Szendi Gábor:
Melyik az igazi arcunk?

Szokás a jobb és a bal arcfelet a nyilvános és a privát kategóriákkal jellemezni, azaz a jobb arcfél a kifelé vállalt, hivatalos személyiséget tükrözi, míg a bal arcfél a magánéletben megmutatkozó személyiséget adja vissza. Évszázadok tapasztalatát akár tudatos párválasztásra is használhatjuk.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Az emberi aszimmetriák iránti komolyabb tudományos érdeklődés valószínűleg a két agyfélteke eltérő tulajdonságainak felismeréséből nőtt ki. A dolog valahol ott kezdődött, amikor 1836-ban egy francia vidéki orvos, Marc Dax több mint negyven esetet írt le, amelyeknél bal oldali frontális sérülésre beszédzavar lépett fel bénulás nélkül. Ez volt az első adat arra, hogy az agy működése nem szimmetrikus. A következő száz évben agysérültek és epilepsziások megfigyeléséből, az agyfelek szelektív elaltatásával vagy elektrosokkolásával nyert eredményekből, majd a hasított agyú betegek vizsgálatából kirajzolódtak a két agyfélteke közötti funkcionális és strukturális különbségek. A további kutatásokra nagy hatással volt Norman Geschwind és Albert Galaburda teóriája, miszerint a két félteke fejlődésének ütemét alapvetően a magzati hormonhatások határozzák meg. Az androgének, például a tesztoszteron, lassítják a bal félteke fejlődését és serkentik a jobb féltekéét, míg a női nemi hormonok, például az ösztrogén ezzel ellentétes hatásúak. Ezek intenzitásának függvényében mutat aztán az agy nőies, férfias vagy kevert képességeket.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Testi aszimmetriák és képességek

Más kutatásokból az is világossá vált, hogy nemcsak az agy, hanem a test két fele is hasonlóképpen reagál a hormonhatásokra. Így a férfiaknak általában a jobb heréje és a jobb lába, míg nőknek a bal lába és bal melle a nagyobb, mivel a tesztoszteron a jobb testfelet növeszti, míg az ösztrogén a balt. Ez azonban nem bizonyult abszolút szabálynak, voltak, akik nemük átlagával ellentétes aszimmetriát mutattak.

Amikor vizsgálni kezdték, mi jellemzi azokat a nőket, akiknek a jobb melle vagy a jobb lába a nagyobb, kiderült, hogy ezek a nők jól teljesítettek a férfias képességek terén, például a téri tájékozódásban, míg a nagyobb bal lábú vagy bal heréjű férfiak a nőies tevékenységekben voltak jók, például bizonyos verbális feladatokban.

Finomabb különbségeket keresve kiderült, hogy a férfi nemi hormonok hatására a jobb kéz ujjain, a női nemi hormonok hatására pedig a bal kéz ujjain alakul ki több ujjbarázda.

A kérdést úgy lehet vizsgálni, hogy mindkét kéz ujjairól lenyomatot veszünk, és a két kéz azonos ujjain keresünk hurkot. A hurokban a fekete nyíl mentén megszámláljuk a hurok közepéig a barázdákat.

Általában megfigyelhető, hogy a jobb kézen mindkét nemben gyakoribb a nagyobb barázdaszám, nők között mégis előfordul nagyobb számú barázda a bal kézen. Akinek a bal kézen lesz több barázda, az a női feladatokban jobb teljesítményt mutat azokhoz képest, akiknek a jobb kezén található több a vizsgált hurokban.

Szimmetria és evolúció

A testi szimmetria és annak észlelése az evolúció során a sikeres szaporodás szempontjából igen fontossá vált. Kiderült ugyanis, hogy minimális aszimmetriákat is képesek az emberek észlelni, és ez befolyásolja párválasztásukat. A testi aszimmetriákat az evolúciós kutatásban fluktuáló aszimmetriának nevezik, mivel ezek észrevehetősége különböző hatásokra növekszik vagy csökken. A testi aszimmetriák kialakulása a fejlődési stabilitás mutatója, azaz a szimmetrikusság mértéke mutatja, mennyire rendelkezik valaki jó génekkel, mennyire képes ellenállni a magzati, a környezeti és egyéb káros hatásoknak, amelyek beleszólnak az ember fejlődésébe. A szimmetrikusabb emberek sokkal egészségesebbek és termékenyebbek. Vizsgálták a női mell aszimmetriájának hatását a nők egészségére, és kiderült, hogy az aszimmetrikus mellű nőknél sokkal gyakoribbak a termékenységi és szülési problémák, gyakrabban alakul ki náluk mellrák. Hasonlóképpen, a szimmetrikusabb férfiak is termékenyebbek. Általában a szimmetrikusabb emberek jobban ellenállnak a fertőzéseknek. A fluktuáló aszimmetria mind az állatoknál, mind az embernél jelentősen befolyásolja a szaporodási sikert. A közép-amerikai Belize két falujában végzett vizsgálat szerint a férfiak fluktuáló aszimmetriája szoros kapcsolatot mutatott az életük során elszenvedett súlyos betegségekkel, és fordítottan aránylott a gyermekeik számához.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az aszimmetria az arcon a legszembetűnőbb. Nyilván nem véletlenül alakult úgy, hogy a nők testének víztartalma éppen a legtermékenyebb időszakukban, azaz ovulációkor nő meg. Ettől bőrük feszesebb és ruganyosabb lesz, s a különféle aszimmetriák erősen lecsökkennek, azaz a nők a termékeny napjaikban mutatják a legjobb formájukat.

Arc aszimmetria és szellemi irányultság

A kezességhez hasonlóan kutatók megalkották az arcúság kifejezést is, ami arra utal, melyik arcfél nagyobb méretű az adott személynél. William Smith megfigyelte, hogy politikusoknak, hírolvasóknak és általában a verbalitással kapcsolatos tudományt művelőknek a jobb arcfele, míg a fizikusoknak, matematikusoknak, zenészeknek a bal arcfele nagyobb.

Az egyik arcfél - leszámítva a durva fejlődési rendellenességeket - két okból lehet nagyobb. Az egyik teória szerint a jobban használt féltekének megfelelő ellenoldali arcfél izomzata fejlettebb lesz az évek során, és ezért válik nagyobb méretűvé. Mivel a nők általában jobbak a verbalitásban, több vizsgálat szerint valóban jobbarcúak, míg a férfiak, mivel ők a jobb féltekéjüket használják intenzívebben, balarcúak. A különbség azonban elég csekély, ezért több vizsgálat nem talált eltérő arcúságot a két nem között. Az alábbi képen a jobb arcfélből és a bal arcfélből állítottak össze tükrözéssel képeket. A jobb arcfelekből álló arc sokkal szélesebb, mint a normál vagy a bal arcfelekből álló.

A másik hatás természetesen a nemi hormonoknak a jobb, illetve bal testfél növekedésére gyakorolt hatásából fakad. Két kutatás is arról számolt be, hogy a jobbkezesek körében a bal arcfél a nagyobb, míg a balkezesek 70 százalékánál a jobb arcfél a nagyobb. Ezek az eredmények egybevágnak azzal, hogy a férfi nemi hormon magasabb szintje felelős a balkezességért és a jobb testfél fokozott növekedéséért. A jobbkezesek esetén, ha nők, még könnyű megmagyarázni a jelenséget, hiszen az ösztrogén a bal agyfelet és testfelet növeszti. Férfiak esetén már nehezebb a magyarázat, s csak további vizsgálatok tudnák kideríteni, van-e végső igazság.

Érzelmek tükröződése az arcon

Az érzelmek mimikában és testtartásban, gesztikulációban való kifejeződése evolúciósan kialakult kommunikáció, amely lehetővé teszi a külső szemlélő számára a megfigyelt egyed belső érzelmi állapotainak megismerését.

Már Darwin felfigyelt azonban arra, hogy az emberi arcokon az érzelmek nem szimmetrikusan fejeződnek ki. Hogy ennek van-e, és mi a jelentősége, máig izgatja a kutatókat. Az aszimmetria egyik anatómiai alapja az, hogy az emberi arc felső része kétoldali beidegzést kap, azaz mindkét félteke részt vesz mindkét felső arcfél izmainak mozgatásában, míg az alsó arcfelek beidegzését elsősorban az ellenoldali félteke látja el. Az aszimmetrikus érzelemkifejezés másik alapja a két félteke eltérő emocionalitása. Az 1950-es évektől szisztematikus kutatások igazolták, hogy a jobb félteke negatív emóciókat generál, míg a bal félteke a pozitív emóciókért felelős. Amikor például elaltatták a bal féltekét, a személyek kétségbeesést, heves szorongást mutattak, míg a jobb félteke "kikapcsolása" vidámságot, tréfálkozó kedvet idézett elő. Ugyanezt tapasztalták agysérülteknél vagy féloldali epilepsziákban.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Egy másik, ezt némileg módosító elv, hogy a bal félteke inkább verbális, míg a jobb félteke döntően emocionális. E markáns különbségek anatómiai alapja az, hogy a jobb prefrontális és limbikus rendszer felelős az elkerülő, szorongás vezérelt viselkedésért, míg a bal kéregben és limbikus rendszerben domináns a közelítő viselkedést kontrolláló agyi jutalmazó rendszer. A kérdés vizsgálatát tovább bonyolította, hogy az eljátszott érzelmek akaratlagos izomkontrollt igényelnek, azaz a piramidális rostokon keresztül valósulnak meg, míg a spontán megjelenő érzelmeket a kéreg alatti rendszer, azaz az akaratlagosan nem irányítható motoros rendszer generálja.

Az akaratlagosan - például az emlékek felidézésével - előállított érzelmek a vizsgálatok szerint a bal arcfélen hangsúlyosabbak. Ezt úgy lehet vizsgálni, hogy az érzelmeket kifejező, szemből készített portrékból tükrözéssel készítenek bal-bal és jobb-jobb arcokat, és kísérleti személyekkel osztályoztatják azokat az érzelemkifejezés intenzitása szempontjából. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy a jobb félteke fokozott emocionalitása miatt kifejezőbb a bal arcfél. Ennek ismert példája a Mona Lisa, akinek bal arcfelén a mosoly intenzívebb. A bal arcfél azért is kifejezőbb, mert ezen az oldalon az izmok sokkal mozgékonyabbak.

A spontán érzelmek arcbeli kifejeződésében, úgy tűnik, két funkcionális elv rakódik egymásra, ugyanis a két félteke eltérő emocionalitását felülszabályozza a jobb félteke fokozott emocionalitása. Így az eredmények szerint mindkét érzelem spontán kifejeződése markánsabban jelenik meg a bal arcfélen, azonban a negatív emóciók a bal arcfélen, míg a pozitívak a jobb arcfélen intenzívebbek.

Érdekes kérdés, vajon e jelenségek kulturális hatások-e, avagy már az állatvilágban is felfedezhetők. Csimpánzok vagy makákók arcon megjelenő érzelmeit vizsgálva kimutatható volt, hogy náluk szintén intenzívebben fejeződnek ki a bal arcfélen mind a pozitív, mind a negatív érzelmek.

Az arcfelismerés és a féltekei aszimmetria

A két félteke eltérő funkciókat tölt be az arcok azonosításában. Agysérülteknél régóta ismert a prosopagnosia, azaz az arcfelismerés zavara, ami általában a jobb fali lebeny sérülése után lép fel. Ebből arra következtettek, hogy a jobb féltekének kitüntetett szerepe lehet az arcok elemzésében. A későbbi vizsgálatok ezt megerősítették.

Szemünk retinájából mindkét félteke kap vizuális információt. Leegyszerűsítve, mindkét szem retinájának jobb feléből a jobb félteke kap információt, míg a bal retinafélből a bal féltekébe vetül a látott kép. Érdekes vizsgálódásra adtak lehetőséget az úgynevezett hasított agyú betegek, akiknek abból a célból, hogy az egyik oldali epilepszia ne terjedjen át a másik félteke tükörszimmetrikus területére, átvágták a két féltekét összekötő rostokat. Ennek következtében a látóidegek átkereszteződése is megszűnt, így a bal szemből csak a bal féltekébe, a jobb szemből csak a jobb féltekébe jutott el vizuális információ. Amikor az ilyen betegeknek arcokat vetítettek egyik vagy másik szemükbe, a jobb szembe vetített arcok felismerése jobb volt.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Hasonló vizsgálatokat egészséges személyekkel is lehet végezni. Ezek a vizsgálatok ugyancsak megerősítették, hogy a jobb félteke jobb az arcfelismerésben.

Mindkét féltekében található egy fuziform területnek nevezett struktúra, amely arcokra vagy arcszerű ingerekre fokozottan aktív. A bal fuziform terület az arcszerű ingerekre, például egy szemből látott autó reflektorainak, hűtőrácsának arcként való észlelésekor aktív, míg a jobb fuziform terület csak emberi arcokra aktiválódik. Úgy tűnik, a két félteke az arcelemzés során munkamegosztásban dolgozik. Az ismeretlen arcokat a balfélteke elemzi, az ismerős arcokat pedig a jobbfélteke azonosítja be. Maga az "ismerősség" egy különálló tulajdonság, így jobbfélteke sérülteknél gyakoriak az ismerősség elvesztése miatt kialakult zavarok. Így például a Capgras szindrómában -mivel elvész az ismerősség élmény - a beteg rokonait hasonmásnak véli, akik megtévesztésig hasonlítanak az "igaziakhoz", de mégsem azok. A reduplikációs szindróma hasonló módon alakul ki: a beteg felismeri például, hogy ahol éppen van, az "olyan", mint a lakása, de mégsem az, így kialakul az a téveszméje, hogy valahol létezik az ő "igazi" lakása is.

A jobb fuziform terület a két szem bal retinafeléből kap információt, és mivel a bal retinafélre a jobb vizuális tér vetül, ezért a velünk szemben lévő személy bal arcáról a jobb féltekénkbe jut az információ. A sok "jobb"-ban és "bal"-ban könnyű eltévedni, ezért egyszerűbben is megfogalmazom: evolúciósan azért vált előnyössé, hogy az embereknél, és már a majmoknál is, az érzelmek intenzívebben fejeződjenek ki az arc bal felén, mert azt dolgozza fel a jobb félteke, amely az arcfelismerésre és az érzelmek azonosítására specializálódott. Vagyis érzelmi kommunikációnk alkalmazkodott agyunk sajátosságaihoz.

Az arc és a festők

Az arc aszimmetriáit az arcok szakértői, a festők már évszázadok óta ismerték. Említettem a Mona Lisát, amelynek bal arcfelén kifejezőbb a mosoly, mint a jobbon. Michael Nicholls példaként Giovanni Bellini képét (3. ábra) idézi a velencei Dózséról.

A jobb és a bal arcfél mintha két különböző embert ábrázolna. A Dózse jobb arcfele szigorú és tekintélyes embert ábrázol, míg bal arcfele egy nyájas, majdhogynem mosolygó ember képét mutatja. Személyiségében nyilván e kettőséget hordozta, és Bellini ezt festette meg.

Igen érdekes az a megfigyelés, hogy a portréfestők előszeretettel festették meg a nőket úgy, hogy a bal arcfelük domináljon a képen, míg a férfiaknál gyakoribb volt a jobb arcfél hangsúlyozása. A Dózse ez alól éppenséggel kivételnek látszik, hiszen a festmény többet mutat a bal arcfeléből, ami viszont mégis árnyékban van, vagyis a tekintetet megvilágítása miatt a jobb arcfél vonzza.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Egy vizsgálatban a 16. és 20. század között készült 1474 festményt végignézve, a női portrék 68 százaléka, míg a férfiportréknak csak 56 százaléka hangsúlyozta a bal arcfelet. Egy másik vizsgálatban 361 portréból a nőket ábrázolók 78 százaléka, míg a férfiakat ábrázolók 57 százaléka hangsúlyozta a bal arcfelet. Egyes kutatók ezt a festők jobbkezességével magyarázták, azonban olyan balkezes festőknél is, mint Raffaello vagy az ifjú Holbein, szintén dominál a bal arcfél hangsúlyozása.

Hogy miért a nők arcát festették meg inkább a bal arcfél hangsúlyozásával, arra a legjobb magyarázat az, hogy a nőket finom lelkű, érzelemteli lényeknek kívánták ábrázolni, és mint láttuk, a bal arcfélen az érzelmek intenzívebben jelennek meg. A férfiakat viszont előszeretettel festették meg tekintélyesnek, uralkodónak, amit a jobb arcfél jobban megjelenít. Amikor a Királyi Társaság tudósainak 127 portréját megvizsgálták, egyetlen olyan képet sem találtak, amelyen a bal arcfél kapott volna hangsúlyt. Mivel a racionális, logikus gondolkodás a balfélteke sajátja, így a "tudományos gondolkodás" leginkább a jobb arcfélen jelenik meg.

Carel ten Cate hat észak-európai egyetem professzorait ábrázoló 1131 portrét vizsgálta meg a két arcfél megjelenítése szempontjából, és arra az érdekes következtetésre jutott, hogy 1660-tól a jobb arcfél dominanciája fokozatosan csökkent. Míg az 1660 körüli időkben a bal arcfél dominanciájú képek a portrék 10 százalékát tették ki, addig 1900-ban már a képek 51 százaléka, 1900 után pedig 61 százaléka a bal arcfelet hangsúlyozta. A fokozatos eltolódás a bal arcfél hangsúlyú ábrázolás felé azt jelzi, hogy a professzorokban egyre nagyobb igény támadt arra, hogy ne pusztán tudományos tekintélyként, hanem emberként is ábrázolják őket. Hogy nem egyszerűen tradícióról és annak utólagos értelmezéséről van szó, azt jelzi, hogy napjainkban is ugyanúgy ítéljük meg két arcfelünk jelentését, mint a régi korok emberei és festői.

Amikor egy vizsgálatban arra kérték a vizsgálati személyeket, hogy álljanak pózt egy családjuk számára készülő portréhoz, a nők 58 százaléka, a férfiak 75százaléka a bal arcát mutatta inkább a kamerának, míg ha komoly tudósként kellett portrét állniuk, akkor mind a férfiak, mind a nők 58 százaléka a jobb arcát mutatta.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Azaz, mindazt ösztönösen tudjuk és tesszük, amire az evolúció megtanított nekünk. A tudomány csak annyit tud ehhez hozzátenni, hogy tudatosítja mindazt, ami bennünk zajlik. Feltehető persze az a kérdés, ha a szimmetria a nyerő, miért nem szimmetrikus mindenki? A szimmetria talán már a génekben sem eleve adott, mértékét pedig a fejlődési hatások határozzák meg. De a valóság mindig ellentmondásos. Egyfelől preferáljuk a szimmetriát, másfelől mégsem a legszimmetrikusabb arcokat látjuk szépnek.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre