Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Goran és mtsai:
A magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup és a cukorbetegség gyakorisága: globális perspektíva

Fordította, kivonat: Mezei Elmira

Forrás: Forrás: Goran MI, Ulijaszek SJ, Ventura EE. High fructose corn syrup and diabetes prevalence: A global perspective. Glob Public Health. 2012 Nov 27. [Epub ahead of print]

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az egészségesnek hitt gyümölcslevek elhízáshoz és cukorbetegséghez vezetnek.

 

A Google adatkezelési elvei

 

E vizsgálat átfogó célja - globális és ökológiai perspektívából - a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup használata és a 2-es típusú cukorbetegség gyakorisága közötti kapcsolat értékelése. Már megjelent források és 43 ország becsült adatai kerültek felhasználásra a következő témákban: összcukor fogyasztás, magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup és összkalória, elhízottság, két különböző gyakoriságbecslés cukorbetegségre, csökkent glükóztoleranciára és éhomi plazma glükózra.

A népesség elhízottsági mutatóit, illetve a cukor és kalória bevitelt is figyelembe véve és ettől függetlenül, a cukorbetegség előfordulási gyakorisága 20%-kal volt magasabb azokban az országokban, ahol elérhetőbb a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup.

Bevezető

A globális elhízás- és II-es típusú cukorbetegség járvány aggasztó közegészségügyi probléma. Egy közelmúltbeli beszámoló szerint jelenleg a világ népességének 6,4%-a cukorbeteg, és 2030-ra 7,7%-ra becsülik a növekedést. Egy másik beszámolóból kiderül, hogy 1980-ban a világon 153 millió cukorbeteg volt, ami 2008-ra 347 millióra emelkedett. Ezek az emelkedések aránytalan mértékben fogják érinteni a fejlődő országokat, ahol becslések szerint 69%-kal emelkedik majd a cukorbeteg felnőttek száma, míg a fejlett országokban 20%-kal.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A globális trend

Az elhízás és a II-es típusú cukorbetegség növekvő gyakorisága globális trend, ami a megváltozott étkezési szokásokkal párhuzamosan jelent meg, a nagy energiasűrűségű, feldolgozott, "nyugati" élelmiszerek népszerűsége következtében. A nyugati étrend jellemzője a finomított szénhidrátok, főleg a cukor nagymértékű fogyasztása. A cukros üdítőitalok különösen nagy aggodalomra adnak okot, mert szinte észrevétlenül járulnak hozzá a túlzott cukorbevitelhez. Fogyasztásukat egyértelműen kapcsolatba hozták az elhízás és a II-es típusú cukorbetegség rizikójával.

Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a hipotézist, hogy az összcukor bevitel mellett a fruktóz különösen káros az anyagcsere és a II-es típusú cukorbetegség szempontjából. Ez különösen azért probléma, mivel a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirupot világszerte egyre nagyobb mennyiségben használják mind az élelmiszer, mind az üdítőital gyártásban. És mivel a kukoricaszirup pontos fruktóz tartalma nem ismert, a fruktózfogyasztás hagyományos módszerekkel nem is mérhető, de sokkal magasabb is lehet, mint a becsült adatok.

Egy ökológiai analízisben, amely a táplálkozás változását és a II-es típusú cukorbetegséget vizsgálta 1900-tól 1999-ig, a növekvő magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup fogyasztást találták az elsődleges étrendi faktornak, ami összefüggésbe hozható a cukorbetegség gyakoriságával. E termék legnagyobb gyártója az USA, és a közelmúltban nagy mennyiségeket kezdtek exportálni Mexikóba és más országokba is. Bár a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup használata globálisan növekszik, vannak országok, ahol egyáltalán nem használják. Ezek biztosítanak alapot az országok közötti összehasonlításhoz az elhízás és a cukorbetegség összefüggésének vizsgálatában.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Eredmények

Az országok listája az alábbi ábrán megmutatja, hogy mennyi az éves egy főre eső magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup fogyasztás. Nem volt szignifikáns különbség a testtömeg (BMI) index vagy az egyéb étrendi változók, beleértve a kalóriabevitelt és az összcukor fogyasztást, a kukoricaszirupot használó illetve nem használó országok között.

Ennek ellenére a cukorbetegség minden indikátora magasabb volt azokban az országokban, ahol használnak magas fruktóz tartalmú kukoricaszirupot, mint ahol nem (2. táblázat), és ez a trend szignifikáns volt a cukorbetegség gyakorisága és az éhomi vércukorszint szempontjából.

Megbeszélés

Az elemzésünk kimutatta, hogy azok az országok, ahol megszavazták a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup használatát 20%-kal gyakoribb a cukorbetegség előfordulása, mint ahol nem használják. Ez az eredmény egy korábbi ökológiai analízisre épít, amerikai adatok alapján, amely kimutatta, hogy a XX. században a növekvő magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup fogyasztás volt az elsőszámú táplálkozási faktor, amely összefüggést mutatott a II-es típusú cukorbetegség növekvő előfordulási gyakoriságával.

A megnövekedett cukorfogyasztást különböző módokon hozzák összefüggésbe az elhízással és a cukorbetegséggel. Először is a cukor hozzáadása az étrendhez megnöveli a kalóriabevitelt, ami túlzott zsírfelhalmozódáshoz, és ezáltal a II-es típusú cukorbetegség megnövekedett rizikójához vezethet. Továbbá, a cukorfogyasztás összefüggésben van a rossz bétasejt funkcióval, és hosszútávon bétasejt elégtelenséghez és II-es típusú cukorbetegséghez vezethet, valószínűleg a folyamatos inzulintermelés szükséglete miatt, ami a szervezet válasza a magas cukorbevitelre.

Ezenkívül egyre növekvő mennyiségű szakirodalom állítja, hogy a túlzott fruktózfogyasztásnak negatív hatása lehet az anyagcserére. A fruktóz és a glükóz monoszacharidok, míg a szacharóz (vagy asztali cukor) diszacharid, amely egy fruktóz és egy glükóz molekulából áll. Nagyon hasonló kémiai felépítésük ellenére, a fruktóz és a glükóz különböző metabolikus pályákon keresztül szívódik fel.

A fruktóz a GLUT-5 receptorok segítségével szívódik fel a belekben, és a glükózzal ellentétben, szinte teljes egészében a máj metabolizálja, egy nem inzulin-függő pályán keresztül. Bizonyított tény, hogy a fruktózfogyasztás nem stimulálja az inzulin kiválasztást vagy a zsírszövet leptintermelését, ezért közvetlenül járul az elhízáshoz. A túlzott fruktózfogyasztás lipogén, tehát belső zsírfelhalmozódáshoz vezet, ilyen például a szerveket körülvevő viszcerális zsír, ami összefügg az inzulinrezisztenciával, és ebből kifolyólag a megnövekedett cukorbetegség rizikóval.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup előállítási technológiáját az 1920-as években dolgozták ki, és a '60-as években finomították tovább Japánban. Az 1970-es évektől fogva az USA táplálkozásának fontos részévé vált, mert meglátták benne a belföldi kukoricatermelés egy újabb felhasználási módját, hiszen a növényi olajpiacon addig betöltött fontos szerepét akkoriban kezdte elbitorolni a szójabab. Az USA a világ legnagyobb kukoricatermesztő országa, és a fölösleget az 1971-es évektől fogva hatalmas mennyiségekben fordítják magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup gyártásra. Az összfruktóz fogyasztás az USA-ban 1970 és 2000 között közel 30%-kal növekedett, főként a magas fruktóz tartalmú kukoricasziruppal édesített üdítőitalok miatt. A '90-es évek végére a leggyakrabban használt kalóriatartalmú édesítővé vált. A szirup pontos fruktóz tartalma ráadásul nem ismert. Egy közelmúltbeli felderítő vizsgálatban azt találtuk, hogy némely üdítőitalokban, különösen a legnépszerűbben, 20%-kal magasabb volt, mint vártuk, ami azt jelenti, hogy bizonyos gyártók magasabb fruktóz tartalmú szirupokat használnak, mint azt eddig becsültük.

Bizonyos kereskedelmi és mezőgazdasági szabályozások is drámai hatással voltak a globális kukoricaszirup használatra. Például az EU-ban kvóták szabályozzák a termelését. A jelenlegi kvótákat 2005-2006-ban állapították meg és meghosszabbították 2014-2015-ig. Azonban, a kvótákat adják-veszik az EU-n belül. Bizonyos országok (pl. Svédország és Nagy-Britannia) nem veszik igénybe a kiszabott kvótát, míg más országok, (pl. Magyarország) extra kvótákat vásárolnak azoktól az országoktól, akik nem éltek a teljes rendelkezésre álló mennyiséggel. Ez megmagyarázza a változó magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup használatot az EU-n belül. A fogyasztás növekedésével létfontosságúvá válik a közegészségre tett hatásának jobb megértése. Mind a gazdasági, mind az egészségügyi következmények nagyon súlyosak.

Az USA-ban a cukorbetegség közegészségügyi költségei az egeket verdesik: 2007-ben 174 milliárd dollárra becsülték. A kukoricaszirup használatának hiánya 20%-os javulást eredményez a cukorbetegség gyakoriságában, tehát ez összegszerűen napi 95 millió dollárt jelent. Az USA jelenleg egy cukoradó bevezetésén gondolkozik. Becslések szerint az USA lakossága napi két üdítőitalt fogyaszt, aminek az "adója" kompenzálhatná a magas közegészségügyi költségeket, és a termék árának kb. 10%-át jelentené.

A felmérések precizitását nehezíti az a tény, hogy a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup nem szerepel a listázott élelmiszer összetevők között vagy a tápanyaglistában.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre