Colleen Huber:
Harc a COVID-vakcina mellékhatásai ellen
- ígéretes kezelési módok

A múltban már hivatkoztam a Dr. Pierre Kory és Dr. Paul Marik által ajánlott oltás utáni rehabilitációs kezelésekre. [1] Úgy vélem azonban, hogy létezhetnek további, még ígéretesebb módszerek is, amelyeket az alábbiakban ismertetek.

A megelőzés, mind mindig, itt is sokkal könnyebb, mint a gyógyítás. Ezért írásaimban én általában a károk megelőzésére összpontosítok, nem pedig arra, hogy hogyan lehet a már meglevő problémát visszafordítani.

Miközben főállású orvosi praxist folytatok (egy többé-kevésbé független területen, a természetgyógyászati onkológiában), időt szakítottam rá, hogy a COVID oltások kockázatairól is írjak egy könyvet. Ebben több mint 300 olyan tanulmányt idézek, amelyek szerint ezek a vakcinák sem nem biztonságosak, sem nem hatékonyak. [2]

De ha már beoltottak minket, azért járjunk utána egy kicsit azoknak a bizonyos tüskefehérjéknek.

A tüskefehérjét a szervezetünk állítja elő a Covid oltással beadott mRNS hatására. Ezek az újonnan előállított fehérjék aztán a keringő vér és a nyirokrendszer révén az egész szervezetbe eljutnak. A tüskefehérjék köztudottan káros hatással vannak több emberi szervre. A "Nem biztonságosak és nem hatékonyak " című könyvemben, valamint cikkeimben részletesen írtam ezekről a káros mechanizmusokról.

A tüskefehérjék káros hatásaira vonatkozó tanulmányok száma ma már több ezerre tehető, így egyre többen értik meg és fogadják el igaznak a fenti állításokat.

De hogyan fordítsuk vissza a tüskefehérjék hatásait?

Ivermectin

Az általam ismert hatóanyagok közül az ivermectin mutatta a legtöbbféle hatást a tüskefehérjék ellen. Az összes gyógyszer közül szerintem ez nyújtja a legjobb segítséget az oltáskárosultaknak, valamint azoknak az oltatlanoknak, akik úgy gondolják, hogy ki voltak téve a tüskefehérjéknek.

Az ivermectint a Streptomyces avermitilis baktérium kultúráiból állítják elő, és onnan hallhattunk róla, hogy fejlesztői, Satoshi Omura és William Campbell 2015-ben élettani, illetve orvosi Nobel-díjat kaptak a szernek a trópusi régiókban elterjedt két betegség, a folyami vakság és filariázis (fonálféreg-betegség) kezelésében mutatott rendkívüli hatékonyságáért.

Az ivermectin széles körű antimikrobiális aktivitással bír a fonálférgek, atkák, tetvek és kullancsok által terjesztett betegségekkel szemben, de számos vírus ellen is hatásos [3], ezért évek óta szerepel az Egészségügyi Világszervezet által legfontosabbaknak tekintett gyógyszerek listáján. [4] Az olvasók közül bizonyára sokan arról is hallottak már, hogy a versengő kereskedelmi érdekek által finanszírozott médiában az ivermectint sokszor a lekezelő "lópaszta" elnevezéssel illetik. (Paszta formában is árusítják)

Nos, az ivermectin többféle módon is küzd a tüskefehérjék ellen.

Az egyik leglátványosabb hatása, hogy megköti az importin alfa/béta-1 fehérjét, amely lehetővé teszi a koronavírust hordozó tüskefehérje bejutását az emberi sejtek magjába. [5] [6] [7] Ez talán egy kis magyarázatra szorul. A vírusok nagy trükkje, hogy bejutva a sejtek magjába, ahol a fehérjék termelődnek, arra késztetik a sejtmagot, hogy vírusokat kezdjen termelni. Mivel a sejtmagba normálisan is bejutnak anyagok, erre van "kitalálva" az importin alfa/béta-1 fehérje. A vírus ezzel a fehérjével jut be a sejtmagba. Mivel az ivermectin ezt a fehérjét blokkolja, a vírus nem jut be a sejtmagba és nem alakul ki betegség. Ez az egyik ok, amiért az ivermectin olyan hatásosnak bizonyult a COVID-19 fertőzés ellen, amivel kapcsolatban [eddig több mint] 95 vizsgálatot végeztek 27 országban. [8] És ezért van az, hogy az ivermectin hatásosnak bizonyult számos más vírussal szemben is.

Az ivermectin a tüskefehérjével való találkozás előtt vagy után adagolva bizonyíthatóan gátolja a tüskefehérje vörösvértestekre gyakorolt összetapasztó hatását, ami véralvadáshoz vezetne. [9] Ezt az összetapadást gátló hatást az ivermectin a tüskefehérjéhez való szoros kötődéssel éri el [10] [11], így akadályozva meg a vérrög képződést.

Ez a hatás rendkívül fontos a vérrögképződés megelőzésében, amely a COVID vakcinák egyik leggyakoribb káros mellékhatása. Létezik egy másik mechanizmus is, amelynek révén az ivermectin akadályozza a véralvadást. [12]

Az ivermectin nemcsak a tüskefehérje egy részéhez kötődik, hanem mindhárom tüskefehérje alegységhez. [13] Ez az átfogó kötődési hatás miatt képes az ivermectin gátolni a tüskefehérje okozta problémákat..

A COVID-oltott embereknek általában magas a gyulladásszintjük és gyengék az immunfunkcióik, és közismert módon gyakran fertőződnek meg a vírussal, hiába reklámozzák nagy csinnadrattával az oltóanyagokat. Seneff, Nigh és munkatársai megállapították, hogy ezt az immunkárosodást ivermectin helyreállítja [14,15]

Mivel az ivermectin több helyen is megköti a tüskefehérjéket, ígéretesnek tűnik az oltóanyagot megkerülő más törzsek ellen is, amelyekkel rendszeresen megfertőződnek a COVID-oltásban részesült személyek is.

Én személyesen azt tapasztaltam az orvosi praxisomban, hogy a COVID-oltott betegek akár már egyetlen adag ivermectin bevétele után sokkal jobban érzik magukat, és gyorsabban gyógyulnak, mint azok, akik nem hajlandók szedni azt. Eddig még semmilyen más kezelés esetében nem tapasztaltam ilyen gyors javulást a COVID-oltott betegek közérzetében és energiaszintjében, mint az ivermectin akár egyetlen adagja után.

Az ivermectint naponta vagy hetente lehet bevenni. A trópusokon élő emberek évtizedek óta heti rendszerességgel szedik, biztonsági profilja egyenesen lenyűgöző. Mivel az ivermectin a világ egyik legbiztonságosabb gyógyszerének bizonyult [16], az első klinikai vizsgálati fázisok már le is zárultak. Korábban más célra már alkalmazott gyógyszerként jelentősen lerövidülhet a széles körű alkalmazáshoz szükséges idő, hiszen nem kell bizonyítani a használat biztonságosságát. [17] A 12 mg/napi adag felnőttek számára a megfigyelések szerint általában jól tolerálható. Az ivermectin 2,5-szer jobban felszívódik étellel együtt bevéve, mint anélkül. A gyógyszer 12 mg-os adagokban is kapható, [18] de az egyéni igények optimális kielégítése érdekében elengedhetetlen az egészségügyi szolgáltatóval való konzultáció, amit ez a cikk nem helyettesít.

Az agy védelme

Legalább három ismert mechanizmus van, amelyek alapján a COVID vakcinák a körülmények szerencsétlen összejátszás esetén agyi károsodást is okozhatnak.[19] Tekintsük át a legígéretesebb lehetőségeket az ilyen sérülések lehető legnagyobb mértékű visszafordítására.

Agmatin

Az agmatint a szervezet argininből, egy a legtöbb fehérjében gazdag élelmiszerben megtalálható aminosavból állítja elő. Valószínűleg naponta legalább egyszer-kétszer fogyaszt az ember némi arginint, még akkor is, ha vegán.

Az agmatin étrendkiegészítő, bizonyítottan védi az idegsejteket [20] és a vér-agy-gátat. [21] [22] Emellett gátolja az oxidációt és az ödémásodást. [23] Az agy krónikus betegségei, például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór [24], valamint bizonyos akut rohamok, például a sztrók ellen is ígéretesnek bizonyult. [25]

Az agmatin további konkrét hatásai közé tartozik, hogy fokozza a vér áramlását az idegrendszerbe és az idegrendszerből, valamint hogy javítja a kognitív funkciókat, és segít az agyi sérülések visszafordításában. [26] [27]

A napi egyszer vagy kétszer 500 mg-os adag jól tolerálhatónak tűnik, és jóval kevesebb, mint az egyik vizsgálatban öt éven át szájon át adagolt 2670 mg/nap. [28] De az egyéni szükséglet optimális kielégítése érdekében ebben az esetben is az egészségügyi szolgáltatóval kell konzultálni.

Foszfatidil-szerin

A foszfatidil-szerin (PS) olyan molekula, amely természetes módon megtalálható az emberi szervezetben, mégpedig a sejtek membránjában. Arra szolgál, hogy a sejtek érzékenyen reagáljanak a más sejtekkel való jelátvitelre. Sokak szerint a PS a legjobb védelem az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás ellen.

Egereknél a PS három hónapon belül javította a tanulási készséget, a memóriát, valamint a mielinizációt (ideghüvely képződést). [29] Patkányoknál ez a hatás már három héten belül bekövetkezett, [30] s mindez úgy, hogy a patkányoknak előtte idegmérget adtak. Egy másik patkánykísérlet kimutatta, hogy az agyi gyulladás, a neurológiai problémák és a műtéti úton kiváltott sztrókszerű sérülés 24-72 órán belül javult PS hatására. [31] Egy másik vizsgálat azt találta, hogy a PS szájon át történő szedésének hatására csökkent a gyulladás és nőtt az életképes neuronok száma, többek között a hippokampuszban, amely aktív szerepet játszik a tanulásban és a memóriában. [32]

A foszfatidil-szerint évek óta javaslom a betegeimnek, tapasztalataim szerint annak esténként 100 mg-os adagokban történő szedése hasznos és jól tolerálható. Egyes orvosok a napi adag több alkalomra való elosztását javasolják. Ám ez is olyan kiegészítő, amelynek szedését előzetesen orvossal érdemes megbeszélni. Én például nem adnék PS-t Addison-kórban szenvedő betegnek, mivel a kutatások szerint a foszfatidil-szerinnek kortizolszint-csökkentő hatása van.

A szív és az erek védelme

Nattokináz

A nattokináz izgalmas és ígéretes szer tüskefehérje expozíció által érintett betegek számára. A nattokináz egy hagyományos japán erjesztett ételből, a nattóból származó enzim, amely szójából készül. Tanikawa és munkatársai megállapították, hogy a nattokináz dózis- és időfüggő módon lebontja a tüskefehérjét. [33]

A nattokináz rendelkezik a vizsgált szájon át szedhető szerek közül a legnagyobb fibrinolitikus és trombolytikus (vérrögbontó) hatással, és ami nagyon fontos, mindezt úgy teszi, hogy mellékhatásként nem vált ki vérzést. [34] A nattokináz vérrögoldó hatásáról számos tanulmányt publikáltak. [35] Kutyákban kémiailag kiváltott vérrögöket oldottak fel vele, és a képalkotó eljárások azt mutatták, hogy a nattokináz szájon át történő beszedését követően öt órán belül helyreállt a normális véráramlás. [36] Embereknél 2000 egység nattokináz egyszeri adagja hasonló vérrögoldó hatást mutatott négy órán belül. [37]

Ezek a hatások különösen alkalmasnak tűnnek a COVID-vakcina okozta érsérülések kezelésére, mivel a normális véráramlás megszakadása az erek falait károsítja, ami a COVID-oltott emberekre komoly veszélyt jelent. [38] [39] Úgy tűnik, hogy a nattokináz helyreállítja a sérült érfalakat, a belső felületükön kialakuló vérrögöket feloldja. [40]

Én magam arra kértem COVID ellen beoltott betegeimet, hogy szedjenek napi 2000 egységnyi nattokinázt, ami általában jól tolerálható adag [41], és közben 3 havonta ellenőrzöm a vérképüket. (Érdemesebb reggel-este bevenni a nattokinázt, mert hatása nem tart ki 24 órán át.) A természetgyógyász orvosok évtizedek óta ajánlják a nattokinázt és az ahhoz hasonló szereket szív- és érrendszeri problémákkal küzdő betegeiknek, és nem hallottam róla, hogy ez akár egyetlen egyszer is problémát okozott volna.

Az immunrendszer védelme

D-vitamin

A D3-vitamin, más néven kolekalciferol a D-vitamin aktív formája. Ironikus módon a hajléktalanok vannak legjobban ellátva D-vitaminnal (másért nem is igen irigyelhetjük őket), mivel a napfénynek való tartós kitettségük hatására a bőrükben sok D-vitamin termelődik, amelyet aztán a máj és a vese dolgoz fel, és ennek a természetes folyamatnak az eredménye a legjobb minőségű D-vitamin.

Az étrendkiegészítőként szedett D3-vitamin, bár sokszor életmentő lehet, csak kisebb mértékben képes helyettesíteni a bőr napoztatását, amihez természetesen nem szabad naptejet használni. A naptej ugyanis, amellett, hogy rákkeltő és az endokrin rendszert károsító összetevőket is tartalmaz, gátolja az optimális D-vitamin-termelődést.

Én évtizedek óta a világ egyik legnapsütöttébb vidékén, Arizonában élek, és szabadtéri sportokat űzök. Soha nem használtam naptejet, mégpedig a kockázat/haszon elemzés alapján, és nem annak ellenére.

Úgy tűnik, hogy a D3-vitamin nem befolyásolja a tüskefehérje-antitesteket, és talán nem is lép közvetlenül kölcsönhatásba a tüskefehérjékkel,[42] közvetve azonban hatással van az ACE-2 receptorokra, amelyeket a tüskefehérjék az emberi sejtekbe való bejutáshoz használnak. [43] [44] A D3-vitamin rendkívül előnyösen befolyásolja az immunfunkciókat, úgy tűnik, hogy az immunrendszer működésének minden fontosabb aspektusára hatással van.

A "The Defeat of COVID" (A COVID legyőzése) című könyvben csak a D-vitaminról szóló fejezetben 130 tanulmányt idéztem a D-vitaminnak a SARS-CoV-2 és a COVID elleni hatásosságáról. [45] Azok közül az immunhatások közül, amelyek a COVID-oltottak számára előnyösek lehetnek, véleményem szerint az egyik legerősebb az I. típusú interferon termelődésének támogatása lehet.

Az I-es típusú interferon (IFN) az immunrendszerünk egyik legfontosabb kémiai hírvivője, és ennek szintjében szenvedik el a COVID ellen oltottak a legnagyobb veszteséget. Valószínűleg az I. típusú interferon kibocsátásának csökkenése a fő oka annak, hogy újra és újra megtámadja őket a betegség. [46]

Ha a D3-vitamin szintje 50 ng/ml (75 nmol/l) felett van (bár én inkább a 70-100 (175-250 nmol/l) közötti szintet preferálom), akkor mind az akut COVID, mind a long COVID esetén sokkal kisebb valószínűséggel kerül kórházba vagy hal meg az ember. 32 ország 109 klinikai vizsgálata bizonyítja a D-vitamin rendkívüli hatékonyságát a súlyos COVID-betegségben és a SARS-CoV-2 vírus ellen. [47]

A D-vitamin másik védő hatása a COVID-vakcina okozta károsodással szemben valószínűleg abban rejlik, hogy a D-vitamin a sejt-sejt kötések megerősítésével 24 órán belül stabilizálja az érfalat. [48] Az ereinket bélelő endotélium az, amelyben a COVID-oltások utáni, nemrégiben kitört szívizomgyulladás- és agysérülés-járvány óriási károkat okozott.

Az én klinikámon, különböző okokból, szinte mindannyian 10.000-14.000 egység D3-vitamint szedünk naponta, a betegek és a személyzet is, sőt, még azok is, akik naponta átlagosan több mint 20 percet tartózkodnak napon. Ön és orvosa azonban ettől eltérő adagolást is preferálhat. Mivel a legjobb minőségű D-vitaminhoz napozással juthatunk hozzá, a COVID ellen oltottaknak, és valószínűleg mindenki másnak is hasznos lehet, ha minden nap tölt valamennyi időt a szabadban.