Tami Bulmash:
Hogyan tartja fenn a test a mentális feszültséget

Forrás:Tami Bulmash:How the Physical Body Holds Mental Tension

Fordította: Czárán Judit

Kapcsolat az elme, a test, a testtartás és a stressz között

 

A Google adatkezelési elvei

 

Ha valaha élt már át idegtépő helyzetet, amit lüktető fejfájás követett, valószínűleg nem tűnik túl elrugaszkodottnak a gondolat, hogy a kettő között összefüggés van. Az Egyesült Államokban majdnem minden negyedik felnőtt számol be arról, hogy évente többször is fáj a feje (1). Az Egészségügyi Világszervezet 50%-ra becsüli azoknak a felnőtteknek a számát, akiknek évente legalább egyszer fáj a fejük (2). Bár több mint 150 típusa van a fejfájásnak (3), a feszültség, illetve a stressz okozta fejfájás a leggyakoribb (4). És bár az orvosok valószínűleg egyetértenek abban, hogy a kettő közt van kapcsolat, még mindig nem tudják pontosan, hogy mi ez a kapcsolat (5).

Ezzel Dr. Brian Cole, a Midwest Orthopaedics ortopéd sportsebésze, a Rush University Medical Center ortopédia, anatómia és sejtbiológia professzora is egyetért. "Hogy a stressz pontosan miért okoz fejfájást, még mindig tisztázatlan. Az egyik elmélet szerint a stressz hatására a nyakban és a fejben reflexszerűen megnövekvő izomfeszülés az, ami ilyenkor a fejfájást okozza."

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Az agy elhelyezkedése miatt ésszerű a feltételezés, hogy kapcsolat van a fejfájás és a stresszes gondolatok között. Mivel a gondolatokat általában az elmével társítjuk - ami gyakran az agy szinonimája - úgy tűnik, hogy ezek mind egy helyen vannak. Azonban, minél lejjebb kúszik a fájdalom a testben - eltávolodva a fejtől -, annál homályosabbá válik, hogy mi az összefüggés a gondolatok és a feszültség között.

Amikor fájdalmat érzünk, az általában egy adott testrészre korlátozódik. Ezáltal a fájdalom akaratlanul is elszakad a test többi részétől, és így nehezebb az eredetét megállapítani. Például valószínűtlen, hogy egy orvos azt feltételezze, hogy a nyakmerevség, ami a nyaki feszültség egy formája, negatív gondolatokból fakad (6). Összefüggésbe hozni a kipózist (időskori hajlott hát) (7) vagy a púposságot a depresszióval még kevésbé tűnik hihetőnek. De tényleg annyira nehéz ezek közt összefüggéseket találni? Dr. Erik Peper, a San Francisco State University holisztikus egészségtudományokkal foglalkozó professzora szerint nem.

A gondolatok megjelenése a testben

A "Hogyan hat a tartás a memóriára és a hangulatra" című tanulmányában (8) Peper azt vizsgálja, hogyan függnek össze a gondolatok a testfeszültséggel. A résztvevőket arra kérték, hogy idézzenek fel negatív emlékeket görnyedten és kiegyenesedve. Utána újra megkérték őket ugyanerre, de ezúttal pozitív emlékekre kellett gondolniuk. Peper kutatásában a résztvevők 86%-a arról számolt be, hogy könnyebb volt a negatív emlékeket felidézni összegörnyedve, mint kiegyenesedve, 87%-uk pedig arról, hogy a pozitív képeket könnyebb volt felidézni kiegyenesedve, mint összegörnyedve.

Peper szerint: "Összegörnyedt pózban szinte mindenki nehezebben tud felidézni vagy igazán átélni egy pozitív emlékeket és vice versa. Ez nem azt jelenti, hogy kiegyenesedve nem lehetnek az embernek negatív vagy reményvesztett gondolatai. Azonban ha fenntartjuk ezt a kiegyenesedett 'ellentartó' pózt, akkor könnyebben el tudjuk távolítani magunktól a negatív gondolatok negatív érzelmi hatását, és könnyebben hozzá tudunk férni a megerősítő és pozitív gondolatokhoz. Mert a gondolatok és a test nem különül el."

A tartás evolúcióját Peper a Tech stressz című könyvében járja körül, ahol megvizsgálja a hatalom és az erő jellegzetes szimbólumait az evolúció során. "A depressziós vagy görnyedt tartás univerzálisan a korlátozottság jele mind emberek, mint állatok esetében. A természetben, az állatvilágban a görnyedt tartás alárendeltséget jelez. Az egyenes tartás ezzel szemben mindig vezető szerepre utal."

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


De még ne kezdjen bele bőszen a háta kiegyenesítésébe. Különbség van ugyanis a "kihúzott háttal" ülés és az egyenesen ülés között. Ez utóbbi az, amit helyes tartásnak szoktak nevezni. De ami nekünk az egyenes hátról eszünkbe jut, az valamiféle katonás póz, egyfajta "vigyázz állás". Azonban ha az egyenes derékkal ülésről alkotott elképzeléseink valóban a helyes testtartást - vagy az egyensúlyt - tükröznék, akkor az nem emlékeztethetne egy ilyenfajta merev és rugalmatlan figurára.

A szokás hatalma

A vágy, hogy úgy csináljuk a dolgokat, ahogy azokat csinálni kell, mélyen belénk van táplálva. Az "egyenesen ülés" tökéletes példa arra, hogy az ember önkéntelenül hogyan hajlítja hátra a hátát, dülleszti ki a mellkasát, húzza hátra a vállát és feszíti meg a nyakát - vagyis torzítja el a testtartását - görcsös igyekezetében, hogy "jól" csinálja. Mert az alternatíva - a roskadt tartás - a vesztesek póza.

Egy évszázados módszer, amelyet Alexander-technikának (9) hívnak, az új szokások elvén alapul. A technika kitalálója, F. M. Alexander Shakespeare - színész volt, akinek rendszeresen elment a hangja előadás közben. Pedig ő azt hitte, mindent jól csinál, a hangja mégis egyre romlott.

Alexander professzionális orvosi segítséget kért, hogy megoldja a problémáját, de a helyzet nem javult. Elgondolkozott, hogy van-e valami, amit ő csinál magával, ami a gégegyulladását okozhatja. Aztán rájött, hogy ha elhagy bizonyos szokásokat - például, hogy katonásan, magát kihúzva áll előadás közben - a hangja visszatér. És ami még fontosabb, felfedezte, hogy ha túl nagy nyomást helyez magára a jó teljesítmény érdekében, akkor a tartása feszültté válik, ami nehezebbé teszi számára a légzést és a beszédet.

A leggyakoribb stresszforrások

Az, hogy sikeresek akarunk lenni az életben, az emberi természet része. A társadalmi összehasonlítás elmélete (10) kimondja, hogy az egyének a saját értéküket az alapján döntik el, hogy mit gondolnak arról, hogy hogyan teljesítenek másokhoz képest. Ám ez az összehasonlítás nem mindig vezet a személyiségünk fejlődéséhez (11). A közösségi média például azt az érzetet kelti, hogy képtelenek vagyunk felérni a többiekhez, ami jelentős kárt tesz az önértékelésünkben (12) és depresszióhoz vezethet (13).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ráadásul az amerikaiak, amellett, hogy folyamatos nyomás van rajtuk, hogy sikereket érjenek el, és sikeresek is maradjanak, még munkamániások is (14). Rengeteget túlóráznak, ritkán mennek szabadságra, sokan este és hétvégén is dolgoznak, és egyfolytában úgy érzik, hogy semmire sincs idejük. Nem csoda, hogy ők a világ egyik legstresszesebb populációja (15).

Beret Arcaya, az Alexander-technika kiváló tanára és az Amerikai Alexander-technika Társaság alapító tagja ezt a "gondolatok szokásának" nevezi. Azt mondja, hogy ez egy olyan dolog, amit az agyunkkal csinálunk, pedig nem kellene. "Nem kell beszállni a mókuskerékbe. Tényleg nem. Viszont azt tudatosítani kell magunkban, ha éppen így teszünk."

Az, hogy miként reagálunk egy-egy helyzetre, alapvetően döntés kérdése. De amíg rá nem jövünk, hogy ez egy döntés, addig csak szokás marad. Az időhiánnyal kapcsolatban Arcaya a következőket javasolja: "Ilyenkor mondd azt magadnak, hogy 'Ó, már megint így gondolkodtam - nincs semmi időm, nincs semmi időm, nincs semmi időm!' Aztán várj egy percet. Várj, és figyeld meg, mi történik a légzéseddel."

Arcaya azt mondja a diákjainak, hogy lehet, hogy egész életükben időszűkében lesznek, de ezzel nincs semmi baj. Lehet, hogy az a kiút a mókuskerékből, ha erről egyszerűen nem veszünk tudomást. Azt mondja "Ne vitatkozz egy szokással. Ne vitatkozz a 'nincs elég időm vagy nem volt időm ma' mondatokkal. Ettől ugyanis benne maradsz a pillanatban, és ez meghosszabbítja az időt." Más szavakkal, várj, mielőtt reagálsz egy stresszes gondolatra, mert a késlekedés benne tart a jelenben.

Pszicho-fizikai fájdalom

Arcaya több mint 40 éve tanítja az Alexander-technikát, így nem idegen neki az emberi viselkedés és az, ahogy a szokások feszültségként jelentkeznek az emberben. Neves tanárként, az emberek hozzáfordulnak, mikor már minden más lehetőséget kimerítettek, hogy enyhítsék a fájdalmukat.

Egyszer egy hölgy fordult hozzá, aki évek óta szenvedett borzasztó nyaki fájdalmaktól. Az orvosok nem tudtak segíteni neki. Ők ugyanis nem foglalkoztak a nő stressz-szintjével, akinek az elhanyagoltság, az elhagyatottság, a megcsalatottság gondolatai szinte felemésztették az életét. Egy csavarodásos görcs, egyfajta nyakmerevség alakult ki nála röviddel azután, hogy egy kedves ismerőse meghalt.

Arcaya azt állítja, hogy itt messze többről volt szó, mint egy nyakmerevség: a nő lényegében be volt zárva a fájdalmába, ami lehetetlenné tette, hogy normálisan egyen vagy mozogjon, tulajdonképpen csak oldalazva tudott járni. Úgy tűnt, hogy képtelen szembenézni a saját életével. A feje el volt fordulva, a feszültség szinte belemerevítette ebbe a pózba. Olyan volt, mintha mindez egyszerűen túl sok lett volna neki, és már látni sem akarná a dolgokat.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Arra a kérdésre, hogy tényleg úgy gondolja-e, hogy a gondolatok direkt módon tudnak hatni a testre, Arcaya ezt válaszolta: "A gondolataink és az a mód, ahogy gondolkozunk - ahogy vagyunk, amikor gondolkozunk - a testünk feszültségszintje. Nem hatással van rá; hanem az maga."

Látható bizonyíték

Peper az Alkalmazott Pszichofiziológia és Bio-feedback Egyesület egykori elnökeként gyakorlott biofeedback szakember (16), aki azt tekinti feladatának, hogy megtanítsa az embereknek, hogyan legyenek tudatosabbak és hogyan kontrollálják a testük működését az elektromiográf (EMG) segítségével (17). A kezelés során biofeedback érzékelőket ragasztanak a bőrre, hogy mérjék a test biológiai jelzéseit, amelyek feedbackként információkkal segítik a jobb egészség elérését.

A pszicho-fiziológiai elv fő állítása az, hogy "tudatosan vagy nem tudatosan minden változás a fiziológiai állapotunkban együtt jár a mentális-érzelmi állapotunk annak megfelelő változásával, és fordítva, tudatosan vagy nem tudatosan minden változás a mentális-érzelmi állapotunkban együtt jár az annak megfelelő változással a fiziológiai állapotunkban." (18)

Egy másik vizsgálat, amelyet Peper vezetett, akinek döntő szerepe volt az első holisztikus egészségprogram meglapításában egy amerikai állami egyetemen, olyan fiziológiai jeleket rögzített, amelyek az elme-test kapcsolatot demonstrálták (19).

A vizsgálat egy 25 éves résztvevőjét, aki 16 éve zongorázott, megkértek, hogy relaxáljon, és képzelje el, hogy egy zeneművet játszik egy sor szünet beiktatásával. Közben figyelték az izomaktivitást a jobb alkarjának feszítőizmában, amit kivetítőn a csoport többi tagja is nézett. Minden alkalommal, amikor a nő azt képzelte, hogy zongorázik, az alkarja feszítő izmaiban megnőtt a feszültség, annak ellenére, hogy sem az ujja, sem az alkarja nem mozgott. A fiziológiai monitorozás megmutatta, hogy reagál a teste, mikor gondolatban "játszik". Később mikor megmutatták neki a felvételt, azt állította, hogy teljesen öntudatlanul aktivizálta az izmait - már hiszen az alkarja végig relaxált pozícióban maradt.

Ha egy tevékenység elvégzésének pusztán a gondolata (mint például a zongorázás) kimutatható testfeszültséget okoz, akkor mi lehet a helyzet más tudattalan gondolatokkal? Mi történhet a testünkkel harag, gyűlölet vagy reménytelenség - illetve kedvesség, szeretet vagy más pozitív gondolatok hatására?

Mit tehet (vagy nem tehet) az ember a gondolataival

Arcaya szerint, a gondolatoknak nem kell feszültséggé válniuk. Mint mondja: "Az ember mindig irányítja magát, de mivel ez nem tudatosan történik, nemigen vesszük észre." Megjegyzi, hogy az irányítás egyfajta szándék a cél elérésére, ami vezet vagy motivál minket. "Ahhoz, hogy ez az irányítás tudatos legyen, a saját kezünkbe kell vennünk az életünket. Uralkodjunk magunkon, az energiáinkon, és döntsük el, mit akarunk, és mit nem akarunk tenni."

Amikor a gondolat valamilyen várakozással társul, ám a várakozás nem teljesül, feszültséggel reagálunk. Ez úgy kerülhető el, ha felismerjük, mi a szokásos válaszunk ezekre a helyzetekre. Legközelebb amint egy kicsit is stresszes állapotba kerül - akár mert késésben van, akár mert haragosnak, frusztráltnak vagy egyszerűen csak kevésnek érzi magát - álljon meg egy pillanatra. Figyelje meg, mi történik a testében. Az, hogy elkapja ezt a pillanatot, kulcsfontosságú. Figyeljen a gondolataira. Már az is segíthet, ha csak 10 másodpercet ad magának arra, hogy megálljon és megnyugtassa az idegeit. Ezzel magakadályozhatja, hogy belekerüljön az ismerős spirálba, ami stresszhez és fájdalomhoz vezet.

Albert Einstein híres mondása, hogy "Aki újra és újra ugyanazokat a dolgokat csinálja, és azt várja, hogy az eredmény legközelebb más lesz, az bolond." Egy szokást csak akkor lehet megváltoztatni, ha felismerjük, hogy az egy szokás. És ettől kezdve rajtunk múlik, hogy milyen irányba indulunk el. Megismételhetjük ugyanazokat a dolgokat ugyanazzal az eredménnyel, vagy megállhatunk egy kicsit, hogy körülnézzünk, nem látunk-e valami más utat. Ki tudja, még az is lehet, hogy azon az úton megúszunk egy (kettő, három, húsz) újabb fejfájást.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1. https://www.statista.com/statistics/684723/adults-prone-to-headache-us/

2. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/headache-disorders

3. https://meridienresearch.net/pain-head-150-types-headaches/

4. https://medlineplus.gov/ency/article/000797.htm

5. https://www.nhsinform.scot/illnesses-and-conditions/brain-nerves-and-spinal-cord/headaches

6. https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/torticollis-wryneck

7. https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/kyphosis/symptoms-causes/syc-20374205

8. https://www.researchgate.net/publication/321348063_How_Posture_Affects_Memory_Recall_and_Mood

9. https://medium.com/body-wisdom/a-short-history-of-the-alexander-technique-49f4ba55982d?sk=16b08e612ac1e5b70612d2dca3c2029d

10. https://www.psychologytoday.com/us/basics/social-comparison-theory

11. https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1111/1467-8721.00191

12. https://psycnet.apa.org/record/2014-33471-001