Fordította: Czárán Judit
Sokan félnek memóriájuk romlása miatt. A romlás azonban lehet időleges és sokat tehet is ellene. És az öregedéssel sem feltétlen romlik, hanem megváltozik.
Source: www.Freepik.com
Nem is gondolja, mi minden ronthatja a memóriáját
Bizonyos életmódbeli tényezők hosszú távon rontják a memóriát - mások viszont akár javíthatják is. Az étrend, az alvás és a gyógyszerszedés is ezek közé tartozik.
Úgy érzi, mintha köd ülne az agyán? Az agyleszívást okozhatják a gyógyszerek, amiket szed, az ételek, amiket megeszik, de akár bizonyos mikroorganizmusok is, amikkel a szervezete találkozik. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan tényezőt, ami feledékenységet okozhat.
A diszfunkcionálisan működő pajzsmirigy
Ha a pajzsmirigyünk rosszul működik, akkor lehet melegünk, fázhatunk, szoronghatunk vagy lehetünk depressziósak - és ezt a memóriánk is megsínyli. "Bár a pajzsmirigynek nincs speciális funkciója az agyban, ha nem működik megfelelően, akkor romolhat a memóriánk" - állítja Majid Fotuhi, MD, a Virginia állambeli NeuroGrow Brain Fitness Center orvosigazgatója.
Ez a pillangó formájú mirigy, amely a nyak elülső részén a gége, valamint a légcső felső része előtt helyezkedik el, szinte az összes anyagcsere folyamatunkra hatással van. "Aki pajzsmirigy alul- vagy túlműködésben szenved - ezek nőknél gyakoribbak - az feledékennyé válhat, és nehezebben tud koncentrálni" - mondja. Ha ilyesmit észlel magán, akkor kérje meg a háziorvosát, hogy küldje el pajzsmirigy vizsgálatra, hogy nem pajzsmirigy probléma áll-e a dolog hátterében.
Hőhullámok
Amikor jön a hőhullám, és az ember legszívesebben belebújna a hűtőszekrénybe, akkor gyakran olyan érzése támad, mintha köd ereszkedne az agyára. "Minél több hőhulláma van egy nőnek a menopauza idején, annál nehezebben emlékszik nevekre és történetekre" - állítja Dr. Fotuhi. "Szerencsére a hőhullámok nem károsítják az agyat, úgyhogy ha elmúlnak, a memória visszatér." A menopauza más tünetei, például az álmatlanság és az alvási apnoé, ugyancsak okozhatnak memóriazavarokat.
Alváshiány
Ha az ember éjjel sokáig bulizott, akkor másnap kisebb eséllyel fog eszébe jutni az új kollégája neve. "Míg alvás közben az agyunk bizonyos részei pihennek, a mélyebb rétegek, amelyek az emlékekért és az érzelmekért felelősek, alvás közben is meglehetősen aktívak" - mondja Allen Towfigh, MD, a New York Neurology & Sleep Medicine orvosigazgatója. Aki alváshiányban vagy alvászavarban szenved, az fáradtabb, nehezebben tud koncentrálnia, és a reakcióideje is megnő. Ám a nyolc óra alvásra vonatkozó sztenderd ajánlás nem mindenkinél működik. Ha ön reggel fáradtan ébred, és napközben is hajlamos elaludni, akkor lehet, hogy több alvásra van szüksége, figyelmeztet Dr. Towfigh.
Szorongás és depresszió
Ha félünk egy hamarosan megtartandó prezentációtól, az számos vizsgálat szerint rossz hatással van a memóriánkra. "Nem tudjuk pontosan, mi a kapcsolat a kettő közt, de minden jel arra mutat, hogy a depresszió, a szorongás és a bipoláris zavar megszakítja azt az idegi áramkört, amely az emlékek tárolásáért és előhívásáért felelős" - mondja Dr. Towfigh.
"A memóriaprobléma súlyossága gyakran a hangulati zavar súlyosságát tükrözi - a súlyos depresszió súlyos memóriazavart okoz." Ha a stresszes időszak soká tart, akkor megnő az agyban a kortizol szintje, miáltal az agysejtek veszítenek a szinapszisaikból (az agysejteket egymáshoz kapcsoló hidakból), és ez megnehezíti az emlékek eltárolását és előhívását. A jó hír az, hogy ha a memóriavesztést a hangulati zavar okozza (szorongás vagy depresszió), akkor az legalábbis részlegesen visszafordítható. "Ha az egyén hangulata javul, akkor sokszor a memóriája is jobb lesz" - állítja Dr. Towfigh
Vényköteles gyógyszerek
Olvassuk el a gyógyszer-tájékoztatót: sok gyakran felírt vényköteles szer feledékenységet okoz. A szorongáscsökkentők (amelyek a benzodiazepinek közé tartoznak) tompító hatással vannak az agynak arra a területére, amely rövid távúból hosszú távúvá alakítja az emlékeket. A triciklikus antidepresszánsokkal is ugyanez a helyzet. A szívgyógyszerek, köztük a sztatinok és a béta-blokkolók, ugyancsak okozhatnak memória-problémákat, ahogy a kábító hatású fájdalomcsillapítók, az inkontinencia elleni gyógyszerek, de még az olyan antihisztaminok, például a Supraderm is. Fontos, hogy ne hagyja abba a gyógyszerek szedését, de ha úgy érzi, valamelyiknek köze lehet a memóriazavarához, konzultáljon az orvosával.
Dohányzás
Ha ön dohányos, akkor ez is magyarázhatja a memóriája romlását. "A dohányzás rontja az agy vérellátását, és ezáltal károsítja az agyat" - állítja Dr. Towfigh. Egy az Archives of General Psychiatry-ban publikált vizsgálatban 7 000 férfi és nő vett részt, és a kutatók azt találták, hogy a dohányosok agyműködése (a memóriájuk és a szókincsük is) idősebb korukban gyorsabban hanyatlott, mint azoké, akik soha nem dohányoztak. "A cigarettázás gyorsítja az agyban azoknak a kóros fehérjéknek a felhalmozódását, amelyek rontják az agy információfeldolgozó és -tároló képességét" - mondja Dr. Towfigh.
Stressz
Vészhelyzetben sokszor még olyan egyszerű dolgok sem jutnak az ember eszébe, mint a saját lakcíme. Egy a Neuron című lapban publikált patkánykísérlet arra utal, hogy a stresszhormonok hatással vannak arra az agyterületre, amely a munkamemóriáért felelős. A kutatók azt figyelték meg, hogy a tartós stressz csökkenti a gondolkodásért felelős agyterületeken levő receptorok számát. Bár itt állatkísérletről volt szó, az emberi agy is hasonlóképpen működik, magyarázza Dr. Towfigh. "Az ismétlődő, krónikus stressz káros. A mellékvese által kibocsátott glükokortikoid hormonok krónikusan magas szintje arra készteti az agysejteket, hogy csökkentsék a receptoraik számát, miáltal az agysejtek kevésbé lesznek képesek reagálni a neurokémiai jelzésekre."
Léteznek hatékony stresszcsökkentő módszerek, ilyen például a meditálás, ami a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint nemcsak a stresszt enyhíti, hanem a memóriát is javítja. Vizsgálatukban egyetemistáknak tartottak két hét alatt összesen nyolc alkalommal 45 perces meditációs üléseket, ami után a GRE teszten (Felsőfokú felvételi vizsgateszt) átlagosan 460-ról 520-ra javult a teljesítményük.
Mikroorganizmusok
Egy csúnya herpesz nemcsak kellemetlen, hanem egy 2013-as vizsgálat szerint a memóriánkat is ronthatja. A kutatók bebizonyították, hogy azoknak, akik sok mikroorganizmussal, például az 1-es típusú Herpes simplex vírussal találkoznak (ez okozza az ajakherpeszt), nagyobb valószínűséggel lesznek életük során memória-problémáik, mint azoknak, akik kevéssel. Egy 1600 személy bevonásával végzett vizsgálatban azok, akiknek magasabb volt a "fertőzöttségi terhelésük", 25%-kal nagyobb eséllyel teljesítettek rosszul a kognitív teszteken. Bár a herpeszvírus ellen nincs vakcina, a gyerekkorban más vírusos betegségek ellen beadott oltások segíthetnek megelőzni egy sor felnőttkori problémát. Ezen kívül a rendszeres testedzés is segíthet. Az orvosok úgy vélik, hogy a gyakori fertőzések károsíthatják az ereket is; erre utal, hogy a magasabb fertőzöttségi teher a sztrók és a szívroham kockázatát is növeli.
Zöld tea
És akkor most egy kis jó hír: a Baseli Egyetem vizsgálata szerint a zöld teában található vegyületek javítják a memóriát. "A zöld teában található vegyületek, köztük az EGCG és az L-theanin segítik a neurogenezist [az új idegsejtek termelődését] a hippokampuszban, az agynak azon a területén, amely a rövid távú memóriáért és az új dolgok megtanulásáért felelős" - állítja Dr. Fotuhi. Hogy ehhez mennyi zöld teát kell innunk, az egyelőre nem tisztázott, de Dr. Fotuhi azt ajánlja, hogy a memóriánk javítása érdekében a zöld tea fogyasztását kombináljuk más egészséges szokásokkal, például rendszeres testmozgással.
Sportolás
Ha gyakran megizzadunk, az ugyancsak segít a memóriánk frissen tartásában. "A sportolás javítja a hangulatunkat és az alvásminőségünket, és ezáltal jót tesz a szellemi működésünknek és a memóriánknak is" - mondja Dr. Towfigh. Egy a Brain, Behavior and Immunity című lapban publikált állatkísérlet szerint 12 hétig tartó, a napi rendszerességgel végzett futással már jelentős növekedés érhető el az agysejtek számában. A memóriánk maximális felturbózása érdekében Dr. Towfigh heti négyszer 45 perc aerobic típusú edzést javasol.
B12 vitamin hiány
A vegetáriánusok és a vegánok nagyobb valószínűséggel szenvednek B12 vitamin hiányban, amely vitamin az idegsejtek és a vérsejtek egészségének a megőrzéséért felelős, valamint a DNS termelődését is segíti. Ennek az az oka, hogy a B12 vitamin természetes formában csak állati eredetű élelmiszerekben fordul elő: a tenger gyümölcseiben, a húsban, a baromfiban, a tojásban és a tejtermékekben. A B12 hiány amellett hogy fáradtságot, étvágytalanságot, szorulást és fogyást okoz, memória problémákhoz is vezethet. Ha úgy érzi, hogy a hústalan étrendje okozhatja a memóriazavarait, akkor kérje meg az orvosát, hogy küldje el vérvizsgálatra, ahol kiderül, szüksége van-e B12 vitamin pótlásra.
Miben jobbak az Öregek?
Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy vannak olyan kognitív funkciók, amelyek a kor előrehaladtával javulnak
A neurológusok hosszú évekig úgy gondolták, hogy az öregedés minden szempontból rossz. "A kutatók számára a felnőttkor unalmas volt, hiszen a kognitív fejlődés nagyjából 18 éves korban véget ér, öregkorban pedig jön a hanyatlás - és kész" - mondja Joshua Hartshorne, Phd, a Bostoni Egyetem Pszichológia és Idegtudományok Intézetének adjunktusa. Ám a képalkotó eljárások és a kórszövettan fejlődésével, valamint az online vizsgálatok elterjedésével, amelyekkel korábban elképzelhetetlenül nagy mintákat lehet elérni, a kutatók kezdik elvetni a régi elméleteket. "Számos jel utal arra, hogy ennél sokkal bonyolultabb dolgok történnek az agyunkkal egész életünkben" - állítja Hartshorne. Kiderült például, hogy vannak olyan kognitív képességek, amelyek az idő előrehaladtával javulnak, és fontos, hogy ezzel tisztában legyünk - mondja Elizabeth Kensinger, Phd, a Bostoni Egyetem Pszichológia és Idegtudományok Intézetének professzora. A negatív sztereotípiák miatt ugyanis hajlamosok vagyunk alábecsülni az idős emberek szellemi képességeit. Az alábbiakban hét olyan dolgot sorolunk fel, amiben az öregek jobbak, mint a fiatalok.
Látják a fától az erdőt
Míg a fiatalok agya a részletek megfigyelésében jó, addig az idős agy jobban látja a nagy egészet. "Az információ feldolgozása eltolódik egy elvontabb megközelítés felé" állítja Kensinger. Ez részben a hippokampusznak köszönhető, amely egy ún. mintázat-kiegészítési folyamat segítségével képessé tesz minket arra, hogy a hasonló emlékképeket összegezzük, és ezáltal egyre hatékonyabban tudjuk felismerni az egyediben az általánost. Ha az agyunk a hasonló tapasztalatokat egy csoportba rendezi, akkor jobban ki tudja szűrni belőlük a lényeget, vagyis értelmet tud adni nekik. Képzeljünk el például egy olyan esetet, amikor egy kanyargós úton vezetés közben hirtelen bevág elénk valaki. Lehet, hogy egy tinédzser ilyenkor elsősorban az autó márkájára figyelne, mi azonban felnőtt fejjel valószínűbb, hogy az incidenst összekötnénk egy emlékképpel, amelyben hasonló veszélyt éltünk át ugyanezen a helyen, és ez arra intene minket, hogy az adott útszakaszon különösen óvatosan vezessünk. "Ez a mintázat-kiegészítés segít abban, hogy korábbi tapasztalatainkat alkalmazni tudjuk a jelen helyzetben." - mondja Kensinger. "Tulajdonképpen ezt hívjuk bölcsességnek" - teszi hozzá.
Jobban megértenek másokat
A kutatók az "érzelemfelismerés" kifejezést használják annak leírására, hogy képesek vagyunk megérteni más emberek érzéseit. Hogy kiderítsék, hogyan működik ez a képesség különböző korú embereknél, Hartshorne és kollégái végeztek egy online kutatást, amelyben a résztvevőknek emberi szemekről készült fényképeket mutattak, és arra kérték őket, próbálják azonosítani a bennük tükröződő érzéseket. Kiderült, hogy az érzelemfelismerési képesség később éri el a csúcsát, mint más kognitív képességek, és még bőven 60 év fölött is magas szintű marad. "Az érzelmeket felismerni nehéz dolog" - mondja Hartshorne. "Nyilván ez az oka, hogy az említett képességünk csak idősebb korunkra fejlődik ki teljesen, miután eltöltöttünk pár évtizedet ezen a Földön."
Kitartóbbak
"Azt hiszem, sokan érezzük úgy, hogy ahogy öregszünk, egyre kevésbé tudunk egy dologra fókuszálni, hiszen annyi minden van körülöttünk, amire figyelnünk kellene" - mondja Laura Germine PhD, a McLean Kórház neurológusa és a Harvard Orvostudományi Egyetem pszichiátriai intézetének adjunktusa. Csakhogy a kutatások nem ezt mutatják. Egy 10 000 fő bevonásával végzett 2015-ös vizsgálatban - amelyben a vizsgálati személyek életkora 10 és 70 év között volt - Germine és munkatársai azt találták, hogy a középkorú emberek tudtak a leghosszabb ideig egy dologra koncentrálni. Ez az agy fehérállományának, illetve a prefrontális kéregnek erre az életkorra jellemző változásaival függhet össze. De akármi is az oka, a pontos fókuszálás nemcsak abban segít, hogy el tudjuk végezni a feladatainkat, hanem más kognitív funkciókra, például a memóriára és a tanulásra is pozitív hatással van.
Az agyuk idővel rugalmasabbá, ellenállóbbá válik
A neurológusok szerint az agy különböző területei hálózatokba vannak kapcsolva, és csak mostanában kezdenek rájönni, hogy életünk során ezek a hálózatok egyre jobban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. "Ha a hálózaton belül valamelyik agyterület működése leáll, akkor ezt ellensúlyozandó a többi agyterület aktivitása fokozódik" - magyarázza Mirnova E. Ce'ide, MD, pszichiáter, a New York-i Montefiore Einstein Center for the Aging Brain társigazgatója. A Duke Egyetem és a National Institute of Mental Health munkatársai a jelenségre bizonyítékot is találtak egy 2017-es vizsgálatban, amelynek során a kutatók mágneses impulzusokat használtak 60-as, illetve 70-es éveikben járó személyek agyának manipulálására, és azt tapasztalták, hogy mikor csökkentették az emlékek feldolgozásáért felelős agyterület aktivitását, az agy más területeket mozgósított ennek kompenzálására.
Jobban ki tudják fejezni magukat
Az 1970-es években, illetve az annál korábban végzett vizsgálatokból úgy tűnt, hogy az ember szókincse, illetve a kristályos intelligenciájának (a tanulás során megszerzett készségeinek és képességeinek) más aspektusai a 40-es éveiben vannak a csúcson, attól fogva lassan elindulnak lefelé. Hartshorne és kollégái azonban egy 2015-ben a Psychological Science-ben megjelent tanulmányukban, amely egy internetes vizsgálat eredményét foglalja össze, ennek éppen az ellenkezőjét állítják: "Mi azt tapasztaltuk, hogy az ember szókincse még a 70-es éveiben is képes bővülni."
Hajlamosabbak a jó oldalát látni a dolgoknak
Fiatal korunkban az agyunk inkább a negatív információkra érzékeny, mondja Germine, de ez később szerencsére megváltozik. "Ahogy korosodunk, egyre jobban figyelünk a pozitív dolgokra, és ez jót tesz a mentális egészségünknek" - magyarázza. És valóban, a kutatások szerint az idősebb emberek hajlamosabbak a dolgok naposabb oldalát meglátni. Kensinger társzerző volt egy olyan vizsgálatban, ahol azt nézték meg, hogyan reagáltak fiatal, illetve idős felnőttek a Boston Marathonon történt bombatámadásra. A vizsgálat eredményét 2018-ban a Psychology and Aging-ben publikálták, és az derül ki belőle, hogy az idősebb felnőttek ebből az egészből nemcsak a pusztítást és a halált vették észre, hanem azt is, hogy milyen rengeteg támogatást nyújtott a közösség az áldozatoknak, és milyen sok ember viselkedett hősiesen.
Sok szempontból előnyösebb a helyzetük
Az idősödő agyunk alkalmassá tesz minket arra, hogy a hátralevő életünket céltudatosabban éljük. "Számos dolog játszik ebben szerepet" - mondja Germine. - "Több tudás és tapasztalat áll rendelkezésünkre, fejlettebb az érzelmi intelligenciánk, vannak pozitív előítéleteink, hajlamosak vagyunk értelmes célokat kitűzni, a kevésbé értelmesekről pedig lemondani." Ha a kutatók csak az úgynevezett folyékony intelligenciát, például a memóriát és a gondolkodás sebességét vizsgálják, akkor úgy tűnhet, mintha a fiatal agy jobban működne, teszi hozzá. "Csakhogy az agyunk életünk végéig képes alkalmazkodni, és minél idősebbek vagyunk, annál inkább arra az életre specializálódott, amit választottunk magunknak. És ez nagyon nagy dolog."