Szendi G:
Létszükségletünk: az Omega-3

Az omega-3 nélkülözhetetlen az egészséghez. Ráadásul friss vizsgálatokból kiderült, hogy a Covid-19-ben is drámai mértékben csökkenti a tüneteket és a halálozást.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Életünk egyre inkább sci-fibe hajlik, de mert benne élünk, észre sem vesszük. Ha pár száz évvel ezelőtt élnénk, gúny és élcelődés tárgya lenne az a fantaszta szerző, aki azt írná, hogy eljön majd az idő, amikor kapszulákban vesszük be mindazt a szükséges anyagot, ami már élelmünkben nem található meg. Ez még a jövőbe látó Jules Verne képzeletét is meghaladta. Minden területen oly sikeresen számoltuk fel a természetes életmódot, hogy az egészségtudatos ember fő problémája az, miként pótolhatja mesterségesen a "természetest". Ehhez persze először újra fel kell fedezni, mi volt a "természetes".

Omega-3 és Covid-19

E cikk írása óta jelent meg több vizsgálat is, amely az omega-3 Covid-19 ellenes hatását bizonyítja, ezért megbontva a cikk eredeti szerkezetét, ezeket a vizsgálatokat fontossáéguk miatt előre vettem.

Az egyik vizsgálatban száz, otthon ápolt Covid-19 beteg vett részt, két csoportra osztva. Az omega-3-mal kezelt csoport az első 3 napban 7,3 gramm, majd a következő 11 napban 3,7 gramm EPA-t kapott. A kezelés több mint kétszeresére növelte annak valószínűségét, hogy a 17. napra minden tünet megszűnt (52% a kezelt csoportban, szemben a kontroll 24%-ával) (Kosmopoulos és mtsi., 2021).

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Egy másik vizsgálatban az intenzív osztályra kerülő betegek egy részének napi 400 mg EPA-t és 200 mg DHA-t adtak. Az eredmények szerint egy hónap alatt a betegséget túlélők aránya az omega-3 csoportban 6.1-szeres volt (Doaei és mtsi., 2021), dacára annak, hogy az alkalmazott omega-3 mennyisége tulajdonképpen nevetségesen kevés volt.

Egy harmadik vizsgálatban a sokkal egzaktabb omega-3 indexet mérték (a vörösvérsejtben mérhető omega-3 tartalom) a 74 idős, krónikus betegségekben szenvedő Covid-19-ben szenvedő betegeknél. Az omega-3 index alapján 4 csoportba osztották a betegeket. A legalacsonyabb értékű csoportnak 3.56%-nál alacsonyabb, a legmagasabb értéket mutatóknak 4.53%-nál magasabb volt az omega-3 indexe. Egészséges kontrolloknak átlag. 7.8% volt az értékük. A legmagasabb értékű csoportnak 55%-kal volt kisebb volt az esélye, hogy lélegeztető gépre kerüljön és 72%-kal valószínűbben maradtak életben (Zapata és mtsi., 2021).

A pozitív hatás egyértelműen az omega-3 gyulladáscsökkentő és immunserkentő hatásainak tulajdonítható (Hathaway és mtsi., 2020; Akram és mtsi., 2021).

Hogyan figyeltek fel az omega-3 fontosságára?

Vilhjalmur Stefansson a 20. század első évtizedeiben éveket élt az inuitok közt, s több könyvében számolt be arról, hogy körükben ismeretlenek a civilizációs betegségek (Stefansson, 1960). Hasonló lelkesedéssel számolt be az inuitok egészségi állapotáról 1935-ben Dr. Urquhart, aki hét évig dolgozott orvosként Kanada észak-nyugati területén (Urquhart, 1835). Az 1970-es években J?rn Dyerberg vette át a stafétabotot. Ekkoriban a szívbetegség és szívhalálozás okainak tisztázása tartotta lázban az orvostudományt, s nagy revelációja volt Dyerberg kutatásainak, aki kimutatta, hogy az inuitok közt a sok omega-3 zsírsavak fogyasztása miatt ismeretlen a szívbetegség (Bang és mtsi., 1971; Dyerberg és mtsi., 1978). Hamarosan -1985-ben - megjelent egy 20 éves, majd 10 évre rá egy harminc éves követéses vizsgálat; mindkettő azt bizonyította, hogy napi 30 gramm hal fogyasztása 50-70%-kal csökkenti a szívhalálozást (Kromhout és mtsi., 1985; Daviglus és mtsi., 1997). Időközben napvilágot látott egy klinikai vizsgálat is, amelyben infarktuson átesett betegek egy része csökkentette a telített zsírok és növelte a növényi olajok fogyasztását, másik részük rendszeresen halat fogyasztott. A zsírbevitel visszafogása nem használt, viszont a rendszeres halfogyasztás 30%-kal csökkentette a második infarktus kockázatát (Burr és mtsi., 1989). Még nagyobbat szólt a GISSI-Prevenzione vizsgálat eredménye, amelyben elég csekély mennyiséggel, napi 1 gramm omega-3 adásával -a szokásos kezelést kiegészítve- két év alatt 30%-os halálozás csökkenést lehetett elérni infarktuson már átesett betegeknél (GISSI-Prevenzione Investigators, 1999). A mainstream orvoslás lassan kénytelen-kelletlen tudomásul vette az omega-3 kardiológiai hatásait, de ezt a klinikai orvoslás a mindennapokban alig hasznosítja. Ám az omega-3 nem "szívgyógyszer", hanem az egész szervezet esszenciális tápanyaga. Ezért nem lesz meglepő talán, hogy az omega-3 pótlásnak szerteágazó pozitív hatásai vannak. A meglepően sokrétű hatást közös értelmezési keretbe helyezi az emberi evolúció megismerése.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Omega-3 és emberré válás

Az emberi agy 3-4-szer nagyobb tömegű, mint a ma élő csimpánzoké. Az emberré válás láncszemeinek tekintett leletekből jól kirakható, miként érte el évmilliók alatt agyunk a mai méretét (Didier, 2018). A feltevések szerint a gyors agynövekedés csak vízparti élet mellett vált lehetségessé, ahol is az egyik fő táplálék halakból és egyéb tengeri állatokból állt (Gibbons, 2002). Az új étrendre és életmódra való áttérést az kényszerítette ki, hogy kb. 12 millió évvel ezelőtt Afrika dél-keleti része megsüllyedt és kialakult egy lagúnás táj, amit Nagy Hasadék Völgynek (Great Rift Valley-nek) neveznek (Coppens, 1994). A kis szigetek közt csak a vízen keresztül vezetett az út, ezért az itt élő majmok "vízi majmokká" alakultak, s ennek messzemenő következményei voltak az emberré válás folyamatában (Morgan, 2019). Ez az új étrend nagyon sok fehérjét, omega-3-at, jódot, szelént, stb. tartalmazott: ez alapozta meg az agyméret növekedését, de az emberi szervezet normál működése is függővé vált e tápanyagoktól (Broadhurst és mtsi., 1998). Az emberi agy szárazanyag tartalmának 40-60% különféle zsírokból áll (O'Brien és Sampson, 1965), s ennek 40%-a omega-3 (döntően DHA, azaz dokozahexaénsav) (Dyall, 2015). De az omega-3 testszerte beépül a sejtekbe és a mitokondriumokba, s fokozza a sejtek működőképességét (Herbst és mtsi., 2014). Amikor tehát az alább idézett egy-egy egészségügyi kérdést fókuszba állító vizsgálatról beszélünk, mindig szem előtt kell tartani, hogy az omega-3 pótlás nem csak ott hat, amit adott vizsgálat kiemel.

A fejlődő szervezet és az omega-3

A vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy az omega-3 nélkülözhetetlen a magzati, és a születés utáni agyfejlődéshez. Hiányában a későbbiekben tanulási és viselkedési zavarok lépnek fel. Az agyi DHA megfelelő magzat korban történő felhalmozódása kritikus fontosságú a a későbbi normális neurológiai és vizuális fejlődéshez (Yavin és mtsi., 2001). Amikor szoptatott és tápszerrel etetett csecsemőket hasonlítottak össze, a szoptatott gyermekek agyában kétszer annyíi DHA volt kimutatható, s összességében a szervezetükben háromszor annyi DHA halmozódott fel, mint a tápszeres kontrollcsoportnál. A napi 200 mg/nap DHA adagot szedő szoptatós anyák csecsemőinek 4 hónaposan élesebb volt a látása és 9 hónaposan jobb volt a problémamegoldó készsége (Guesnet és mtsi., 2010). A DHA felhalmozódása a terhesség utolsó három hónapjában gyorsul fel, de a homloklebenyben 20 éves korig folyamatos nő a szintje azzal párhuzamosan, ahogy ez a humán érzelmekért, kognitív funkciókért, motivált viselkedésért és viselkedésgátlásért, valamint a figyelemért felelős terület fejlődik. Ezért a koraszülötteknél szignifikánsan gyakrabban fordul elő figyelemzavar, impulzivitás, tanulási zavarok, nyelvi zavarok, hiperaktivitás, szorongás, motoros zavarok és gyenge szociális működés az életkorban és nemben megegyező időre születettekhez képest. ADHD-ban szenvedő gyerekek és felnőttek vérében az átlagnál alacsonyabb az omega-3 szintje. Születés után a csecsemő DHA ellátottsága az anya omega-3 fogyasztásától vagy a tápszer omega-3 tartalmától függ. (A növényi eredetű omega-3 nem növeli az anyatej DHA tartalmát!) A magzati és a korai évek omega-3 hiánya a későbbiekben jelentősen megnöveli a későbbi szkizofrénia, depresszió és bipoláris betegség kialakulásának a kockázatát is (McNamara és Carlson, 2006). Nyolc éves korban mérték a gyermekek verbális intelligenciáját annak függvényében, anyjuk mennyi omega-3 tartalmú tengeri élelmet fogyasztott a terhessége alatt. A heti 15 grammnál kevesebbet fogyasztókhoz képest a heti 3270 grammnál is többet fogyasztó anyák gyermekeinek 31%-kal volt jobb a teljesítménye (Hibbeln és mtsi., 2007).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Mivel a retina igen sok DHA-t tartalmaz, a normál látásfejlődéshez és az éleslátás kialakulásához is nélkülözhetetlen a DHA (Campoy és mtsi., 2012). A látás minősége még felnőttkorban is függ az omega-3 ellátottságtól. Macula degenerációban szenvedő emberek hat hónapon át napi 1.6 gramm DHA-t és 3.4 gramm EPA-t (az omega-3 másik fontos formája, eikozapentaén sav) szedtek. A hatodik hónap végére mindenkinek annyira javult a látása, hogy a szemészeti vizsgáló táblán minimum egy sorral lejjebbi betűket is el tudta olvasni, de a betegek negyedének 2-3 sorral javult a látása (Georgiou és mtsi., 2014).

Hova tűnt az omega-3 és lett belőle omega-6?

Az emberi evolúció során drámai változás történt az étrendben elfogyasztott omega-6 és omega-3 zsírsavak arányában. Ez a változás, talán minden más táplálkozási tényezőnél jobban hozzájárult a modern betegségek járványszerű kialakulásához. Míg őseink 1:1 arányban fogyasztottak omega-3-at és omega-6-ot, mára ez az arány a nyugati világban 1:20 (Simopoulos, 2016). Nem csak a növény olajok tartalmaznak 50-60% omega-6-ot, de a nagyüzemi állattartásból származó húsok is, valamint az egészségesnek gondolt dió- és mogyorófélék is.

A kétféle zsírsav hatását a következőképpen lehet szembeállítani:

Omega-3

Omega-6

Javítja az agyműködést (lásd. cikk)

Rontja az agyműködést (lásd. cikk)

Gyulladáscsökkentő (Mori és Beilin, 2004; lásd. még cikk)

Gyulladáskeltő (lásd. cikk)

Tumor növekedést gátló (lásd. cikk)

Tumor növekedést serkentő (lásd. cikk)

Vérrög képződést gátló ( DiNicolantonio és OKeefe, 2019b)

Vérrög képződést serkentő ( DiNicolantonio és OKeefe, 2019b)

Szívarritmia csökkentő

Szívarritmia fokozó

Értágító, vérnyomáscsökkentő ( Casanova és mtsi., 2017; DiNicolantonio és OKeefe, 2019a)

Érszűkítő, vérnyomásemelő ( DiNicolantonio és OKeefe, 2019a)

Fájdalomcsökkentő ( Sibille és mtsi., 2018)

Fájdalomnövelő ( Sibille és mtsi., 2018)

Javítja az inzulinérzékenységet ( Albert és mtsi., 2014)

Fokozza az inzulin rezisztenciát ( Albert és mtsi., 2014)

A növényi olajok hidrogénezés technológiájának 19. századi bevezetése megnövelte a növényi olajok eltarthatóságát és sütésállóságát, s így a növényi olajok és margarinok olcsóságuk miatt népszerűvé váltak. Különösen azután, hogy mindent tudományos alapot nélkülözve, az állati zsírokat veszélyesnek kiáltották ki és helyettük a növényi olajok állították be egészséges zsírformaként. A 20. század nagy orvostudományi tévedése rendkívül sokat ártott a nyugati világ népességének, mert felmérhetetlen, hogy az egészségesnek propagált, a nyugati étrendben szinte megkerülhetetlennek tűnő ártalmas omega-6 mennyiben járul hozzá az egyre romló népegészséghez és a kariovaszkuláris, a rák- valamint az összhalálozáshoz.


A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Mentális problémák és omega-3

A depresszió az agy válasza a szervezetszintű gyulladásra. Ezt okozhatja fertőzés, a nyugati étrend, a stressz, de az omega-3 hiánya is (Szendi, 2011). A gyulladáshipotézist számos vizsgálat támogatja; itt érdemes kiemelnünk, hogy az omega-3 a magas gyulladásszintet mutató depressziósoknál hatásos (Rapaport és mtsi., 2016). Vizsgálatok ismételten megerősítik, hogy a növény étrenden élők a vegyes étrendűekhez képest kétszer valószínűbben válnak depresszióssá (Iguacel és mtsi.,, 2020), s a kockázat a növényi étrendre való áttérés után nő meg (Michalak és mtsi., 2012). Ez többek közt az állati eredetű omega-3 hiányának tulajdonítható. Tudnivaló, hogy a növényi eredetű omega-3 - az alfa-linolsav - kb. 5% hatásfokkal alakul át hasznosítható omega-3-má, ráadásul a konverziót végző enzimek kapacitása véges (Brenna, 2002).

Mint említettük, az anyatej DHA tartalmát erősen befolyásolja az anya omega-3 fogyasztása. Azonban a természet a magzatot és a csecsemőt mindig előnyben részesíti, így a magzat és a baba akár azon az áron is DHA-hoz jut, hogy az anyai szervezet saját tartalékait adja át az anyatejen keresztül. Ezáltal viszont az anya agyában lecsökken a DHA tartalom, és ez az oka a szülés utáni depressziónak (Hibbeln, 2002).

Egy ország egy főre eső halfogyasztása és a depressziósok aránya szoros összefüggést mutat (Hibbeln, 1998). A szervezet omega-3 tartalmát jól mutatja a vörösvérsejthez kötött omega-3 százalékos aránya, ezt nevezzük omega-3 indexnek. Depressziósokban több vizsgálat alacsony az omega-3 tartalmat talált a vörösvérsejtekben (Peet és mtsi., 1998). Az érzelmi életben fontos szerepet játszó homloklebenyben depressziós betegeknél boncolásos vizsgálatok alacsony omega-3 szintet találtak (McNamara és mtsi., 2007).

Kézenfekvő, hogy az omega-3-at bevonják depressziósok kezelésébe, s metaanalízisek igazolják is ennek hatékonyságát (Mocking és mtsi., 2016).

Fontos azonban látni, hogy az EPA és a DHA eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. A DHA az agyban halmozódik fel és itt az idegsejtek membránjaiba épülve javítja az agyműködést. Mint láttuk pl. szülés után depresszió esetében, a DHA-szint lecsökkenése az agyban depresszióhoz vezet, ugyanakkor a DHA pótlás a depresszió javításában hatástalan, egyedül az EPA-t találták hatásosnak a depresszió kezelésében (Martins és mtsi., 2009; Sublette és mtsi., 2011). Egy 2019-es metaanalízis szerint depresszióban azok a készítmények hatásosak, amelyekben az EPA aránya minimum 60-80%, és a napi adag 1 gramm körüli érték (Liao és mtsi., 2019). Mivel magas omega-3 indexet ennél több omega-3 szedésével lehet elérni, ezt tekinthetjük minimum követelménynek. Az EPA kizárólagos hatásossága azért is különös, mert az agyban az EPA jelentéktelen mennyiségben fordul elő, és az EPA igen kis mértékben alakul át DHA-vá (Arterburn és mtsi., 2006), azaz az EPA hatása nem a DHA szint helyreállításával hat. Azonban fontos ismét megjegyezni, hogy a hatásosság szempontjából nem közömbös az omega-3/omega-6 arány, a két zsírsav család ugyanis vetélkedik egymással és a sok omega-6 kioltja az omega-3 gyulladáscsökkentő hatását.

A magas omega-6 és alacsony omega-3 szint depressziót és szorongásosságot okoz (Conklin és mtsi., 2007). Az is tény, hogy a természetben a DHA és az EPA mindig együtt fordul elő, azaz az omega-3 hiányos táplálkozás hatására lecsökkenő DHA-szint mindig az EPA lecsökkent szintjével párosul. Mivel mind az EPA, mind a DHA gyulladáscsökkentő hatású (Allaire és mtsi., 2016), de különböző gyulladásfaktorokra hatnak (So és mtsi., 2021), ezért feltételezhető, hogy az EPA által kontrollált gyulladásfaktorok a meghatározóak a gyulladásos természetű betegségekben, mint a pszichiátriai zavarokban vagy a kardiovaszkuláris betegségekben, míg az agy DHA tartalma csak lassan áll helyre megfelelő pótlás esetén is. Az EPA másik hatása, hogy versengve egy közös konvertáló enzimmé, csökkenti az omega-6 gyulladáskeltő anyagokká való konverzióját (Liao és mtsi., 2019).

Az omega-3 hiány szoros kapcsolatot mutat az impulzivitással, így pl. nagyobb dózisban adott omega-3 jelentősen javítja az ADHD-s gyermekek és felnőttek kognitív és figyelmi képességeit, valamint sikeresen csökkenti az impulzivitásukat (Chang és mtsi., 2016).

Az impulzivitás depresszióban fokozott öngyilkossági késztetést okozhat, ennek megjóslása azonban igen sokféle tényezőt elemezve sem sikeres (Powell és mtsi., 2000). Amikor viszont a depressziós betegek DHA szintjét mérték meg, az alacsony szint két éves követés során egyértelműen előre jelezte az öngyilkosságot (Sublette és mtsi., 2006). Más vizsgálatban is a legmagasabb omega-3 indexűek közt 90%-kal kisebb volt az öngyilkosság kockázat a legalacsonyabb indexűekhez képest (Huan és mtsi., 2004). Az omega-3 gyulladáscsökkentő és növeli az impulzivitást gátló szerotonin szintet, míg az omega-6 fokozza a gyulladást és csökkenti a koleszterin szintet, ami viszont önmagában fokozza az öngyilkossági késztetést (Daray és mtsi., 2018). A növényi olajok elterjedt használata miatt az omega-3 hiány általában igen magas omega-6 szinttel párosul. A magasabb omega-6 vérszint az alacsonyabbhoz képest 50%-kal magasabb öngyilkossági kockázattal jár (Vaz és mtsi., 2014). Beszédes adat az is, hogy egy országban a gyilkosságok -mint jellegzetesen impulzív cselemények - aránya hűen követi az országban egy főre eső omega-6 fogyasztást (Hibbeln és mtsi., 2004).

Mivel a mentális zavarok hátterében általában gyulladásos folyamatokat is feltételeznek, nem meglepő, hogy szkizofrén betegekben alacsony az omega-3 szint (Peet és mtsi., 1996). Nyolc országban elemezték a schizofrénia lefolyását és kimenetét, és az országok közti eltérések 97%-át az omega-6 és az omega-3 fogyasztása magyarázta, nevezetesen a túl sok omega-6 és a túl kevés omega-3 negatív hatással volt schizofréniában (Christensen és Christensen, 1988). A legmeggyőzöbb vizsgálatok a megelőzés terén születtek. Egy kutatócsoport pszichózis szempontjából nagykockázatú személyeknek 12 héten át 1.2 gramm omega-3-at vagy placebot adtak. 12 havi követés során az omega-3 csoportban 4.9%-ban, a placebocsoportban 27.5%-ban alakult ki pszichózis (Amminger és mtsi., 2010). Tovább követve hét éven át a vizsgálatban résztvevőket, az omega-3 csoportban a kialakult pszichózis arány 9.8%, míg a placebocsoportban 40% volt (Amminger és mtsi., 2015).

Omega-3 és kardiovaszkuláris betegségek

A bevezetőben szóltunk arról, hogy az omega-3 - újrafelfedezését - a pozitív szív- és érrendszeri hatásainak köszönheti. Ahogy azonban a tudományban szokott lenni, számos cáfoló vizsgálat is megjelenik (lásd. keretes írásunk). Ezek közös oka az, hogy az omega-3 bevitelt és hasznosulást nem objektíve mérhető mutatóra alapozzák. A szervezet omega-3 szintjének objektív mérését először egy 1995-ös vizsgálatban oldották meg azzal, hogy a vörösvérsejt EPA és DHA tartalmát adták meg a vörösvérsejt zsírtartalmának százalékában (Siscovick és mtsi., 1995). Ebben a vizsgálatban a 3.3%-os omega-3 indexűekhez képest az 5%-os szintet mutatóknak 70%-kal kisebb a szívleállásra a kockázatuk. Számos olyan vizsgálatból, amelyek az egyes alcsoportok omega-3 indexét vetették össze kardiovaszkuláris végpontokkal (infarktus, szívhalál, hirtelen szívhalál) leszűrhető az omega-3 indexhez köthető rizikószint (Harris és von Schacky, 2004):

Nagy kockázatot képvisel:

≤ 4%

Közepes kockázat:

4-8%

Alacsony kockázat:

8-12%

Egy 2002-es vizsgálatban, amelyben 17 éven át követtek 15 ezer orvost, az omega-3 index alapján négy csoportot képeztek. A legalacsonyabb omega-3 indexű csoportban az átlag 3.6% volt, hozzájuk képest az átlagosan 4.8%-os szintűeknek 50%-kal, az 5.6%-os átlagú csoportnak már 80%-kal, a negyedik, 6.9%-os csoportnak pedig 90%-kal volt alacsonyabb a hirtelen szívhalál kockázata (Albert és mtsi., 2002a).

2007-ben akut infarktusos betegeket hasonlítottak össze egészséges kontrollokkal. A legmagasabb omega-3 indexűeknek (8% fölött) 70%-kal, a közbenső csoportnak (4.1-7.9%) 42%-kal volt kisebb kockázata az infarktusra (Block és mtsi. (2007).

A remek eredmények olvastán felmerülhet az olvasóban, mennyi omega-3-at is kéne fogyasztani, hogy nagy valószínűséggel elkerülje a szívhalál különféle formáit. Rachel Walker munkacsoportjával kidolgozott egy modellt, amely alapján megbecsülhető, hogy adott omega-3 indexből mennyi omega-3 fogyasztással lehet eljutni a 8%-os biztonságos szintig. Akinek mondjuk 2%-os az omega-3 indexe, az napi 2300 mg EPA+DHA szedésével 13 hét alatt juthat el a 8%-os szintre (Walker és mtsi., 2019). Természetesen a 2300 mgrammnyi EPA+DHA-hoz készítményenként változó mennyiségű halolaj fogyasztásával juthatunk. Márkát nem írok, de egy ismert termék esetében 1 gramm halolajban összesen 300 mg EPA+DHA található. Ebből tehát 8 kapszulát kéne naponta bevenni. Egy általam kedvelt kanalas termék 10 ml-ében (1 evőkanál) 2800 mg EPA+DHA található. Fontos arra is figyelni, hogy a szerzők vizsgálata szerint az un. észterizált omega-3 rosszabbul hasznosul, így pl. az említett példában ebből napi 3200 mg-ot kéne fogyasztani, szemben a triglicerid alapú készítmény 2300 mg-jával. És persze, a modell átlagos korú, testsúlyú, omega-3 hasznosulású fogyasztót feltételez, továbbá a 8%-os omega-3 index a biztonságos szint kezdőértéke, tehát biztonságosabb a kalkulált adagnál többet szedni annak, aki biztonságban akarja tudni egészségét.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Az omega-3 zsírsavaknak különféle hatásai felelősek a szívbetegségek és különféle szívhalálok megelőzésében mutatott hatékonyságért. Tény, hogy például a hirtelen szívhalál megannyi feltételezett kockázati faktora közül egyedül a gyulladást jelző C-reaktív protein és az omega-3 index bizonyult jósló értékűnek a hirtelen szívhalál szempontjából (Albert és mtsi., 2002b). E két tényező ráadásul össze is függ, hiszen a magas omega-3 index alacsony gyulladásszinttel jár (Saifullah és mtsi., 2007).

A szívbetegséggel általában a magas gyulladásszintet, a magas vérnyomást, a szívritmuszavarokat (lásd. keretes) , a magas trigliceridszintet és az ateroszklerózist szokás kapcsolatba hozni. Az omega-3 ismerten gyulladáscsökkentő, így minden gyulladásos betegségben, nem csak a szív- és érrendszeri betegségekben előnyös szedni (Calder, 2017). Az omega-3 vérnyomáscsökkentő hatása az érfalak merevségét okozó gyulladás csökkentésén keresztül érvényesül (Tousoulis és mtsi., 2014; Colussi és mtsi., 2017). Az omega-3 szignifikánsan csökkenti a triglicerid szintet is (Mattar és Obeid, 2009) és lassítja az ateroszklerózis folyamatát (Sekikawa és mtsi., 2019).

A kardiovaszkuláris megbetegedések kapcsán muszáj szólni a téves koleszterinhipotézis nevében a nyugati népességre ráerőltetett növényi olaj hegemóniájáról. A szívhalálozás és az egy főre eső omega-6 fogyasztás között egyenes vonalú összefüggés áll fent (Lands, 2009). Ennek látványos igazolását adta két eltitkolt, majd meghamisítva közzétett vizsgálat újraelemzése. Mindkét vizsgálat több mint tíz évig lapult a fiókban, mert a kutatók nem merték nyilvánosságra hozni, hogy vizsgálataikban a drasztikusan megemelt növényi olajfogyasztás azon az áron csökkentette a koleszterinszintet, hogy kiugróan magas lett a kontrollcsoporthoz képest a szívhalálozás (Ramsden és mtsi., 2013; Ramsden és mtsi., 2016). Az egyik vizsgálatban átlagosan 22%-kal, de a 65 év felettiek közt 33%-kal nőtt meg a szívbetegségben elhunytak száma. Ez arculcsapása lett volna az egész koleszterin hipotézisnek és az abból fakadó, máig érvényben lévő étrendi ajánlásoknak, amelyek a növényi olajokat favorizálják az állati zsírokkal szemben. Az omega-3 szívvédő és az omega-6 szívkárosító hatását jól illusztrálják, hogy kialakult infarktus esetén a szívizom károsodott területe egyenes arányban nő a növekvő omega-6:omega-3 aránnyal (Desnoyers és mtsi., 2018).

Hogyan olvassunk omega-3 vizsgálatokat?

A média előszeretettel harsogja világgá az embereket csak összezavaró, személyes érdekekből összeeszkábált, hiteltelen tanulmányokat. A laikusok csak kapkodják a fejüket egy-egy hírtől, amely veszélyesnek vagy hatástalannak állítja be az omega-3 fogyasztását.

A pitvari és kamrai aritmiák gyakran vezetnek infarktushoz vagy hirtelen szívhalálhoz, ezért nagy jelentőségű kérdés az, az omega-3 véd-e aritmiákkal szemben. A szakirodalom tele van egymásnak látszólag ellentmondó vizsgálatokkal és metaanalízisekkel. Több metaanalízis szerint az omega-3 szedése nem véd az aritmiákkal szemben (Jiang és mtsi., 2017), vagy csak szívműtét után, de máskülönben nem (He és mtsi., 2013). Sőt egy legfrissebb metaanalízis szerint az omega-3 nagyobb dózisban 50%kal fokozza a pitvari aritmiák kockázatát (Jia és mtsi., 2021).

A tudományban elvárt a nemzetközi publikáció, s ennek teljesítésére a legegyszerűbb módszer egy formailag megfelelő metaanalízis elkészítése. Azonban az elemzésbe bevont cikkek minősége fogja meghatározni a metaanalízis minőségét is. Sok vizsgálatban nem ellenőrzik sem induláskor, sem a vizsgálat során a résztvevők omega-3 indexét, omega-3/omega-6 arányát, több éves követéses vizsgálatokban megelégszenek egy egyszer felvett táplálkozási kérdőívvel, azaz teljesen bizonytalan, szedik-e a résztvevők az omega-3-at, továbbra is a kitöltött kérdőív szerint táplálkoznak, és ha mindez teljesülne is, mennyire hasznosul az elfogyasztott omega-3 (Tribulova és mtsi., 2017).

Az EPA és a DHA eltérő hatására utal ismét az, hogy elsősorban a DHA-nak van antiarritmiás hatása (Ramadeen és mtsi., 2012; Kapoor és mtsi., 2021; Kuda, 2017).

Amikor ellenőrzött módon adtak hat hónapon át napi 3 gramm omega-3-at, akkor a vizsgálat végére a gyakori kamrai fibrillációtól szenvedők aránya harmadára csökkent, majd a vizsgálatot követő hatodik hónapban visszaállt az eredeti arány, ami arról a szomorú tényről tudósít, hogy a betegek nem sokat hajlandók tenni egészségükért (Singer és Wirth, 2004). A hirtelen szívhalál kamrai fibrillációból alakul ki. Hirtelen szívmegállásból újraélesztettekre 5% alatti omega-3 index volt a jellemző, és kalkulációk szerint minden 1%-os növekedés 58%-kal csökkentené a hirtelen szívhalál kockázatát (Aarsetoey és mtsi., 2008). (A kockázatcsökkenés mértéke= 0.58n, ahol n az omega-3 index 5% feletti százalékos növekedése.) Bypass műtéten átesetteknél a magas omega-3 szint szignifikánsan lecsökkentette a kamrai fibrillációt, de csak akkor, ha alacsony volt az omega-6 szintjük (Skuladottir és mtsi., 2011). Japánban a hirtelen szívhalálban meghaltak aránya huszada a nyugat Európában élőknek. ennek oka, hogy Japánban az átlagos omega-3 index 11%, míg pl. Németországban 4%. Az omega-3 indexet használó kutatások összegzése egyértelműen az omega-3 antiarritmiás hatását bizonyítja (von Schacky, 2008).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Omega-3 és rák

Érdemes rögtön Theodore Brasky és munkacsoportja két, nagy figyelmet és felzúdulást keltő vizsgálatával kezdeni, amely annak idején sok embert elbizonytalanított az omega-3 szedésétől. A kutatók két vizsgálat alapján azt állították, hogy az omega-3 fokozza a prosztatarák kockázatát (Brasky és mtsi., 2011; Brasky és mtsi., 2013). Braskyék celebbé válva, ide-oda nyilatkozva ijesztgették a médián keresztül a laikusokat, akik általában azt hiszik, hogy mindig a legújabb és a korábbinak ellentmondó eredmények az igazabbak. Számos kritikus elemzés szedte ízekre az eredményeket, ezek azonban természetesen nem kaptak médiafigyelmet (Alexander, 2013; DiNicolantonio, 2013). Csak két érvet emelnénk ki. Az egyik, hogy a vizsgált személyekben olyan alacsony volt az omega-3 szint, hogy az kizárta, hogy bármi módon szándékosan növelték volna omega-3 bevitelüket, ráadásul a prosztatarákban szenvedők és a ráktól mentesek közt alig volt különbség az omega-3 vérszintben. A másik, még frappánsabb ellenérv, hogy a japánok omega-3 fogyasztása nyolcszorosa, vérszintjük pedig a kétszerese az amerikaiakénak, ezzel szemben Japánban a prosztatarák előfordulási gyakorisága csupán negyede az USA-ban megfigyeltnek. Egy 2021-ben megjelent, az omega-3 indexet használó metaanalízis is cáfolta az omega-3 prosztatarák kockázatot növelő hatását (Farrell és mtsi., 2021).

A koleszterin hipotézist igazolni akaró kutatók növényi olajokkal (omega-6) végzett "emberkísérleteinek" eredményéről már szóltunk a szívhalálozás kapcsán, de az omega-6 carcinogén hatását ugyancsak sikerült akaratlanul is demonstrálni az 1959-ben indított és 8 évig tartó Los Angeles Veterans Administration vizsgálatban. A kísérleti személyek étrendjének 15%-a, míg a kontrollcsoporténak 4%-a volt növényi olaj. A vizsgálat 8 éve alatt 60%-kal nött a rák előfordulása, és végeredményben a kontrollcsoportban 17-en, a kísérleti csoportban 31-en haltak meg rákban, ami 80%-os növekedést jelentett (Pearce és Dayton, 1971). A szerzők idézik a hasonlóan tervezett London vizsgálatot, ahol a kontrollcsoportban 1, a kísérleti csoportban 6 ember halt meg rákban. A kis számok miatt a London vizsgálat önmagában nem is volna informatív, ha nem esne egybe az eredménye a los angelesi vizsgálat eredményével.

de Lorgeril és Salen összefoglalójukban 6 human vizsgálatot idéznek, amelyekben az omega-6 magas szintje szoros kapcsolatot mutatott a mellrák kialakulásával, míg az omega-3 a mellrákkal szemben védőhatású. Az omega-6-tal kapcsolatos ellentmondásos eredmények egyik oka, hogy egyesekben a lipoxigenáz enzimek, amelyek az omega-6 zsírsavakból gyulladáskeltő anyagokat állítanak elő, egyesekben jóval aktívabbak (de Lorgeril és Salen,2012). Azonban még az ilyen személyeknek sincs fokozott mellrák kockázata, ha nem fogyasztanak növényi olajokat (Wang és mtsi., 2008).

A mellrák kockázat szorosan összefügg az omeg-3/omega-6 arányával. Tizenegy vizsgálat metaanalíziséből arra következtettek, hogy országonként eltérő mértékben, de 10-48%-kal csökkenti a mellrákkockázatot a magas omega-3 párosulva az alacsony omega-6 fogyasztással. A kutatók számítása szerint az omega-3/omega-6 arány minden tized emelkedésével 27%-kal csökken a rákkockázat (Yang és mtsi., 2014). Már kialakult mellrák esetén állatkísérletek szerint az omega-3 csökkenti a tumor méretét és a metasztázisok kialakulását, azaz javítja a gyógyulás esélyét (Khadge és mtsi., 2018).

Biztató eredmények születnek az emésztőrendszeri rákokkal kapcsolatban is. Huszonöt vizsgálat, összesen 1 millió 300 ezer ember adatainak metaanalízise szerint a sok omega-3-at fogyasztóknak átlagosan 17%-kal csökken a rákkockázata (Wang és mtsi., 2020). Az EPIC vizsgálatban 15 éven követtek 520 ezer embert, s vizsgálták az omega-3 és omega-6 fogyasztásának hatását a vastagbélrák kialakulására. A legtöbb halat fogyasztóknak átlagosan 10%-kal, a legtöbb omega-3-at fogyasztóknak 14%-kal csökkent a rákkockázata, azonban a legmagasabb omeg-6/omega-3 arányuaknak 30%-kal magasabb volt a rákkockázata (Aglago és mtsi., 2020). Egy svéd vizsgálatban 21 éven át követtek 48 ezer nőt. A magas omega-6 fogyasztás 40%-kal növelte, a halakból származó DHA viszont 41%-kal csökkentette a végbélrák kockázatát (Shin és mtsi., 2020).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Általában is elmondható, hogy a magas omega-3 és alacsony omega-6 szint komolyan csökkenti a rákkockázatot, mivel a rák szempontjából kiemelkedően fontos folyamatokba az omega-3 szabályozóként vesz részt. Serkenti a sejtdifferenciálódást, gátolja a tumorsejtek osztódását, elősegíti a programozott sejthalált, gátolja a gyulladást, szabályozza az újér képződést, csökkenti a metasztázist (Renuka és mtsi., 2015). Mindezek okán az omega-3 várhatóan minden rákos elváltozással szemben védőhatású, amit egyéb életmódbeli tényezők vagy felerősítenek, vagy akár semlegesíthetnek is.

Zárszó

Tizenhét olyan vizsgálat összevont elemzéséből, amelyekben objektíven mérték az omega-3 vérszintjét, levonható az a következtetés, hogy a magas omega-3 szint legalább 15-18%-kal csökkenti az össz-, 15%-kal a szív- és 11%-kal a rákhalálozást (Harris és mtsi., 2021).

Az omega-3 számos, itt nem bemutatott, gyulladásos természetű betegségcsoportban is komoly hatásokat mutat (Yates és mtsi., 2014), mint pl. autoimmun (Simopoulos, 2002) és neuropszichiátriai betegségek (Young Conquer, 2005), diabetes (Delpino és mtsi., 2021), asztma (Papamichael és mtsi., 2018) és bőrbetegségek (Thomsen és mtsi., 2020).

Fontos kiiktatni az étrendből a növényi olajokat (kivéve az olívát és a kókuszolajat) és a margarinokat, s fontos annyi omega-3 halolajat fogyasztani, amennyiben minimum 2 gramm EPA található. A megtévesztően reklámozott növényi omega-3 nem pótolja az állati eredetűt.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Aarsetoey H, Aarsetoey R, Lindner T, Staines H, Harris WS, Nilsen DW. Low levels of the omega-3 index are associated with sudden cardiac arrest and remain stable in survivors in the subacute phase. Lipids. 2011 Feb;46(2):151-61.
  • Aglago EK, Huybrechts I, Murphy N, Casagrande C, Nicolas G, Pischon T, Fedirko V, Severi G, Boutron-Ruault MC, Fournier A, Katzke V, Kühn T, Olsen A, Tj?nneland A, Dahm CC, Overvad K, Lasheras C, Agudo A, Sánchez MJ, Amiano P, Huerta JM, Ardanaz E, Perez-Cornago A, Trichopoulou A, Karakatsani A, Martimianaki G, Palli D, Pala V, Tumino R, Naccarati A, Panico S, Bueno-de-Mesquita B, May A, Derksen JWG, Hellstrand S, Ohlsson B, Wennberg M, Van Guelpen B, Skeie G, Brustad M, Weiderpass E, Cross AJ, Ward H, Riboli E, Norat T, Chajes V, Gunter MJ. Consumption of Fish and Long-chain n-3 Polyunsaturated Fatty Acids Is Associated With Reduced Risk of Colorectal Cancer in a Large European Cohort. Clin Gastroenterol Hepatol. 2020 Mar;18(3):654-666.e6.
  • Akram, Z; Alekhya Allenki, Sindhu Kishore, Dolly Ogwu, Olufunlola Titilayo Adefalu, Antonia Lisseth Valle Villatoro, Janet Adebukola Omole, Giass Uddin, Shwetha Gopal, Abdurrahman Mir Khan, Maham Nuzhat Lodi, Tarab Shahbaz, Noor Ul Huda Nabeel, Lisandra Vega, Usman Tariq, Mireille B Nkongho. Role of OMEGA-3 Fatty Acid Supplementation in COVID-19 Patients: A Narrative Review. Archives of Internal Medicine Research 4 (2021): 177-183.
  • Albert BB, Derraik JG, Brennan CM, Biggs JB, Smith GC, Garg ML, Cameron-Smith D, Hofman PL, Cutfield WS. Higher omega-3 index is associated with increased insulin sensitivity and more favourable metabolic profile in middle-aged overweight men. Sci Rep. 2014 Oct 21;4:6697.
  • Albert CM, Campos H, Stampfer MJ, Ridker PM, Manson JE, Willett WC, Ma J. Blood levels of long-chain n-3 fatty acids and the risk of sudden death. N Engl J Med. 2002a, 346(15):1113-8.
  • Albert CM, Ma J, Rifai N, Stampfer MJ, Ridker PM. Prospective study of C-reactive protein, homocysteine, and plasma lipid levels as predictors of sudden cardiac death. Circulation. 2002b, 105(22):2595-9.
  • Alexander W. Prostate cancer risk and omega-3 Fatty Acid intake from fish oil: a closer look at media messages versus research findings. P T. 2013 Sep;38(9):561-4.
  • Allaire J, Couture P, Leclerc M, Charest A, Marin J, Lépine MC, Talbot D, Tchernof A, Lamarche B. A randomized, crossover, head-to-head comparison of eicosapentaenoic acid and docosahexaenoic acid supplementation to reduce inflammation markers in men and women: the Comparing EPA to DHA (ComparED) Study. Am J Clin Nutr. 2016 Aug;104(2):280-7.
  • Amminger GP, Schäfer MR, Papageorgiou K, Klier CM, Cotton SM, Harrigan SM, Mackinnon A, McGorry PD, Berger GE. Long-chain omega-3 fatty acids for indicated prevention of psychotic disorders: a randomized, placebo-controlled trial. Arch Gen Psychiatry. 2010 Feb;67(2):146-54.
  • Amminger GP, Schäfer MR, Schlögelhofer M, Klier CM, McGorry PD. Longer-term outcome in the prevention of psychotic disorders by the Vienna omega-3 study. Nat Commun. 2015 Aug 11;6:7934.
  • Arterburn, L. M., Hall, E. B. & Oken, H. Distribution, interconversion, and dose response of n-3 fatty acids in humans. Am. J. Clin. Nutr. 83, 1467S-1476S (2006)
  • Bang HO, Dyerberg J, Nielsen AB. Plasma lipid and lipoprotein pattern in Greenlandic West-coast Eskimos. Lancet. 1971 Jun 5;1(7710):1143-5.
  • Block RC, Harris WS, Reid KJ, Sands SA, Spertus JA. EPA and DHA in blood cell membranes from acute coronary syndrome patients and controls. Atherosclerosis. 2008 Apr;197(2):821-8.
  • Brasky TM, Darke AK, Song X, Tangen CM, Goodman PJ, Thompson IM, Meyskens FL Jr, Goodman GE, Minasian LM, Parnes HL, Klein EA, Kristal AR. Plasma phospholipid fatty acids and prostate cancer risk in the SELECT trial. J Natl Cancer Inst. 2013 Aug 7;105(15):1132-41.
  • Brasky TM, Till C, White E, Neuhouser ML, Song X, Goodman P, Thompson IM, King IB, Albanes D, Kristal AR. Serum phospholipid fatty acids and prostate cancer risk: results from the prostate cancer prevention trial. Am J Epidemiol. 2011 Jun 15;173(12):1429-39.
  • Brenna JT. Efficiency of conversion of alpha-linolenic acid to long chain n-3 fatty acids in man. Curr Opin Clin Nutr Metab Care. 2002 Mar;5(2):127-32.
  • Broadhurst CL, Cunnane SC, Crawford MA. Rift Valley lake fish and shellfish provided brain-specific nutrition for early Homo. Br J Nutr. 1998 Jan;79(1):3-21.
  • Burr ML, Fehily AM, Gilbert JF, Rogers S, Holliday RM, Sweetnam PM, Elwood PC, Deadman NM. Effects of changes in fat, fish, and fibre intakes on death and myocardial reinfarction: diet and reinfarction trial (DART). Lancet. 1989 Sep 30;2(8666):757-61.
  • Calder PC. Omega-3 fatty acids and inflammatory processes: from molecules to man. Biochem Soc Trans. 2017 Oct 15;45(5):1105-1115.
  • Campoy C, Escolano-Margarit MV, Anjos T, Szajewska H, Uauy R. Omega 3 fatty acids on child growth, visual acuity and neurodevelopment. Br J Nutr. 2012 Jun;107 Suppl 2:S85-106.
  • Casanova MA, Medeiros F, Trindade M, Cohen C, Oigman W, Neves MF. Omega-3 fatty acids supplementation improves endothelial function and arterial stiffness in hypertensive patients with hypertriglyceridemia and high cardiovascular risk. J Am Soc Hypertens. 2017 Jan;11(1):10-19.
  • Chang, J. P., Su, K. P., Mondelli, V. & Pariante, C. M. Omega-3 polyunsaturated fatty acids in youths with attention deficit hyperactivity disorder: a systematic review and meta-analysis of clinical trials and biological studies. Neuropsychopharmacology 43, 534-545 (2018).
  • Christensen, O.; Christensen, E.: Fat consumption and schizophrenia Acta Psychiatrica Scandinavica, 1988, 78:587-591.
  • Colussi G, Catena C, Novello M, Bertin N, Sechi LA. Impact of omega-3 polyunsaturated fatty acids on vascular function and blood pressure: Relevance for cardiovascular outcomes. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 2017 Mar;27(3):191-200.
  • Conklin SM, Manuck SB, Yao JK, Flory JD, Hibbeln JR, Muldoon MF. High omega-6 and low omega-3 fatty acids are associated with depressive symptoms and neuroticism. Psychosom Med. 2007 Dec;69(9):932-4.
  • Coppens Y. East side story: the origin of humankind. Sci Am. 1994 May;270(5):88-95.
  • Daray FM, Mann JJ, Sublette ME. How lipids may affect risk for suicidal behavior. J Psychiatr Res. 2018 Sep;104:16-23.
  • Daviglus ML, Stamler J, Orencia AJ, Dyer AR, Liu K, Greenland P, Walsh MK, Morris D, Shekelle RB. Fish consumption and the 30-year risk of fatal myocardial infarction. N Engl J Med. 1997 Apr 10;336(15):1046-53.
  • de Lorgeril, M., Salen, P. New insights into the health effects of dietary saturated and omega-6 and omega-3 polyunsaturated fatty acids. BMC Med 10, 50 (2012).
  • Delpino FM, Figueiredo LM, da Silva BGC, da Silva TG, Mintem GC, Bielemann RM, Gigante DP. Omega-3 supplementation and diabetes: A systematic review and meta-analysis. Crit Rev Food Sci Nutr. 2021 Jan 22:1-14.
  • Desnoyers M, Gilbert K, Rousseau G. Cardioprotective Effects of Omega-3 Polyunsaturated Fatty Acids: Dichotomy between Experimental and Clinical Studies. Mar Drugs. 2018 Jul 10;16(7):234.
  • Didier, M: Evolution of the Human Brain: the key roles of DHA (omega-3 fatty acid) and ?6-desaturase gene. OCL, 2018, 25(4):1-15.
  • DiNicolantonio JJ, McCarty MF, Lavie CJ, O'Keefe JH. Do omega-3 fatty acids cause prostate cancer? Mo Med. 2013 Jul-Aug;110(4):293-5.
  • DiNicolantonio JJ, OKeefe J. Dietary fats, blood pressure and artery health. Open Heart. 2019a, 25;6(1):e001035.
  • DiNicolantonio JJ, OKeefe J. Importance of maintaining a low omega-6/omega-3 ratio for reducing platelet aggregation, coagulation and thrombosis. Open Heart. 2019b, 2;6(1):e001011.
  • Doaei S, Gholami S, Rastgoo S, Gholamalizadeh M, Bourbour F, Bagheri SE, Samipoor F, Akbari ME, Shadnoush M, Ghorat F, Mosavi Jarrahi SA, Ashouri Mirsadeghi N, Hajipour A, Joola P, Moslem A, Goodarzi MO. The effect of omega-3 fatty acid supplementation on clinical and biochemical parameters of critically ill patients with COVID-19: a randomized clinical trial. J Transl Med. 2021 Mar 29;19(1):128.
  • Dyall SC. Long-chain omega-3 fatty acids and the brain: a review of the independent and shared effects of EPA, DPA and DHA. Front Aging Neurosci. 2015 Apr 21;7:52.
  • Dyerberg J, Bang HO, Stoffersen E, Moncada S, Vane JR. Eicosapentaenoic acid and prevention of thrombosis and atherosclerosis? Lancet. 1978 Jul 15;2(8081):117-9.
  • Farrell SW, DeFina LF, Tintle NL, Leonard D, Cooper KH, Barlow CE, Haskell WL, Pavlovic A, Harris WS. Association of the Omega-3 Index with Incident Prostate Cancer with Updated Meta-Analysis: The Cooper Center Longitudinal Study. Nutrients. 2021 Jan 26;13(2):384.
  • Georgiou, T;Neokleous, A; Nicolaou, D; Sears, B:Pilot study for treating dry age-related macular degeneration (AMD) with high-dose omega-3 fatty acids PharmaNutrition, 2014, 2(1):8-11
  • Gibbons, A: Humans' Head Start: New Views of Brain Evolution. Science, 2002, 296(5569):835-837.
  • GISSI-Prevenzione Investigators: Dietary supplementation with n-3 polyunsaturated fatty acids and vitamin E after myocardial infarction: results of the GISSI-Prevenzione trial. Gruppo Italiano per lo Studio della Sopravvivenza nell'Infarto miocardico. Lancet. 1999 Aug 7;354(9177):447-55.
  • Guesnet P, Alessandri JM. Docosahexaenoic acid (DHA) and the developing central nervous system (CNS) - Implications for dietary recommendations. Biochimie. 2011 Jan;93(1):7-12.
  • Harris WS, Tintle NL, Imamura F, Qian F, Korat AVA, Marklund M, Djoussé L, Bassett JK, Carmichael PH, Chen YY, Hirakawa Y, Küpers LK, Laguzzi F, Lankinen M, Murphy RA, Samieri C, Senn MK, Shi P, Virtanen JK, Brouwer IA, Chien KL, Eiriksdottir G, Forouhi NG, Geleijnse JM, Giles GG, Gudnason V, Helmer C, Hodge A, Jackson R, Khaw KT, Laakso M, Lai H, Laurin D, Leander K, Lindsay J, Micha R, Mursu J, Ninomiya T, Post W, Psaty BM, Risérus U, Robinson JG, Shadyab AH, Snetselaar L, Sala-Vila A, Sun Y, Steffen LM, Tsai MY, Wareham NJ, Wood AC, Wu JHY, Hu F, Sun Q, Siscovick DS, Lemaitre RN, Mozaffarian D; Fatty Acids and Outcomes Research Consortium (FORCE). Blood n-3 fatty acid levels and total and cause-specific mortality from 17 prospective studies. Nat Commun. 2021 Apr 22;12(1):2329.
  • Harris WS, Von Schacky C. The Omega-3 Index: a new risk factor for death from coronary heart disease? Prev Med. 2004 Jul;39(1):212-20.
  • Hathaway D, Pandav K, Patel M, Riva-Moscoso A, Singh BM, Patel A, Min ZC, Singh-Makkar S, Sana MK, Sanchez-Dopazo R, Desir R, Fahem MMM, Manella S, Rodriguez I, Alvarez A, Abreu R. Omega 3 Fatty Acids and COVID-19: A Comprehensive Review. Infect Chemother. 2020 Dec;52(4):478-495.
  • He Z, Yang L, Tian J, Yang K, Wu J, Yao Y. Efficacy and safety of omega-3 fatty acids for the prevention of atrial fibrillation: a meta-analysis. Can J Cardiol. 2013 Feb;29(2):196-203.
  • Herbst EA, Paglialunga S, Gerling C, Whitfield J, Mukai K, Chabowski A, Heigenhauser GJ, Spriet LL, Holloway GP. Omega-3 supplementation alters mitochondrial membrane composition and respiration kinetics in human skeletal muscle. J Physiol. 2014 Mar 15;592(6):1341-52.
  • Hibbeln JR, Davis JM, Steer C, Emmett P, Rogers I, Williams C, Golding J. Maternal seafood consumption in pregnancy and neurodevelopmental outcomes in childhood (ALSPAC study): an observational cohort study. Lancet. 2007 Feb 17;369(9561):578-85.
  • Hibbeln JR, Nieminen LR, Lands WE. Increasing homicide rates and linoleic acid consumption among five Western countries, 1961-2000. Lipids. 2004 Dec;39(12):1207-13.
  • Hibbeln JR. Fish consumption and major depression. Lancet. 1998 Apr 18;351(9110):1213.
  • Hibbeln, JR: Seafood consumption, the DHA content of mothers' milk and prevalence rates of postpartum depression: a cross-national, ecological analysis. J Affect Disord, 2002, 69(1-3):15-29.
  • Huan M, Hamazaki K, Sun Y, et al: Suicide attempt and n-3 fatty acid levels in red blood cells: a casecontrol study in China. Biol Psychiatry 2004;56:490- 496.
  • Iguacel I, Huybrechts I, Moreno LA, Michels N. Vegetarianism and veganism compared with mental health and cognitive outcomes: a systematic review and meta-analysis. Nutr Rev. 2020 Jun 1:nuaa030.
  • Jia X, Gao F, Pickett JK, Al Rifai M, Birnbaum Y, Nambi V, Virani SS, Ballantyne CM. Association Between Omega-3 Fatty Acid Treatment and Atrial Fibrillation in Cardiovascular Outcome Trials: A Systematic Review and Meta-Analysis. Cardiovasc Drugs Ther. 2021 Aug;35(4):793-800.
  • Jiang Y, Tan HC, Tam WWS, Lim TW, Wang W. A meta-analysis on Omega-3 supplements in preventing recurrence of atrial fibrillation. Oncotarget. 2017 Dec 30;9(5):6586-6594.
  • Kapoor K, Alfaddagh A, Al Rifai M, Bhatt DL, Budoff MJ, Nasir K, Miller M, Welty FK, McEvoy JW, Dardari Z, Shapiro MD, Blumenthal RS, Tsai MY, Blaha MJ. Association Between Omega-3 Fatty Acid Levels and Risk for Incident Major Bleeding Events and Atrial Fibrillation: MESA. J Am Heart Assoc. 2021 Jun;10(11):e021431.
  • Khadge S, Thiele GM, Sharp JG, McGuire TR, Klassen LW, Black PN, DiRusso CC, Cook L, Talmadge JE. Long-chain omega-3 polyunsaturated fatty acids decrease mammary tumor growth, multiorgan metastasis and enhance survival. Clin Exp Metastasis. 2018 Dec;35(8):797-818.
  • Kosmopoulos A, Bhatt DL, Meglis G, Verma R, Pan Y, Quan A, Teoh H, Verma M, Jiao L, Wang R, Juliano RA, Kajil M, Kosiborod MN, Bari B, Berih AA, Aguilar M, Escano A, Leung A, Coelho I, Hibino M, Díaz R, Mason RP, Steg PG, Simon T, Go AS, Ambrosy AP, Choi R, Kushner AM, Leiter LA, Al-Omran M, Verma S, Mazer CD. A randomized trial of icosapent ethyl in ambulatory patients with COVID-19. iScience. 2021 Sep 24;24(9):103040.
  • Kromhout D, Bosschieter EB, de Lezenne Coulander C. The inverse relation between fish consumption and 20-year mortality from coronary heart disease. N Engl J Med. 1985 May 9;312(19):1205-9.
  • Kuda O. Bioactive metabolites of docosahexaenoic acid. Biochimie. 2017 May;136:12-20.
  • Lands B. Measuring blood fatty acids as a surrogate indicator for coronary heart disease risk in population studies. World Rev Nutr Diet. 2009;100:22-34.
  • Liao Y, Xie B, Zhang H, He Q, Guo L, Subramaniapillai M, Fan B, Lu C, Mclntyer RS. Efficacy of omega-3 PUFAs in depression: A meta-analysis. Transl Psychiatry. 2019 Aug 5;9(1):190.
  • Martins JG. EPA but not DHA appears to be responsible for the efficacy of omega-3 long chain polyunsaturated fatty acid supplementation in depression: evidence from a meta-analysis of randomized controlled trials. J Am Coll Nutr. 2009 Oct;28(5):525-42.
  • Mattar M, Obeid O. Fish oil and the management of hypertriglyceridemia. Nutr Health. 2009;20(1):41-9.
  • McNamara RK, Carlson SE. Role of omega-3 fatty acids in brain development and function: potential implications for the pathogenesis and prevention of psychopathology. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 2006 Oct-Nov;75(4-5):329-49.
  • McNamara RK, Hahn CG, Jandacek R, Rider T, Tso P, Stanford KE, Richtand NM. Selective deficits in the omega-3 fatty acid docosahexaenoic acid in the postmortem orbitofrontal cortex of patients with major depressive disorder. Biol Psychiatry. 2007 Jul 1;62(1):17-24.
  • Michalak J, Zhang XC, Jacobi F. Vegetarian diet and mental disorders: results from a representative community survey. Int J Behav Nutr Phys Act. 2012 Jun 7;9:67.
  • Mocking RJ, Harmsen I, Assies J, Koeter MW, Ruhé HG, Schene AH. Meta-analysis and meta-regression of omega-3 polyunsaturated fatty acid supplementation for major depressive disorder. Transl Psychiatry. 2016 Mar 15;6(3):e756.
  • Morgan, E: A vízimajom elmélet. Joshua Könyvek Bt. 2019.
  • Mori TA, Beilin LJ. Omega-3 fatty acids and inflammation. Curr Atheroscler Rep. 2004 Nov;6(6):461-7.
  • O'Brien JS, Sampson EL. Lipid composition of the normal human brain: gray matter, white matter, and myelin. J Lipid Res. 1965 Oct;6(4):537-44.
  • Papamichael MM, Shrestha SK, Itsiopoulos C, Erbas B. The role of fish intake on asthma in children: A meta-analysis of observational studies. Pediatr Allergy Immunol. 2018 Jun;29(4):350-360.
  • Pearce ML, Dayton S. Incidence of cancer in men on a diet high in polyunsaturated fat. Lancet. 1971 Mar 6;1(7697):464-7.
  • Peet M, Murphy B, Shay J, Horrobin D. Depletion of omega-3 fatty acid levels in red blood cell membranes of depressive patients. Biol Psychiatry. 1998 Mar 1;43(5):315-9.
  • Peet, M.; Laugharne, JDE.; Mellor, J.; Ramchand, CN. Essential fatty acid deficiency in erythrocyte membranes from chronic schizophrenic patients, and the clinical effects of dietary supplementation. Prostaglandins Leukot. Ess. Fat. Acids, 1996, 55:71-5.
  • Powell, J.; Geddes, J.; Hawton, K.; Deeks, J.; Goldacre, M.: Suicide in psychiatric hospital in-patients. Risk factors and their predictive power. Brit. J. Psychiatry, 2000, 176:266-272.
  • Ramadeen A, Connelly KA, Leong-Poi H, Hu X, Fujii H, Laurent G, Domenichiello AF, Bazinet RP, Dorian P. Docosahexaenoic acid, but not eicosapentaenoic acid, supplementation reduces vulnerability to atrial fibrillation. Circ Arrhythm Electrophysiol. 2012 Oct;5(5):978-83.
  • Ramsden CE, Zamora D, Leelarthaepin B, et al. Use of dietary linoleic acid for secondary prevention of coronary heart disease and death: evaluation of recovered data from the Sydney Diet Heart Study and updated meta-analysis. BMJ, 2013;346:e8707.
  • Ramsden CE, Zamora D, Majchrzak-Hong S, Faurot KR, Broste SK, Frantz RP, Davis JM, Ringel A, Suchindran CM, Hibbeln JR. Re-evaluation of the traditional diet-heart hypothesis: analysis of recovered data from Minnesota Coronary Experiment (1968-73). BMJ. 2016 Apr 12;353:i1246.
  • Rapaport, M. H. et al. Inflammation as a predictive biomarker for response to omega-3 fatty acids in major depressive disorder: a proof-of-concept study. Mol. Psychiatry 21, 71-79 (2016).
  • Renuka, Kumar S, Sharma, B. n-3 PUFAs: an elixir in prevention of colorectal cancer. Curr Colorectal Cancer Rep 2015; 11: 141-149.
  • Saifullah A, Watkins BA, Saha C, Li Y, Moe SM, Friedman AN. Oral fish oil supplementation raises blood omega-3 levels and lowers C-reactive protein in haemodialysis patients--a pilot study. Nephrol Dial Transplant. 2007 Dec;22(12):3561-7.
  • Sekikawa A, Cui C, Sugiyama D, Fabio A, Harris WS, Zhang X. Effect of High-Dose Marine Omega-3 Fatty Acids on Atherosclerosis: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Clinical Trials. Nutrients. 2019 Oct 30;11(11):2599.
  • Shin, A;Cho, S; Sandin, S; Lof, M;Oh, MY; Weiderpass,E: Omega-3 and -6 Fatty Acid Intake and Colorectal Cancer Risk in Swedish Women's Lifestyle and Health Cohort Cancer Res Treat. 2020; 52(3): 848-854.
  • Sibille KT, King C, Garrett TJ, Glover TL, Zhang H, Chen H, Reddy D, Goodin BR, Sotolongo A, Petrov ME, Cruz-Almeida Y, Herbert M, Bartley EJ, Edberg JC, Staud R, Redden DT, Bradley LA, Fillingim RB. Omega-6: Omega-3 PUFA Ratio, Pain, Functioning, and Distress in Adults With Knee Pain. Clin J Pain. 2018 Feb;34(2):182-189.
  • Simopoulos AP. An Increase in the Omega-6/Omega-3 Fatty Acid Ratio Increases the Risk for Obesity. Nutrients. 2016 Mar 2;8(3):128.
  • Simopoulos AP. Omega-3 fatty acids in inflammation and autoimmune diseases. J Am Coll Nutr. 2002 Dec;21(6):495-505.
  • Singer P, Wirth M. Can n-3 PUFA reduce cardiac arrhythmias? Results of a clinical trial. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 2004 Sep;71(3):153-9.
  • Siscovick DS, Raghunathan TE, King I, Weinmann S, Wicklund KG, Albright J, Bovbjerg V, Arbogast P, Smith H, Kushi LH, et al. Dietary intake and cell membrane levels of long-chain n-3 polyunsaturated fatty acids and the risk of primary cardiac arrest. JAMA. 1995 Nov 1;274(17):1363-7.
  • Skuladottir GV, Heidarsdottir R, Arnar DO, Torfason B, Edvardsson V, Gottskalksson G, Palsson R, Indridason OS. Plasma n-3 and n-6 fatty acids and the incidence of atrial fibrillation following coronary artery bypass graft surgery. Eur J Clin Invest. 2011 Sep;41(9):995-1003.
  • So J, Wu D, Lichtenstein AH, Tai AK, Matthan NR, Maddipati KR, Lamon-Fava S. EPA and DHA differentially modulate monocyte inflammatory response in subjects with chronic inflammation in part via plasma specialized pro-resolving lipid mediators: A randomized, double-blind, crossover study. Atherosclerosis. 2021 Jan;316:90-98.
  • Stefansson, V: Cancer: Disease of Civilization?: An Anthropological and Historical Study Hill and Wang, 1960.
  • Sublette ME, Ellis SP, Geant AL, Mann JJ. Meta-analysis of the effects of eicosapentaenoic acid (EPA) in clinical trials in depression. J Clin Psychiatry. 2011 Dec;72(12):1577-84.
  • Sublette ME, Hibbeln JR, Galfalvy H, Oquendo MA, Mann JJ. Omega-3 polyunsaturated essential fatty acid status as a predictor of future suicide risk. Am J Psychiatry. 2006 Jun;163(6):1100-2.
  • Szendi G: Boldogtalanság és evolúció. Jaffa, 2010.
  • Thomsen BJ, Chow EY, Sapijaszko MJ. The Potential Uses of Omega-3 Fatty Acids in Dermatology: A Review. J Cutan Med Surg. 2020 Sep/Oct;24(5):481-494.
  • Tousoulis D, Plastiras A, Siasos G, Oikonomou E, Verveniotis A, Kokkou E, Maniatis K, Gouliopoulos N, Miliou A, Paraskevopoulos T, Stefanadis C. Omega-3 PUFAs improved endothelial function and arterial stiffness with a parallel antiinflammatory effect in adults with metabolic syndrome. Atherosclerosis. 2014 Jan;232(1):10-6.
  • Tribulova N, Szeiffova Bacova B, Egan Benova T, Knezl V, Barancik M, Slezak J. Omega-3 Index and Anti-Arrhythmic Potential of Omega-3 PUFAs. Nutrients. 2017 Oct 30;9(11):1191.
  • Urquhart JA: The Most Northerly Practice in Canada. Can Med Assoc J. 1935 Aug;33(2):193-6.
  • Vaz JS, Kac G, Nardi AE, Hibbeln JR. Omega-6 fatty acids and greater likelihood of suicide risk and major depression in early pregnancy. J Affect Disord. 2014 Jan;152-154:76-82.
  • von Schacky C. Omega-3 fatty acids: antiarrhythmic, proarrhythmic or both? Curr Opin Clin Nutr Metab Care. 2008 Mar;11(2):94-9.
  • Walker RE, Jackson KH, Tintle NL, Shearer GC, Bernasconi A, Masson S, Latini R, Heydari B, Kwong RY, Flock M, Kris-Etherton PM, Hedengran A, Carney RM, Skulas-Ray A, Gidding SS, Dewell A, Gardner CD, Grenon SM, Sarter B, Newman JW, Pedersen TL, Larson MK, Harris WS. Predicting the effects of supplemental EPA and DHA on the omega-3 index. Am J Clin Nutr. 2019 Oct 1;110(4):1034-1040.
  • Wang J, John EM, Ingles SA: 5-lipoxygenase and 5-lipoxygenase-activating protein gene polymorphisms, dietary linoleic acid, and risk for breast cancer. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2008, 17: 2748-2754. 10.1158/1055-9965.EPI-08-0439.
  • Wang J, Zhang Y, Zhao L. Omega-3 PUFA intake and the risk of digestive system cancers: A meta-analysis of observational studies. Medicine (Baltimore). 2020 May;99(19):e20119.
  • Zapata B R, Müller JM, Vásquez JE, Ravera F, Lago G, Ca?ón E, Casta?eda D, Pradenas M, Ramírez-Santana M. Omega-3 Index and Clinical Outcomes of Severe COVID-19: Preliminary Results of a Cross-Sectional Study. Int J Environ Res Public Health. 2021 Jul 21;18(15):7722.
  • Yang, B., Ren, XL., Fu, YQ. et al. Ratio of n-3/n-6 PUFAs and risk of breast cancer: a meta-analysis of 274135 adult females from 11 independent prospective studies. BMC Cancer 14, 105 (2014).
  • Yates CM, Calder PC, Ed Rainger G. Pharmacology and therapeutics of omega-3 polyunsaturated fatty acids in chronic inflammatory disease. Pharmacol Ther. 2014 Mar;141(3):272-82.
  • Yavin E, Glozman S, Green P. Docosahexaenoic acid sources for the developing brain during intrauterine life. Nutr Health. 2001;15(3-4):219-24.
  • Young G, Conquer J. Omega-3 fatty acids and neuropsychiatric disorders. Reprod Nutr Dev. 2005 Jan-Feb;45(1):1-28.