha ez az érték magas (1,68 mmol/L fölött van), az növeli a szívkoszorúér betegségek és a stroke kockázatát (11).

És mi a szerepe mindebben a táplálkozásnak?

Akkor most jöjjön egy újabb zavarba ejtő paradoxon. A telített zsírok fogyasztása nem növeli a vérzsír szintjét. Bár növeli mind az LDL, mint a HDL koleszterin szintet, a HDL arányt a teljes koleszterinszinten belül nem változtatja meg (12).

Bár semmi bizonyíték nem támasztja alá, hogy a telített zsírok ártalmasak lennének, a félelem tőlük makacsul tartja magát. A vita végleges eldöntése céljából a Journal of the American College of Cardiology 2020-ban megjelentetett egy kimerítő és alapos áttekintő tanulmányt a telített zsírok fogyasztása és a kardiovaszkuláris betegségek közti kapcsolatról.

A kutatók arra jutottak, hogy a legtöbb vizsgálat és elemzés szerint a telített zsírok fogyasztásának csökkentése nemcsak hogy nem csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, hanem ellenkezőleg, növeli azt. A telített zsírok egyenesen védenek például a stroke ellen. Az áttekintő tanulmány szerint:

"A telített zsírsavak fogyasztásának a csökkentését még mindig javasolják annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az ellenkezőjét kéne javasolniuk. "

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


De akkor mi növeli a triglicerid szintjét, és ezzel a szívbetegségek kockázatát?

A válasz az, hogy a szénhidrátok.

A legjobb módja a szívbetegségek és a korai halál kockázatának csökkentésére az, ha csökkentjük a szénhidrátbevitelünket, különösen a cukorét és a finomított szénhidrátokét.

Ha az étrendünk kevés szénhidrátot és sok zsírt tartalmaz, akkor a triglicerid szintünk csökken. És pontosan ez az, amit el akarunk érni. Ha az ellenkezőjét tesszük - sok szénhidrátot és kevés zsírt fogyasztunk, akkor a vérzsír szintünk nő, a HDL koleszterin szintünk pedig csökken. Ez az inzulin, pontosabban az inzulinrezisztencia miatt van így.

Az inzulinrezisztencia egy cukorbetegséget megelőző állapot, amikor a szervezet nem tud már megfelelően reagálni a vérben keringő túl sok glükózra.

"... a hagyományos étrendi tanács a koleszterinszint csökkentésére, ti. hogy fogyasszunk kevesebbet a telített zsírokból, nemcsak hogy nem használ, hanem valószínűleg növeli a szívkoszorúér betegségek és a szívinfarktus kockázatát azáltal, hogy fokozza azok legfőbb kockázati tényezőjét: az inzulinrezisztenciát." (Dr Aseem Malholtra: Élet sztatinok nélkül. Hodder & Stoughton, 2022)

Egy áttekintő tanulmány, amely cukorfogyasztással kapcsolatos tényeket, valamint annak a szívkoszorúér betegségek (angol rövidítés CHD) kialakulásában játszott szerepét veszi górcső alá "meglehetősen egyértelmű összefüggést" állapít meg a cukorfogyasztás és a kardiovaszkuláris betegségek közt (13).

"A CHD kockázatának csökkentése érdekében az ajánlásoknak elsősorban a cukorbevitel, azon belül is az ultrafeldolgozott ételekben és italokban nagy mennyiségben megtalálható fruktóz tartalmú cukrok, a szukróz és a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup fogyasztásának csökkentésére kellene fókuszálniuk. " (14)

Ezek ugyanis nagymértékben növelik az inzulinrezisztencia kialakulásának a kockázatát (14). Diabéteszes betegeknél gyakoribb a szívkoszorúér meszesedés, és nagyobb eséllyel halnak meg szívbetegségben, mint azok, akik a nem cukorbetegek. De az inzulinrezisztencia akkor is veszélyes, ha még nem alakult ki valakinél cukorbetegség.

A táplálkozással kapcsolatban annyi a paradoxon, hogy lassan a paradoxon lesz a szabály. Talán ön is hallott már a "francia paradoxonról", arról, hogy a franciák az egyik legnagyobb telített zsírfogyasztók Európában, mégis kevesebb náluk a szívbeteg, mint máshol.

Akárhogy is vélekedik ön ezekről az ellentmondásokról, valami egészen biztosan nem működik, ugyanis "a koleszterinszint étrenddel és gyógyszerekkel történő csökkentésére indított globális kampány egyáltalán nem állította meg a szívkoszorúér betegség járványszerű terjedését a világban. " (15)

Úgyhogy nagyon esedékes már a táplálkozás, a szívbetegségek és a hosszú élet közti összefüggésekre vonatkozó megcsontosodott nézetek revideálása.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1. https://www.ahajournals.org/doi/abs/10.1161/circ.114.suppl_18.II_41-c

2. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0735109703012002

3. https://www.sciencedaily.com/releases/2009/01/090112130653.htm

4. http://europepmc.org/abstract/med/27998881

5. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/chf.12006

6-7. https://academic.oup.com/eurheartj/article/41/Supplement_2/ehaa946.0451/6002932

8. https://bmjopen.bmj.com/content/6/6/e010401

9. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20141564/

10. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25925499/

11. https://www.nhlbi.nih.gov/health-topics/high-blood-triglycerides

12. https://www.meltorganic.com/wp-content/uploads/2012/07/Saturated-fat-and-cardiovascular-disease-The-discrepancy-between-the.pdf

13. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0735109720356874?via%3Dihub

14. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdf/10.1111/j.1445-5994.2012.02902.x

15. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4856550/

16. http://cardiacos.net/wp-content/uploads/ArticulosMedicos/20180920/2016-Cholesterolparadox_-acorrelate-does-not-a-surrogate-make.pdf