Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Judy Ramirez:
Hogyan hosszabbítják meg a K-vitaminok az életet?

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Judy Ramirez: The Surprising Longevity Benefits of Vitamin K. Life Extension Magazine, September 2014

Dr. Bruce Amesnek, a táplálkozás és az öregedés közti összefüggések világszerte elismert szaktekintélyének négy évvel ezelőtt publikált kutatási eredményei szerint a megfelelő K-vitamin bevitelnek fontos szerepe van az élet meghosszabbításában1.

Egy 2014-ben napvilágot látott tanulmány ugyancsak arra a következtetésre jut, hogy aki megfelelő mennyiségű K-vitamint (K1 és K2 vitaminról van szó) vesz magához, az tovább él.2

 

Google hirdetés

 

A vizsgálat során több, mint 7000 kardiovaszkuláris betegségben szenvedő ember közül azok, akik a legnagyobb mennyiségben szedtek K-vitamint, 36%-kal kisebb valószínűséggel haláloztak el bármilyen betegségben, mint azok, akik a legkisebb mennyiségben kapták a vitamint.

És ez még azokra is igaz volt, akik eredetileg kevés K-vitamint fogyasztottak, és csak a vizsgálat kedvéért növelték meg az adagjukat, ami arra utal, hogy a K-vitamin pótlást soha nem késő elkezdeni, mert az még később is igazolhatóan csökkenti a kardiovaszkuláris betegségekben való elhalálozás kockázatát2.

De a K-vitaminok számos más, Amerikában vezető haláloknak számító betegség leküzdésében is segítenek, mint amilyen az érelmeszesedés3, a csontritkulás4, a cukorbetegség5,6 és a rák2,7 - mégpedig annak a különleges képességének köszönhetően, hogy aktiválja az ezen betegségek megelőzésében fontos szerepet játszó proteineket.

Ebben a cikkben áttekintünk számos olyan új kutatási eredményt, amelyek mind a K-vitamin jótékony hatására mutatnak rá ezeknek és más időskori betegségeknek a megelőzésében.

Kockázatcsökkenés megnövelt K vitamin bevitel esetén

Betegség

K vitamin típusa

Kockázatcsökkenés

Mortalitási ráta általában

K2

26% (a legmagasabb és a legalacsonyabb bevitel közt) 3

Mortalitási ráta általában

K1

36% (a legmagasabb és a legalacsonyabb bevitel közt) 2

Rák

K1

46%(a legmagasabb és a legalacsonyabb bevitel közt) 2

Rák, előrehaladott prosztata

K2

63% (a legmagasabb és a legalacsonyabb bevitel közt) 7

Rák Halálozás

K2

28% (a legmagasabb és a legalacsonyabb bevitel közt) 54

Szívkoszorúér meszesedés

K2

20% (a legmagasabb és a legalacsonyabb bevitel közt) 30

Szívkoszorúér megbetegedés

K1

21% (a legmagasabb és a legalacsonyabb bevitel közt) 66

Szívkoszorúér megbetegedés

K2

9% kockázatcsökkenés minden 10 mikrogramm növekményre 67

Szívkoszorúér halálozás

K2

57% (a legmagasabb és a legalacsonyabb bevitel közt) 3

Metabolikus szindróma

K1

27% alacsony HDL-koleszterintre
49% magas triglyceridszintre
82% magas vércukorszintre

(Mindhárom esetben a legmagasabb és a legalacsonyabb bevitel közt) 68

II típusú cukorbetegség

K2

7% kockázatcsökkenés minden 10 mikrogramm növekményre 5

II típusú cukorbetegség

K1

17% kockázatcsökkenés minden 100 mikrogrammon növekményre 6

II típusú cukorbetegség

K1

51% megnövelt K1 bevitel esetén 6



A K-vitamin áldásos hatásai

A K-vitamint 1935-ben fedezték fel, mégpedig annak kapcsán, hogy kiderült, milyen létfontosságú szerepet játszik a csirkék kóros vérzékenységének megelőzésében8. Utána évtizedekig a "véralvadás vitaminjának" is nevezték (maga az elnevezés is a koagulation (véralvadás) szóból származik). Ekkor jöttek rá, hogy K-vitamin olyan májban termelődő fehérjéket aktivál, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a normális véralvadáshoz, hiszen K-vitamin hiányában a vér nem alvad meg, aminek súlyos vérzékenység a következményet9,10.

A K vitamin úgy aktiválja ezeket a véralvadást segítő proteineket, hogy apró, de fontos kémiai változást idéz elő a struktúrájukban, egészen pontosan egy glutaminsav névre hallgató összetevőjükben11.

A 21. század fordulójára azonban a tudósok arra is rájöttek, hogy a K-vitamin egy sor más létfontosságú fehérjében is - ezeket összefoglaló néven Gla-fehérjéknek nevezik12-16 - a glutaminsav molekulákban előidézett változáshoz hasonló változásokat idéz elő. Egy 2014-es vizsgálatnak 16 különböző K-vitamin függő Gla-fehérjét sikerült azonosítania17. Ezek mind olyan fehérjék, amelyek csak K-vitamin jelenlétében aktiválódnak és válnak képessé feladatuk ellátására.

A Gla-fehérjék felfedezésével tehát világossá vált, hogy a K vitaminnak nemcsak a normális véralvadásban van kitüntetett szerepe. Például a csontokban termelődő oszteokalcin nevű Gla-fehérje azért felelős, hogy a kalcium a csontokba épüljön be, míg az érfalakban termelődő mátrix Gla-fehérje megakadályozza, hogy a kalcium az artériákban rakódjon le18. (ezeket a fehérjéket elsősorban a K2 vitamin aktiválja.)

Korábban úgy gondolták, hogy a K-vitamin hiány kizárólag a nem megfelelő véralvadásban jelentkezik. Ám azóta kiderült, hogy az egészséges véralvadáshoz szükséges K-vitamin mennyiség ahhoz már nem biztos, hogy elég, hogy aktiválja a kardiovaszkuláris betegségek, a csontritkulás, a cukorbetegség és a rák megelőzéséhez szükséges Gla-fehérjéket13,14, 19. Szerencsére ma már tudjuk, hogy K2-vitamin-pótlással szignifikánsan megnövelhető az aktivált Gla-fehérjék mennyiségét a szöveteinkben - mégpedig anélkül, hogy a véralvadást elősegítő proteineket túlaktiválnánk18.

K-vitamin és érelmeszesedés

Az életkor előrehaladtával a kalcium sajnos hajlamos a csontok helyett olyan nemkívánatos helyeken lerakódni, mint az artériák belső fala20, ami azzal a következménnyel jár, hogy idővel az érfalak normális simaizom sejtjei csontszerű sejtekké, az erek egyes szakaszain lényegében csontszövetekké alakulnak át, amelyek már nem elég rugalmasak ahhoz, hogy megfelelően szabályozzák a vér áramlását19, 21 Ez a folyamat az artériák megkeményedéséhez, más néven előrehaladott érelmeszesedéshez vezet.

Ám létezik az artériák elmeszesedésének egy roppant hatékony ellenszere, ezt mátrix Gla fehérjének nevezik, amely egyike a tizenhatféle K2-vitamin hatására aktiválódó Gla-fehérjének.. Ez a speciális Gla-fehérje az érfalakban termelődik, de csak megfelelő mennyiségű K2-vitamin jelenlétében válik aktívvá3, 14, 15, 19, 22-24. Ennek hiányában az érfal elmeszesedése zavartalanul folytatódik, márpedig az előrehaladott stádiumú érelmeszesedés olyan végzetes betegségek melegágya, mint a szívinfarktus és a stroke14, 16.. És valóban, azoknál az idős embereknél, akiknek a szervezetében a legtöbb inaktív mátrix Gla-fehérjét mutatták ki (ami alacsony K2-vitamin-szintre utal), háromszor nagyobb volt a kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának kockázata, mint azoknál, akiknél a legalacsonyabb arányban találtak inaktív mátrix Gla-fehérjét23.

A tudósok majd 20 évig úgy gondolták, hogy ha a táplálékkal nem veszünk magunkhoz megfelelő mennyiségben K-vitamint, az az aortának, testünk legnagyobb verőerének az elmeszesedéséhez vezet16. Mára azonban egy sor kutatási eredmény bizonyítja, hogy a magasabb K2-vitamin bevitel létfontosságú az összes többi véredény elmeszesedésének a megakadályozásában is. Sőt, állatkísérletekben már arra is rámutattak, hogy a K2-vitamin pótlással meg lehet "menteni" olyan ereket is, amelyek bizonyos K-vitamin működését gátló gyógyszerek, például egyes vérhígítók, túlhasználata következtében meszesedtek el25, 26.

A mátrix Gla-fehérje azáltal is segít megelőzni az érelmeszesedést, hogy akadályozza a gyulladás markerek (citokinok) termelődését, melyek ugyancsak hozzájárulnak az erek meszesedéséhez és a plakk-képződéshez27. Azoknál, akiknél a legmagasabb volt a K1-vitamin bevitel, szignifikánsan alacsonyabb volt a gyulladásjelzők szintje, továbbá az étvágyat és az inzulin rezisztenciát fokozó anyagoké is, mely két tényező ugyancsak fontos szerepet játszik az arterioszklerózis kialakulásában28. (Ezen hatások közül némelyik kapcsolatba hozható más, olyan K-vitamin jelenlétében aktiválódó Gla-fehérjék megnövekedett szintjével, amelyek gyulladáscsökkentő hatásuk révén fokozzák a glukóz toleranciát.)29


A K-vitaminok meghosszabbítják az életet

Régen kizárólag az egészséges véralvadás vitaminjának gondolták, mára kiderült, hogy legalább 16 különböző Gla-fehérje aktiválásában játszik szerepet.

Köztük olyanokéban, amelyek védik az ereket a mészlerakódástól, a csontokat a kalciumhiánytól, míg más Gla-fehérjéknek a cukorbetegség és a rák megelőzésében jut fontos szerep.

A legújabb kutatások szerint a magas K-vitamin bevitel meghosszabbítja az életet, ami felveti a K-vitaminok pótlásának szükségességét.

Egyre több vizsgálati eredmény utal arra, hogy megfelelő K-vitamin bevitellel megelőzhető az érelmeszesedés, a csontritkulás, a cukorbetegség és a rák.

Lássa el szervezetét elegendő K-vitaminnal, gondoskodjon naponta a megfelelő mennyiségű K1- illetve K2-vitamin pótlásáról

A K-vitaminnal kapcsolatos humán vizsgálatok

A K-vitaminnal kapcsolatos humán vizsgálatok némiképpen ellentmondásosak, talán mert van némi zavar azzal kapcsolatban, hogy melyik formája a fontosabb ennek a vitaminnak.30

A K1-vitamin (phylloquinime) az, amiből a táplálékkal többet veszünk magunkhoz, de a K2 (menaquinome) játszik nagyobb szerepet az érelmeszesedés megelőzésében.

Egy tanulmány szerint magas K2-bevitel esetén 57%-kal kisebb esélyünk van rá, hogy szívkoszorúér betegségben veszítsük életünket, mintha nem fogyasztunk elég K2-vitamint.3 Egy másik vizsgálatból az derül ki, hogy magas K2 bevitel esetén nőknél 20%-kal kisebb a szívkoszorúér meszesedés kockázata, míg ugyanebben a vizsgálatban a K1-vitamin esetében nem tapasztaltak szignifikáns eltérést.30

A K-vitamin pótlással kapcsolatos vizsgálatok arra utalnak, hogy bár a K-vitamin mindkét formája hozzájárul az érelmeszesedés megelőzéséhez, a K2-nek ebből a szempontból valamivel fontosabb szerepe van. Például egészséges férfiak és menopauzán túli nők esetében még napi 500 mikrogramm K1-vitamin bevitele is csak szerény 6%-os kockázatcsökkenést eredményezett az érelmeszesedésének progressziója tekintetében, de csak azoknál, akiknél az már eleve viszonylag előrehaladott stádiumban volt.22 Egy másik esetben azonban, ahol a K1-vitamint D-vitaminnal és ásványi anyagokkal kombinálva adták, a vizsgálati személyeknél lelassult az érfalak rugalmatlanná válásának folyamata.14

Hasonlóképpen, napi 180 illetve 360 mikrogramm K2-bevitel szignifikánsan csökkentette az inaktív Gla-fehérjék mennyiségét, miáltal csökkent az érelmeszesedés kockázata is. A placebo csoportban ilyen hatás nem volt megfigyelhető.31 Egy másik vizsgálatban hemodializált vesebetegeknek (a betegek ezen csoportjában különösen gyakori a nagyfokú érelmeszesedés) adtak 135 vagy 360 mikrogramm K2-vitamin-pótlást ami drámai módon, az alacsonyabb dózis esetén 77%-kal, a magasabb dózis esetén 93%-kal csökkentette szervezetükben az inaktív mátrix Gla-fehérje szintjét.32

Mára az is nyilvánvalóvá vált, hogy az érelmeszesedésben szenvedő nőknek nagyobb valószínűséggel kisebb a csonttömegük, mint azoknak, akik nem szenvednek érelmeszesedésben. Ahogy nagyobb arányban vannak köztük olyanok is, akiknek a szervezetében a kívánatosnál alacsonyabb a K-vitamin szint. Náluk a kor előre haladtával a kalcium hajlamos a csontok helyett (ami kívánatos volna) inkább az erekben lerakódni (ami nem kívánatos).20

K-vitamin és csontritkulás

Megfelelő mennyiségű K2-vitaminra azért is szüksége van a szervezetnek, hogy aktiválni tudja az oszteokalcin nevű Gla-fehérjét, amely megköti a csontokban lévő ásványi anyagokat, és ezzel erősíti a csontokat.33 Ha nem áll rendelkezésre elég K2-vitamin, akkor a csontokba nem tud beépülni az életfontosságú kalcium, ami csontritkuláshoz vezet.34 A helyzetet tovább rontja, hogy ez a kalcium aztán a véráramba kerülve az érfalakon rakódik le, miáltal azok elvesztik rugalmasságukat, vagyis merevvé válnak.33

Szerencsére azonban K2-vitamin-pótlás hatékony segítség a csontritkulás megelőzésében.

Egy 50 és 60 év közötti egészséges, menopauzán túli nők körében végzett vizsgálatból az derült ki, hogy három év után azok, akik a korábbinál 1 mg-mal több K1-vitamint és napi 8 mikrogrammal több (320 NE) D-vitamint és ásványi anyagokat vettek magukhoz, azoknál a csontvesztés üteme lelassult azokhoz képest, akik placebót vagy csak D-vitamin- és ásványi anyag-pótlást kaptak.35

Egy másik vizsgálatban menopauzán túli, már csontritkulásban szenvedő nőknek 48 héten keresztül adtak napi 1500 mg kalcium-karbonátot és 45 mg K2-vitamint vagy placebót, és az derült ki, hogy a kezdeti értékekhez viszonyítva nőtt a gerinc csontsűrűsége és 55,9%-kal csökkent az inaktív oszteokalcin fehérje jelenléte, míg abban a csoportban, amelyik csak kalciumot kapott, ez a csökkenés mindössze 9,3% volt.36 Ugyanezen K2-vitamin mennyiség mellett a hölgyek hosszú távon megőrizték csípőcsontjuk sűrűségét, és három év alatt javult a combnyakuk geometriája is, míg a placebó csoport tagjai esetében ezek az értékek ugyanezen idő alatt romlottak.37

Három éves távlatban már napi 180 mikrogramm K2-vitamin (különösen, ha azt annak hosszan ható MK-7 formájában vették magukhoz, amit egy az egyben szójababból erjesztenek) megnövelte az aktív oszteokalcin mennyiségét és szignifikáns javulást eredményezett a gerinc és a combnyak ásványi anyag tartalmában és sűrűségében, vagyis erősödtek a csontok, és a gerinccsigolyák sem veszítettek magasságukból.38

Nemrégiben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) is elismerte, hogy a K2-vitaminnak fontos szerepe van a csontok egészségének megőrzésében.38 Ha az alendronate-nevű ismert csontritkulás elleni szerrel együtt K2-vitamint is kap a beteg, akkor sokkal jelentősebb növekedés érhető el a combnyak ásványi anyag sűrűségében, mintha csak alendronate-ot kapna.


K-vitamin és cukorbetegség

A II típusú cukorbetegség komoly kockázati tényező a csonttörések szempontjából. Ez valószínűleg részben az oszteokalcin nevű Gla-fehérje nem megfelelő aktivitásának tudható be (amit a K2-vitamin hiány okoz), másrészt a csontokban ennek következtében fellépő kalciumhiánynak.40. A magas K1-vitamin bevitel viszont csökkentette a diabéteszhez köthető gyulladás markerek mennyiségét.28

A K-vitaminról kiderült, hogy közvetlen hatást gyakorol magára a cukorbetegségre is. 26 és 81 év közötti egészséges embereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a magas K1-vitamin-bevitel magasabb inzulinérzékenységet és az étkezések után alacsonyabb glukóz-szintet eredményez.41 A kardiovaszkuláris betegségek szempontjából magas kockázati csoportba sorolt idősebb emberek esetében a II típusú cukorbetegség kialakulásának a veszélye 17%-kal volt csökkenthető napi 100 mikrogramm K1-vitamin bevitelével.6

Egy másik tanulmány arra mutat rá, hogy bár mind a K1, mind a K2-vitamin csökkenti a diabétesz kockázatát, a K2-vitamin esetében erősebb és szignifikánsabb az összefüggés, utóbbi ugyanis napi 10 mikrogrammonként 7%-kal csökkenti a II típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.5 Ráadásul a K-vitamin-pótlás nemcsak magának a cukorbetegségnek a kockázatát csökkenti, hanem annak szövődményeit is mérsékli.

Állatkísérletek tanúsága szerint a cukorbeteg patkányok, akárcsak a cukorbeteg emberek, veszítenek a csontsűrűségükből. Viszont ha a diabeteszes patkány K2-vitamin-pótlást kapott, akkor nemcsak a csontsűrűség értékei javultak, hanem a vércukorszintje is csökkent.42

Humán vizsgálatok is azt igazolják, hogy mind a K1-, mind a K2-vitamin hatékony fegyver a cukorbetegség szövődményeivel vívott küzdelemben. Idősebb, nem cukorbeteg férfiak esetében három éven át tartó, napi 500 mikrogramm K1-vitamin bevitellel szignifikáns javulás volt elérhető az inzulin rezisztencia tekintetében a kontroll csoporthoz képest.43 Fiatal egészséges férfiaknál mindössze négy héten át tartó napi háromszor 30 mg K2-bevitel hatására javult az inzulinérzékenység.44 Ami valószínűleg a K-vitamin hatására aktiválódó oszteokalcin Gla-fehérje magasabb szintjével függ össze, ami már állatkísérletekben is igazoltan növelte az inzulin kiválasztást és az inzulinérzékenységet.

A K-vitamin és a rák

Számos jel utal arra, hogy a K-vitamin pótlás hatékony bizonyos rákfajták (például a prosztatarák, a vastagbélrák és a májrák) megelőzésében is.46

Kiderült, hogy ha prosztatarák sejttenyészetet K2-vitaminnal kezelnek, akkor sem a férfi hormonokra (androgénekre) érzékeny sejtek, sem az azokra rezisztens sejtek nem képesek szaporodni, és végül kipusztulnak.47 A legnagyobb mennyiségű K2-vitamint fogyasztó férfiaknak 63%-kal csökkent az esélyük arra, hogy előrehaladott prosztatarákjuk legyen.7 Hasonlóképpen, a nagyobb mennyiségben jelen levő K-vitamin által aktivált oszteokalcin is csökkentette a prosztatarák kockázatát, ami jól mutatja annak molekuláris összefüggéseit.48

Emberi vastagbélrák sejttenyészetben a K2-vitamin különböző mechanizmusokon keresztül elpusztítja a rákos sejteket, egerekbe beültetett vastagbéldaganat sejtek esetében pedig megállítja azok növekedését.49, 50

Arra is vannak bizonyítékok, hogy a K-vitamin roppan hatékony a leggyakoribb májrák-típus, a hepatocellularis carcinoma leküzdésében. Ez a ráktípus szinte mindig a túlzott alkoholfogyasztás illetve hepatitis B vagy C fertőzés következménye.51 És bár sebészeti úton vagy sugárterápiával az elsődleges tumor eltüntethető, a daganat sokszor kiújul, vagyis a gyógyulás a hosszú távú kilátásai rosszak.52, 53 Számos humán vizsgálat igazolja, hogy a K2-vitamin-pótlás drámaian csökkenti a hepatocellularis carcinoma kiújulásának kockázatát, ami jelentősen javítja a beteg túlélési esélyeit.52, 53

Mint a táplálék kiegészítők általában, a K-vitamin sem csodaszer a rákmegelőzésben, de ígéretes lehetőségek rejlenek benne, úgyhogy rendkívül fontos lenne, hogy kívülről történő pótlással fenntartsuk szervezetünkben a megfelelő K-vitamin szintet. Egy nagy európai kutatás is azt igazolta, hogy a magas K-vitamin-bevitel összességében 28%-kal csökkenti a rákhalálozás kockázatát.54

Összegzés

Egy nemrég publikált, széles mintán végzett vizsgálat bebizonyította, hogy azok, akik nagy mennyiségű K-vitamint visznek be a szervezetükbe, sokkal kisebb eséllyel halnak meg bármilyen betegségben, mint azok, akiknek a szervezetében alacsony a K-vitamin-szint.

A K-vitamin rendkívüli lehetőségeket rejt magában Amerika jelenleg vezető halálokainak leküzdésében, mégpedig azon egyedülálló tulajdonságának köszönhetően, hogy képes aktiválni az érelmeszesedés, a csontritkulás, a cukorbetegség és rák megelőzésében szerepet játszó fehérjéket. Számos nemrégiben napvilágot látott kutatási eredmény bizonyítja, hogy a K-vitamin pótlásnak döntő szerepe lehet ezeknek - és esetleg más - időskori betegségek a leküzdésében.

Az egykor kizárólag a véralvadás vitaminjának tartott K-vitamin mára elnyerte a sokfunkciós vitamin státuszát. Vagyis ha sokáig és egészségesen akar élni, akkor fogyassza Ön is ezt az eddig méltatlanul elhanyagolt táplálék-kiegészítőt.

Ám ha vérhígítót szed, akkor előtte feltétlenül konzultáljon a háziorvosával, vele beszélje meg az adagot és az esetleg szükséges kontrollvizsgálatokat.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

 

Szakirodalom

 

1. Ames BN. Prevention of mutation, cancer, and other age-associated diseases by optimizing micronutrient intake. J Nucleic Acids. 2010 Sep 22;2010.

2. Juanola-Falgarona M, Salas-Salvado J, Martinez-Gonzalez MA, et al. Dietary Intake of Vitamin K Is Inversely Associated with Mortality Risk. J Nutr. 2014 May;144(5):743-50.

3. Geleijnse JM, Vermeer C, Grobbee DE, et al. Dietary intake of menaquinone is associated with a reduced risk of coronary heart disease: the Rotterdam Study. J Nutr. 2004 Nov;134(11):3100-5.

4. Cockayne S, Adamson J, Lanham-New S, Shearer MJ, Gilbody S, Torgerson DJ. Vitamin K and the prevention of fractures: systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Arch Intern Med. 2006;166(12):1256-61.

5. Beulens JW, van der AD, Grobbee DE, Sluijs I, Spijkerman AM, van der Schouw YT. Dietary phylloquinone and menaquinones intakes and risk of type 2 diabetes. Diabetes Care. 2010 Aug;33(8):1699-705.

6. Ibarrola-Jurado N, Salas-Salvado J, Martinez-Gonzalez MA, Bullo M. Dietary phylloquinone intake and risk of type 2 diabetes in elderly subjects at high risk of cardiovascular disease. Am J Clin Nutr. 2012 Nov;96(5):1113-8.

7. Nimptsch K, Rohrmann S, Linseisen J. Dietary intake of vitamin K and risk of prostate cancer in the Heidelberg cohort of the European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition (EPIC-Heidelberg). Am J Clin Nutr. 2008 Apr;87(4):985-92.

8. Carpenter, KJ. A short history of nutritional science: part 3 (1912-1944). J Nutr. 2003;133(10):3023-32.

9. Mammen EF. Coagulation abnormalities in liver disease. Hematol Oncol Clin North Am. 1992 Dec;6(6):1247-57.

10. Mammen EF. Coagulation defects in liver disease. Med Clin North Am. 1994 May;78(3):545-54.

11. Stanley TB, Wu SM, Houben RJ, Mutucumarana VP, Stafford DW. Role of the propeptide and gamma-glutamic acid domain of factor IX for in vitro carboxylation by the vitamin K-dependent carboxylase. Biochemistry. 1998 Sep 22;37(38):13262-8.

12. Willems BA, Vermeer C, Reutelingsperger CP, Schurgers LJ. The realm of vitamin K dependent proteins: Shifting from coagulation toward calcification. Mol Nutr Food Res. 2014 Feb 17.

13. Kaneki M. Genomic approaches to bone and joint diseases. New insights into molecular mechanisms underlying protective effects of vitamin K on bone health. Clin Calcium. 2008 Feb;18(2):224-32.

14. Braam LA, Hoeks AP, Brouns F, Hamulyak K, Gerichhausen MJ, Vermeer C. Beneficial effects of vitamins D and K on the elastic properties of the vessel wall in postmenopausal women: a follow-up study. Thromb Haemost. 2004 Feb;91(2):373-80.

15. Shea MK, Holden RM. Vitamin K status and vascular calcification: evidence from observational and clinical studies. Adv Nutr. 2012 Mar;3(2):158-65.

16. Jie KS, Bots ML, Vermeer C, Witteman JC, Grobbee DE. Vitamin K intake and osteocalcin levels in women with and without aortic atherosclerosis: a population-based study. Atherosclerosis. 1995 Jul;116(1):117-23.

17. Okano T. Gla-containing proteins. Clin Calcium. 2014 Feb; 24(2):241-8.

18. Theuwissen E, Cranenburg EC, Knapen MH, et al. Low-dose menaquinone-7 supplementation improved extra-hepatic vitamin K status, but had no effect on thrombin generation in healthy subjects. Br J Nutr. 2012 Nov 14;108(9):1652-7.

19. Wallin R, Schurgers L, Wajih N. Effects of the blood coagulation vitamin K as an inhibitor of arterial calcification. Thromb Res. 2008;122(3):411-7.

20. Jie KG, Bots ML, Vermeer C, Witteman JC, Grobbee DE. Vitamin K status and bone mass in women with and without aortic atherosclerosis: a population-based study. Calcif Tissue Int. 1996 Nov;59(5):352-6.

21. Weaver J. Insights into how calcium forms plaques in arteries pave the way for new treatments for heart disease. PLoS Biol. 2013; 11(4): e1001533.

22. Shea MK, O'Donnell CJ, Hoffmann U, et al. Vitamin K supplementation and progression of coronary artery calcium in older men and women. Am J Clin Nutr. 2009 Jun;89(6):1799-807.

23. van den Heuvel EG, van Schoor NM, Lips P, et al. Circulating uncarboxylated matrix Gla protein, a marker of vitamin K status, as a risk factor of cardiovascular disease. Maturitas. 2014 Feb;77(2):137-41.

24. Vermeer C, Theuwissen E. Vitamin K, osteoporosis and degenerative diseases of ageing. Menopause Int. 2011 Mar;17(1):19-23.

25. Erkkila AT, Booth SL. Vitamin K intake and atherosclerosis. Curr Opin Lipidol. 2008 Feb;19(1):39-42.

26. Chatrou ML, Winckers K, Hackeng TM, Reutelingsperger CP, Schurgers LJ. Vascular calcification: the price to pay for anticoagulation therapy with vitamin K-antagonists. Blood Rev. 2012 Jul;26(4):155-66.

27. Clauser S, Meilhac O, Bieche I, et al. Increased secretion of Gas6 by smooth muscle cells in human atherosclerotic carotid plaques. Thromb Haemost. 2012 Jan;107(1):140-9.

28. Juanola-Falgarona M, Salas-Salvado J, Estruch R, et al. Association between dietary phylloquinone intake and peripheral metabolic risk markers related to insulin resistance and diabetes in elderly subjects at high cardiovascular risk. Cardiovasc Diabetol. 2013;12:7.

29. Kuo FC, Hung YJ, Shieh YS, Hsieh CH, Hsiao FC, Lee CH. The levels of plasma growth arrest-specific protein 6 is associated with insulin sensitivity and inflammation in women. Diabetes Res Clin Pract. 2014 Feb;103(2):304-9.

30. Beulens JW, Bots ML, Atsma F, et al. High dietary menaquinone intake is associated with reduced coronary calcification. Atherosclerosis. 2009 Apr;203(2):489-93.

31. Dalmeijer GW, van der Schouw YT, Magdeleyns E, Ahmed N, Vermeer C, Beulens JW. The effect of menaquinone-7 supplementation on circulating species of matrix Gla protein. Atherosclerosis. 2012 Dec;225(2):397-402.

32. Westenfeld R, Krueger T, Schlieper G, et al. Effect of vitamin K2 supplementation on functional vitamin K deficiency in hemodialysis patients: a randomized trial. Am J Kidney Dis. 2012 Feb;59(2):186-95.

33. Bentkowski W, Kuzniewski M, Fedak D, et al. Undercarboxylated osteocalcin (Glu-OC) bone metabolism and vascular calcification in hemodialyzed patients. Przegl Lek. 2013;70(9):703-6.

34. Zittermann A. Effects of vitamin K on calcium and bone metabolism. Curr Opin Clin Nutr Metab Care. 2001 Nov;4(6):483-7.

35. Braam LA, Knapen MH, Geusens P, et al. Vitamin K1 supplementation retards bone loss in postmenopausal women between 50 and 60 years of age. Calcif Tissue Int. 2003 Jul;73(1):21-6.

36. Purwosunu Y, Muharram, Rachman IA, Reksoprodjo S, Sekizawa A. Vitamin K2 treatment for postmenopausal osteoporosis in Indonesia. J Obstet Gynaecol Res. 2006 Apr;32(2):230-4.

37. Knapen MH, Schurgers LJ, Vermeer C. Vitamin K2 supplementation improves hip bone geometry and bone strength indices in postmenopausal women. Osteoporos Int. 2007 Jul;18(7):963-72.

38. Knapen MH, Drummen NE, Smit E, Vermeer C, Theuwissen E. Three-year low-dose menaquinone-7 supplementation helps decrease bone loss in healthy postmenopausal women. Osteoporos Int. 2013 Sep;24(9):2499-507.

39. Hirao M, Hashimoto J, Ando W, Ono T, Yoshikawa H. Response of serum carboxylated and undercarboxylated osteocalcin to alendronate monotherapy and combined therapy with vitamin K2 in postmenopausal women. J Bone Miner Metab. 2008;26(3):260-4.

40. Iwamoto J, Sato Y, Takeda T, Matsumoto H. Bone quality and vitamin K2 in type 2 diabetes: review of preclinical and clinical studies. Nutr Rev. 2011 Mar;69(3):162-7.

41. Yoshida M, Booth SL, Meigs JB, Saltzman E, Jacques PF. Phylloquinone intake, insulin sensitivity, and glycemic status in men and women. Am J Clin Nutr. 2008 Jul;88(1):210-5.

42. Iwamoto J, Seki A, Sato Y, Matsumoto H, Takeda T, Yeh JK. Vitamin K(2) prevents hyperglycemia and cancellous osteopenia in rats with streptozotocin-induced type 1 diabetes. Calcif Tissue Int. 2011 Feb;88(2):162-8.

43. Yoshida M, Jacques PF, Meigs JB, et al. Effect of vitamin K supplementation on insulin resistance in older men and women. Diabetes Care. 2008 Nov;31(11):2092-6.

44. Choi HJ, Yu J, Choi H, et al. Vitamin K2 supplementation improves insulin sensitivity via osteocalcin metabolism: a placebo-controlled trial. Diabetes Care. 2011 Sep;34(9):e147.

45. Patti A, Gennari L, Merlotti D, Dotta F, Nuti R. Endocrine actions of osteocalcin. Int J Endocrinol. 2013; vol. 2013, Article ID 846480.

46. Lamson DW, Plaza SM. The anticancer effects of vitamin K. Altern Med Review. 2003;8(3).

47. Samykutty A, Shetty AV, Dakshinamoorthy G, et al. Vitamin k2, a naturally occurring menaquinone, exerts therapeutic effects on both hormone-dependent and hormone-independent prostate cancer cells. Evid Based Complement Alternat Med. 2013;2013:287358.

48. Nimptsch K, Rohrmann S, Nieters A, Linseisen J. Serum undercarboxylated osteocalcin as biomarker of vitamin K intake and risk of prostate cancer: a nested case-control study in the Heidelberg cohort of the European prospective investigation into cancer and nutrition. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2009 Jan;18(1):49-56.

49. Ogawa M, Nakai S, Deguchi A, et al. Vitamins K2, K3 and K5 exert antitumor effects on established colorectal cancer in mice by inducing apoptotic death of tumor cells. Int J Oncol. 2007 Aug;31(2):323-31.

50. Kawakita H, Tsuchida A, Miyazawa K, et al. Growth inhibitory effects of vitamin K2 on colon cancer cell lines via different types of cell death including autophagy and apoptosis. Int J Mol Med. 2009 Jun;23(6):709-16.

51. Donato F, Tagger A, Chiesa R, et al. Hepatitis B and C virus infection, alcohol drinking, and hepatocellular carcinoma: a case-control study in Italy. Brescia HCC Study. Hepatology. 1997 Sep;26(3):579-84.

52. Kakizaki S, Sohara N, Sato K, et al. Preventive effects of vitamin K on recurrent disease in patients with hepatocellular carcinoma arising from hepatitis C viral infection. J Gastroenterol Hepatol. 2007 Apr;22(4):518-22.

53. Mizuta T, Ozaki I, Eguchi Y, et al. The effect of menatetrenone, a vitamin K2 analog, on disease recurrence and survival in patients with hepatocellular carcinoma after curative treatment: a pilot study. Cancer. 2006 Feb 15;106(4):867-72.

54. Nimptsch K, Rohrmann S, Kaaks R, Linseisen J. Dietary vitamin K intake in relation to cancer incidence and mortality: results from the Heidelberg cohort of the European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition (EPIC-Heidelberg). Am J Clin Nutr. 2010 May;91(5):1348-58.

55. Vermeer C. Vitamin K: the effect on health beyond coagulation - an overview. Food Nutr Res. 2012 Apr 2;56.

56. Okano T, Shimomura Y, Yamane M, et al. Conversion of phylloquinone (Vitamin K1) into menaquinone-4 (Vitamin K2) in mice: two possible routes for menaquinone-4 accumulation in cerebra of mice. J Biol Chem. 2008 Apr 25;283(17):11270-9.

57. Al Rajabi A, Booth SL, Peterson JW, Choi SW, Suttie JW, Shea MK, et al. Deuterium-labeled phylloquinone has tissue-specific conversion to menaquinone-4 among Fischer 344 male rats. J Nutr. 2012 May;142(5):841-5.

58. Sato T, Schurgers LJ, Uenishi K. Comparison of menaquinone-4 and menaquinone-7 bioavailability in healthy women. Nutr J. 2012 Nov 12;11:93.

59. Choi HW, Navia JA, Kassab GS. Stroke propensity is increased under atrial fibrillation hemodynamics: a simulation study. PLoS One. 2013 Sep 5;8(9):e73485.

60. Dasi LP, Simon HA, Sucosky P, Yoganathan AP.Fluid mechanics of artificial heart valves. Clin Exp Pharmacol Physiol. 2009 Feb;36(2):225-37.

61. Price PA, Faus SA, Williamson MK. Warfarin causes rapid calcification of the elastic lamellae in rat arteries and heart valves. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 1998 Sep;18(9):1400-7.

62. McCabe KM, Booth SL, Fu X, et al. Dietary vitamin K and therapeutic warfarin alter the susceptibility to vascular calcification in experimental chronic kidney disease. Kidney Int. 2013 May;83(5):835-44.

63. Schurgers LJ, Spronk HM, Soute BA, Schiffers PM, DeMey JG, Vermeer C. Regression of warfarin-induced medial elastocalcinosis by high intake of vitamin K in rats. Blood. 2007 Apr 1;109(7):2823-31.

64. Ford SK, Misita CP, Shilliday BB, Malone RM, Moore CG, Moll S. Prospective study of supplemental vitamin K therapy in patients on oral anticoagulants with unstable international normalized ratios. J Thromb Thrombolysis. 2007 Aug;24(1):23-7.

65. Sconce E, Avery P, Wynne H, Kamali F. Vitamin K supplementation can improve stability of anticoagulation for patients with unexplained variability in response to warfarin. Blood. 2007 Mar 15;109(6):2419-23.

66. Erkkila AT, Booth SL, Hu FB, et al. Phylloquinone intake as a marker for coronary heart disease risk but not stroke in women. Eur J Clin Nutr. 2005 Feb;59(2):196-204.

67. Gast GC, de Roos NM, Sluijs I, et al. A high menaquinone intake reduces the incidence of coronary heart disease. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 2009 Sep;19(7):504-10.

68. Pan Y, Jackson RT. Dietary phylloquinone intakes and metabolic syndrome in US young adults. J Am Coll Nutr. 2009 Aug;28(4):369-79.