Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Dr. Laufer-Cahana:
Lehet, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás is árt?

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Ayala Laufer-Cahana M.D.: Why You Should Rethink Alcohol in Moderation. 2018 április

Ismerik a francia paradoxont? Nos, a legutóbbi, nagy mintán végzett vizsgálatok megkérdőjelezik azt a kényelmes nézetet, miszerint az alkoholfogyasztás-éremnek volna jó oldala is.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Vajon tényleg kétélű kard az alkohol?

Sok egészségtudatos ember gondolja úgy, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás nem ártalmas az egészségre, sőt.

Én, mint a legtöbb orvos, ugyancsak ezt tanultam az egyetemen. Az egészséges táplálkozás hivatalosan elfogadott irányelvei szerint - és ez nemcsak Amerikában, hanem a világ sok más országában is így van - napi 1-2 alkoholos ital nem árt, sőt, kis mennyiségben fogyasztva az alkoholnak még előnyös hatásai is vannak.

Ám, ahogy a tudomány halad előre, a táplálkozási irányelveknek is változniuk kellene, ám az emberek az új kutatási eredményekről nem mindig szereznek tudomást. Ráadásul az alkoholt rendszeresen fogyasztó két milliárd ember utolsóként szeretne arról hallani, hogy az alkohol állítólagos hasznával kapcsolatos elképzelések minimum ingatag lábakon állnak, s ráadásul közülük nagyon sokan abban érdekeltek, hogy ezt a hiedelmet fenntartsák.

Az igazságnak nyilván sokan nem fognak örülni, de elérkezett az idő, hogy revideáljuk azt a széles körben elterjedt nézetet, miszerint a mérsékelt alkoholfogyasztás egészséges, ugyanis a vizsgálatok ezt nem támasztják alá.


Tényleg jó az alkohol a szívnek?

A bornak, mint egészséges italnak a népszerűsége szorosan összefügg az ún. francia paradoxonnal, amely azokon az 1980-as években végzett epidemiológiai vizsgálatokon alapul, amelyekből kiderül, hogy a közismerten sok bort fogyasztó franciáknál kevesebb a szívbetegség, mint máshol, annak ellenére, hogy például a főzéshez rengeteg vajat használnak. Morely Safer kanadai-amerikai riporter egy a témával kapcsolatos 60 perces tévéműsorát például azzal fejezi be, hogy egy pohár vörösbort emel a magasba, azt sugalmazva, hogy a vörösbor rendszeres fogyasztása lehet az egészséges szív titka. A következő évben 40 százalékkal meg is nőtt a vörösborok forgalma, a bortermelők pedig boldogan magukévá tették az elméletet, miszerint a bor egészséges.

Nos, a bor valóban tartalmaz antioxidánsokat és resveratrolt, továbbá növelheti a HDL, a "jó" koleszterin szintjét. ezért aztán nagyon hihetőnek tűnt, hogy a borfogyasztás jót tehet az ereknek.

Ám sajnálatos módon a francia paradoxon nem biztos, hogy létezik. Az újabb vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a francia paradoxon csak illúzió; torzítások, nem konzisztens betegségleírások és más tényezők eredménye.

A legmeggyőzőbb érv, ami a mérsékelt ivást az egészséggel kötötte össze, a híres J-görbe volt, ami azt mutatta, hogy a halálozási kockázat mérsékelt alkoholfogyasztás esetén csökken, majd egy bizonyos szinten túl az elfogyasztott mennyiséggel egyenes arányban nő. Más szavakkal, a mérsékelt alkoholfogyasztóknak kisebb a halálozási kockázatuk, mint a teljesen absztinenseknek.

A pontosabb vizsgálatok azonban alaposan kilapították a J görbét. Miután kiiktatták a zavaró tényezőket, a dolog úgy áll, hogy minél többet iszik valaki, annál nagyobb az esélye a bármiben való elhalálozásra. A J görbe első leszálló ága azt sugallta, hogy a mérsékelten ivóknak alacsonyabb a halálozási kockázata, mint az absztinenseknek, csakhogy a valóságban ez téves okoskodás volt, ugyanis a beteg, rozoga emberek hajlamosabbak letenni a poharat. Az "Iszik?" kérdésre ugyanis nyilvánvalóan egészen más válasz születik, mint az "Ivott-e valaha?" kérdésre. Ha ugyanis a vizsgálatnál figyelmen hagyjuk azokat, akik egészségügyi okokból a közelmúltban hagytak fel az italozással, akkor a mérsékelt alkoholfogyasztás pozitív hatása nagyrészt eltűnik.

A kutatásokban 1 adag italnak azt tekintik, amiben 14 gramm alkohol van

Egy klasszikus J görbe az alkoholkutatás "hőskorából". Eszerint a növekvő alkoholfogyasztás kezdetben csökkenti a halálozási kockázatot, s csak egy mennyiség után kezd nőni a halálozáskockázat

A legfrisebb kutatások ezzel szemben azt mutatják, hogy a növekvő alkoholfogyasztás növekvő kockázattal jár a rokkantságra és halálra. Ezen a görbén nincs már előnye a mérsékelt ivóknak.
Forrás: GBD 2016 Alcohol Collaborators. Alcohol use and burden for 195 countries and territories, 1990-2016: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2016. Lancet. 2018 Sep 22;392(10152):1015-1035.

Mi számít "mérsékeltnek"?

A Lancet nemrégiben publikálta egy nagy mintán, 19 ország 600 000 lakosa részvételével végzett vizsgálat eredményét az alkoholfogyasztás és a kardiovaszkuláris megbetegedések, köztük a szívinfarktus, a sztrók és a szívelégtelenség kapcsolatáról. A vizsgálatban ezúttal csak olyan személyek vehettek részt, akik jelenleg is fogyasztanak alkoholt, hogy elkerüljék a torzító hatást, amit azok bevonása okozna, akik egészségügyi okokból már felhagytak az ivással.

Ebben a vizsgálatban egyértelmű kapcsolatot találtak az alkoholfogyasztás és a sztrók, a szívgyengeség, az aorta aneurizma (érkitüremkedés) és a magas vérnyomás kockázata közt: minél többet ivott valaki, annál nagyobb eséllyel betegedett meg ezen betegségek valamelyikében. És nem volt küszöb, ami alatt az ivás még biztonságosnak, pláne egészségesnek lett volna mondható.


Ám, a nem-végzetes szívinfarktusok esetében a mérsékelt alkoholfogyasztás valamivel tényleg csökkentette a kockázatot.

A vizsgálat pozitív összefüggést talált továbbá az alkoholfogyasztás és az általános halálozás megnövekedése közt. A legalacsonyabb mortalitási rátát azoknál találták, akik hetente ötször vagy annál kevesebbszer fogyasztottak alkoholos italt.

A szerzők úgy becsülik, hogy férfiak esetében az ajánlott napi két alkoholos ital heti maximum ötre csökkentése 1-2 évvel hosszabbítja meg az életüket.

Ez a tanulmány ugyanarra a következtetésre jutott, mint az újabb keletű jobban tervezett, illetve genetikailag randomizált vizsgálatok.

Mint korábban említettük, az életmód és a szokások hatásait nagyon nehéz megfejteni, például ha megnézzük a teljesen absztinens populációkat, amilyenek a hetednapi adventisták, akik sokkal ritkábban lesznek szívbetegek, nagyon nehéz eldönteni, hogy a nem-ivás javított vagy rontott az egészségi állapotukon, hiszen ők amúgy is egészségesebben élnek az átlagnál.

Ám létezik egy olyan génváltozat, amelynek hordozói kevesebbet isznak másoknál, ami nagyon hasznosnak bizonyult a kutatásban. Azok a személyek ugyanis, akik az alkohol lebontó enzim kevésbé működő mutációját hordozzák, általában kevesebbet isznak, mert náluk fokozottan jelentkeznek az alkohol kellemetlen mellékhatásai - az émelygés, a fejfájás és a kipirulás. Ez a tény gyakorlatilag a gének és nem a szocio-ökonómiai hatások szerint sorolja az ivók és nem ivók csoportjába a társadalom tagjait.


Azok, akik ezzel a génváltozattal rendelkeznek, általában kevesebbet isznak, ritkábban rúgnak be, illetve sokan egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. Ám még köztük is vannak olyanok, akik isznak, bizonyítva, hogy az alkoholfogyasztásnak a feltételezéseknek megfelelően vannak társadalmi összetevői is, és hogy a környezet alkoholfogyasztási szokásai nagymértékben befolyásolják az egyén ivási szokásait - még abban az esetben is, ha valaki genetikailag arra lenne prediszponálva, hogy keveset igyon.

Ha a mérsékelt alkoholfogyasztás tényleg jót tenne a szív egészségének, akkor azt várnánk, hogy azok, akik a gyengébben bontó enzim génváltozatával rendelkeznek vagy átlag feletti vagy átlag alatti mértékben vannak kitéve a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának, azok pedig, akik a legkevesebb alkoholt fogyasztják, vagyis teljesen absztinensek, gyakrabban kapnak szívinfarktust.

Csakhogy a vizsgálat nem ezt bizonyította. Hanem pont az ellenkezőjét: azok, akik ezzel a génváltozattal rendelkeznek, 10%-kal kisebb eséllyel betegszenek meg szívkoszorúér rendellenességben, alacsonyabb a vérnyomásuk és a BMI-jük (testtömeg indexük).

És mi a helyzet a testünk többi részével?

Nos, míg a mérsékelt alkoholfogyasztásnak a szívre gyakorolt hatása még mindig vitatott, az nem kétséges, hogy sok más szervünkre egyértelműen negatívan hat az alkohol.

Például azért, mert az alkohol karcinogén.

Amerikában a Klinikai Onkológusok Szövetsége azt állítja, hogy az alkoholfogyasztás egyértelműen kockázati tényező a rák kialakulása szempontjából. Az Egyesült Államokban a rákhalálozások mintegy 3,5 százalékáért az alkohol a felelős. Az alkoholfogyasztás és a garatrák, a gégerák, a nyelőcsőrák, a májrák, a mellrák és a vastagbélrák között ok-okozati kapcsolat áll fenn. Bár már a mérsékelt alkoholfogyasztás is növelheti a rák kockázatát, a legerősebb összefüggést a mértéktelen, hosszú távú alkoholfogyasztás és a rák között figyelték meg.


Az alkohol felel továbbá a legtöbb májbetegségért és a májzsugorért.

A terhesség alatti alkoholfogyasztás árt a magzatnak, mivel agykárosodást és fejlődési rendellenességet okozhat.

Az túlzott alkoholfogyasztás az Egyesült Államok lakosságának 6 százalékát érinti, az USA-ban évente mintegy 90 000 ember hal meg alkohol okozta betegségek következtében.

Ami ismételten felveti a kérdést, hogy tényleg kétélű fegyver-e az alkohol? Hogy mérsékelten fogyasztva valóban jót tesz-e az egészségünknek?

Előnyök és kockázatok

A szívinfarktus kockázatának csökkentésére számos tanácsot érdemes megfogadni. Például, hogy együnk több zöldséget és mozogjunk többet. Lehet, hogy ezek nem annyira vonzóak, mint egy pohár bor, viszont majdnem teljesen kockázatmentesek.

Nem mondom, hogy legyünk teljesen absztinensek. Az alkohol-, és különösen a borfogyasztás, egy kulturálisan nagyon mélyen gyökerező, magas élvezeti értékkel bíró tradíció, és nem szeretnék azok közé tartozni, akik túlóvatoskodják az életet, és mindenben az az egy cél vezérli őket, hogy minél tovább éljenek.


Másfelől viszont olyan erős a nyomás arra, hogy alkoholt fogyasszunk, hogy nagyon nehéz nem tudomást venni róla, vagy nemet mondani rá. Az alkohol rengeteg filmben és televíziós showban játszik főszerepet, azt sugallva, mintha az ivás lenne az egyetlen módja annak, hogy az ember kikapcsolódjon vagy jól érezze magát. Grace a Grace & Frankie -ben, Alicia a The Good Wife -ban úgy csinálnak, mintha alkoholdiétán lennének. És vajon miért az alkoholos italokon promotálják rózsaszín szalaggal a mellrák elleni jótékonykodást? Mikor tudjuk, hogy az alkohol a mellrák egyik kockázati tényezője. Nem cinikus dolog az ivást reklámozni a mellrák legyőzése érdekében?

Azt sem értem, miért van az, hogy az alkoholos italok azon kevés emberi fogyasztásra szánt termékek közé tartoznak, amelyeken nem kell feltüntetni semmilyen tápértékkel kapcsolatos információt. Lehet, hogyha ráírnák ezekre, hogy hány kalória van bennük, akkor azok, akik ötször meggondolják, hogy megegyenek-e egy szelet kenyeret, mert nem akarnak hízni, talán az alkohol esetében is jobban megtartóztatnák magukat. Hiszen egyetlen pohárka borban is van 120 kalória.

Autót vezetni kockázatos. De a legtöbben vállaljuk ezt a kockázatot, mivel időnként muszáj helyet változtatnunk. Ha az ember úgy vállal kockázatot, hogy tisztában van vele, hogy kockázatot vállal, az rendben van. Nem törődni a kockázattal ugyancsak egyéni döntés kérdése.

De úgy tenni, mintha az alkohol - akármilyen kis mértékben is - egészséges lenne, szimpla önbecsapás.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre