Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Goran és mtsai:
A magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup és a cukorbetegség gyakorisága: globális perspektíva

Fordította, kivonat: Mezei Elmira

Forrás: Forrás: Goran MI, Ulijaszek SJ, Ventura EE. High fructose corn syrup and diabetes prevalence: A global perspective. Glob Public Health. 2012 Nov 27. [Epub ahead of print]

Nem lehet eleget mondani, hogy az egészségesnek hitt gyümölcslevek elhízáshoz és cukorbetegséghez vezetnek.

 

Google hirdetés

 

E vizsgálat átfogó célja - globális és ökológiai perspektívából - a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup használata és a 2-es típusú cukorbetegség gyakorisága közötti kapcsolat értékelése. Már megjelent források és 43 ország becsült adatai kerültek felhasználásra a következő témákban: összcukor fogyasztás, magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup és összkalória, elhízottság, két különböző gyakoriságbecslés cukorbetegségre, csökkent glükóztoleranciára és éhomi plazma glükózra.

A népesség elhízottsági mutatóit, illetve a cukor és kalória bevitelt is figyelembe véve és ettől függetlenül, a cukorbetegség előfordulási gyakorisága 20%-kal volt magasabb azokban az országokban, ahol elérhetőbb a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup.

Bevezető

A globális elhízás- és II-es típusú cukorbetegség járvány aggasztó közegészségügyi probléma. Egy közelmúltbeli beszámoló szerint jelenleg a világ népességének 6,4%-a cukorbeteg, és 2030-ra 7,7%-ra becsülik a növekedést. Egy másik beszámolóból kiderül, hogy 1980-ban a világon 153 millió cukorbeteg volt, ami 2008-ra 347 millióra emelkedett. Ezek az emelkedések aránytalan mértékben fogják érinteni a fejlődő országokat, ahol becslések szerint 69%-kal emelkedik majd a cukorbeteg felnőttek száma, míg a fejlett országokban 20%-kal.

A globális trend

Az elhízás és a II-es típusú cukorbetegség növekvő gyakorisága globális trend, ami a megváltozott étkezési szokásokkal párhuzamosan jelent meg, a nagy energiasűrűségű, feldolgozott, "nyugati" élelmiszerek népszerűsége következtében. A nyugati étrend jellemzője a finomított szénhidrátok, főleg a cukor nagymértékű fogyasztása. A cukros üdítőitalok különösen nagy aggodalomra adnak okot, mert szinte észrevétlenül járulnak hozzá a túlzott cukorbevitelhez. Fogyasztásukat egyértelműen kapcsolatba hozták az elhízás és a II-es típusú cukorbetegség rizikójával.

Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a hipotézist, hogy az összcukor bevitel mellett a fruktóz különösen káros az anyagcsere és a II-es típusú cukorbetegség szempontjából. Ez különösen azért probléma, mivel a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirupot világszerte egyre nagyobb mennyiségben használják mind az élelmiszer, mind az üdítőital gyártásban. És mivel a kukoricaszirup pontos fruktóz tartalma nem ismert, a fruktózfogyasztás hagyományos módszerekkel nem is mérhető, de sokkal magasabb is lehet, mint a becsült adatok.

Egy ökológiai analízisben, amely a táplálkozás változását és a II-es típusú cukorbetegséget vizsgálta 1900-tól 1999-ig, a növekvő magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup fogyasztást találták az elsődleges étrendi faktornak, ami összefüggésbe hozható a cukorbetegség gyakoriságával. E termék legnagyobb gyártója az USA, és a közelmúltban nagy mennyiségeket kezdtek exportálni Mexikóba és más országokba is. Bár a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup használata globálisan növekszik, vannak országok, ahol egyáltalán nem használják. Ezek biztosítanak alapot az országok közötti összehasonlításhoz az elhízás és a cukorbetegség összefüggésének vizsgálatában.

Eredmények

Az országok listája az alábbi ábrán megmutatja, hogy mennyi az éves egy főre eső magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup fogyasztás. Nem volt szignifikáns különbség a testtömeg (BMI) index vagy az egyéb étrendi változók, beleértve a kalóriabevitelt és az összcukor fogyasztást, a kukoricaszirupot használó illetve nem használó országok között.

Ennek ellenére a cukorbetegség minden indikátora magasabb volt azokban az országokban, ahol használnak magas fruktóz tartalmú kukoricaszirupot, mint ahol nem (2. táblázat), és ez a trend szignifikáns volt a cukorbetegség gyakorisága és az éhomi vércukorszint szempontjából.

Megbeszélés

Az elemzésünk kimutatta, hogy azok az országok, ahol megszavazták a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup használatát 20%-kal gyakoribb a cukorbetegség előfordulása, mint ahol nem használják. Ez az eredmény egy korábbi ökológiai analízisre épít, amerikai adatok alapján, amely kimutatta, hogy a XX. században a növekvő magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup fogyasztás volt az elsőszámú táplálkozási faktor, amely összefüggést mutatott a II-es típusú cukorbetegség növekvő előfordulási gyakoriságával.

A megnövekedett cukorfogyasztást különböző módokon hozzák összefüggésbe az elhízással és a cukorbetegséggel. Először is a cukor hozzáadása az étrendhez megnöveli a kalóriabevitelt, ami túlzott zsírfelhalmozódáshoz, és ezáltal a II-es típusú cukorbetegség megnövekedett rizikójához vezethet. Továbbá, a cukorfogyasztás összefüggésben van a rossz bétasejt funkcióval, és hosszútávon bétasejt elégtelenséghez és II-es típusú cukorbetegséghez vezethet, valószínűleg a folyamatos inzulintermelés szükséglete miatt, ami a szervezet válasza a magas cukorbevitelre.

Ezenkívül egyre növekvő mennyiségű szakirodalom állítja, hogy a túlzott fruktózfogyasztásnak negatív hatása lehet az anyagcserére. A fruktóz és a glükóz monoszacharidok, míg a szacharóz (vagy asztali cukor) diszacharid, amely egy fruktóz és egy glükóz molekulából áll. Nagyon hasonló kémiai felépítésük ellenére, a fruktóz és a glükóz különböző metabolikus pályákon keresztül szívódik fel.

A fruktóz a GLUT-5 receptorok segítségével szívódik fel a belekben, és a glükózzal ellentétben, szinte teljes egészében a máj metabolizálja, egy nem inzulin-függő pályán keresztül. Bizonyított tény, hogy a fruktózfogyasztás nem stimulálja az inzulin kiválasztást

vagy a zsírszövet leptintermelését, ezért közvetlenül járul az elhízáshoz. A túlzott fruktózfogyasztás lipogén, tehát belső zsírfelhalmozódáshoz vezet, ilyen például a szerveket körülvevő viszcerális zsír, ami összefügg az inzulinrezisztenciával, és ebből kifolyólag a megnövekedett cukorbetegség rizikóval.

A magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup előállítási technológiáját az 1920-as években dolgozták ki, és a '60-as években finomították tovább Japánban. Az 1970-es évektől fogva az USA táplálkozásának fontos részévé vált, mert meglátták benne a belföldi kukoricatermelés egy újabb felhasználási módját, hiszen a növényi olajpiacon addig betöltött fontos szerepét akkoriban kezdte elbitorolni a szójabab. Az USA a világ legnagyobb kukoricatermesztő országa, és a fölösleget az 1971-es évektől fogva hatalmas mennyiségekben fordítják magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup gyártásra. Az összfruktóz fogyasztás az USA-ban 1970 és 2000 között közel 30%-kal növekedett, főként a magas fruktóz tartalmú kukoricasziruppal édesített üdítőitalok miatt. A '90-es évek végére a leggyakrabban használt kalóriatartalmú édesítővé vált. A szirup pontos fruktóz tartalma ráadásul nem ismert. Egy közelmúltbeli felderítő vizsgálatban azt találtuk, hogy némely üdítőitalokban, különösen a legnépszerűbben, 20%-kal magasabb volt, mint vártuk, ami azt jelenti, hogy bizonyos gyártók magasabb fruktóz tartalmú szirupokat használnak, mint azt eddig becsültük.

Bizonyos kereskedelmi és mezőgazdasági szabályozások is drámai hatással voltak a globális kukoricaszirup használatra. Például az EU-ban kvóták szabályozzák a termelését. A jelenlegi kvótákat 2005-2006-ban állapították meg és meghosszabbították 2014-2015-ig. Azonban, a kvótákat adják-veszik az EU-n belül. Bizonyos országok (pl. Svédország és Nagy-Britannia) nem veszik igénybe a kiszabott kvótát, míg más országok, (pl. Magyarország) extra kvótákat vásárolnak azoktól az országoktól, akik nem éltek a teljes rendelkezésre álló mennyiséggel. Ez megmagyarázza a változó magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup használatot az EU-n belül. A fogyasztás növekedésével létfontosságúvá válik a közegészségre tett hatásának jobb megértése. Mind a gazdasági, mind az egészségügyi következmények nagyon súlyosak.

Az USA-ban a cukorbetegség közegészségügyi költségei az egeket verdesik: 2007-ben 174 milliárd dollárra becsülték. A kukoricaszirup használatának hiánya 20%-os javulást eredményez a cukorbetegség gyakoriságában, tehát ez összegszerűen napi 95 millió dollárt jelent. Az USA jelenleg egy cukoradó bevezetésén gondolkozik. Becslések szerint az USA lakossága napi két üdítőitalt fogyaszt, aminek az "adója" kompenzálhatná a magas közegészségügyi költségeket, és a termék árának kb. 10%-át jelentené.

A felmérések precizitását nehezíti az a tény, hogy a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup nem szerepel a listázott élelmiszer összetevők között vagy a tápanyaglistában.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre