Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Helen West:
Károsítják-e a mesterséges édesítőszerek a jó bélbaktériumokat?

Fordította: Czárán Judit

Forrás:Helen West: Do Artificial Sweeteners Harm Your Good Gut Bacteria?

A cikk árnyaltan tárgyalja a mesterséges édesítőkkel kapcsolatban felmerült bélflórával kapcsolatos aggályokat. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy sem a sztevia, sem az eritrit, sem a xylit nem tartozik ezek közé, hiszen ezeket a növények is tartalmazzák.

 

Google hirdetés

Google hirdetés

 

A mesterséges édesítőszerek szintetikus cukorhelyettesítők, amelyeket azért adnak az ételekhez és italokhoz, hogy édes ízük legyen. Nagy előnyük, hogy nem tartalmaznak plusz kalóriát, így ideálisak lehetnek azok számára is, akik fogyni szeretnének.
Sok étel, ital, illetve a hétköznapi életben használt egyéb termék tartalmaz mesterséges édesítőszereket, például a cukorkák, a szénsavas üdítőitalok, a fogkrémek és a rágógumik.
Az elmúlt években fellángolt a vita a mesterséges édesítőszerek körül, mert egyre többen teszik fel maguknak a kérdést, hogy vajon ezek tényleg olyan egészségesek és biztonságosak-e, mint azt a tudósok eleinte gondolták.
Felvetődött például, hogy a mesterséges édesítőszerek károsíthatják a belek baktériumflóráját. Cikkünkben beszámolunk az ezzel kapcsolatos kutatások legújabb eredményeiről, illetve megvizsgáljuk, vajon a mesterséges édesítőszerek valóban pusztítják-e a hasznos bélbaktériumokat, és ha igen, akkor ez miért baj.

A bélbaktériumok hatással vannak a testsúlyra és általában az egészségre

A bélbaktériumok kulcsszerepet játszanak számos élettani folyamatban (1, 2). A hasznos bélbaktériumok védenek a fertőzések ellen, fontos vitaminokat és tápanyagokat termelnek és szabályozzák az immunrendszer működését. Ha a baktériumflóra egyensúlya megbomlik, vagyis túlsúlyba kerülnek a normál baktériumok a hasznos baktériumokkal szemben, azt diszbiózisnak nevezzük. (3, 4) A diszbiózis számos emésztőrendszeri betegséggel kapcsolatba hozható, például a gyulladásos bélbetegségek (angol rövidítés: IBD), az irritábilis bélszindróna (angol rövidítés: IBS), valamint a lisztérzékenység (5). A legutóbbi vizsgálatok szerint a diszbiózis a testsúly alakulásában is szerepet játszik (6, 7). A kutatók rájöttek, hogy a normál testsúlyú emberek bélflórája jelentős eltéréseket mutat a túlsúlyos emberek bélflórájától (4).
Ez akkor is megfigyelhető volt, ha egypetéjű ikreket vizsgáltak, akik közül az egyiknek normális volt a testsúlya, a másik pedig túlsúlyos volt. Ami arra enged következtetni, hogy a baktériumflórában megfigyelhető különbségek nem genetikai eredetűek (8).
Egy másik vizsgálatban az ikerpár baktériumflóráját egerekbe ültették át, és azt tapasztalták, hogy az az egér. amelyikbe a túlsúlyos ember baktériumflóráját ültették át, maga is túlsúlyossá vált, holott pontosan ugyanazt kapta enni, mint a többi egér (6).
Ennek az lehet az oka, hogy a túlsúlyos emberek beleiben levő baktériumok hatékonyabban vonják ki az energiát a táplálékból, vagyis akinek ilyen a baktériumflórája, az ugyanolyan mennyiségű ételből több kalóriához jut (4, 9).
A kutatások azonban kapcsolatot találtak a bél baktériumflórája és egy sor más betegség közt is, mint például az artritisz, a 2-es típusú cukorbetegség, a különböző szívbetegségek és a rák (4).
ÖSSZEGZÉS: Az ember beleiben élő hasznos baktériumok valószínűleg kulcsszerepet játszanak a testsúly és az egészségi állapot alakulásában.

A mesterséges édesítők megváltoztathatják a bél baktériumflóráját

A legtöbb mesterséges édesítőszer csak keresztülhalad az ember emésztőrendszeren, majd emésztetlenül távozik belőle (10). Ezért a tudósok sokáig úgy gondolták, hogy ezek semmilyen hatással nincsenek a szervezetre. A legújabb kutatások azonban arra látszanak utalni, hogy ezek a szerek mégiscsak okozhatnak egészségügyi problémákat, mégpedig azáltal, hogy megváltoztatják a bél baktériumflóráját. Állatkísérletekben ezt már a Splenda, az aceszulfám-kálium, az aszpartám és a szaharin esetében ki is mutatták (11, 12, 13, 14).
Az egyik kísérletben például szaharin hatására egerek bélflórájában csökkent néhány hasznos baktérium száma (14). Érdekes módon, ha cukros vizet itattak az egerekkel, akkor semmiféle változást nem tapasztaltak.
De embereken is kimutatták, hogy a mesterséges édesítőszereket használók baktériumflórája más mintázatú, mint azoké, akik ilyen szereket nem fogyasztanak. De, hogy ezeket a változásokat a mesterséges édesítőszerek milyen mechanizmus által idézik elő, egyelőre nem tisztázott (10, 15).
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy abban, hogy a mesterséges édesítők milyen mértékű változást idéznek elő a bélflórában, nagy egyéni különbségek lehetnek. Az első humán vizsgálatokból ugyanis az derül ki, hogy nem mindenkinek változik meg a bélflórája és nem mindenki betegszik meg, aki mesterséges édesítőszereket fogyaszt (10, 16).
ÖSSZEGZÉS: Egereknél a mesterséges édesítőszerek megváltoztatták az állatok bélflóráját. Annak eldöntéséhez, hogy emberekre is ugyanígy hatnak-e ezek a szerek, még további vizsgálatokra van szükség.


A mesterséges édesítőszerek kapcsolatba hozhatók az elhízással és más betegségekkel

A mesterséges édesítőszereket gyakran ajánlják azoknak, akik fogyni szeretnének (17), holott ezek testsúlyra gyakorolt hatása az utóbbi időben kérdésessé vált. Vannak ugyanis arra utaló jelek, hogy a mesterséges édesítőszereket fogyasztók éppen hogy jobban ki vannak téve az elhízás veszélyének. Nem beszélve egy sor más betegségről, mint a sztrók, a demencia és a 2-es típusú cukorbetegség (18, 19).

Elhízás

Mesterséges édesítőszereket főleg azok használnak, akik fogyni akarnak. Sokan azonban azt állítják, hogy nemhogy nem fogynak, de még híznak is tőlük (20, 21).
A humán vizsgálatok eddigi eredményei meglehetősen ellentmondásosak. Egyes megfigyelések szerint a mesterséges édesítőszerek fogyasztása még növeli is a testtömeg indexet (angol rövidítés: BMI), mások azonban enyhe csökkenésről számolnak be (21, 22, 23, 24).
A kísérleti eredmények sem egyértelműek. Általánosságban elmondható, hogy ha a magas kalóriatartalmú ételek és cukros italok helyett inkább mesterséges édesítőszereket fogyasztunk, annak előnyös hatása van a testtömeg indexünkre és a testsúlyunkra (25, 26). Ám a legutóbbi vizsgálatok szerint nem biztos, hogy ez minden esetben igaz, ennek eldöntéséhez további hosszú távú vizsgálatok szükségesek (23).

2-es típusú cukorbetegség

A mesterséges édesítőszerek fogyasztásának nincs közvetlenül mérhető hatása a vércukorszintre, ezért azokat cukorbetegeknek is szokták ajánlani.
Ám időközben felmerült a gyanú, hogy a mesterséges édesítők növelhetik az inzulinrezisztenciát és a glükóz intoleranciát (19).
Kutatók egy csoportja rájött, hogy egerekben mesterséges édesítőszerek hatására glükóz intolerancia alakul ki, vagyis cukorfogyasztás után nehezebben stabilizálódik a vércukorszintjük (14).
Ugyanez a kutatócsoport azt is megállapította, hogy ha steril (bélbaktérium-mentes) egérbe beleültetik egy glükóz intoleranciában szenvedő egér bélbaktériumait, akkor az az egér is glükóz intoleranciában fog szenvedni.
Megfigyeléses vizsgálatok embereknél is arra utalnak, hogy a mesterséges édesítőszerek gyakori és hosszú távú fogyasztása megnöveli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát (21, 28, 29).(lásd. A szukralóz fokozza a cukorbetegség kockázatát)
Ezzel együtt a 2-es típusú cukorbetegség és a mesterséges édesítőszerek közti kapcsolat ma még csak egy megfigyelés, nem tudományosan bizonyított tény. A kérdés végleges eldöntéséhez további vizsgálatokra van szükség (30).

Sztrók

A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban az is felmerült, hogy növelik a szívbetegségek, és azon belül a sztrók kockázatát (21, 23, 31, 32).
Egy nemrégiben végzett vizsgálat azt találta, hogy azok, akik napi rendszerességgel ittak mesterségesen édesített üdítőket, akár háromszor gyakrabban kaptak sztrókot, mint azok, akik heti egynél kevesebbszer ittak ilyen italt (33).
Ám ebben az esetben is csak megfigyeléses vizsgálatról volt szó, vagyis itt sem dönthető el teljes bizonyossággal, hogy valóban a mesterséges édesítő okozza-e a megnövekedett kockázatot.
Ráadásul mikor a kutatók hosszú távon vizsgálták a kettő közti kapcsolatot, és a betegség többi kockázati tényezőjét is figyelembe vették, akkor már nem tűnt szignifikánsnak az összefüggés a mesterséges édesítők fogyasztása és a megnövekedett sztrók-kockázat között (34).
Vagyis pillanatnyilag nem tekinthető tudományosan igazolt ténynek a mesterséges édesítőszerek és a megnövekedett sztrók-kockázat közti összefüggés. Ennek tisztázásához további vizsgálatokra van szükség.



Demencia

Hogy van-e összefüggés a demencia és a mesterséges édesítőszerek fogyasztása között, eddig nemigen vizsgálták tudományosan.
Ám ugyanazok a megfigyelések, amelyek összefüggést találtak a sztrók és a mesterséges édesítőszerek közt, a demencia és az édesítőszerek között is ugyanezt az összefüggést állapították meg (34).
Azonban, ahogy a sztrók esetében is, itt sem vettek figyelembe egy sor más olyan tényezőt (ilyen például a 2-es típusú cukorbetegség), amely növeli a demencia kialakulásának veszélyét (35). Ráadásul nem állnak rendelkezésre olyan kísérleti eredmények, amelyek ok-okozati összefüggést mutatnának ki a kettő közt, úgyhogy itt is további vizsgálatok szükségesek annak eldöntéséhez, hogy okoznak-e demenciát a mesterséges édesítőszerek.
ÖSSZEGZÉS: A mesterséges édesítőszereket számos betegséggel kapcsolatba hozták, ilyen például az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a sztrók vagy a demencia. Ám ezek mind megfigyeléses vizsgálatok, amelyek nem veszik figyelembe a betegségek más kockázati tényezőit.

Vajon kevésbé ártalmasak-e a mesterséges édesítőszerek, mint a cukor?

A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatos összes aggály ellenére meg kell jegyeznünk, hogy a túl sok hozzáadott cukor fogyasztása mindenképpen ártalmas. A legtöbb hivatalos ajánlás szerint a cukorbevitelt érdemes erősen lecsökkenteni, mivel a cukor számos betegség kialakulása szempontjából bizonyítottan kockázatot jelent, ilyen például a fogszuvasodás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a mentális képességek hanyatlása és a különböző szívbetegségek (36, 37, 38, 39). Ismert, hogy a hozzáadott cukor fogyasztásának csökkentésével szignifikánsan csökkenthető egy sor betegség kialakulásának a kockázata (40). A mesterséges édesítőszerek pedig a legtöbb ember számára még mindig biztonságos alternatívái a cukornak (41). Rövidtávon mindenképpen segíthetnek csökkenteni a cukorfogyasztást és a testsúlyt.
Ám vannak arra utaló jelek, hogy hosszú távon a túl sok mesterséges édesítőszer fogyasztása növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát (21, 28, 29).
Ha valaki tart ezektől a kockázatoktól, akkor legjobban teszi, ha mind a cukor-, mind pedig a mesterséges édesítőszer-fogyasztását csökkenti.
ÖSSZEGZÉS: Azoknak, akik féltik a fogaik egészségét vagy fogyni szeretnének, mindenképpen érdemes a cukorról áttérni a mesterséges édesítők használatára.

Fogyasszunk-e mesterséges édesítőszereket?

Rövidtávon a mesterséges édesítőszerek használata semmiképpen nem ártalmas, viszont csökkenti a kalória bevitelt és védi a fogakat a szuvasodástól, különösen akkor, ha előtte valaki sok cukrot fogyasztott.
Azonban azt sem hallgathatjuk el, hogy hosszú távú fogyasztásuk okozhat problémát, mindenekelőtt a bélflóra baktériumegyensúlyának felborítása révén.
Általában elmondható, hogy vannak érvek a mesterséges édesítők fogyasztása mellett és ellen is, a végső döntést mindenkinek magának kell meghoznia.
Ha valaki már fogyasztja ezeket a mesterséges édesítőszereket, elégedett velük és jól érzi magát, akkor semmilyen konkrét bizonyíték nincs, aminek alapján abba kellene hagynia.
Ám ha valaki tart a glükóz intoleranciától, vagy fél, hogy a mesterséges édesítőszerek hosszú távon nem elég biztonságosak, akkor legjobb, ha elhagyja őket az étrendjéből, vagy áttér a természetes édesítők használatára.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22861806/
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22424233/
3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28769880
4. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26912499
5. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25651997
6. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24009397
7. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26708682
8. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19043404/
9. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17183312
10. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25831243
11. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18800291/
12. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28594855
13. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25313461
14. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25231862
15. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27090230
16. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25440050
17. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22709780/
18. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18535548/
19. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27298490
20. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27129676/
21. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23850261/
22. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27129676/
23. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28716847
24. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23815142/
25. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24944060
26. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25746935
27. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26211286
28. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28214853
29. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26199070
30. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23364017
31. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22412070/
32. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19211821/
33. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28428346
34. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28428346
35. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26648470
36. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24493081
37. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20138901
38. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10357572
39. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28751637
40. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28775179
41. http://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/sweeteners