Markham Heid:
A "mantrahatás": beszéljünk magunkhoz

Fordította:Czárán Judit

Forrás: Markham Heid: The 'Mantra Effect': How Talking to Yourself Can Change Your Mind

Az emberi hang meggyőző kommunikációs eszköz - akkor is, amikor magunkhoz beszélünk

 

A Google adatkezelési elvei

 


Sok keleti vallásnak, köztük a hinduizmusnak és a buddhizmusnak is hagyományos eleme a beszélt mantra. A mantrák lehetnek szavak vagy szókapcsolatok, de lehetnek egyszerű hangok vagy szótagok is, amelyekről azt tartják, hogy javítják a koncentrációt és segítik a meditációt.

Az Om kántálás az egyik legismertebb mantra a nyugati világban. Míg sokak számára a szó fontos spirituális jelentőséggel bír, arra is megnyugtató hatással lehet, aki nem tulajdonít neki vallási jelentést.


Egy indiai kutatás kimutatta, hogy az Om kimondása olyan módon tompítja az agyi aktivitást, mintha a bolygóideg stimulálását imitálná, mely bolygóideg a test nyugalmi állapotáért és a stressz-csökkentésért felelős. Bár az említett esetben kismintás vizsgálatról volt szó, más kutatások is az Om hangulatjavító és ellazulást segítő hatását hangsúlyozzák.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


De a mantrák megnyugtató hatása túlmutat az Om-on. Egy 2015-ben a Brain and Behavior című folyóiratban megjelent tanulmány azt találta, hogy a repetitív beszéd - ugyanannak a szónak vagy szókapcsolatnak a folyamatos, hosszan tartó ismételgetése - lecsendesíti az agyi aktivitás olyan aspektusait, amelyek magukban foglalják a Nyugalmi- vagy Alap Hálózatot (Default Mode Network, DMN) is. A DMN szerepet játszik az önálló gondolkodásban és tervezésben, ami egy bizonyos pontig hasznos. Azonban ha a DMN hiperaktívvá válik, az szorongáshoz, depresszióhoz és más mentális zavarokhoz vezethet.

A kutatásban a vizsgálati személyek az "egy" szócskát ismételgették újra meg újra. A csökkenés a Nyugalmi- vagy Alap Hálózati aktivitásban hasonlított arra, mint ami a mindfulness és meditációs gyakorlatok közben tapasztalható, és a résztvevőknél ez az alacsonyabb DMN aktivitás a nyugalom és az ellazulás érzését váltotta ki. A szerzők ezt "mantrahatásnak" hívták.

A kutatás szerint ezeknek a szavaknak a mondogatása olyan kiszámítható irányba löki az emberi érzelmeket, mint a nyugalom vagy a boldogság.

Az az elképzelés, hogy az emberek be tudják beszélni maguknak, hogy nyugodtak, magabiztosak vagy más pozitív mentális állapotban vannak, régóta vicc tárgya. (A régi Stuart Smalley paródia juthat eszünkbe a Satruday Night Live-ból.) De az érzelmek szabályozásával és a sportteljesítményekkel kapcsolatos kutatások, valamint a kognitív pszichológia is azt találta, hogy az önmagunkhoz való beszédnek valóságos, és korábban erősen alulértékelt haszna van.

Milyen változást okoz az agyunkban, ha magunkhoz beszélünk?

A kapuelméletként ismert idegtudományi fogalom segíthet megérteni, hogy a mantrahatás hogyan működik.

A "kapuzás" azokra az agyi folyamatokra utal, amelyek - mint egy zárt kapu - blokkolnak más folyamatokat. Például a masszázs vagy egy másik ember bőrének finom megérintése kimutathatóan csökkenti a fájdalomérzetet, mégpedig azáltal, hogy blokkolja a fájdalomérzékeléssel kapcsolatos agyi tevékenységet. A "mantrahatás" tanulmány szerzői úgy okoskodnak, hogy - hasonló mechanizmusok révén - már azzal blokkolhatjuk a nyugtalanító, szorongást okozó vagy elkalandozó gondolatokat, hogy hangosan kimondjuk őket.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


További mantrakutatások Indiából kimutatták, hogy egyes szókapcsolatoknak más "pszicho-akusztikus" tulajdonságaik lehetnek, mint másoknak. Ezeknek a szavaknak a kimondása, beleértve az Om-ot és más spirituális mantrákat, olyan kiszámítható irányba lökik az emberi érzelmeket, mint a nyugalom vagy a boldogság.

Ezzel az eredménnyel egybecseng, hogy az agy bizonyíthatóan figyel és reagál a saját hangunk érzelmi minőségére.

Egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben publikált vizsgálatban emberek rövid történeteket olvastak fel hangosan, miközben hangszűrő fejhallgató volt rajtuk. Ahogy olvastak, hallották a fejhallgatóban a saját hangjuk valós idejű playback-jét. A vizsgálati személyekkel azonban nem közölték, hogy a hangjuk érzelmi töltetét fokozatosan szabályozza egy audio szoftver. Az olvasás végére néhányuknak úgy manipulálták a hangját, hogy az boldognak, szomorúnak vagy ijedtnek hangozzon.

Az olvasás után a kísérletvezetők megkérték a résztvevőket, hogy értékeljék az érzelmi állapotukat. A legtöbben (kb. 85%) nem vették észre, hogy a hangjukat manipulálták, és az érzelmi állapotuk egyértelműen a manipulációval egyező irányban mozdult el; azok az emberek, akiknek a hangját boldogabbá tették, boldogabbaknak érezték magukat, és akiknek szomorúbbá, azok szomorúbbnak.

Arról is van már bizonyíték, hogy ha magunkhoz beszélünk, az javíthatja a koncentrálóképességünket és a teljesítményünket.

Egy, a Quaterly Journal of Experimental Psychology-ban megjelent 2011-es vizsgálatban az embereknek egy Találd meg Waldo-t típusú vizuális feladatban kellett tárgyakat megtalálniuk. A kísérlet kimutatta, hogy ha a tárgy nevét hangosan is kimondták a résztvevők, akkor gyorsabban találták meg a tárgyat, mint ha csak magunkban mondták ki. Arra is sok jel utal, hogy ha sportolók bátorítóan beszélnek magukhoz - akár hangosan, akár magukban - akkor általában jobban teljesítenek.

"Mindannyian tudjuk, mennyivel könnyebb mások problémáira tanácsot adni, mint a sajátjainkra. De vannak módszerek, melyeket bevethetünk, hogy hasznunk legyen a másoknak nyújtott segítségből."

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Hogyan beszéljünk magunkhoz?

Annak ellenére, hogy az önmagunkkal való beszélgetés bizonyíthatóan hasznos, a legtöbb tudományos munka csak a fejünkben lévő önmagunkkal folytatott beszélgetést vizsgálja, nem a hangosan kimondottat.

Ennek részben a magunkban beszélést övező stigmához van köze. "Sok társadalmi áthallás van a magunkban hangosan beszélés körül", mondja Ethan Kross, PHD, a Unviersity of Michigan pszichológus professzora. "Ezért sokan nem merik arra bátorítani az embereket, hogy sokat beszéljenek magukban."

Kross kutatásai is inkább a csendes önmagunkhoz beszélést vizsgálták. Kollégáival azt találta, hogy az emberek, amikor úgy beszélnek magukhoz, mintha egy barátnak vagy egy másik embernek adnának tanácsot, mintegy "kilépnek" önmagukból, ami segít az érzelmeik szabályozásában, és abban, hogy stresszhelyzetben is tudjanak gondolkodni. "Mindannyian tudjuk, mennyivel könnyebb mások problémáira tanácsot adni, mint a sajátjainkra" - mondja. "De vannak módszerek, melyeket bevethetünk, hogy hasznunk legyen a másoknak nyújtott segítségből."

Azt javasolja, hogy beszéljünk magunkhoz egyes szám második személyben, illetve szólítsuk magunkat a nevünkön, mintha egy baráttal beszélnénk, aki a tanácsunkat kéri. Például mondhatunk magunknak olyanokat, hogy "Erre nagyon jól felkészültél" vagy "John, ez sikerült". És ezt folytathatja, amíg végig nem rágta magát a problémán vagy a helyzeten. "Ez olyan irányba fogja terelni a dialógust, ami segít elkerülni, hogy leragadjunk a dolog érzelmi aspektusainál" - állítja Kross.

Ha ezt fejben csinálja az ember, az segít. De ha mindezt hangosan is ki is mondja, az is hasznos - csak talán kicsit más okból. "Erről nincs adatunk. Ez csak az én intuícióm." - mondja. "De amikor hangosan beszélünk, koherens narratívába kell rendeznünk a gondolatainkat." Ezzel szemben a belső önmagunkhoz beszélés - mondja -, különösen az ideges, töprengő gondolatok, általában nem rendszerezettek és nem koherensek. "Több érzelmi töltettel bírnak és repetitívek, ami egy negativitás spirált is eredményezhet" - mondja. "Nem csodálkoznék, ha a gondolataink artikulált kimondása tisztánlátást és strukturáltságot eredményezne."

Mindent egybevetve, a kutatások arra utalnak, hogy a hangunk használatával - akár egy nyugtató mantrát mormolunk, akár egy problémán rágjuk keresztül magunkat - le tudjuk csendesíteni a szükségtelen belső dialógusokat, és azt is befolyásolni tudjuk, hogy érzünk, és hogy teljesítünk.

"A nyelv nagymértékben képes meghatározni a gondolkodásunkat" - mondja Kross. És a rendelkezésünkre álló legfontosabb nyelvi eszköz - a hangunk - segítségével ezt a saját hasznunkra fordíthatjuk.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1.https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3099099/

2.https://elemental.medium.com/science-confirms-that-the-vagus-nerve-is-key-to-well-being-c23fab90e211

3.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26221571/

4.https://elemental.medium.com/this-is-whats-happening-in-your-brain-when-your-mind-wanders-bcf3306640f8

5.https://www.academia.edu/6725254/Religious_Mantras_Analysis_Based_on_the_Psychoacoustic_Parameter

6.https://www.pnas.org/content/113/4/948

7.https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/17470218.2011.647039

8.https://oxfordre.com/psychology/view/10.1093/acrefore/9780190236557.001.0001/acrefore-9780190236557-e-157

9.http://selfcontrol.psych.lsa.umich.edu/research/