Mellékvese kifáradás: van-e olyan?

Forrás:Dr. Joseph Mercola: Adrenal Fatigue:
What It Is and How to Treat It

Fordította: Czárán Judit

Sokan bedőlnek a "mellékvese kifáradás" diagnózisnak, amivel elmulasztják problémáik hatásos kezelését

 

 

Source: www.Freepik.com

DIÓHÉJBAN

• A mellékvese kifáradás olyan tünetek összességét jelenti, mint a testi fájdalom, a fáradtság, az idegesség, az alvászavarok és az emésztési problémák.
• Az elmélet szerint a krónikus stressz túlterheli a mellékveséket, ami a működésük romlásához és a megfelelő hormontermelésre való képtelenségükhöz vezet.
• Sokáig azt feltételezték, hogy az alacsony kortizolszint a mellékvese kifáradás jele, de ma már tudjuk, hogy ez így nem pontos.
• Ha a mellékvese működése megváltozik, az valójában az agy és a mellékvese közötti, a stresszre adott válaszreakciókkal kapcsolatos jelátvitellel függ össze, nem önmagában a mellékvese működésével.
• A Hipotalamusz-Hipofizis-Mellékvese (rövidítve: HPA) tengely diszfunkciója, amely a DUTCH-teszttel detektálható, jobban leírhatja, mi okozza a tüneteket hosszan tartó stresszhatás után.

A mellékvese kifáradás olyan tünetek összességét írja le, mint a testi fájdalom, a fáradtság, az idegesség, az alvászavarok és az emésztési problémák. A kifejezés arra a hipotézisre utal, hogy a vesék felett található kis mirigyek, a mellékvesék, amelyek többek közt a kortizol hormont is termelik, túlterhelődhetnek.

Az elmélet szerint a krónikus stressz túlterheli a mellékveséket, ami funkcionális hanyatlásukhoz és az optimális működéshez szükséges hormonok termelésének ellehetetlenüléséhez vezet. Más szóval, a mellékvese kifáradás azt jelenti, hogy a mellékvese kortizol termelése a tartós stressztől elégtelenné válik.

Fontos azonban megjegyezni, hogy egyes szakértők szerint a mellékvese kifáradás nem egy ténylegesen létező orvosi szindróma.(1) Bár a gyakran a mellékvese kifáradásnak tulajdonított tünetek nagyon is valósak, a mögöttes okok egészen mások lehetnek.

A mellékvesék

Mellékveséknek azt a két háromszög alakú endokrin mirigyet nevezik, amelyek a vesék fölött helyezkednek el. Több mint 50 hormont termelnek, például kortizolt, aldoszteront és adrenalint. A pajzsmirigyhormonokhoz hasonlóan a mellékvesehormonok is létfontosságúak az anyagcsere szempontjából.

A mellékvesehormonok elsősorban a fizikai és mentális stresszre adott reakcióinkat szabályozzák, és hatással vannak az anyagcserénkre, a hangulatunkra, az immunrendszerünk működésére és a vérnyomásunkra, de működésük vizsgálata igen bonyolult

Ahogy Dr. Michael Greger a NutritionFacts.org-tól megjegyzi: "A mellékvesehormonok szintjét mérő nyáltesztek nem megbízhatóak, azok az úgynevezett 'mellékvese kifáradásban' szenvedő betegek esetében a kontrollcsoportnál vagy magasabb, vagy ahhoz hasonló vagy annál alacsonyabb szinteket mérnek, vagyis "gyakorlatilag szisztematikusan egymásnak ellentmondó eredményeket mutatnak." (2)

A mellékvesék működéséről ráadásul a vérvizsgálatok sem adnak egyértelmű képet, holott azok kiválóan alkalmasak számos más testi funkció felmérésére. A vértesztek ugyanis a páciens teljes kortizolszintjét mérik, amely magában foglalja a szabad és a kötött kortizolt is.

Mivel a kortizol nagy része a szervezetben fehérjékhez kötődik és inaktív, a vérvizsgálatokban mért "magas kortizolszintek" nem feltétlenül informatívak. Ami számít, az a biológiailag aktív, szabad kortizol. Az egyik leghatékonyabb teszt erre a célra a 24 órán belül többször elvégzett DUTCH teszt.

A kortizolszint jelentősen változhat a nap folyamán, jellemzően reggel tetőzik, és estére csökken, ezt nevezzük napszakos ritmusnak. Egyetlen mérés, például egy vérvétel, nem képes feltárni, hogy valakinek a napszakos mintázata diszfunkcionális. Ha 24 órán belül több mintát veszünk a betegtől, azzal pontosabb képhez juthatunk az illető kortizol mintázatáról.

A DUTCH-teszt méri továbbá a szabad kortizol, a kortizon és metabolitjai, az alfa-tetrahidrokortizol (alfa-THF), a béta-tetrahidrokortizol (béta-THS) és a tetrahidrokortizon (THE) szintjét. Ezek a metabolitok fontosak a mellékvese hormontermelésének felméréséhez, és segíthetnek megérteni a mögöttes patológiát. Bár a nyáltesztek lehetővé teszik a szabad kortizol mennyiségének ellenőrzését, annak metabolitjait ezek sem mutatják ki. A DUTCH-teszt viszont mindkettőt kimutatja.

Mellékvese elégtelenség kontra mellékvese kifáradás

Sokáig azt feltételezték, hogy akinek alacsony a kortizolszintje, az "mellékvese kifáradásban" szenved, de ma már tudjuk, hogy ez így nem pontos. Ha a mellékvese működése megváltozik, az valójában az agy és a mellékvese közötti, a stresszre adott válaszreakciókkal kapcsolatos jelátvitellel függ össze, nem önmagában a mellékvese működésével.

Az Addison-kór, vagy más néven mellékvese elégtelenség olyan betegség, amely akkor lép fel, ha a szervezet nem termel elég kortizolt. "Az egyetlen szituáció, amelyben az alacsony kortizolszint problémássá válik, valószínűleg az Addison-kór, ami mellékvese elégtelenséget jelent, ám ez a betegség nagyon ritka" - állítja Georgi Dinkov, a néhai Ray Peat, Ph.D. munkásságának szakértője, aki úttörő jellegű kutatásokat végzett a táplálkozás, a bioenergetikai orvoslás, a környezeti tényezők és a regenerációs folyamatok összefüggéseivel kapcsolatban.

"Ha valaki mellékvese elégtelenségben szenved, az valószínűleg hipoglikémiában vagy Addison-kórban fog meghalni - hacsak nem kezelik kortizolinjekciókkal. Vagyis a betegség halálos" - teszi hozzá Dinkov. Sok orvos ACTH (adrenokortikotrop hormon) tesztet használ a mellékvesékkel kapcsolatos problémák kivizsgálására, holott az csak a hormonszint szélsőséges alul- vagy túltermelését mutatja ki. Greger erről a következőket mondja:(2)

"Létezik egy tényleges mellékvesekéreg-elégtelenséget okozó betegség, az Addison-kór, amelyet ACTH-stimulációs teszttel diagnosztizálnak. Ennek során injekció formájában adrenokortikotróp hormont adnak a páciensnek, ez az a jel, amellyel az agyunk arra készteti a mellékveséket, hogy a stresszhormon kortizolt bocsájsanak ki, és ha a mellékvesék nem reagálnak, az azt mutatja, hogy nem működnek megfelelően.

Csakhogy, ha feltételezhetően krónikus stressztől, illetve fáradtságtól szenvedő betegeknek ACTH-t adunk, akkor néha még nagyobb kortizolszint-emelkedést is tapasztalunk, ami megcáfolja azt az elképzelést, hogy a stressz miatt a mellékvesék 'kiégtek'.

A mellékvese kifáradás ritka

Dr. Peter Attia szerint, még ha a szabad kortizolszint alacsony is, ezt többnyire nem a mellékvese kifáradása okozza. A valóságban a kortizoltermelés gyakran normális, de a kortizol vagy

• a) lebomlik, vagy
• b) túl sok alakul át belőle inaktív kortizonná, vagy
• c) ahelyett, hogy kortizollá alakulna vissza, a kortizon THE-vé metabolizálódik.

A reduktázoknak nevezett enzimek szabályozzák a kortizol és a kortizon megfelelő metabolitokká történő átalakulását. A gyulladás, az elhízás és más egészségügyi problémák felgyorsítják ezeket a folyamatokat.

Ha tehát pocsékul érzi magát a bőrében, energiátlan, de a kortizol- és kortizon-metabolitjainak a szintje azt jelzi, hogy ezeknek a hormonoknak a termelődése normális, akkor más kiváltó tényezőkkel érdemes foglalkoznia, az elhízással, az inzulin- és leptinrezisztenciával, valamint a gyulladással.

A mellékvese kifáradásban szenvedőknek gyakran írnak fel kortikoszteroidokat - amitől átmenetileg jobban érezhetik magukat -, de ez nem azt jelenti, hogy több kortizolra van szükségük, és ennek érdekében újabb egészségügyi kockázatoknak kellene kitenniük magukat. Ahogy Greger mondja."(4)

"Mellékvese kifáradást diagnosztizáltak Önnél, kortikoszteroidokat kapott és most remekül érzi magát? Ezért meg van győződve róla, hogy a diagnózis helyes volt? Nos, igen a kortikoszteroidok már csak ilyenek. Az egyik mellékhatásuk az eufórikusan jó közérzet. A probléma az, hogy ezek még kis dózisban is növelhetik a csontritkulás, a pszichiátriai betegségek, az anyagcserezavarok, az izomkárosodás, a zöldhályog, az alvászavarok és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát".

A HPA tengely diszfunkciójának oka

Míg mind az elsődleges, mind a másodlagos mellékvesekéreg-elégtelenség diagnosztizálható laborvizsgálattal, a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely (HPA) finomabb rendellenességeit nehezebb kimutatni, mivel nincs elfogadott orvosi teszt a mérésükre. HPA tengelynek az elsődleges stresszválasz rendszert nevezik. A Journal of Undergraduate Neuroscience Education című folyóiratban erről a következőket olvashatjuk:"(5)

"Ez a HPA tengely a neuroendokrin kapcsolat az érzékelt stressz és a stresszre adott fiziológiai reakciók között. Az aktivált HPA tengely elsődleges funkciója a glükokortikoidok felszabadítása, amelyek aktiválják a stresszre adott rövid távú fiziológiai válaszokat.

Bár valamennyi stressz szükséges az egészséges fejlődéshez és az egészséges öregedéshez, ha az egyén krónikus stresszben él, a HPA-tengely és más perifériás fiziológiai funkciók diszregulációja miatt veszélybe kerül a megküzdési képessége."

Ahhoz, hogy jobban megértsük, honnan erednek a tünetek a tartós stresszhatás után, fontos, hogy a HPA-tengely diszfunkcióját tágabb kontextusban vizsgáljuk. Így lehet legpontosabban leírni, mi történik itt valójában. Mark Newman, a DUTCH tesztet kidolgozó oregoni Precision Analytical Laboratory alapítója szerint:(6)

"Ha egy páciensnek alacsony a kortizolszintje, azt sok orvos "mellékvese kifáradásnak" címkézi, és azon dolgozik, hogy megpróbálja növelni az illető kortizolszintjét. Csakhogy amikor a kortizol metabolitjait vizsgáljuk ezeknél a betegeknél (ami jobb jelzője a teljes kortizoltermelésnek), akkor az derül ki, hogy az alacsony szabad kortizolszinttel bíró betegeknek körülbelül a fele az átlagosnál nagyobb mennyiségű kortizolt termel.

Lehet, hogy ők gyorsabban dolgozzák fel a kortizolt. Mint az elhízásnál, itt is hatalmas mennyiségű kortizol (metabolitok) termelődnek, de ha csak a szabad kortizolra koncentrálunk, akkor tekinthetünk valakit "3-as stádiumú mellékvese kifáradásban szenvedőnek", aki bizonyos helyzetekben szó szerint több kortizolt termel, mint a lakosság 90, 95 vagy 99%-a (mivel az elhízás több kortizoltermeléssel jár, de nem több szabad kortizollal). Tehát a dolog ennél lényegesen bonyolultabb."

A szabad kortizol plusz a metabolitok szintjének vizsgálata sokkal teljesebb képet ad, és megakadályozhatja, hogy a gyakorló orvos félreértse, mi a baja a betegnek. Mint említettük, az ACTH-teszt csak a szélsőségeket ismeri fel, amit a haranggörbe felső és alsó 2%-a mutatja.

Ez azt jelenti, hogy egy ember mellékveséinek a kortizoltermelése adott esetben akár 20%-kal is az átlag alatti lehet, a teste pedig a HPA diszfunkció tüneteit mutathatja, az ACTH-teszt ezt mégsem fogja jelezni. A HPA-diszfunkció azonosításához egy átfogó hormonpanel, például a DUTCH-teszt ajánlott.

A mellékvesék a pajzsmiriggyel együtt dolgoznak

A pajzsmirigy működése egy másik változó a "mellékvese kifáradás" esetében, mivel az egyik működési zavara hatással lehet a másikra. Ha például valakinek alulműködik a pajzsmirigye, és a mellékveséi nem termelnek elég kortizolt, az súlyosbíthatja a tüneteit. Mivel mindkettő részt vesz az anyagcserében, a pajzsmirigy vagy a mellékvese működési zavarai nagyon hasonló tüneteket, például fáradtságot, memóriazavart és rossz hangulatot okozhatnak.

Dr. Jinaan Jawad, a kiropraktika és a funkcionális orvoslás specialistája úgy írja le a mellékveséket, mint a pajzsmirigy "tartalék akkumulátorait". Ha a mellékvesék túlterheltek, az a pajzsmirigy működését is rontja.(7) Ha a pajzsmirigy alulműködik és a beteg a hormonpótló terápiát ellenére a pajzsmirigy alulműködés tüneteit tapasztalja magán, akkor lehet, hogy túl sok kortizolt "használ fel". Ennek kezelésére Jawad azt javasolja, hogy kerülni kell a mellékvesekéreg-stimulátorokat. Ilyenek például:

Öt gyógynövény a mellékvese egészségének támogatására

Ha krónikus stressz terheli a mindennapjait, az adaptogén gyógynövények segíthetnek, hogy növelje a szervezete stressztűrő képességét. Ezek a hormonszabályozáson és az immunfunkciók támogatásán keresztül fejtik ki hatásukat. A mellékvese támogatására szolgáló öt adaptogén gyógynövény a következő:

1. Ashwagandha - Az immunrendszer, az anyagcsere és a hormonrendszer egyensúlyba hozása révén segít a szervezetnek alkalmazkodni a stresszhez. Az ashwagandha gyökér tartalmaz a legmagasabb koncentrációban a hormonokat, köztük a pajzsmirigyhormont, az ösztrogént, a progeszteront és a tesztoszteront moduláló hatóanyagokat.

2. Rhodiola - Bizonyítottan jótékony hatást fejt ki, különösen az idegrendszerre. Antidepresszáns és szorongásoldó tulajdonságokkal bír, és ezáltal a munkahelyi stresszel járó kiégés tüneteit is segíthet csökkenteni. Energia- és vitalitásfokozó hatása egyértelmű előnyökkel járhat a krónikus fáradtsággal küzdők számára. További előnye, hogy általában gyorsan hat.

3. Ázsiai (Panax) ginzeng - Az ashwagandhához hasonlóan az ázsiai ginzeng is jótékony hatással van a pajzsmirigyhormonokra. Pontosabban olyan tulajdonságokkal bír, amelyek blokkolják a túl sok rT3(reverz T3, hatástalan T3 forma) termelődését. Egy kutatás, amely a ginzeng injekciók hatását vizsgálta, megállapította, hogy a vegyület egészséges T3 és T4 növekedést eredményezett, és csökkentette az rT3-at.(8)

4. Szibériai ginzeng (Eleutherococcus senticosus) - Aktív összetevői az úgynevezett eleutherozidok, amelyek minden valószínűség szerint serkentik az immunrendszer működését. Az ázsiai ginzenghez hasonlóan a szibériai ginzeng is egy adaptogén gyógynövény, amelyet hagyományosan az energiaszint növelésére, az immunrendszer stimulálására és az élettartam növelésére használnak.

Enyhe antidepresszív hatása is van, hasznos lehet álmatlanság, viselkedési zavarok és memóriaproblémák esetén, továbbá bizonyítottan fokozza az állóképességet azáltal, hogy javítja a szervezet oxigénfelhasználását.

5. Tulsi - Az Indiában több mint 5000 éve ismert tulsinak, más néven indiai szent bazsalikomnak, számos egészségjavító tulajdonsága van. A gyógynövény fogyasztása állítólag megtisztítja a testet és az elmét, védelmező és hangulatjavító hatása van.

A tulsi tea egy antioxidánsokban gazdag ital, komplex és egyedülálló kémiai összetétellel. Több száz jótékony hatású fitokemikáliát tartalmaz. Ezek a vegyületek egymást erősítve adaptogén és immunerősítő tulajdonságokkal bírnak, csökkentik a stresszt, erősítik az immunrendszert és elősegítik az egészséges anyagcserét, beleértve a szervezet optimális vércukorszintjének fenntartását is.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre