Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Mark Sisson:
Meddig is él valójában a természeti ember?

Forrás: Mark's daily apple

Fordította: Mezei Elmira

Minden alapot nélkülöz az az elterjedt nézet, hogy a paleolit kor embere rövid életű lett volna. A kőkori életkörülmények közt élő népeknél végzett antropológiai megfigyelések ezt alapvetően cáfolják.

 

Google hirdetés

 

Őseink élettartamán spekulálni jó szórakozás és potenciálisan tanulságos is, de szerintem az ősi vadászó-gyűjtögető ember ma élő, jóllehet tökéletlen példáinak vizsgálata nagyobb megvilágosodást kínál. Igen, a környezet megváltozott, a vadon termő és élő élelmi anyagok sokfélesége és elérhetősége lecsökkent, és a modern civilizáció betolakodott, belekontárkodott és megzavarta a hagyományos életkörülményeket. Mégis, az a néhány ma élő, relatíve érintetlen, hagyományos életformát folytató vadászó-gyűjtögető populáció kínálja a legígéretesebb bepillantást abba a kérdésbe, hogy őseink hogyan és meddig éltek. Szerencsére két kutatónak - Gurvennek és Kaplannak - az a remek ötlete támadt, hogy néprajzi vizsgálatokat végezzen a ma élő, létező vadászó-gyűjtögető népeken, és kielemezzék a valós élettartamról és halálozásról rendelkezésre álló adatokat. Érdekes dolgokat találtak.

Ez a tanulmány jó ideje kering az interneten. A vizsgált populációkat különböző csoportokba osztották: vadászó-gyűjtögetők, gyűjtögető-kertművelők és az asszimilálódott vadászó-gyűjtögetők. A vadászó-gyűjtögetők az a csoport, amelynek minimális kapcsolata van a külvilággal. Idetartozik a !Kung, az Ache, az Agta, a Hadza, és a Hiwi nép. A gyűjtögető-kertművelők vadásznak, gyűjtögetnek, és bizonyos százalékban földet is művelnek. Ilyen pl. a Yanomamo, a Yanomamo Xilixana, a Tsimane, a Machiguenga, és a Gainj populáció. Az asszimilálódott vadászó-gyűjtögetőknek jelentős és folyamatos kapcsolata van egyéb kultúrákkal. Ebbe a csoportba tartoznak az északi területeken élő ausztrál őslakosok, a Tiwi, a Warao, valamint egyéb !Kung, Agta, Hiwi, és Ache csoportok. Gurven és Kaplan a svédeket is vizsgálta a XVIII. század közepétől.

Az érintetlen vadászó-gyűjtögetőknél a gyerekek átlagosan 57%-a, a gyűjtögető-kertművelőknél a 64%-a, és az asszimilálódott vadászó-gyűjtögetőknél a 67%-a éri meg a 15 éves kort. Mai tudásunk fényében a vadászó-gyűjtögető népek gyermekhalandósági adatairól, ez tökéletesen érthető. A gyermekhalandóság azon "legvadabb" vadászó-gyűjtögető csoportoknál a legmagasabb, akik pusztán elejtett és összegyűjtött élelemre hagyatkoznak. Azoknál a hasonlóan táplálkozó népeknél a legalacsonyabb a gyermekhalandóság, akik számára elérhetővé váltak bizonyos modern vívmányok. Fontos megjegyeznünk, hogy az e tanulmányban vizsgált asszimilálódott csoportok számára elérhetők voltak az oltások és orvosi ellátás, különösen a gyermekeknek. A hagyományos népcsoportok asszimilációjának nem mindig van ilyen haszna az egészségük és élettartamuk szempontjából. (Gondoljunk csak azokra a rezervátumokba száműzött amerikai őslakosoknak az egészségére, akik fehér lisztre, cukorra és növényi olajokra ítéltettek.) Az az igazság, hogy az ipari vagy "civilizált" kultúrákkal való első érintkezés először általában a gyermekhalandóságban bekövetkezett óriási növekedést eredményezett (betegségek ütötték fel a fejüket, az Ache nép pl. populációjának kb. 40%-át vesztette el idegen betegségek miatt). De aztán később az asszimiláció előtti átlaghoz képest is lecsökkent a gyermekhalandóság. A halálozási ráta csökkenése a gyermekkorban volt a legmagasabb, a kor előrehaladtával azonban csökkent.

Azok a vadászó-gyűjtögetők, akik megérik a 15.-ik életévüket, valamivel magasabb százalékban érik meg a 45-öt, mint a gyűjtögető-kertművelők (64%-61%). Az asszimilálódott vadászó-gyűjtögetőknél ez az adat sokkal jobb: a 15.-ik életévüket elértek 79%-a éri meg a 45-öt. A vizsgált asszimilálódott vadászó-gyűjtögetők lényegében hagyományosan táplálkozó és mozgó ősemberek, akik számára elérhető a modern orvoslás.

A 45.-ik életévtől az átlagosan várható fennmaradó évek száma a vadászó-gyűjtögetőknél 20,7, a gyűjtögető-kertművelőknél 19,8, és az asszimilálódott vadászó-gyűjtögetőknél 24,6. Többé-kevésbé mindegyik csoport várhatóan még két évtizedet él a betöltött 45 év után. Ez nagyon messze van attól a "csúnya, rövid és állatias" létezéstől, ahogy gyakran leírják ezeknek a népeknek az életét.

Természetesen egy csoporton belül is vannak eltérések a különböző népek adatai között. A későbbiekben érdemes lenne megvizsgálni pl. az Ache és a !Kung nép élettartama és életformája közötti különbséget (táplálkozás, betegségek, stb.). Az Ache nép pl. nagyrészt vadászatból szerzi a táplálékot, kb. a kalória bevitelük 80%-a állati táplálék, és náluk magas a gyilkosságok száma (beleértve a gyermekgyilkosságokat és a háborúzást a vidéki paraguayiakkal.)

A tanulmány szerzői semmilyen módon nem elkötelezettek vagy érdekeltek a Primal Blueprint (Eredeti Terv, Mark Sisson elnevezése a paleo étrendre) étrendben, de adataikból összegyűjthetünk néhány olyan dolgot, ami közvetlenül kapcsolódik a mi érdeklődésünkhöz. Először is, a tanulmány megdönti azt a gyakori szólamot, hogy a vadászó-gyűjtögetők mind fiatalon meghalnak. Az átlagos várható élettartamot lerontják a csecsemőhalandósági adatok, és így is, a vadászó-gyűjtögető népek, akik leginkább hasonlítanak Paleolit őseinkhez, a "modern" élettartamhoz hasonlóan, átlagban 72 évig élnek.

Másodszor, Gurven és Kaplan megmutatják, hogy a "degeneratív betegségekből adódó halálozás viszonylag ritka, és leginkább kora gyermekkorban jelentkező problémákra korlátozódik." A szívinfarktus és az agyvérzés "ritka jelenség", és a halálok többsége álmában éri az embereket, patológiás tünetektől mentesen. A legtöbb "degeneratív" halál az "idős kornak" köszönhető. Az összes korcsoportban és népnél a halál leggyakoribb oka a "betegség", kivéve az érintetlen Ache-kat (elsősorban vadásznak), és a szerzők különböző kategóriákra bontják a betegségeket. A legnagyobb veszélyt a légzőszervi fertőző betegségek jelentik, mint pl. a tüdőgyulladás, a hörghurut, és a TBC. Az emésztőszervi betegségek a halálozások 5-18%-ért felelősek, elsősorban a paraziták és az alultápláltság keverékéből adódó hasmenéses állapotok). Az erőszak ugyancsak jelentős tényező.

Harmadsorban, és ez nagyon fontos, a tanulmány megdönti azt a gyakori álláspontot, hogy a magas állati táplálék tartalmú evolúciós étrend káros lehet, mert nem arra fejlődtünk ki, hogy túléljük a 40.-ik életévünket, amikor a táplálkozással kapcsolatos betegségek elkezdenek megmutatkozni. Gurven és Kaplan világosan rámutatnak, hogy mivel a humán evolúció nagyrésze a földművelés megjelenése előtti 2 millió év során ment végbe, és a "fajunkra legjellemzőbb tulajdonságok, mint a nagyméretű agy, a hosszú élet, a házasság, és a hím utódokba való invesztálása" mind ebben a periódusban alakult ki, valószínű, hogy az ember "kor-specifikus halálozási mintája" ugyancsak "vadászó-gyűjtögető múltunk" során alakult ki. Ez azt jelenti, hogy az ember hosszú életre való lehetősége nem a modern életforma vívmánya, hanem a Homo sapiens-ben meglévő genetikai tulajdonság. Mint ahogy az asszimilálódott vadászó-gyűjtögető népek adatai is mutatják, az orvosi technológia fejlődése nem oka, csak megerősítője a természetünknél fogva jelenlévő hosszú életűségnek.

Ezek az adatok megmutatják, hogy a humán élettartam nem a modern életforma terméke, hanem velünk született hajlam a hosszú élet elérésére, amennyiben eleget teszünk bizonyos feltételeknek: rendszeres táplálkozás és lakhatás, valamint a fertőzések, traumák, betegségek, és erőszakos sebesülések elkerülése. Az az evolúciós életforma, amely tartózkodik a modern, iparilag feldolgozott élelmiszerektől, és támogatja az egészséghez szükséges normális mértékű mozgást, ugyanaz, mint ami az evolúció során hozzásegítette a Homo sapiens-t a hosszú élethez. A modern technológia, a higiénia, és az orvosi módszerek csupán egy már biztos lábakon álló, kialakult rendszer kiegészítői.

A hivatkozott tanulmány:
Michael Gurven és Hillard Kaplan: Longevity Among Hunter-Gatherers. A Cross-Cultural Examination. Population and Development Review. 2007, 33(2):321-365.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre