Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Maria Cross:
Miért van szükségük a babáknak állati zsírokra
- és miért születünk a ketogén étrendre?

Fordította: Czárán Judit

Forrás: Maria Cross: Why babies need animal fat? 2019 júl.

A babák születésük előtt pár héttel intenzív hízásnak indulnak, mintegy feltankolnak a kinti világra - ki tudja hova érkeznek. Mert ha már megszülettek, agyuk intenzív fejlődésnek indul - és ehhez zsír kell minden mennyiségben.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Nincs aranyosabb egy pufók kisbabánál, az ember egyszerűen elgyengül imádnivalón husi karocskáiktól és lábacskáiktól. Ám a babaháj nemcsak arra jó, hogy mi elolvadjunk tőle. Míg mi felnőttek nagy erőfeszítések árán próbálunk megszabadulni fölös zsírpárnáinktól, a csecsemők biológiailag a magas zsírraktározásra vannak teremtve.

Ez az egész dolog az egészséges agyfejlődésről szól. Arról, hogy ahogy a növényeknek talajra van szükségük a növekedéshez, az agynak zsírra.

Megfelelő talajra, illetve megfelelő zsírra.


Ketogén étrendre születünk

“Egészséges kisgyerekeknél teljesen normális, hogy folyamatosan enyhe ketózisban vannak. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy betegek, alultápláltak vagy diabéteszesek ( Cunnane 2018 ).

Bizonyára sokan hallottak már önök közül a ketogén étrendről, amelynek rengeteg híve van világszerte, akik esküsznek rá, hogy a módszer rendkívül hatásos fogyókúrázóknak, ráadásul segít a cukorbetegség és a szívbetegségek leküzdésében is. Mások azonban – többnyire a hivatalos táplálkozási szakemberek – ostoba és veszélyes hóbortnak tartják.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Akárhogy is, egy biztos: a dolog nem új. Az ember, mióta ember él a földön, ketogén étrenden él – ezt teszi már az anyaméhben is, és ezt teszi a születése után.

Aki így táplálkozik – vagyis kevés szénhidrátot és sok zsírt fogyaszt –, az ketózisban van, ami azt jelenti, hogy a szervezete zsírokat éget el, hogy energiához jusson. A zsír egy részét a máj ketonokká alakítja, ezek látják el az agyat energiával.

A babák ketonokat égetnek mind születésük előtt, mint születésük után az agyuk üzemanyaggal való ellátásához, és a babaháj az, ami erről még később, az elválasztás után is gondoskodik.

Újszülött háj

Az ember az egyetlen olyan szárazföldi emlős, amely hájjal születik. Az emberi agy – amelynek 60%-a zsír – olyan magasan fejlett, hogy szükségszerű, hogy a baba nagy mennyiségű üzemanyag-tartalékkal jöjjön a világra, ha nem így van, az súlyos kockázatot jelent a számára. Egy újszülöttön a születésekor összesen kb. 500g zsír van a teste különböző pontjain elosztva, elsősorban a bőre alatt. És ennek 70-80 százalékára meglepő módon az agyának van szüksége.

Még legközelebbi rokonaink, a csimpánzok is testháj nélkül születnek. Ugyanis fájdalom, de a csimpánznak is kicsi az agya. Ez egyfajta kompromisszum: míg az embergyerek nagy aggyal, de magatehetetlenül jön a világra, más állatok, bár kisebb az agyuk, már a születésük után nem sokkal képesek felállni és járni.

A zsír felhalmozódása a terhesség harmadik harmadában felgyorsul, amikor is az agy fejlődése magasabb fokozatba kapcsol, és sokkal gyorsabban kezd növekedni, mint a test többi része. Ez a folyamat a születés után is folytatódik, és tart egészen a gyerek öt éves koráig.

A táplálékkal bevitt zsírnak az agyműködésben játszott szerepe legvilágosabban az epilepszia esetében mutatkozik meg. Az epilepszia olyan agyi rendellenesség, amelynek elismert kezelési módja a ketogén diéta.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Vizsgálatok bizonyítják, hogy 6 hónap ketogán diéta után az epilepsziás gyerekek felénél 50 százalékkal, harmadánál pedig több mint 90 százalékkal csökken a rohamok száma. És valóban, a kutatások szerint ez a fajta terápia bizonyos esetekben teljesen szükségtelenné teszi a gyógyszeres kezelést .

A múlt század húszas éveiben a ketogén diéta választható (ha nem az egyetlen) módja volt a súlyos gyerekkori epilepszia kezelésének. A harmincas években azonban a különböző görcsoldók megjelenésével szinte teljesen megszűnt a használata, egészen a kilencvenes évekig, amikor is új tudományos eredmények láttak napvilágot a témában.

Felvetődött, hogy ha a ketogén diéta használható az epilepszia gyógyításában, miért ne lenne használható más agyi rendellenességek kezelésében is? Kiderült, hogy ami jó a libának, az jó a gúnárnak is.

„A ketogén diéta (KD) ma már bizonyítottan hatásos terápiának számít gyógyszeresen nem kezelhető epilepsziában, alátámasztva ennek alkalmazását számos más neurológiai betegségben is ”  ( Stafstrom & Rho 2012 ).

A zsír tehát üzemanyagként szolgál a szervezet számára, azonban a babák agyának speciális zsírokra van szüksége kognitív és intellektuális képességeik egészséges fejlődéséhez. Ezek hiányában az agyuk jó eséllyel diszfunkcionálisan fog működni.

Két zsírfajta van, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a magzat és az újszülött agyának optimális működéséhez: az egyik a DHA omega-3 zsírsav (docosahexaenoic sav), a másik az ARA omega-6 zsírsav (arachidonic sav).

Mindkettőből van minden egyes sejtmembránban, ezek szabályozzák, mi történik az idegsejteken belül és kívül, mindkettő segíti a központi idegrendszer fejlődését, szerepet játszik az idegsejtek közti kommunikációban, a neuronok kisülésében, a neurotranszmitterek szabályozásában és a kognitív képességek fejlődésében.

Hús- és halételek

A DHA és az ARA többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek kész formában csak az állati eredetű táplálékokban vannak jelen. A legjobb DHA források a halak és a tenger gyümölcsei, az ARA legjobb forrása a hús.

A DHA nagy mennyiségben van jelen a különböző tengeri herkentyűkben, az olajos halakban, például a lazacban, a makrélában, a pisztrángban, a heringben és a szardíniában. A húsok csak kis mennyiségben tartalmaznak DHA-t, de például a belsőségek – különösen a velő – nagyszerű DHA-források, bár nem mindenki szereti őket.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


ARA leginkább a húsokban található, de valamennyit tartalmaznak a tengeri és az édesvizi halak is. A legjobb ARA-források a marhahús, a baromfi, a tenger gyümölcsei és a tojás.

Sokszor halljuk, hogy a diófélék és a különböző olajos magvak jó növényi forrásai az omega-3 zsíroknak, de ez nem igaz. Bár a szervezet képes valamennyi DHA-t (és EPA-t, amely annak elővegyülete) növényi forrásból is előállítani, ám ez a képessége nagyon korlátozott. A máj a növényi eredetű omega-3 zsírsavak kevesebb, mint 0,5 százalékát képes DHA-vá alakítani. Jó esetben. De vannak olyan vizsgálatok is, amelyek szerint ez a szám kevesebb, mint 0,1 százalék, vagyis “elhanyaglható”.

Tehát az emberi agynak mindenképpen szüksége van kész DHA-ra, különben nem képes megfelelő mennyiségű DHA-t tárolni.”  ( Cunnane & Crawford 2014 )

Ugyanez vonatkozik az ARA-ra is, amely ugyancsak nagy mennyiségben van jelen az agyban. Az ARA szerkezetileg nagyon hasonlít a DHA-hoz, és szintén fontos összetevője a sejtmembránnak, de anyagcsere szempontból és funkcionálisan mégis különbözik tőle. Az egyik nem helyettesíti a másikat.

Akárcsak a DHA, a ARA is kizárólag állati eredetű táplálékokban található meg kész vegyületként, a növényi eredetű omega-6 zsírsavak nagyon kevéssé és nagyon megbízhatatlanul alakulnak át ARA-vá.

„A gyermekek csak nagyon korlátozottan képesek DHA-t, illetve ARA-t szintetizálni, ezért ezeket mindenképpen táplálékkal kell bevinni a szervezetükbe .” ( Hadley et al 2016 )

És mi történik, ha nem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre ez a két zsírsav?

Csak két olyan emlős van a Földön, amely méretes aggyal és fejlett kognitív képességekkel rendelkezik: az ember és a palackorrú delfin. Ezekhez mindkettőnek szüksége van megfelelő mennyiségű DHA-ra.

Azoknál a gyerekeknél, akik nem jutnak megfelelő mennyiségű DHA-hoz, gyakoribbak az idegrendszeri rendellenességek, különösen a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és az autizmus.

„Véleményünk szerint az a 19. század óta megfigyelhető tendencia, hogy a hagyományosnál jóval kevesebb tengeri és jóval több szárazföldi eredetű táplálékot fogyasztunk, szerepet játszhat abban, hogy egyre több ember szenved valamilyen agyi rendellenességben vagy mentális zavarban, gyakoribbak az ún. stresszbetegségek és a különböző pszichiátriai kórképek.” ( Crawford et al 2014 ).

Gyerekek körében napjainkra az ADHD vált a leggyakoribb idegrendszeri-viselkedési zavarrá, és a diagnosztizált esetek száma egyre nő. 2014-ben az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (C DC) 42 százalékos emelkedésről számolt be 2006-hoz képest. Napjaink Amerikájában a 4-17 éves gyerekek 11%-a ADHD-ban szenved.

És gyűlnek a bizonyítékok azzal kapcsolatban is, hogy ezeknek a gyerekeknek már az anyaméhben is túlságosan alacsony volt a DHA szintjük.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az elfogyasztott zsír mennyisége és az autizmus közt is erős összefüggés figyelhető meg. Az autista spektrum zavarral küzdő gyerekek szervezetében mind a DHA, mind az ARA szintje alacsony. Egy 2015-ben az International Journal of Molecular Sciences-ben publikált vizsgálat 121 3 és 7 év közötti autista gyerek zsírsav profilját elemezte és hasonlította össze nem autista gyerekek profiljával, és azt találta, hogy az autisták ARA és DHA szintje “ lényegesen alacsonyabb ” értékeket mutat, mint a nem-autista kontrollcsoporté.

Még egy egészséges újszülött is meglehetősen alacsony DHA, illetve ARA készletekkel jön világra, azonban az anyatejből mindkettőhöz hozzájut, bár az, hogy milyen mennyiségben, természetesen nagyban függ az anya táplálkozásától.

A DHA-val kapcsolatban sokkal több vizsgálat áll rendelkezésre, mint az ARA-ról, és a legtöbb ember tudja, hogy aki nem fogyaszt olajos halakat vagy tenger gyümölcseit, annál sokkal nagyobb a DHA-hiány kialakulásának a kockázata. A vegetáriánusok étrendje kevés DHA-t és az EPA-t (a DHA elővegyülete) tartalmaz, a vegánoké gyakorlatilag semennyit.

„…az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA)mennyisége alacsony a vegetáriánusoknál és szinte nulla a vegánoknál.” ( Saunders et al 2013 )

A DHA hiány biztosan nem ritka jelenség a vegetáriánus, illetve vegán populációban, hiszen mindenki veszélyben van, aki nem fogyaszt halat. De egy vizsgálat kimutatta, hogy a vegánok omega-3 szintje semmivel sem alacsonyabb, mint azoknak a mindenevőknek, akik nem esznek halat.

„Kiderült, hogy bár a vegánoknak alacsony az omega-3 szintjük, annál nem alacsonyabb, mint azoknak a mindenevőknek, akik kevés dokozahexaénsavat és eikozapentaénsavat fogyasztanak.” ( Sarter et al )

És mi a helyzet a tápszerekkel?

Messzemenő konszenzus van abban, hogy a csecsemők számára a legjobb táplálék az anyatej. Ám nem minden anya tudja szoptatni a gyerekét. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) állítása szerint 1-12 hónapos, nem anyatejes csecsemőket legjobb vassal dúsított tehéntejjel táplálni. A vasra azért van szükség, mert annak hiányában a gyermek kognitív képességei nem fejlődnek megfelelően.

Csakhogy nem minden baba gyomra tolerálja a tehéntejet és nem minden szülő – gondoljunk a vegetáriánusokra és a vegánokra – hajlandó tehéntejet adni a gyermekének.

A vegán szülőknek tudomásul kell venniük, hogy nincs vegán babatápszer. Ennek legnagyobb akadálya a D3-vitamin. Ez a vitamin ugyanis – amely a vashoz hasonlóan létfontosságú az agy megfelelő működéséhez – csak állati eredetű táplálékokban található meg. Vegetáriánus babatápszer azonban létezik olyan, amely tartalmaz D3-vitamint: ez birkagyapjúból nyert lanolinnal készül.

A törvény nem kötelezi a gyártókat, hogy a tápszerekbe DHA-t és ARA-t tegyenek, mivel Amerikában az AAP-nek sincs hivatalos álláspontja a kérdésben, de szerencsére 2001 óta a legtöbbjük önként kínál olyan tápszereket, amelyek tartalmaznak hozzáadott DHA-t és ARA-t.

Egyelőre Európában sem kötelező DHA-t és ARA-t adni a tápszerekhez, de ez éppen most változóban van. 2020 februárjában életbe lép egy új EU-s direktíva, amely meghatároz egy minimum DHA értéket, amit minden tápszernek tartalmaznia kell. Ám az ARA vonatkozásában ilyen előírás nincs. Kezdetnek ez is valami, de nem elég. Mégpedig a következők miatt:

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


„Ha az anyatejjel vagy a tápszerrel nem viszünk be megfelelő mennyiségű kész ARA-t a baba szervezetébe, akkor a gyermek ARA-hiányos lesz, mivel a szervezete nem tud annyit szintetizálni belőle, amennyire az anyagcseréjéhez szüksége lenne” (Hadley et al 2016 )

Az egyetlen vegán tápszer, amivel életemben találkoztam, a francia rizs-alapú Premiriz gyártását idén beszüntették, az az új EU direktíva értelmében immár legálisan nem forgalmazható, de az interneten még mindig vannak olyan honlapok, amelyeken vegán szülőknek azt ajánlják, hogy rendeljék meg a Premirizt közvetlenül Franciaországból.

Ez persze felveti a kérdést, hogy mi az ördögnek akarna egy szülő olyan tápszert vásárolni a gyermekének, amelyből hiányoznak a kicsi agyának fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok. A válasz az, hogy tudatlanságból. Mert senki nem szól nekik, és mert nem jutnak hozzá a megfelelő információhoz.

De ha ennyire fontosak az emberi szervezetnek a zsírok, akkor miért mondják mégis azt, hogy kerüljük őket?

Jó kérdés.

1960 óta próbálják elhitetni velünk, hogy a zsírok egészségtelenek, ezért csökkentsük a minimumra a fogyasztásukat. Egy egész jövedelmező iparág épült arra a napjainkban is élő dogmára, hogy zsírszegény ételek egészségesebbek.

Nina Teicholz újságírónő a “The Big Fat Surprise”, (Meglepő tények a zsírról) című könyvében a következőket írja:

„Egy 1995-ös ezer fős mintán végzett vizsgálatban az anyák 88 százaléka gondolta úgy, hogy a gyermeke egészsége szempontjából „fontos” vagy „nagyon fontos” a zsírszegény étrend, 83 százalékuk pedig azt állította, hogy csak ritkán vagy soha nem ad zsíros ételt a gyerekének”.

Kizárólag azoknak a zsíroknak a fogyasztása ellen nem ágált senki, amelyeket a feldolgozott ételek tartalmaztak. Hát nem meglepő? Az 1960-as években ezekből a zsiradékokból (többnyire napraforgó- vagy szójaolajból) egyre több került mind az otthon készített, mint a feldolgozott ételeinkbe. Ezekkel kezdték ugyanis helyettesíteni a hagyományos vajat, a marha- és sertészsírt, és ezeket árulták egészséges zsiradékokként a boltokban. Később aztán az omega-6-ban gazdag zsírokról kiderült, hogy azok nem egészségesek, több okból, például azért, mert nagy mennyiségben gátolják az omega-3 zsírsav és a DHA felszívódását.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az egyes ember agyfejlődése kisbaba kortól nagyjából 20 évig, vagyis az érett felnőttkorig tart. 2,5 millió év kellett ahhoz, hogy az emberi agy eljusson a biokémiai tökéletességnek arra a fokára, ahol jelenleg van. Lerombolni ezt ehhez képest szinte egy pillanat.

.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre