Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Cochrane centrum:
EMLŐRÁK SZŰRÉS MAMMOGRÁFIÁVAL

Fordította:Dr. Mikle Róbert

Forrás:Mammography screening leaflet

Ez az ajánlás vagy tájékoztató a világhírű Cochrane központban készült, ahol évek óta elemzik a mammográfiával kapcsolatos szakirodalomból levonható objektív következtetéseket. Ez az a tájékoztató, amit minden nőnek meg kéne kapnia, hogy az összes előny és kockázat ismeretében tudjon dönteni arról, kívánja-e a mammogárfiával való vizsgálatot.

 

Google hirdetés

 

EMLŐRÁK SZŰRÉS MAMMOGRÁFIÁVAL

Mik az előnyei és az ártalmai az emlőrák elleni szűrőprogramokon való részvételnek?

 Hány embernek származik előnye a szűrésből és hányan szenvednek el ártalmat miatta?

 Milyen tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre ebben a tekintetben?

 

Amit mindig is tudni akart az emlőszűrésről; a Nordic Cochrane Centre közleménye (2012)


Tartalomjegyzék

Összefoglalás ....................................................................................... 3

Mit jelent a szűrés? ............................................................................... 4

Előnyök ............................................................................................... 4

Ártalmak .............................................................................................. 5

A tények és számadatok dokumentálása ........................................... 6

Előnyök ............................................................................................... 7

Ártalmak .............................................................................................. 9

Miért írtuk ezt a tájékoztatót? ............................................................. 10

Hivatkozások ....................................................................................... 13

 

Írta:

Peter C. Gøtzsche DrMedSci, professzor, főorvos, igazgató, The Nordic Cochrane Centre, Rigshospitalet, Koppenhága, Dánia.

Ole J. Hartling DrMedSci, főorvos, korábbi elnök, The Ethical Council, Dánia.

Margrethe Nielsen MSc, szülésznő, adjunktus, Metropolitan University College, Koppenhága, Dánia.

John Brodersen PhD, egyetemi docens, háziorvos, Koppenhágai Egyetem, Dánia.

A jelen tájékoztató az alábbi weboldalakon érhető el: www.cochrane.dk és www.screening.dk.

2012. január (2. kiadás; az 1 . kiadást 2008. januárban publikálták)

Összefoglalás

A jelen tájékoztató füzet első megjelentetésekor 2008-ban az alábbi összefoglalót írtuk:

Ésszerű lehet a mammográfiás emlőrák szűrésen történő részvétel, de az is előfordulhat, hogy nem ésszerű döntés, mert a szűrésnek előnyei és ártalmai is vannak.

10 évig rendszeres szűrésen részt vevő 2000 nőből egynek származik előnye a szűrésből azáltal, hogy nem hal meg emlőrák miatt.

Ezzel egyidejűleg 10 egészséges nőt kezelnek feleslegesen a szűrés következményeként véleményezett rák miatt.

Az ilyen nőknél az emlő egy részét vagy az egész emlőt eltávolítják, és gyakran részesülnek sugárkezelésben, illetve néha kemoterápiában.

Emellett mintegy 200 egészséges nő él át téves riasztást. A pszichológiai teher - ameddig valaki meg nem tudja, hogy rákos-e vagy sem, sőt még azt követően is - súlyos lehet.

Ezek a számadatok mammográfiás szűrést tanulmányozó randomizált vizsgálatokból származnak. Ugyanakkor a vizsgálatok elvégzése óta az emlőrák kezelése számottevő javuláson ment keresztül. Az újabban végzett vizsgálatok eredménye azt sugallja, hogy a mammográfiás szűrés már nem biztos, hogy hatásos az emlőrák által okozott halálozás kockázatának csökkentését illetően.

A szűrések során emlőrákos betegeket csinálnak olyan egészséges nőkből, akiknél soha nem alakultak volna ki az emlőrák tünetei. Az ilyen egészséges nők kezelése fokozza esetükben az elhalálozás kockázatát, pl. szívbetegség és rák miatt.

Emiatt úgy tűnik, hogy többé már nem előnyös az emlőrák szűréseken történő megjelenés.

Valójában a nők azáltal, hogy nem mennek el a szűrésre, csökkentik annak a kockázatát, hogy emlőrák diagnózisával címkézik fel őket. Mindezek ellenére előfordulhat, hogy a nők egy része továbbra is szűrővizsgálatra kíván járni.

 

Mit jelent a szűrés?

A szűrés egy adott embercsoport valamely betegség detektálása vagy a betegség fokozott kockázatával rendelkező egyének azonosítása céljából végzett vizsgálatát jelenti.

Számos országban az 50-69 év közötti életkorú nőknek felajánlják az emlők 2 vagy 3 évente végzendő röntgen vizsgálatát, azaz a mammográfiás szűrést. A szűrővizsgálat célja az emlőrákban szenvedő nők kiszűrése, mindezt annak érdekében, hogy az ilyen nők korai kezelésben részesülhessenek.

A mammográfiás szűrés előnyökkel is jár és ártalmai is vannak. A jelen tájékoztató célja, hogy segítséget nyújtson minden nőnek a vizsgálat mellett és ellen szóló érvek mérlegelésében - a saját értékeiket és preferenciáikat figyelembe véve - annak érdekében, hogy személyes döntést hozhassanak a szűrésen történő részvételről.

Ha a szűrés során semmilyen kórosat nem találnak, akkor az érintett nő megnyugszik, hogy egészséges. Ugyanakkor majdnem az összes nő egészségesnek érzi magát a szűrésre történő felhívás előtt. Emellett a felhívás önmagában bizonytalanságot ébreszthet. A szűrés tehát egyaránt teremt biztonságot és generál bizonytalanságot.

Előnyök

 Az emlőrák miatti halálozás csökkent kockázata - A rendszeres mammográfiás szűrés nem tudja megakadályozni az emlőrák kialakulását, de esetleg csökkentheti az emlőrák miatti halálozás kockázatát. A mammográfiás szűréseket tanulmányozó randomizált vizsgálatok szisztematikus áttekintése során az alábbiakat igazolták:

10 évig rendszeres szűrésen részt vevő 2000 nőből egynek származik előnye a szűrésből azáltal, hogy nem hal meg emlőrák miatt, mert a szűréssel hamarabb felfedezték a daganatát.

 Ezen klinikai vizsgálatok elvégzése óta az emlőrák kezelése jelentős javuláson ment keresztül. Manapság a nők a korábbiakhoz képest sokkal hamarabb orvoshoz fordulnak, ha bármilyen szokatlan eltérést észlelnek a mellükben. Emellett a diagnózist és a kezelést számos országban központosították, és ma már ezeket az emlőrák kezelésében jártas szakértő orvoscsoport végzi.


A fentebb részletezett javulás eredményeként a szűrés manapság kevésbé hatásos és az újabb vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a mammográfiás szűrés már nem hatékony az emlőrák miatti halálozás kockázatának csökkentése tekintetében (lásd alább a Tények és számadatok dokumentálása című részt).

A szűrés nem csökkenti az összhalálozás kockázatát vagy a daganatos betegségek miatti halálozás összesített kockázatát (az emlőrákot is beleértve).

Ártalmak

 Túldiagnosztizálás vagy túlkezelés - A szűrés során talált néhány daganattípus és a korai sejtszintű elváltozások (úgynevezett in situ carcinoma - azaz csak az elváltozás helyén jelentkező rák, ejtsd: in szitu karcinóma - a ford.) némelyike olyan lassan nő, hogy soha nem alakult volna ki belőlük valódi daganat. Ezek a szűrés során felfedezett „pszeudo (nem valódi - a ford.) daganatok” akár kezelés nélkül is spontán megszűntek volna, ha békén hagyták volna őket.

Mivel nem lehetséges a veszélyes és az ártalmatlan sejtszintű elváltozásokat és ráktípusokat elkülöníteni egymástól, ezért az összes ilyen elváltozást kezelik. Emiatt a szűrés eredményeként számos nőt olyan rákos betegség miatt kezelnek, amelyben nem szenvednek és amely nem is fog náluk kialakulni.

A randomizált vizsgálatok eredménye alapján úgy tűnik, hogy:

10 évig rendszeres szűrésen részt vevő 2000 nő tekintetében 10 egészséges nőből csinálnak rákos beteget és részesítik felesleges kezelésben. Az ilyen nőknél az emlő egy részét vagy az egész emlőt eltávolítják, és gyakran kapnak sugárkezelést, illetve néha kemoterápiát.

Az ilyen egészséges nők kezelése fokozza esetükben az elhalálozás kockázatát, pl. szívbetegség és rák miatt.

 Sajnos a korai sejtszintű elváltozások (in situ carcinoma) némelyike gyakran számos helyen megtalálható az emlőben.

Emiatt minden negyedik ilyen esetben a teljes emlőt eltávolítják annak ellenére, hogy a sejtszintű elváltozások mindössze kis hányada alakult volna át rákos elváltozássá.

 Kiterjedtebb műtét és intenzívebb utókezelés - Azoknál a nőknél, akiknél a szűrés során csak kisméretű „valódi” daganatot találnak, előfordulhat, hogy a műtét kevésbé kiterjesztett és az utókezelés kevésbé intenzív ahhoz képest, ha a daganatot csak később fedezték volna fel. Ugyanakkor mivel a szűrés túldiagnosztizáláshoz és következményes túlkezeléshez is vezet egészséges nők esetében, emiatt több nő esik át emlő eltávolításon szűrővizsgálat esetén ahhoz viszonyítva, ha nem végeztek volna szűrést. Emellett több nő részesül feleslegesen sugárkezelésben.

Téves riasztás - Amennyiben a röntgen vizsgálat során olyasmi igazolódik, amely rák is lehet, ez esetben az ilyen nőket további vizsgálatokra hívják vissza. Néhány esetben kiderül, hogy a röntgen vizsgálat során látott eltérés jóindulatú, tehát téves riasztás volt.

10 évig rendszeres szűrésen részt vevő 2000 nő tekintetében 200 egészséges nő él át téves riasztást. Az okozott pszichés stressz - amíg ki nem derül, hogy van-e rákos betegség vagy nincs - súlyos fokú is lehet. Sok nő tapasztal szorongást, aggódást, reménytelenség érzést, alvászavarokat, változást a családi, baráti és ismerősi kapcsolatokban, valamint a szexuális késztetés megváltozását. Ezek a változások hónapokig is fennállhatnak, és néhány nő hosszú távon sérülékenyebbnek érzi magát a betegségekkel kapcsolatban, valamint gyakrabban fordul orvoshoz.

 Fájdalom a vizsgálat alatt - A röntgenfelvétel készítése során az emlőt két lemez közé préselik be. A vizsgálat csak rövid ideig tart, mégis a nők mintegy fele fájdalmasnak tartja.

Téves megnyugvás - A mammográfiás szűrés során nem képesek az összes rákos daganatot detektálni. Emiatt fontos, hogy a nők keressék fel az orvosukat, ha csomót találnak a mellükben, még akkor is, ha nemrég volt mammográfiájuk.

A tények és számadatok dokumentálása

A tudományos közleményeinkben és egy könyvben (1) részletesen elmagyaráztuk, hogy gyakran miért félrevezető az emlőszűrés előnyeiről és ártalmairól a szűrővizsgálatra történő felhívás céljából nyújtott tájékoztatás (1-3), valamint a rákkal foglalkozó jótékonysági szervezetek és egyéb érdekcsoportok weboldalain található információk (1,4). Adataink hátteréről a jelen tájékoztató füzet alábbi részében olvashat.


Előnyök

A legmegbízhatóbb eredmények azokból a vizsgálatokból származnak, amelyekbe véletlenszerűen sorolták be a nőket mammográfiás szűrésre vagy arra, hogy ne történjen szűrés. Körülbelül 600.000 egészséges nő vett részt ezekben a vizsgálatokban (5). A vizsgálatok felét Svédországban végezték. A svédországi vizsgálatok 1993-ban készült áttekintése azt igazolta, hogy a szűrés 29%-kal csökkentette az emlőrák miatt halálozást (6).

Miközben ez jelentős hatásnak tűnik, elmagyarázzuk, hogy a 29% valójában mit jelent. Az áttekintésben megállapították, hogy 10 év szűrést követően az emlőrákból eredő halálozás ilyen mértékű csökkenése megfelelt annak, mintha 1000 nőből 1 kerülné el az emlőrák miatti halálozást.

A szűrésből tehát rendkívül kevés előny származik. Ennek az az oka, hogy 10 év alatt 1000 nőből mindössze 3 lesz mellrákos és hal meg a betegség miatt. Az emlőrákból eredő halálozás abszolút csökkenése tehát mindössze 0,1% (1000-ből 1 eset) volt 10 év után a svéd vizsgálatokban. A 10 évnél tovább tartó szűrés gyarapíthatja a vizsgálat előnyeit, de az ártalmak gyakoriságát is fokozza.

Azért ismertetünk mindössze 10 éves időszakra vonatkozó adatokat, mert nem állnak rendelkezésre megbízható adatok ennél hosszabb időszakokról.

A svéd vizsgálatok egy másik, 2002-ben készült áttekintésében az emlőrák miatti halálozás mindössze 15%-os csökkenését igazolták az egyik féle számítási módszerrel, és 20%-ost egy másikkal (7).

A svéd vizsgálatok két áttekintésének fontos hiányossága, hogy a kutatók figyelmen kívül hagyták, hogy a vizsgálatok némelyikét jobban folytatták le - ezért megbízhatóbbak -, mint a többi vizsgálatot (5).

Az összes randomizált vizsgálat legalaposabb eddigi értékelése a Cochrane-féle áttekintés (5). Ebben az áttekintésben emlőrák miatti halálozás csökkenése 10%-os volt a legmegbízhatóbb vizsgálatokban és 25%-os a legkevésbé megbízhatókban. Mivel a nem megbízható vizsgálatokban rendszerint túlbecsülik a hatást, így a csökkenést 15%-osnak becsülték (5).

A vizsgálatok független kutatók által végzett másik alapos értékelését az U.S. Preventive Services Task Force nevű szervezet végezte. A kutatók 16%-os csökkenést demonstráltak (8).

Tehát az előbbi két szisztematikus áttekintésben az emlőrák által okozott halálozás tekintetében igazolt hatás mindössze feleakkora volt, mint az 1993-as első svéd áttekintésben demonstrált hatás. Ez azt jelenti, hogy 2000 nő 10 éves rendszeres szűrése szükséges egyetlen nő emlőrák miatti halálának megelőzéséhez. Az emlőrák által okozott halálozás abszolút csökkenése tehát mindössze 0,05% volt.

A szűrés nem csökkenti az összhalálozás kockázatát vagy a daganatos betegségek miatti halálozás összesített kockázatát (az emlőrákot is beleértve) (5). Úgy tűnik tehát, hogy a szűrésen részt vevő nők nem élnek tovább a szűrésre nem járó nőknél.

A randomizált vizsgálatok elvégzése óta fontos előrelépések történtek a diagnózis és a kezelés vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy a szűrés hatása manapság kisebb. Valójában a nemrég végzett, szigorúbban tervezett vizsgálatok eredménye azt sugallja, hogy a szűrés már nem hatásos (1,9).


Dániában például a szűrést csak két országrészben vezették be, amely a lakosság egyötödének felel meg. 17 év alatt az ország többi részében élő nőknek nem ajánlották fel a szűrést, és ezen nők közül csak nagyon kevesen vettek részt mammográfiás szűrésen. Az emlőrák által okozott halálozás éves csökkenése - abban a korcsoportban, amely profitálhat a szűrésből - 1% volt a szűréssel érintett és 2% a nem érintett területeken. Azoknál a nőknél, akik túl fiatalok voltak ahhoz, hogy profitáljanak a szűrésből, a csökkenés nagyobb mértékű volt (5% és 6% a két csoportban) (10). Ez azt jelenti, hogy emlőrák miatti halálozás említett csökkenéseit nem a szűrővizsgálat, hanem a jobb kezelés okozta.

Európában az 50 évnél fiatalabb nőknél ritkán ajánlják fel a szűrést. Ennek ellenére az emlőrák által okozott halálozás 37%-kal csökkent 1989 és 2005 között ezeknél a nőknél, míg a csökkenés 21%-os volt az 50-69 éves nőknél (11). A halálozás csökkenése számos országban már a szervezett szűrések előtt elkezdődött.

3-3 szomszédos, az emlőszűrést egymáshoz képest 10-15 év különbséggel bevezető európai ország összehasonlítása során nem találtak összefüggést a szűrés elkezdése és az emlőrák miatti halálozásban bekövetkező csökkenés között (12). Az emlőrák által okozott halálozás csökkenése nagyjából ugyanolyan mértékű volt a hat európai országban, mint az Egyesült Államokban (13).

Egy ausztráliai vizsgálatban azt találták, hogy az emlőrák miatti halálozás nagy része - vagy akár egésze - a javuló kezelésnek (hormonális- és kemoterápia) volt tulajdonítható (14).

A daganatok stádiumára és méretére vonatkozó adatok magyarázattal szolgálnak ezekre a kedvezőtlen megfigyelésekre (1). Ha a szűrés nem csökkenti az előrehaladott rákos daganatok előfordulását, akkor nem hatásos. Hét országban végzett vizsgálatok szisztematikus áttekintése során demonstrálták, hogy az előrehaladott emlőrák (meghatározás szerint 20 mm-nél nagyobb rosszindulatú daganatok) előfordulási gyakoriságát nem befolyásolta a szűrés (15).

Ártalmak

 A randomizált vizsgálatokban igazolták, hogy a szűrés során 30%-kal nőtt az emlőrák diagnózisával felcímkézett nők száma a szűrésben nem részesülő nők csoportjához képest (5). Jelentős túldiagnosztizálást igazoltak az európai országokban, az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában végzett, nagyszabású populációs vizsgálatokban is. A szervezett szűrési programmal rendelkező országok adatainak szisztematikus áttekintése során 52%-os túldiagnosztizálási arány igazolódott (16). Dániában - ahol szűrésen át nem esett kontroll csoport is rendelkezésre állt - a túldiagnosztizálás aránya 33% volt (17).

A Cochrane-féle áttekintésből (5) kiszámolható, hogy egy 30%-os túldiagnosztizálási arány mit jelent a nők számára. A Kanadában és Malmöben végzett vizsgálatokban a teljes emlő vagy annak egy része eltávolításra került 1424 nőnél a szűrésen átesett csoportban, illetve 1083 nőnél a szűrésen át nem esett kontroll csoportban. Mivel a kontroll csoport 66.154 nőből állt, a túldiagnosztizálás így (1424-1083)/66154 x 2000 = 10 nőt jelentett minden 2000, szűrésen átesett nő tekintetében.

Tehát 2000 nő szűrése révén 10 egészséges nő kapja meg a rák a diagnózisát, amelyet sosem kaptak volna meg, ha nem vettek volna részt a szűrésen. Ezek a nők emlőműtéten esnek át és rendszerint egyéb kezelést is kapnak, mintha rákos betegek lennének. Szűrés nélkül pedig minden rendben lett volna velük.


Az USA-ban, Svédországban és Norvégiában végzett vizsgálatok eredménye azt sugallja, hogy a szűrés során felfedezett rákok fele vagy még nagyobb hányada magától megszűnt volna, ha bármilyen kezelés alkalmazása nélkül békén hagyták volna azokat (18). A szűrés során talált legkorábbi sejtszintű elváltozások (in szitu karcinóma) többsége szintén ártalmatlan, mivel soha nem alakultak volna át terjeszkedő rákos daganattá (5).

A Cochrane-féle áttekintésben demonstrálták, hogy 20%-kal több nő esetén távolították el az emlőt a szűrésen átesett csoportban a kontroll csoporthoz képest (5).

Egyéb vizsgálatokban is demonstrálták, hogy több nő emlőjét távolítják el szűrés esetén ahhoz képest, ha nem történik szűrővizsgálat (5). Ezt a dán (9) és a norvég (19) szűrőprogramokból származó adatok segítségével egyaránt igazolták. Emellett az Egyesült Királyságban a teljes emlő eltávolításra került azon esetek 29%-ánál, akiknél a rákos elváltozásokat nagyon korai, még terjedés előtti stádiumban detektálták, habár pontosan ezeknek kellett volna lenniük azon eseteknek, ahol kevésbé kiterjesztett műtétet végezhettek volna el (20).

Az okozott pszichés stressz - amíg ki nem derül, hogy van-e rákos betegség vagy nincs - súlyos mértékű is lehet (5,21). Az Egyesült Államokban kiszámították, hogy 10 alkalomnyi szűrést követően az egészséges nők 49%-a él át téves riasztást (22). Norvégiában a szűrt nők 21%-a tapasztal téves riasztást 10 alkalommal végzett szűrés után (23).

Ugyanakkor a Norvégia és a legtöbb egyéb ország tekintetében kapott számok túl alacsonyak, mert a mammográfiás felvétel gyenge technikai minősége miatti betegvisszahívásokat rendszerint nem foglalták bele az elemzésekbe (23). Mivel a nőkre az ilyen visszahívások éppúgy hatással vannak, mint a rák tényleges gyanúja (21), ezért ezeket téves riasztásnak kellene számolni. Koppenhágában a szűrt nők 13%-a tapasztal téves riasztást 10 éves (5 alkalommal végzett) szűrés után (24). 10%-os összesített becsült érték alkalmazásával Európa viszonylatában, ez 200 egészséges nőnek felel meg minden 2000, 10 évig tartó szűrésen átesett nő vonatkozásában.

Miként azt korábban említettük, a nők mintegy fele érez fájdalmat a mammográfia során, mikor az emlőket laposra préselik össze. Erre a releváns vizsgálatok szisztematikus áttekintésének adatai utalnak (25).

Miért írtuk ezt a tájékoztatót?

1999-ben, amikor Dániában számottevő kétség merült fel a mammográfiás szűrés értékével kapcsolatban, a Dán Országos Egészségügyi Igazgatóság felkérte az orvos és tudós Peter C Gøtzsche-t, a The Nordic Cochrane Centre (Északi Cochrane Központ – a ford.) munkatársát, hogy értékelje a mammográfiás szűréssel kapcsolatos vizsgálatokat (1). A központ által írt jelentést később Cochrane-féle áttekintéssé terjesztették ki (5), amely jelenleg a szűréssel kapcsolatos vizsgálatok legátfogóbb áttekintése.

Az Északi Cochrane Központ egy független kutatóközpont, amely több kutatást publikált a mammográfiás szűrésről, mint bármelyik másik független intézmény. 2006-ban, miután megjelentettünk egy kritikus hangvételű áttekintést a számos országban - többek között Dániában - végzett, szűrésre történő felhívásokról (2), a Dán Országos Egészségügyi Igazgatóság egy értekezletet tartott, amely során javaslatokat kértek az igazgatóság tájékoztató füzetének felülvizsgálatához.

Az ön által jelenleg olvasott tájékoztató füzet négy szerzőjét is meghívták az értekezletre. A Dán Országos Egészségügyi Igazgatóság figyelmen kívül hagyta az észrevételeinket, és egy olyan átdolgozott füzetet jelentetett meg, amely véleményünk szerint súlyos hibákat tartalmazott (1). Emiatt úgy döntöttünk, hogy megírjuk a saját tájékoztató füzetünket, amelyet 2008-ban jelentettünk meg azt követően, hogy alaposan teszteltük azt az egészségügyi szakemberek és a laikusok körében.

Miután az Egyesült Királyságban használt hivatalos tájékoztató füzet ugyanolyan félrevezető volt, mint a Dán Országos Egészségügyi Igazgatóság által kiadott változat, és mivel a tájékoztatót frissítő testület a dán igazgatósághoz hasonlóan ellenálló volt a jó érvekkel szemben, ezért írtunk egy cikket csak a brit tájékoztató hiányosságairól. Az észrevételeinket a British Medical Journal-ben jelentettük meg 2009-ben, a saját tájékoztató füzetünk fordításával együtt (3).

Az US Center for Medical Consumers nevű szervezet (kb. Amerikai Egészségügyi Fogyasztóvédelmi Központ - a ford.) a tájékoztató füzetünket az alábbi módon aposztrofálta: „az első őszinte hangvételű, egészségügyi szakemberek által írt mammográfiás tájékoztató nőknek” (1). Úgy véljük, ez az oka annak, hogy önkéntesek számos nyelvre lefordították már a tájékoztatót, és jelenleg 13 nyelven elérhető.

A mammográfiás szűrésre történő felhívás során a nők által kapott tájékoztatás elégtelen, egyoldalú és hibás (1-3). A felhívás szövegében a szűrés előnyeit hangsúlyozzák, de nem ismertetik, hogy mennyi egészséges nőnél fordulnak elő a legfontosabb ártalmak, a túldiagnosztizálás és a túlkezelés.

A nők mammográfiás szűrésre történő felhívása során bevett gyakorlat, hogy a szűréssel kapcsolatos levél kézbesítésével egyidejűleg vizsgálatra is időpontot kapnak. Ez az eljárás nyomást gyakorol a nőkre, hogy jelenjenek meg a szűrésen. Emiatt a részvételük már kevésbé önkéntes. Néhány országban még fel is hívják az érintett nőket és arra biztatják őket, hogy menjenek el a szűrésre, amely szintén potenciális kényszerítést takar.

Az interneten - pl. a rákkal kapcsolatos jótékonysági weboldalakon - elérhető információkból gyakran kihagyják a legfontosabb ártalmakat, vagy éppenséggel előnyként ismertetik azokat. Például a szűrésről úgy beszélnek, hogy csökkenti a nőknél az emlő elvesztésének kockázatát (1). Ez az állítás nem igaz. A túldiagnosztizálás és a túlkezelés miatt a szűrés fokozza a masztektómia (emlőeltávolítás - a ford) kockázatát.

Az alábbi weboldalak felkeresését javasoljuk további tájékoztatásért:

  • A National Breast Cancer Coalition (Nemzeti Összefogás az Emlőrák Ellen - a ford.) (www.stopbreastcancer.org) oldala, amelynek tagjai főként emlőrákos nők, valamint
  • a US Center for Medical Consumers (Amerikai Egészségügyi Fogyasztóvédelmi Központ) oldala (www.medicalconsumers.org).

A jelen tájékoztató füzet szükséges és alapvető információt tartalmaz a mammográfiás szűrés előnyeiről és ártalmairól ahhoz, hogy lehetővé tegye egy nő számára a szabad és tájékozott döntéshozatalt - a családjával és az orvosával együtt, ha szeretné - a szűrésen való részvétellel kapcsolatban.

A jelen tájékoztató az alábbi weboldalakon érhető el: www.cochrane.dk és www.screening.dk. Az észrevételeket és kritikákat az alábbi email címre várjuk: general@cochrane.dk.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Hivatkozások

  • Gøtzsche PC. Mammography screening: truth, lies and controversy. London: Radcliffe Publishing; 2012.
  • Jørgensen KJ, Gøtzsche PC. Content of invitations to publicly funded screening mammography. BMJ 2006;332:538-41.
  • Gøtzsche P, Hartling OJ, Nielsen M, et al. Breast screening: the facts - or maybe not. BMJ 2009;338:446-8.
  • Jørgensen KJ, Gøtzsche PC. Presentation on websites of possible benefits and harms from screening for breast cancer: cross sectional study. BMJ 2004;328:148-51.
  • Gøtzsche PC, Nielsen M. Screening for breast cancer with mammography. Cochrane Database Syst Rev 2009;4:CD001877 (available at www.cochrane.dk).
  • Nyström L, Rutqvist LE, Wall S, et al. Breast cancer screening with mammography: overview of Swedish randomised trials. Lancet 1993;341:973–8.
  • Nyström L, Andersson I, Bjurstam N, et al. Long-termeffects ofmammography screening: updated overview of the Swedish randomised trials. Lancet 2002;359:909-19.
  • Humphrey LL, Helfand M, Chan BK, et al. Breast cancer screening: a summary of the evidence for the U.S. Preventive Services Task Force. Annals of Internal Medicine 2002;137(5 Part 1):347–60.
  • Jørgensen KJ, Keen JD, Gøtzsche PC. Is mammographic screening justifiable considering its substantial overdiagnosis rate and minor effect on mortality? Radiology 2011;260:621-6.
  • Jørgensen KJ, Zahl PH, Gøtzsche PC. Breast cancer mortality in organised mammography screening in Denmark: comparative study. BMJ 2010;340:c1241.
  • Autier P, Boniol M, La Vecchia C, et al. Disparities in breast cancer mortality trends between 30 European countries: retrospective trend analysis of WHO mortality database. BMJ 2010;341:c3620.
  • Autier P, Boniol M, Gavin A, et al. Breast cancer mortality in neighbouring European countries with different levels of screening but similar access to treatment: trend analysis of WHO mortality database. BMJ 2011;343:d4411.
  • Bleyer A. US breast cancer mortality is consistent with European data. BMJ 2011;343:d5630.
  • Burton RC, Bell RJ, Thiagarajah G, et al. Adjuvant therapy, not mammographic screening, accounts for most of the observed breast cancer specifi c mortality reductions in Australian women since the national screening program began in 1991. Breast Cancer Res Treat. Epub 2011 Sep 29.
  • Autier P, Boniol M, Middleton R, et al. Advanced breast cancer incidence following population based mammographic screening. Ann Oncol 2011;20 Jan [Epub ahead of print].
  • Jørgensen KJ, Gøtzsche PC. Overdiagnosis in publicly organised mammography screening programmes: systematic review of incidence trends. BMJ 2009;339:b2587.
  • Jørgensen KJ, Zahl P-H, Gøtzsche PC. Overdiagnosis in organised mammography screening in Denmark: a comparative study. BMC Women's Health 2009;9:36.
  • Zahl PH, Gøtzsche PC, Mæhlen J. Natural history of breast cancers detected in the Swedish mammography screening program; a cohort study. Lancet Oncol 2011 Oct 11 [Epub ahead of print].
  • Suhrke P, Mæhlen J, Schlichting E, et al. Effect of mammography screening on surgical treatment for breast cancer in Norway: comparative analysis of cancer registry data. BMJ 2011;343:d4692.
  • Brodersen J. Measuring psychosocial consequences of false-positive screening results - breast cancer as an example (ph.d.-afhandling). Department of General Practice, Institute of Public Health, Faculty of Health Sciences, University of Copenhagen. Månedsskrift for Praktisk Lægegerning 2006 (ISBN 87-88638-36-7).
  • Elmore JG, Barton MB, Moceri VM, et al. Ten-year risk of false positive screening mammograms and clinical breast examinations. N Engl J Med 1998;338:1089–96.
  • Hofvind S, Thoresen S, Tretli S. The cumulative risk of a false-positive recall in the Norwegian Breast Cancer Screening Program. Cancer 2004;101:1501-7.
  • Njor SH, Olsen AH, Schwartz W, et al. Predicting the risk of a false- positive test for women following a mammography screening programme. J Med Screen 2007;14:94-7.
  • Armstrong K, Moye E, Williams S, et al. Screening mammography in women 40 to 49 years of age: a systematic review for the American College of Physicians. Ann Intern Med 2007;146:516-26.

Egyéb releváns szakirodalom

Welch H. Should I be tested for cancer? Maybe not and here’s why. Berkeley: University of California Press; 2004.

Vainio H, Bianchini F. IARC Handbooks of Cancer Prevention. Vol 7: Breast Cancer Screening. Lyon: IARC Press, 2002.