Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Schuler és Dean:
Mennyire vagyok kreatív?

Fordította:Czárán Judit

Szakemberek a kreatív emberek számos jellemzőjét figyelték meg. Az alábbi listákból megítélheti saját kreativitását, s talán könnyebben megbocsájt magának vagy másnak eddig rossznak tekintett tulajdonságokat. Elvégre valamit valamiért.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Matthew Schuler: Miért van az, hogy a kreatív emberek sokszor összefüggéstelenül beszélnek?

Forrás

Csíkszentmihályi Mihály "Kreativitás: 91 híres ember élete és munkássága" című könyve nagyon tanulságos olvasmány volt a számomra. A neves pszichológia professzor, aki menedzsmenttel foglalkozik, továbbá alapító társigazgatója a claremonti Életminőség Kutató Központnak, a következőket írja:

"30 éven keresztül kutattam, hogyan élnek és dolgoznak a kreatív emberek, hogy megértsem azt a rejtélyes folyamatot, amelynek során új ötletek és új találmányok születnek. Ha egy szóval akarnám kifejezni, miben különbözik a kreatív ember személyisége a többiekétől, akkor az a komplexitás lenne. Egyszerre vannak olyan tulajdonságaik, amelyekből más embereknél vagy csak az egyik, vagy csak a másik van jelen. Ellentétes végletek férnek meg bennük, úgy is mondhatjuk, hogy a kreatív ember nem individuum, hanem sokaság."

Ezzel a megállapítással a bennem levő tíz emberből kilenc egyetért. Mivel engem (Schuler-t) azért fizetnek, hogy kreatív legyek, a véleményem vagy nézeteim mások számára kaleidoszkopikusnak tűnhetnek, ami sokszor össze is zavarja őket. Mi ennek az oka? Számomra a saját gondolataim összefüggő rendszert alkotnak, mások viszont gyakran úgy érzik, hogy ellentmondok saját magamnak, illetve hogy váltogatom a nézőpontokat. De vajon miért?

Csíkszentmihályi 9 olyan ellentmondásos tulajdonságot ír le, amelyek a kreatív emberekben gyakran együtt vannak jelen.

1.Bár a legtöbb kreatív emberben sok fizikai energia rejtőzik, szeretik a nyugalmat, és a semmittevést. Viszont ha kell, hosszú órákon keresztül tudnak nagyon koncentráltan dolgozni.

2.Sok kreatív emberre jellemző, hogy egyszerre okos és naiv. "Játszi könnyedséggel ontják magukból az új ötleteket, a gondolkodásuk rugalmas, képesek váltogatni a nézőpontjukat, valamint roppant eredeti és szokatlan módon teremtenek asszociációs kapcsolatot különböző dolgok közt. A legtöbb kreativitás-teszt ezeket a képességeket méri, a kreativitás tréningek pedig ezeket próbálják fejleszteni."

3.A legtöbb kreatív ember egyesíti magában a játékosságot és a produktivitást, ami sokszor azt jelenti, hogy egyszerre felelősségtudók és felelőtlenek. "Dacára annak, hogy a kreatív emberek sokszor kifejezetten "lazának" tűnnek, legtöbbjük késő éjszakáig képes dolgozni, és akkor is kitart, mikor a kevésbé motivált emberek már feladják". Ennek az állhatatosságnak persze sokszor más kötelezettségek vagy más emberek látják kárát.

4. A legtöbb kreatív ember számára meglepően könnyű az átjárás a fantázia világa és a valóság közt. Mind a művészetekben, mind a tudományban úgy lehet eredményt elérni, ha az ember képes átugrani a képzelet világába, képes elhagyni azt a valóságot, amelyben éppen él. Ám ez a látnoki képzelőerő a kreatív embereknél furcsa mód többnyire átlagon felüli valóságtudatossággal párosul. A kreatív ember úgy tudja elképzelni a valóság "jobbá tételét", ha annak minden apró részletét megfigyeli.


5.A legtöbb kreatív ember egyszerre extrovertált és introvertált. Sok ember személyisége szélsőségesen eltolódik az egyik vagy a másik irányba, de az igazán kreatív embereknél a két tulajdonság többnyire egyensúlyban van.

6.A legtöbb kreatív ember szerény, mégis jól fejlett önbizalommal rendelkezik.

7.A legtöbb kreatív ember egyszerre konzervatív és lázadó. "Az ember nem lehet kreatív, ha előbb nem teszi belsővé a kultúra valamely területét. Nehéz elképzelni, hogy lehet valaki kreatív anélkül, hogy ne lenne konzervatív és hagyománytisztelő, valamint lázadó és tekintélyromboló egyszerre."

8.A legtöbb kreatív ember szenvedélyesen szereti a munkáját, de egyben képes annak eredményét objektívan és elfogulatlanul megítélni. Belátja, ha valamit nem jól csinált.

9.A legtöbb kreatív embernek a nyitottsága és az érzékenysége miatt sok fájdalmat és szenvedést kell elviselnie, de a szenvedések közepette is képes élvezni az életet. "Talán a legfontosabb tulajdonság, ami minden kreatív ember sajátja, hogy maga az alkotás folyamata okoz nekik örömöt. E nélkül a költők nem törekednének a tökéletességre, hanem kommersz rímeket faragnának, a közgazdászok mind bankban akarnának dolgozni, ahol kétszer annyit lehet keresni, mint az egyetemeken, a fizikusok pedig nem foglalkoznának alapkutatással, hanem inkább az iparban próbálnának elhelyezkedni, ahol jobbak a munkafeltételek és kiszámíthatóbb a jövő."

Ami a felszínen ellentmondásnak tűnik, az a valóságban sokszor maga a rejtett harmónia. Az én (Schuler-é) problémáim elsősorban a kommunikációval kapcsolatosak. Meg kell tanulnom elmagyarázni az embereknek, hogy mit gondolok és miért, és meg kell tanulnom úgy kifejezni magam, hogy megértsék, miért vizsgálok meg több perspektívából egy-egy kérdést, ahelyett, hogy egyértelműen állást foglalnék valami mellett vagy ellen. Az elején lehet, hogy úgy tűnik, mintha semmi értelme nem lenne annak, amit mondok, de ha adnak nekem/nekünk egy kis időt, akkor ki fog derülni, hogy mégiscsak van értelme.

Dr Jeremy Dean:7 furcsaság, ami arra utalhat, hogy kreatív ember vagy

Forrás

A szarkazmus, a határidők be nem tartása és öt más furcsaság, amely magas szintű kreativitásra utalhat

1.Szarkasztikus humorod van

A gúny egy tanulmány szerint jót tesz a kreatív gondolkodásnak. A kutatók rájöttek, hogy a gúny nem egyszerűen mellékterméke, hanem egyenesen oka a kreativitásnak. És még csak az sem igaz, hogy a gúnyolódás feltétlenül árt az emberi kapcsolatoknak, feltéve, ha olyanok élnek vele, akik jól ismerik egymást.

Bár a gúnyt az intelligencia egyik legalacsonyabb rendű megjelenési formájának tartják, az igazság az, hogy igenis jelentős mentális képességek kellenek az alkalmazásához.

2. Sokat álmodozol

Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy az álmodozás és a fantáziálás nem más, mint haszontalan időpocsékolás.

Nos, ebben nagyon tévednek.

A legújabb kutatások ugyanis éppen azt látszanak bizonyítani, hogy az álmodozás a kulcs a sikerhez és a magasabb szintű kreativitáshoz.

Moshe Bar professzor, a kutatás vezetője a következőket mondja erről:

"A tudósok az elmúlt 15-20 évben rájöttek, hogy ellentétben a speciális feladatokhoz kapcsolódó lokalizált idegi tevékenységekkel, az álmodozás egy, az agy számos területét magában foglaló hatalmas alaphálózatot aktivizál. Ez az egész agyat átívelő aktivitás megjelenik a viselkedéses eredményben, mint a kreativitás és hangulat, és hozzájárulhat ahhoz a képességhez, hogy sikeresen benne maradj a feladatban, miközben elméd kóborol az ő boldog mentális útján.

3. Sokat beszélgetsz olyanokkal, akik másképp gondolkodnak, mint te

A legújabb kutatások szerint új technológiák és új ötletek a kollektív tudatban és nem individuális zsenik agyában születnek meg.

Az innováció, hangzik az érvelésük, apró lépésekben jön létre, helyzetek és ötletek összekombinálása révén, illetve sokszor a vak szerencsének köszönhetően.

Ezért a legjobb, amit tehet az ember, ha minél többet beszél olyanokkal, akik nem értenek vele egyet.

A társadalmi újításokban a kutatók szerint három fő tényező játszik szerepet.


4. Nem tartod be a határidőket

A legújabb pszichológiai kutatások szerint a határidők be nem tartása és az analitikus gondolkodástól való tartózkodás két olyan tényező, ami az "aha" élménnyel szoros kapcsolatot mutat. Ezek az "Aha" élmények illetve az ösztönös megérzés (intuíció) sokkal gyakrabban vezetnek helyes eredményre, mint az analitikus gondolkodás, állítja a tanulmány.

John Kounios Professzor, a tanulmány egyik szerzője szerint:

"A tudatos, analitikus gondolkozás lehet elsietett vagy felületes, ami tévedésekhez vezethet a problémamegoldás során.

Ezzel szemben az intuíció nem tudatos, hanem automatikus - és nem lehet siettetni.

Ha a problémamegoldás folyamatát nem sürgetjük, és a tudattalanban minden részletnek van ideje összekapcsolódni, akkor a megoldás egyszer csak egy "aha" élmény formájában tudatosulhat az emberben.

Ez azt jelenti, hogy ha valóban áttörő, kreatív ötletre van szükség, akkor sokszor jobb az intuícióra várni, mint ragaszkodni ahhoz, amire analitikus gondolkodás útján jöttünk rá."

5. Neurotikus vagy

A kreatív emberek a kutatók szerint gyakran neurotikusok. Ennek az az oka, hogy az agynak az a területe, amely a kreativitásért felelős, hajlamos túlgondolni és túlszorongani a dolgokat.

A tanulmány első szerzője, Dr Adam Perkins erről a következőket mondja.

"…reméljük, új elméletünk segít az embereknek megérteni saját magukat, és rájönnek, hogy bár komolyan neurotikusnak lenni definíció szerint rossz, azért a kreativitás szempontjából vannak a dolognak előnyei is."

6. Hagyod működni a tudatalattidat

Egy tanulmány szerint minél tudatosabban gondolkodunk, annál kevésbé vagyunk kreatívak.

A kutatók Pictionary-t játszattak a vizsgálati személyekkel, amelyben az a feladat, hogy a résztvevőknek le kell rajzolniuk bizonyos szavakat.

Közben képalkotó eljárással figyelték az agyukat, hogy mikor melyik agyterületük a legaktívabb.

Allan Reiss professzor, a tanulmány egyik szerzője ezt mondja:

"A vizsgálat azt is bebizonyította, hogy ha tudatosan próbálunk kreatívak lenni, az nem a legjobb módja a kreativitásunk optimalizálásának.

Ugyanis minél nagyobb erőfeszítést teszünk a kreatív végeredmény elérésére, annál inkább a végrehajtó-ellenőrző agyi terület aktivitását növeljük, a kreativitásért felelős agyi területek aktivitása pedig ezzel párhuzamosan csökken."

7. Könnyű elterelni a figyelmedet

Egy új tanulmány arra is rámutat, hogy a kreatív emberek figyelme könnyen elkalandozik, ők másoknál nehezebben tudnak kikapcsolni olyan zajokat, mint egy autóduda, egy csöpögő csap vagy egy kintről behallatszó beszélgetés.

A kreatív embereknek ugyanis sokkal "lyukasabbak" a szenzoros szűrői, ami lehetővé teszi számukra, hogy olyan ingereket is magukba szívjanak, amire nem fókuszálnak kifejezetten.

Ez megmagyarázza, hogy az olyan kreatív géniuszoknak, mint pl. Marcel Proust vagy Anton Csehov miért volt olyan könnyű elterelni a figyelmét.

Proustról például közismert, hogy a szobája falát, ahol a regényeit írta, parafa borította, és füldugót használt, hogy jobban tudjon koncentrálni.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre