Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Bolland és mtsi.:
A D vitaminnal vagy D vitamin nélküli kalcium pótlás hatása a szívesemények kockázatára

A kalciumpótlás többet árt, mint használ, ez a legújabb vizsgálatok eredményének rövid összefoglalója. A természetes életmódot, a megfelelő D és K vitamin ellátottságot, a mozgást nem lehet mesterségesen fokozott kalciumbevitellel kiváltani.

 

Google hirdetés

 

A kalcium pótlás D vitaminnal vagy anélkül széles körben használt a csontritkulás megelőzésére és kezelésére. Nemrég számoltunk be az öt évig tartó, placebokontrollos, egészséges idős nőkkel folytatott Auckland Calcium Study eredményeiről, mely szerint a kalcium pótlás fokozta a szívesemények kockázatát. Ezt követően metaanalízist (összevont elemezést) végeztünk a véletlenszerű besorolásos placebokontrollos kalciumpótlásos vizsgálatokon, melyekben D vitamint nem adtak a kalcium mellé. A kalcium pótlás öt vizsgálat 8151 vizsgálati személy adatai alapján 31%-kal, 11 vizsgálat 11 921 személyének adatai lapján pedig 27%-kal növelte az infarktus kockázatát. A sztrók kockázata nem növekedett a vizsgálatokban.

Felmerült a kérdés: vajon a kalciumpótlás és a D vitamin fokozza a szív és érrendszeri események kockázatát? A Women's Health Initiative vizsgálatban 36 282 személyt 7 éven át követve napi 1 gramm kalcium és 400 NE D vitamin szedése nem járt kockázatnövekedéssel. Csakhogy a vizsgálatban résztvevők 54%-a a vizsgálati előírástól függetlenül személyes okokból szedett kalciumot és D vitamint, méghozzá nagyobb dózisban, mint a vizsgálati protokollban elírták. Következésképen a vizsgálat sokkal alkalmasabb a nagy és alacsony dózisú kalcium és D vitamin pótlás összehasonlítására.

Így külön vettük azokat, akik a vizsgálatba kerüléskor nem szedtek egyáltalán kalciumot és D vitamint, hogy fel tudjuk mérni a kalcium és D vitamin szedés valódi hatását.

 

Eredmények:

Akik a WHI vizsgálatban eredetileg nem szedtek kalciumot és D vitamint, azoknak a kalcium pótlás hatására 13-22%-kal megnőtt az szív és érrendszeri események kockázata. (Mivel a D vitamin kifejezetten szív és érrendszer védőhatású, a hatásért nyilván a kalcium a felelős - Sz. G. megjegyzése). Akik korábban is szedtek kalciumot és D vitamint, azoknak természetesen önmagukhoz képest nem nőtt meg a kockázatuk, hiszen a pótlással nem változott esetükben semmi. Bár ezek az adatok nem jelentenének határozott bizonyítékot a kalciumpótlás kardiovaszkuláris veszélyességére, a többi vizsgálat adataival egybevetve egyértelműen bizonyítják a kalciumpótlás kockázatnövelő hatását. Azért a kalciumét, mert 13 más vizsgálatban, melyben nem használtak D vitaminpótlást, a kockázat ugyanakkora volt, amiből következik, hogy a D vitamin nem befolyásolja a kalciumpótlás kockázatát, akár adnak D vitamint, akár nem.

A kockázatnövekedés mérsékelt, az infarktus kockázata 25-30%-kal, a sztróké 15-20%-kal növekszik meg kalciumpótlásra. Mivel azonban a kalciumpótlás elterjedt a népességben, már kisfokú kockázatnövekedés is nagy hatással van a népesség egészségére, különösen idősebb korban. Pláne, ha összevetjük a kalciumpótlás esetleges előnyeit a várható kockázattal, akkor kedvezőtlen kockázat/haszon arány jön ki. 1000 embert kezelve kalciumpótlással, hattal több infarktus fog bekövetkezni és csak 3 törést előzzünk meg.

Az elemzés azt mutatta, hogy a kalciumpótlás negatív hatása nem dózisfüggő, az 500 mg-os napi kalciumpótlásnak ugyanakkor szív és érrendszeri kockázata volt, mint az 1000 mg-os, vagy annál nagyobb pótlásnak. Ezt azt támasztja alá, hogy a pótlás hatására megnövekedett kalciumszint okozza a kockázatot, függetlenül az egyéb forrásból származó kalciumtól.

Ha a kalciumpótlás kockázatnövelő hatását vizsgáljuk, akkor az lehet a magyarázat, hogy a kalcium pótlás hirtelen növeli meg a vér kalciumszintjét, és ez a hatás tartós a mindennapos pótlás hatására. A vér kalcium szintje viszont pozitív kapcsolatban áll a nyaki verőérben lerakódott plakkok vastagságával, az aorta meszesedésével, a szívinfarktussal és a szívhalálozással.

Számos olyan kórkép, amelyben magasabb a vér kalciumszintje (vesekárosodás, magas mellékpajzsmirigy hormonszint, stb.), fokozott a szív és érrendszeri kockázat is.

Mindez arra jelenti, hogy a csontritkulás ellen alkalmazott kalciumpótlás gyakorlatát ideje újraértékelni.

Kommentár:

Ez a vizsgálat ismét megerősíti egy korábbi elemzés eredményét: a tablettákban, porokban bevitt kalcium nem hasznosul megfelelően, s ami felszívódik belőle, az nem a csontokba épül be, hanem kirakódik az erek falára, ill. a lágyszövetekbe. Az egész nyugati világ a csontritkulástól retteg és enek megelőzésére ajánlják az tejet, amely a vizsgálatok szerint nem erősíti a csontokat és a mesterséges kalciumpótlást, amely - mint ez a legújabb vizsgálat is igazolja - több veszéllyel, mint haszonnal jár. Mi hát a megoldás? Természetesen ott kell keresni a megoldást, ahol még nem volt csontritkulása az embereknek és nem is kellett kalciumpótlásról beszélni sem. A természeti népeknek elvileg jóval alacsonyabb a kalciumbevitele, csontjaik mégis oly erősek, hogy a törés meglehetősen ritka náluk még egészen idős korban is. A táplálkozás és csonterősség kapcsolatát vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy nem feltétlen a bevitt kalcium mennyiségétől, hanem a felszívódástól és a szervezeten belüli hasznosulástól függ a csontbeépülés. Ha kevesebb kalciumot is fogyasztanak a természeti népek, az viszont felszívódik és hasznosul. A felszívódást a nyugati táplálkozás kifejezetten gátolja, hiszen a nyugati étrend rengeteg antinutrienst, azaz a tápanyagok és sók felszívódását gátló anyagokat tartalmaz (pl. gabonafélék, hüvelyesek). Másfelől a nap kerülése oda vezetett, hogy a nyugati népességben vészesen alacsony a D vitaminszint. A D vitamin K vitamin nélkül nem tudja hasznosítani megfelelően a kalciumot. A K vitamint elvileg a bélbaktériumok is termelik, de a nyugati táplálkozással tönkretett bélflóra kevés K vitamint termel és az rosszul is hasznosul. Végül azt is tudjuk a vizsgálatokból, hogy a csonterősséget erősen meghatározza a sport és a mozgás. Egy kamaszokat vizsgáló sok éves vizsgálat eredménye az volt, hogy nem a tejfogyasztással, hanem csak a sportaktivitással volt arányos a csontok sűrűsége és erőssége.

Magyarán, a csontritkulás megelőzésére javasolt a paleo táplálkozás, sok D és K vitamin szedése, valamint sok mozgás. Mindezt kalcium tablettákkal képtelenség pótolni. Mint a nyugati orvoslás tanácsai általában, ez is visszafele sül el, mert az ember nem egy mechanikus szerkezet.

Szendi Gábor

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre