Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A depresszióipar lehúzhatná már végre a rolót

De persze nem fogja lehúzni, mert amíg még van pár száz millió hülyíthető ember, akik még mindig vakon bíznak a fehér köpenyben és elhiszik a tudományosnak ható halandzsákat, addig az antidepresszánsok továbbra is csúcseladásokat fognak produkálni. 2015-ben (eddig) két súlyos csapást mértek a depresszióipar tartóoszlopára, a "szerotonin hipotézisre".

 

Google hirdetés

 

Mindezt lehet persze megint a szcientológia áskálódásának beállítani, de akkor sajnos komoly kutatókat kell ilyesmivel megvádolni, úgyhogy a pszichiátria inkább lapítani fog, az mindig bejött eddig. Annak idején nagy port kavart, hogy az antidepresszánsok fokozzák az öngyilkossági és gyilkossági késztetést, ami attól nem múlt el, hogy a kritikusok, beleértve magamat is, belefáradtak a hiábavaló leleplezésekbe. Erőszakkal végülis senkit nem lehet megmenteni. Amíg emberek hajlandók minden utánajárás, de még a gyógyszer mellé adott tájékoztató elolvasása nélkül is veszélyes tablettákat bekapdosni, addig mindig lesznek áldozatok.

A depresszió szerotonin hipotézise egy nagy kamu

Paul Andrews és munkatársai összefoglalója a szerotonin depresszióban betöltött szerepéről a Neuroscience and Biobehavioral Reviews (Idegtudományi és Viselkedésbiológiai Összefoglalók) lapban jelent meg, ami nem a szcientológiai egyház havilapja, hanem egy rangos tudományos folyóirat. A szerzők 24 oldalas összefoglalójukban a következő állításokat fogalmazták meg.

1, soha senki nem bizonyította még be, hogy a szerotonin fontos szerepet játszana a depresszióban, ez csupán 60 éve egy feltevés.

2, Miközben az "alacsony szerotonin szint depressziót okoz" állítás végtelenül leegyszerűsítő, mindmáig ennek mentén folyik a depressziókutatás.

3, Az "alacsony szerotonin szint" hipotézisnek számos dolog nyilvánvalóan ellentmond:

a, számos vegyület (kokain, amfetamin), amely gátolja a szerotonin visszavételt, azaz emeli az agyban a szerotonin szintet, hatástalan depresszióban

b, Korábban azt hitték, hogy a szerotonin szintet csökkentő reszerpin nevű vegyület depressziót okoz, és erre is hivatkoztak az "alacsony szerotonin szint" hipotézis védelmezők. Mára kiderült, hogy a reszerpin -bár valóban csökkenti az agyban a szerotonin szintet-, nem depressziót okoz, hanem enyhíti a depressziót

c, Az SSRI-ok és más antidepresszánsok az első tabletta bevételétől számított egy-két órán belül megemelik a szerotonin szintet, mégsem enyhítik, hanem súlyosbítják a depressziót. Enyhülés csak hetekig tartó gyógyszerszedés után észlelhető. (A szerzők helyett had tegyem hozzá, hogy e sok szenvedéssel járó hetek alatt szokott sok ember öngyilkosságot vagy gyilkosságot megkísérelni.)

d, Olyan vizsgálatokban, ahol hirtelen mesterségesen lecsökkentik az agyi szerotonin szintet, egészséges emberekben nem alakul ki depresszió, pedig a teória alapján ennek kéne történnie

e, Ha a szerotonin szállító fehérje szintjét csökkentik, azaz a szerotonin szintjét növelik, akkor nem javul, hanem romlik a depresszió

f, Számos metaanalízis (több vizsgálat összevont elemzése) bizonyította, hogy az antidepresszánsok alig teljesítenek jobban, mit a placebo.

4, a ketamin, amely gátolja a glutamát (idegi hírvivő molekula az agyban) hatását, kiváló antidepresszáns

5, A szerzők áttekintve a kutatásokat, bizonyítják, hogy a leggyakoribb depresszió típusokban (melankólikusban, éhezésre és fertőzésre kialakulóban) a szerotonin szint nem alacsony, hanem magas.

6, Az antidepresszánsok a szerotonin szint emelésével súlyosbítják a depressziót (ilyenkor az a duma, hogy ki kell várni a hatást)

7, A depresszió pár heti antidepresszáns szedés után azért enyhül, mert az agy végül sikeresen alkalmazkodik a durva vegyi beavatkozáshoz, és helyreállítja az agy energiaháztartását. Pár hét után még átmenetileg csökkenhet is a szerotonin szint, ez felel meg a depresszió tényleges enyhülésének, ez a hatás azonban gyorsan elmúlik, és a betegek nagy része pár hónapon belül visszaesik. (Ilyenkor szoktak gyógyszert váltani, mondván, megszokta a beteg szervezete a gyógyszert). De a legtöbb esetben, ezt én teszem hozzá, a hatás olyan, mint amikor valaki egész nap azért hord egy számmal kisebb cipőt, mert amikor este otthon leveszi, akkor olyan jó. Az antidepresszánsok okozta több hetes szenvedés után már az is javulásnak tűnik, ha a beteg agya visszaküzdi magát a gyógyszerszedés előtti állapotba.

8, A szerotoninnak nincs köze a hangulati élet szabályozásához, valójában a sejtek energia termelését szabályozza, vagy a szervezet homeosztázisát tartja fenn.

Összességében levonható a következtetés, hogy a szerotonin nem a hangulati életet, hanem az agy energiaháztartását szabályozza. Depresszióban a szerotonin szint nem alacsony, mint azt a pszichiátri állítja, hanem magas. Az antidepresszánsok azáltal, hogy megemelik az agyi szerotoninszintet, súlyos zavart idéznek elő az agy energiaháztartásában, amit az agy csak hetek alatt képes kiheverni, ekkor tűnik úgy, hogy az antidepresszánsok hatnak.

Saját véleményem szerint (ezt még egy ilyen bátor tanulmányban sem merik szerzők megfogalmazni) az antidepresszánsok hihetetlen forgalmát, azt hogy ma már szinte bármilyen kórképben csodapirulaként hajlamosak felírni, és az emberek pedig hajlandók be is szedni, a gyógyszeripar szisztematikus társadalmi szintű agymosásának az eredménye. Hamisított vizsgálatok százai szolgálják ezt a célt.

A második csapást egy ettől független vizsgálat képviseli.

Antidepresszáns és szociális fóbia

Mint az imént ismertetett tanulmány szerzői is hangsúlyozták, a depresszió és a szorongás hasonló gyökerű, a szorongásos és depresszív kórképek közt nagy az átfedés. Így nem meglepő, hogy Andreas Frick és munkatársai vizsgálatukban azt bizonyították, hogy szociális fóbiában sem alacsony, hanem magas a szerotonin szint.

A kutatók pozitron emissziós tomográffal (PET) vizsgálták szociális fóbiásoknál a szerotonin szintézis szintjét egészségesekkel összehasonlítva, és szociális fóbiásoknál fokozott szerotonin szintézist tapasztaltak. A szerotonin szintézis intenzitása arányos volt bizonyos agyterületeken (anterior cinguláris kéreg, amygdala) a szociális fóbia súlyosságával. A szerzők magyarázatként állatkísérleteket idéznek, melyekben, ha lecsökkentették a szerotonin szintet, akkor csökkent a szorongás, míg ha növelték a szerotoninszintet, akkor nőt a szorongás.

A szerzők idéznek vizsgálatokat a pánikkal és kényszerbetegséggel kapcsolatban is, amelyekben ugyancsak magas a szerotonin szint.

Azaz, mindazokban a pszichiátriai zavarokban (depresszió, pánik, szorongás, szociális fóbia, kényszerbetegség), amelyekben az antidepresszánsokat az egyetlen hatásos gyógyszernek tekintik, valójában súlyosbítják a beteg állapotát. Elgondolhatjuk, micsoda hamisítás folyt és folyik, ha ennek ellenére gyógyszervizsgálatok ezrei "igazolják" az antidepresszánsok "hatosságát" szorongásos és depresszív kórképekben.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

Irodalom

Andrews PW, Bharwani A, Lee KR, Fox M, Thomson JA Jr. Is serotonin an upper or a downer? The evolution of the serotonergic system and its role in depression and the antidepressant response. Neurosci Biobehav Rev. 2015 Apr;51:164-88.

Frick A, Ahs F, Engman J, Jonasson M, Alaie I, Björkstrand J, Frans Ö, Faria V, Linnman C, Appel L, Wahlstedt K, Lubberink M, Fredrikson M, Furmark T. Serotonin Synthesis and Reuptake in Social Anxiety Disorder: A Positron Emission Tomography Study. JAMA Psychiatry. 2015 Jun 17. doi: 10.1001/jamapsychiatry.2015.0125. [Epub ahead of print]