Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Greengross:
Jó hatással van-e az egészségre a humor és a nevetés?

Forrás: Gil Greengross: Can Humor and Laughter Boost Your Health?

Fordította: Szabó-Velvárt László

A humorral és a nevetéssel kapcsolatos egyik legelterjedtebb hiedelem szerint e két dolog jó hatással van az ember egészségére. Bámulatos dolgokat hallani a humor egészségjavító hatásáról. Sokan úgy vélik, hogy a humor és a nevetés segít meggyógyulni szinte bármilyen betegségből, a kínzó fájdalomtól kezdve a szívbetegségig vagy akár a rákig.

 

Google hirdetés

 

A humorral és a nevetéssel kapcsolatos egyik legelterjedtebb hiedelem szerint e két dolog jó hatással van az ember egészségére. Bámulatos dolgokat hallani a humor egészségjavító hatásáról. Sokan úgy vélik, hogy a humor és a nevetés segít meggyógyulni szinte bármilyen betegségből, a kínzó fájdalomtól kezdve a szívbetegségig vagy akár a rákig. És sok megfigyelés van arra vonatkozólag is, hogy a humor serkentőleg hat az immunrendszerre, valamint hogy a nevetés hasonlóan áldásos hatással bír, mint a testmozgás. Egyszóval: a humor és a nevetés olyan, mint egy bűvös gyógyszer, ami minden elképzelhető bántalom és betegség esetén segít, amiben csak az ember szenvedhet. Ezek a nézetek részben abból táplálkoznak, hogy egy bizonyos Norman Cousins, aki egykor súlyos ízületi gyulladásban szenvedett, állítólag kigyógyult betegségéből attól, hogy vígjátékokat (főleg Marx Brothers-t) nézett. Ez természetesen csak legenda, és később maga Cousins is tagadta, hogy a nevetésnek komoly szerepe lett volna gyógyulásában.

A humor és a nevetés egészségjavító hatásáról szóló állítások többsége csekély tudományos alappal bír, és megalapozatlan kutatási eredményeken nyugszik. A humor sokféle egészségügyi problémára lehet jó hatással, a témával kapcsolatos túlzó állításokat viszont csak elenyészően kevés kutatás igazolta. Az egészségre tett jótékony hatás legtöbbször csak átmeneti, ráadásul megesik, hogy mindössze a humor okozta öröm miatt tűnik úgy valakinek, hogy javult az egészsége. Az emberek azt gondolják, hogy ha valamiben kedvüket lelik, az biztosan jót is tesz nekik, ám ez sajnos nem feltétlenül van így. Igaz, néhány komolyabb vizsgálat kimutatta a humor egészségvédő hatását elsősorban a stressz vonatkozásában, mivel a humor és a nevetés csökkentik a stresszt (legalábbis rövid távon). És az is tény, hogy a stresszcsökkentés az élet legkülönbözőbb problémái ellen hatékony módszer. Ennek értelmében tehát akár egy jó komédia is serkentheti az immunrendszer működését, hosszú távú haszna azonban úgy tűnik, nincsen.

Létezik egy másik elterjedt nézet is, amit érdekes módon szintén nem támaszt alá semmilyen kutatási eredmény, nevezetesen hogy ha humorral és pozitívan viszonyulunk a dolgokhoz, annak hosszú távú hatása lehet az életünkre. Egyik blogger társam, Howard Friedman vezetésével több évtizedes követéses vizsgálatot végeztek átlagon felüli tehetségű embereken. A kutatók azt találták, hogy azok, akiket gyermekkorukban jobb humorérzékűnek értékeltek a vizsgálatban, felnőtt korukban nagyobb arányban szoktak rá a dohányzásra és az alkoholra, és fiatalabban haltak meg, mint akiknek kevésbé volt jó a humoruk. Ebből arra lehet következtetni, hogy a jó humorú emberek, vélhetően eleve kevésbé komoly életszemléletük miatt, kevésbé veszik komolyan a dolgokkal járó egészségügyi kockázatokat, és ezért könnyebben adják veszélyes dolgokra a fejüket (na meg orvoshoz sem járnak annyit, mint mások).

Egy másik vizsgálatban férfi humoristák átlagos megélt életkorát vetették össze más férfi előadóművészekével. Az vizsgálat nem talált jelentős különbséget e tekintetben a stand-up humoristák és a humoreszkírók, illetve más előadóművészek és a szépírók között. Sőt, a humoristák, humoreszkírók és komoly előadóművészek rövidebb ideig éltek, mint akik egyéb területeken szerezek maguknak hírnevet. Lehetséges, hogy az olyan előadóművészek, amilyenek pl. a humoristák, intenzívebb életet élnek, és az ezzel járó stressz és egyéb ártalmak képesek megrövidíteni az életüket. Végül pedig a stressz azt is eredményezheti, hogy egészségtelen szokásokat vesznek fel, rászoknak a dohányzásra, és tiltott, egészségromboló drogokhoz folyamodnak.

Ezzel együtt mégis érdemes megvizsgálni a humor és az egészség kapcsolatát, hiszen ha arra jutnánk, hogy mégiscsak van egészségjavító hatása a humornak, az nagyszerű lenne, nem? A kihívás abban áll, hogy olyan, jól megtervezett vizsgálatokat kell végezni, amelyek figyelembe veszik a lehetséges zavaró változókat is. Lényeges szempont például a humor és a nevetés közti különbség. Amennyiben a humor valóban bír bizonyos fájdalomcsillapító hatással, felmerül a kérdés, hogy ennek oka a nevetést kiváltó élmény okozta derű, vagy maga a nevetés. Nevetés hatására az agyban endorfin szabadul fel, ami kulcsa lehet az esetleges egészségjavító hatásnak. Egy friss vizsgálat éppen ennek a kérdésnek járt utána.

A kutatók egy olyan kísérletsorozatot végeztek, amelynek keretében a résztvevőknek vagy humoros videókat vagy komoly dokumentumfilmeket kellett nézniük (az egyik kísérletben pedig még egy élő előadás közönségének soraiba is beültették őket). Az alanyoknak megmérték a fájdalomküszöbüket a filmnézés előtt és után, hogy megtudják, nőtt-e a film hatására a fájdalom-toleranciájuk. Bizonyára érdekli Önt, hogyan mérhető az ember fájdalom-toleranciája. Ennek egyik módja az, hogy a vizsgált személy a kezét egy előre behűtött borhűtő edénybe dugja, és addig tartja benne, amíg már nem bírja tovább a fájdalmat, és kénytelen kivenni. Amennyi ideig a kezét a borhűtőben tartotta, az az ő fájdalom-tolerancia pontszáma. A kutatók felvették, ki mennyit nevetett a humoros videókon, és a nevetés hatását külön megvizsgálandó egy olyan videót is lejátszottak a résztvevőknek, ami pozitív érzelmeket keltett bennük, de nem késztette őket nevetésre.

A vizsgálat eredményei mindent egybevetve, valamennyi kísérleti helyzet esetében azt mutatták, hogy azoknak az alanyoknak, akik valamilyen humoros videót néztek meg, megnőtt a fájdalom-toleranciájuk a többiekéhez képest. Érdekes módon a nőknél magasabb fájdalom-toleranciát figyeltek meg, ha nem is mindegyik kísérleti helyzetben. Az, hogy egyszerre hányan néztek egy humoros videót, nem volt hatással az eredményekre, a közös filmnézés nem befolyásolta a fájdalom-toleranciát. Ez elég érdekes, mivel az ember azt gondolná, hogy a csoportos vígjátéknézésnek a nevetés közismerten ragályos természete miatt nevetésgerjesztő hatása van, nem úgy, mint e vizsgálat esetében.

Ami a nevetést magát illeti, az az eredmények szerint növelte a fájdalom-toleranciát, tehát azok az alanyok, akik egy humoros videót néztek meg, és nevettek rajta, utána tovább tudták benne tartani kezüket a jeges borhűtőben, mint azok, akik egy pozitív érzelmeket keltő, de nevetésre nem késztető filmet láttak. Ez egy fontos eredmény, ami azt mutatja, hogy a pozitív érzelmek önmagukban nem elegendők a fájdalom-tolerancia növeléséhez.

És végül szeretném még megemlíteni azt, hogy a kutatók által vizsgált semleges kísérleti helyzetek közül többnek, így pl. a dokumentumfilm- vagy drámanézésnek, fájdalom-tolerancia csökkentő hatása volt. Ebből az következik, hogy az ember fájdalomküszöbe nem feltétlenül mindig ugyanakkora, és hogy a humoros élmények és a nevetés hiánya akár hátrányokkal is járhat.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre