Edith Zimmerman:
Mi a gyulladás, és miért beszélünk róla annyit?

Fordította:Czárán Judit

Forrás: Edith Zimmerman: What Is Inflammation, and Why Is Everyone Talking About It?

A szervezetszintű, láthatatlan, krónikus gyulladás a nyugati ember állandósult problémája. Amikor látszólag éppen nincs semmi baja, akkor is gyulladásban van.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A gyulladásokról naponta jelennek meg új cikkek. Az elmúlt 15 évben több mint 300 százalékkal nőtt a gyulladásokkal kapcsolatos Google keresések száma.(1) De mi a gyulladás valójában? Korábban, ha ez szóba került, én magam is csak egyetértően bólogattam, vagy ismételgettem, amit másoktól hallottam, anélkül, hogy tudtam volna, miről beszélek pontosan. Aztán megkérdeztem a barátaimat, hogy ők hogyan definiálnák a szót. "Gyulladás akkor alakul ki, ha valami felbosszantja, illetve felizgatja a szervezetünket" - mondta az egyik. A másik meg: "Gyulladás az, mikor a véráramlás nem kielégítő, és valamink feldagad, mert ott a vér feladja a próbálkozást." Vagy: "Én úgy képzelem el a gyulladást, hogy a szerveink megdagadnak, vörösek lesznek és villognak, mint egy kereskedelmi reklám. A test ilyenkor nem képes ellazulni, folyton riadókészültségben van." Aztán. "A gyulladás a szervezet rejtélyes és homályos immunválasza, belül van, láthatatlan, mérhetetlen, és minden emberi betegség oka." Hmm, egyik sem hangzik rosszul.

Persze én magam is kíváncsi voltam, mi az igazság, ezért beleástam magam a témába, és megpróbáltam megválaszolni néhány kérdést. Az alábbiakban összefoglalom, mi az, amit már tudunk a gyulladásokról, és mi az, amivel kapcsolatban még mindig hiányosak az ismereteink.

Mi a gyulladás?

A gyulladás nagyon tág fogalom, de alapvetően az immunrendszerünk válasza valamire, ami a testünket irritálja. Olyan folyamat, amelynek során a szervezet védekezik a különböző behatolásokkal, fertőzésekkel, sérülésekkel, illetve a halállal szemben. Például belekerül valami idegen dolog (egy vágáson, egy testnyíláson, vagy valamilyen más belépési ponton keresztül), vagy előáll egy nemkívánatos helyzet (mondjuk egy térdficam), amikor is a szervezetünk elindít egy gyulladásos folyamatot, hogy megszabaduljon a behatolótól, mentse a menthetőt, megszüntesse a bajt, amit a behatolás okozott, vigyázzon a sérült területre és gyorsítsa a gyógyulást. Ha a szervezetünk nem lenne képes gyulladással reagálni ezekre a problémákra, akkor lehet, hogy már rég belehaltunk volna valami sérülésbe vagy fertőzésbe.

És mik a tünetei? Honnan tudhatom, hogy gyulladás van a szervezetemben?

Az ismert tünetek közé tartozik, hogy az adott testrész vörös és forró lesz, megduzzad, érzékennyé vagy fájdalmassá válik, illetve nem működik megfelelően (gondoljunk egy bokaficamra, egy szálkára, egy torokgyulladásra vagy egy méhcsípésre).

De mi történik sejtszinten egy gyulladásos folyamat során?

Ha nemkívánatos behatolás történik a testbe, az immunrendszer válaszként elindít egy gyulladásos folyamatot: a szervezet hormonokat bocsát ki, amelyek kezdeményezik, hogy az érintett terület körüli parányi vérerek megduzzadjanak, több vért, folyadékot és fehérjét szállítsanak, és ezzel mintegy védjék és gyógyítsák a sérült területet. Ettől lesz a gyulladt testrész forró, vörös és duzzadt, ahogy ez egy torokgyulladás vagy egy bokaficam esetében megfigyelhető. Ezután következik a "befejező és gyógyító fázis" (2), amelynek során a támadó megsemmisül, illetve legyőzetik, és az érintett szövetek elkezdik kijavítani a hibákat. A sejtek regenerálódnak, vagy ha ez nem lehetséges, akkor hegszövetek alakulnak ki a helyükön.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ezek szerint a gyulladás jó?

Igen, gyakran jó. Ha valamilyen testrészünk feldagad, mert belement egy szálka, mert kificamodott, vagy mert megfáztunk (3), akkor a gyulladás nélkülözhetetlen eszköze annak, hogy a behatolóval vagy a zavarkeltővel a szervezet felvegye a harcot, megvédje a környező szöveteket, majd meggyógyítsa, illetve regenerálja a károsult szöveteket.

És mikor rossz a gyulladás?

Nos, a gyulladás sosem kellemes, de tud ártalmas is lenni, ha nem oldja meg a problémát vagy nem gyógyít - illetve ha "krónikussá" válik. A gyulladásokat két kategóriába szokták sorolni: vannak akut és krónikus gyulladások.

Az akut gyulladások nem tartank soká (csak néhány órát vagy napot). Gyakori akut bajkeverők a baktériumok és a vírusok (például a nátha), de okozhatják tárgyak vagy sérülések is, például horzsolások, ficamok, rovarcsípések vagy szilánkok. Bármi, amit a testünk nem akar magába fogadni, vagy amit meg akar javítani, eredményezhet akut gyulladást.

A krónikus gyulladások tovább tartanak (hónapokig vagy akár évekig). A krónikus gyulladások gyakran azért alakulnak ki, mert a szervezetnek nem sikerült legyőznie azt a dolgot, ami eredetileg akut gyulladást váltott ki belőle (ilyen egy elhúzódó fertőzés (4)), de okozhatja hosszú távú kitettség bizonyos egészségkárosító hatásoknak (például a szennyezett levegőnek), vagy autoimmun betegség (amilyen a lupus, a Crohn-betegség (5) vagy a reumatoid artritisz).

Az-itiszre végződő betegségek mind gyulladásos eredetűek (6): a dermatisz bőrgyulladást jelent, a bronchitisz a hörgők, a kolitisz pedig a vastagbél gyulladása. De folytathatnánk a sort a tonsillitisszel (tüszős mandulagyulladás), cystitisszel (hólyaggyulladás) (7), sinusitisszel (orrmelléküreg gyulladás) (8) vagy az appendictisszel(vakbélgyulladás) is…

Mennyire káros a krónikus gyulladás? Sokan mondják, hogy nagyon

A legtöbb krónikus rendellenesség, illetve betegség, például a cukorbetegség, a rák, a szívbetegségek, a sztrók, a légzőszervi betegségek, az ízületi gyulladások és az Alzheimer kór krónikus gyulladásokra vezethető vissza. De a gyulladás a depresszióban is szerepet játszhat. 2006-ban a Harvardi Egyetem kutatói a gyulladásról azt állították, hogy az "minden betegség közös jellemzője". (9)

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Milyen tünetei vannak a krónikus gyulladásnak?

Ezt még nem tudjuk egészen pontosan, bár bizonyos jelek arra utalnak, hogy ilyen tünet lehet az elhízás (főleg a hason és deréktájon levő háj (10)), az állandó fáradtság, a depresszió, a fogínybetegségek, az emésztési problémák (például a székrekedés, a hasmenés, a savas reflux), a bőrkiütések, és a különböző testfájdalmak.

És mi a helyzet azokkal a gyulladásokkal, amelyeket nem külső irritáció okoz, mint például az autoimmun betegségek?

Előfordul, hogy a test saját maga bizonyos részeit érzékeli idegen behatolókként, miáltal ezek vagy más testrészek a permanens gyulladás állapotába kerülnek. Ezeket a rendellenességeket hívják autoimmun betegségeknek, és az jellemző rájuk, hogy a szervezet külső irritatív hatás nélkül produkál gyulladást. Gyakori autoimmun betegségek például a reumatoid artritisz (11), melyre az ízületek krónikus gyulladása jellemző, a pszoriázis, amelynél a bőr van folyamatosan gyulladásban, továbbá a különböző gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás.

Miért beszél manapság mindenki a gyulladásokról?

Elsősorban azért, mert a tudomány az elmúlt néhány évben nagy sok fontos dologra jött rá a gyulladásokkal kapcsolatban. Például hogy a szájüreg és az ínyek gyulladásos állapota kapcsolatba hozható az infarktussal és a sztrókkal (12), vagy hogy a középkorú emberek gyulladásos állapotai felelősek lehetnek a későbbi memória-problémák (14) , illetve az Alzheimer-kór (13) kialakulásáért, vagy hogy részben a depresszió (16) is a gyulladásokra vezethető vissza (illetve hogy a gyulladáson keresztül a depresszió és a szívinfarktus (17) is összefügghet egymással, ahogy a depresszió, a gyulladás és a pattanásosság is). A krónikus gyulladások kapcsolatba hozhatók a folyamatos stresszel, továbbá a kortizol nevű stressz-hormonnal is (18).

Másfelől persze, mivel a gyulladás sokszor nehezen látható és számszerűsíthető (legalábbis eleinte), viszont a fogalom kellőképpen tudományosnak hangzik, könnyű azt mindenért bűnbaknak kikiáltani, amit aztán a félelem vámszedői marketing taktikaként használhatnak. Ahogy a szülész-nőgyógyász anaszteziológus orvos Jen Gunter írta tavaly a New York Times-ban, "a wellnesz ipar előszeretettel használ olyan orvosi szakkifejezéseket, mint a 'gyulladás' vagy a 'szabad gyökök', de az értelmetlenségig felhígítja azokat." (19)

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Akkor lehet, hogy bennem is van gyulladás, csak nem tudok róla?

Hát bizony, nagyon is elképzelhető… Ez az egyik fő oka annak, hogy a gyulladás, mint fogalom, olyan megkerülhetetlenné és zavarba ejtővé vált az elmúlt nagyjából 20 évben - ugyanis kezdjük megérteni, hogy a gyulladás, ez a mégoly ködös, néha semmilyen látható tünetet nem produkáló dolog, lehet a közös gyökere olyan látszólag nagyon különböző betegségeknek, mint a rák, a diabétesz, a szívbetegségek és a demencia.

Van rá mód, hogy megtudjam, van-e bennem is gyulladás? Léteznek erre vizsgálatok?

Azok számára, akik félnek, hogy az ő szervezetükben is van gyulladás, és/vagy fokozottan ki vannak téve a szívroham kockázatának, létezik egy úgynevezett C-reaktív protein (röviden CRP) teszt (20), amellyel a vér-plazma fehérje szintjét mérik, ami gyulladás esetén (annak jeleként) megemelkedik. A CRP teszt megmutatja, hogy van-e valamilyen fertőzés vagy krónikus gyulladás a szervezetben, például reumatoid artritisz vagy szisztémás lupus. A magas CRP szint magasabb infarktus-kockázatot jelent.

Vannak más biomarkerek is, amelyek gyulladást jelezhetnek, például bizonyos interleukinok (gyulladásokkal kapcsolatba hozható fehérvérsejt fehérjék) magasabb szintje (21). Az alacsony albumin szint (egy vérplazmában található anyag) ugyancsak jelezhet gyulladást (22). Ezeket a biomarkereket is lehet laboratóriumban vizsgálni.

Hogyan előzhetem meg a krónikus gyulladást?

Senki nem tudja biztosan, hogy mi okozza a krónikus gyulladást (legalábbis egy konkrét személy esetében), de az elhízás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, az ülő életmód mind összefügghet vele (23). Ahogy bizonyos gének és környezeti hatások is (például a szennyezett levegő).

Az egészséges táplálkozás viszont segíthet a gyulladások megelőzésében. Ahogy a sportolás is, mégpedig majdnem olyan mechanizmusok alapján, ahogy az oltások működnek. Na jó, lehet, hogy ez talán túlzás, de tetszik, ahogy ezt a Johns Hopkins Health Review cikkírója megfogalmazza: "A mozgás, ami rövid távon akut gyulladást vált ki a szervezetből, kifejezetten gyulladáscsökkentő hatású, ha rendszeresen csináljuk." (24) Ez tulajdonképpen a hormézis koncepció lényege (25): hogy egy kis dózisú stressz, ami a jelenben ér minket, megnövekedett ellenállást eredményez ugyanazzal a dologgal szemben a jövőben.

További tevékenységek, amelyek csökkentik a szervezet gyulladásszintjét: az alvás, a relaxálás, ill. stressz-csökkentés. Valamennyit az is segít, ha vigyázunk a fogainkra és az ínyünkre (alapos fogmosás, cukorfogyasztás kerülése) (26), viszont sok orvos óva int az ólommal szennyezett halfajták (például a kardhal) fogyasztásától, mivel az ólom bizonyítottan gyulladáskeltő hatású (27).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Vannak más gyulladáskeltő ételek is?

A különböző ételek különbözőképpen hatnak különböző emberekre, de vannak olyan táplálékok is, amelyeknek gyulladáskeltő hatásával kapcsolatban nincs vita a szakemberek közt, ilyenek például a finomított szénhidrátok, a zsiradékban sütött ételek és a cukros italok (üdítőitalok) (28). Ha cukrot eszünk, a szervezetünk gyulladást előidéző molekuláris üzeneteket bocsát ki (29), amelyeket gyulladáskeltő citokinoknak nevezünk. (30)

Mely ételek csökkentik a gyulladást?

Vannak azonban olyan ételek is, amelyeknek gyulladáscsökkentő hatásuk van, ilyenek a zöldségfélék (különösen a sötétzöld levelű zöldségek), a gyümölcsök (főleg a bogyós gyümölcsök) (31), a diófélék (32), az olajos halak (a lazac, a makréla, a szardínia), a rostban gazdag ételek (teljes kiőrlésű gabonafélék, babfélék), az olíva olaj és a zöld tea.

És mi a helyzet a kávéval?

A kávé valószínűleg csökkenti a szervezet gyulladásszintjét, de nem mindenkire hat egyformán (34).

A harag is gyulladás?

Nos, bizonyos értelemben igen. Ezt eleinte viccnek szántam, de a mentális stressz - és különösen a kortizol nevű stresszhormon - valóban növeli a szervezet gyulladásszintjét. A rendszeresen előforduló dührohamok (vagy a hosszan tartó, elfojtott harag, illetve bármi, ami tartós stresszt, illetve feszültséget okoz) hozzájárul a krónikus stressz állapot kialakulásához, és ezáltal gyulladáskeltő hatású. A másik bajkeverő a tartós szorongás, bár a kettőt néha nehéz megkülönböztetni egymástól (35).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26053247

2. https://www.theverge.com/2017/1/16/14285210/coffee-caffeine-inflammation-immune-longevity-health-disease

3. https://www.thecut.com/2019/03/what-does-dietary-fiber-do-and-why-is-it-healthy.html

4. https://www.thecut.com/2018/11/how-eating-nuts-affects-obesity.html

5. https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/foods-that-fight-inflammation

6. https://en.wikipedia.org/wiki/Inflammatory_cytokine

7. https://www.thecut.com/2016/04/sugar-skin-face-beauty.html

8. https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/foods-that-fight-inflammation

9. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0304416519300273

10. https://www.thecut.com/2016/04/sugar-skin-face-beauty.html

11. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2248601/

12. https://www.johnshopkinshealthreview.com/issues/spring-summer-2016/articles/understanding-inflammation

13. https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/understanding-inflammation

14. https://en.wikipedia.org/wiki/Human_serum_albumin

15. https://en.wikipedia.org/wiki/Interleukin

16. https://www.mayoclinic.org/tests-procedures/c-reactive-protein-test/about/pac-20385228

17. https://www.nytimes.com/2018/08/01/style/wellness-industrial-complex.html

18. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4263906/

19. https://www.thecut.com/2018/02/study-the-link-between-depression-and-acne.html

20. https://www.cam.ac.uk/research/news/inflammation-links-heart-disease-and-depression-study-finds

21. http://www.jneuropsychiatry.org/peer-review/depression-and-inflammation-disentangling-a-clear-yet-complex-and-multifaceted-link.html

22. https://www.nature.com/articles/d41586-018-05261-3

23. https://jamanetwork.com/journals/jamanetworkopen/fullarticle/2707427

24. https://www.health.harvard.edu/heart-health/gum-disease-and-heart-disease-the-common-thread

25. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK279298/

26. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2919526/

27. https://www.health.harvard.edu/newsletter_article/Inflammation_A_unifying_theory_of_disease

28. https://www.thecut.com/2019/01/how-do-i-get-rid-of-a-sinus-infection.html

29. https://www.thecut.com/2018/07/living-with-a-disease-that-feels-like-an-incurable-uti.html

30. https://en.wikipedia.org/wiki/Inflammation#Types

31. https://www.thecut.com/2018/01/living-with-a-stoma-and-a-colostomy-bag.html

32. https://www.thecut.com/2019/01/how-do-i-get-rid-of-a-sinus-infection.html

33. https://www.thecut.com/2018/04/do-i-have-seasonal-allergies-or-a-cold.html

34. https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/understanding-inflammation

35. https://trends.google.com/trends/explore?date=all&geo=US&q=inflammation