Tara Haelle:
Minden, ami az oltással kapcsolatos vérrögkockázatról tudható

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Tara Haelle: Everything We Know (So Far) About Blood Clots and the Johnson & Johnson Covid-19 Vaccine

Egyelőre nem világos, hogy pontosan mi okozta a vérrögöket - ez a legfontosabb oka, hogy a vakcina beadását szüneteltetik.

 

A Google adatkezelési elvei

 


Április 13-án a CDC (USA járványfelügyelete) és az FDA (USA gyógyszerfelügyelete) közösen azt javasolta, hogy átmenetileg szüneteltessék a Johnson & Johnson Covid-19 vakcinájának a használatát. Ez sokakban pánikot keltett, mert nem értették, mit jelent pontosan a felfüggesztés és hogy egyáltalán biztonságos-e a vakcina.

Az Egyesült Államokban a beadott 6,8 millió dózisból egyelőre hat embernél tapasztaltak ritka vérrögképződést az agyban, egy olyan betegség következtében, amelynek során a véralvadás nem elég hatékony. (Ez ellentmondásosan hangzik, mindjárt vissza is térünk rá.) Az egyik beteg ráadásul meg is halt.

"A vakcina használatának a felfüggesztése csak annyit jelent, hogy az efféle események monitorozása megfelelően működik", mondja Shikha Jain orvos, a chicagói Illinois Egyetemen működő Rákkutató Központ Hematológiai és Onkológiai osztályának adjunktusa.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Milyen betegségük volt ezeknek az embereknek?

Mind a hat embernek súlyos, agyi vénás sinus trombózisa (VST) volt (1). A VST akkor alakul ki, amikor vérrögök keletkeznek az agyi vénákban, amelyek akadályozzák a vér szabad áramlását (2). Az érintettek mind 18 és 48 év közötti nők voltak, és mindegyiküknél kialakult trombocitopéni is (3). Ez egy olyan betegség, amelynek során a vérlemezkék száma csökken a szervezetben. A vérlemezkék olyan sejtek, amelyek segítenek a véralvadásban (4).

Mit kell tudnom, ha mostanában kaptam Johnson & Johnson vagy AstraZeneca Covid-19 vakcinát?

Először is, ne pánikoljon, hiszen ez a betegség nagyon ritka, és egyelőre nem kapcsolható egyértelműen a vakcinához, mondja Zchary E. Rubin orvos, az Észak-Illinois-beli Oak Brook Allergists gyermek immunológusa. De azért figyelje, hogy érzi magát.

"Aki mostanában kapott J&J VAGY AstraZeneca vakcinát, az figyelje, hogyan reagál a szervezete, vegyen komolyan minden tünetet, amit tapasztal magán, és ha kell, azonnal lépjen kapcsolatba a háziorvosával" -mondja Dr. Christian Ramers, a San Diego-i Family Health Centers orvosa. Az oltással járó fejfájás, láz, hidegrázás és fájdalom a beadás után 12-48 órán belül jelentkeznek, az esetleges vérrög tünetei azonban csak egy-két héttel később. "Ezek aggasztóbb és szokatlanabb tünetek" - mondja.

Ezek közé tartoznak:

  • az erős fejfájás
  • a légszomj
  • a vérzéses tünetek
  • a kettős vagy homályos látás
  • a zsibbadás vagy gyengeség a test egyik oldalán
  • a beszédképtelenség, illetve a beszédértési nehézségek
  • az erős hasi vagy lábfájdalom

Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, forduljon a háziorvosához, vagy, ha nincs háziorvosa, akkor a helyi klinikához vagy sürgősségi osztályhoz. De nem felejtse el, hogy itt nem egy közönséges fejfájásról beszélünk.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


"Sokan panaszkodnak fejfájásra bármelyik oltás után, és van, aki ettől ideges lesz, mert azt hiszi, hogy a panaszait vérrög okozza" - mondja Rubin. "De ne felejtsük el, hogy a vérrög okozta fejfájás nagyon erős és gyakorlatilag elmulaszthatatlan."

Lehet-e kezelni ezt a betegséget?

Igen. A VST kezelhető, és a korai beavatkozással megelőzhető, hogy végzetessé váljon, de ennél a betegségnél nem ugyanaz a gyógymód, mint más vérrögök esetében, amikor is a beteg általában heparint, egy vérhígító folyadékot kap intravénás infúzióban. (Ez a leggyakoribb tiszta folyadék az infúziós zsákokban, amit betegeknek adnak a kórházakban.) A VST esetében azonban a heparin a protokoll szerint kifejezetten NEM javasolt, ugyanis ronthat a beteg állapotán. Mindjárt elmagyarázzuk, hogy miért, de a legfontosabb, hogy az orvosnak a Johnson & Johnson vakcina beadása után kialakuló VST-t NEM szabad ugyanúgy kezelnie, mint a többi vérrög típust.

A Covid-19 is vérrögöt okoz, nem?

De igen. A vérrögképzés az egyik meghatározó tulajdonsága a Covid-19-nek. Menaka Pai, az ontarioi McMaster Egyetem orvos docense, a Hamilton Health Sciences hemotológusa és trombózis szakértője szerint hozzávetőlegesen minden 100-150 kórházba nem kerülő Covidos betegből egynél alakulnak ki vérrögök. A kórházi ellátásra szoruló betegeknél ennek az esélye jelentősen megugrik, 1:20-ra. Az intenzív osztályon fekvő Covid betegeknél pedig már 20%. a vérrög kialakulásának a valószínűsége. Összehasonlításképp, egyelőre 1,1 millió emberből, aki megkapta a Johnson & Johnson vakcinát egynél alakult ki vérrög, és még nem tudjuk, hogy köze van-e az oltóanyaghoz.

Milyen gyakori a VST az átlagpopulációban?

Kifejezetten ritka, 100.000 emberből egyet érint. De ez még mindig nagyjából tízszer nagyobb gyakoriság, mint amit a Johnson & Johnson vakcinával oltottak esetében tapasztaltak. A betegség inkább a fiatalabbakat érinti, idősebb korban ritkábban fordul elő. Egy tanulmány szerint csak a betegek 8%-a volt idősebb 65 évnél. A VST általában háromszor olyan gyakori nőknél, mint férfiaknál. A nők általában jobban ki vannak téve vérrögök kialakulásának, mert az ösztrogén fokozza a véralvadást, magyarázza Pai.

És akkor hogy jön ide az AstraZeneca vakcinája?

Az AstraZeneca Covid-19 elleni vakcináját egy hasonló, de súlyosabb betegséggel hozták összefüggésbe, amelyet vakcina által kiváltott protrombotikus immun trombocitopéniának hívnak (Vaccine-Induced Prothrombotic Immune Thrombocytopenia - VIPIT). A "protrombotikus" jelző itt fontos: a trombózis vérrögöt jelent, így a protrombotikus jelentése "vérrögöt okozó". Mivel ez teljesen új betegség, a másik javasolt név (5) a vakcina által kiváltott immun trombotikus trombocitopénia (vaccine induced immune thrombotic thrombocytopenia - VITT), ami valószínűleg a végleges neve lesz. Pai és kollégái egy weboldal segítségével részletesen elmagyarázzák a VITT-t, de legfontosabb tudnivalókat itt is összefoglaljuk (6).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ne felejtsük el, hogy a következő néhány bekezdés azt írja le, hogy mit történik az AstraZeneca oltás hatására. Egyelőre nem tudjuk, hogy ugyanez a folyamat zajlik-e le a Johnson & Johnson vakcinával, de jó eséllyel igen, mert a két vakcina gyártása hasonló elveken alapul (7). Ezt mindjárt részletezzük.

Pár hét telt el mióta a vérrögöt okozó trombocitopéniát az AstraZeneca oltással összefüggésbe hozták. Ez alatt az alábbiakat mutatták ki a kutatók:

4-20 nappal az oltás után alakul ki, mert ennyi időbe telik, hogy a szervezet antitesteket kezd termelni.

Az Egyesült Királyságból származó adatok szerint 250.000 beoltott emberből egynél alakul ki, az Európai Unió adatai szerint viszont 125.000 emberből egynél (8). A különbség oka valószínűleg a beoltottak korában keresendő: úgy tűnik, hogy ez a betegség fiatalabb embereknél gyakoribb - bár ez még mindig nem bizonyított -, és az Egyesült Királyságból származó adathalmazban több volt az idősebb felnőtt.

A dolog hasonlít a kanyaróoltás után tapasztaltakra (1 oltott 40.000-ből) egy fontos extra lépéssel: a szervezet által termelt antitestek amellett, hogy elpusztítják a vérlemezkéket, aktiválnak is vérlemezkéket. Az oltás egy Platelet Faktor 4 vagy PF4 nevű antigént aktivál (az antigén az, amire felfigyel az immunrendszer). "A testünk tele van ezekkel az auto-antitestekkel, és így a szervezet trombotikussá válik." - mondja Pai. Más szavakkal: a testünk egy csomó antitestet termel a covid vírus ellen, de ezzel együtt egy csomó olyan antitestet is gyárt, amelyek megtámadják a PF4-et a vérlemezkéken, megsemmisítenek néhányat és összezavarják a többit. Így a szervezetben csökken a vérlemezkék száma (csökken az alvadási képesség), de ezzel párhuzamosan vérrögök is kialakulnak.

Ez a betegség nagyon hasonlít egy másikra, amelyet heparin okozta trombocitopéniának (heparin-induced thrombocytopenia - HIT) hívnak. Fentebb említettük, hogy heparint NEM szabad alkalmazni a Johnson & Johnson vakcina után fellépő CVST kezelésére. Itt a magyarázat, hogy miért nem. A heparint általában arra használják, hogy hígítsa a vért, és ezáltal csökkentse az alvadás kockázatát műtét után, vagy más olyan helyzetben, ahol fokozott kockázata van a vérrögképződésnek. (Gyakran használják kórházakban, mert a hosszú ideig tartó ágyhoz kötöttség növeli a vérrögképződés kockázatát.)

Azonban időnként, a heparinnal kezelt emberek "szervezete elkezd antitestet termelni a heparin és a vérlemezkéken lévő Platelets Factor 4 ellen", mondja Pai. "Ez az auto-antitest tönkreteszi a vérlemezkéket, illetve bekapcsolja őket, így keletkeznek ezek a valóban nagyon furcsa vérrögök. Vagyis itt egy olyan immunválaszról van szó, amikor a szervezet saját magát támadja meg."

A HIT hasonló problémákat okoz, mint a VITT, és emiatt az AstraZeneca vakcina után kialakuló vérrögök esetében adott heparin éppen hogy ronthat a helyzeten. Bár nem biztos, hogy a hat vérrögképződéses eset, amit a Johnson & Johnson oltás után regisztráltak, ugyanaz a betegség, de mivel fennáll a lehetősége, hogy igen, az FDA és a CDC figyelmezteti az orvosokat, hogy ne használjanak heparint.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Milyen tünetei vannak az AstraZeneca oltás után kialakuló vérrögöknek?

  • erős, hosszan tartó fejfájás - ami nem múlik el és nem enyhül
  • légszomj
  • homályos látás
  • mellkasi vagy hasi fájdalom
  • duzzadt vagy kipirosodott karok vagy lábak
  • sápadt vagy hideg karok vagy lábak
  • epilepsziaszerű rohamok

Csak az agyban fordulhatnak elő vérrögök?

Az AstraZeneca oltást követő betegség esetében nem feltétlenül. Bekövetkezhet artériákban vagy vénákban a test bármely pontján.

Egyelőre a Johnson & Johnson vakcina beadását követően kialakult vérrögök mind az agyhoz köthetők, de még túl kevés esetről tudunk ahhoz, hogy biztosan állíthassuk, hogy máshol nem fordulhatnak elő.

Meddig tart a kockázat?

A VITT kockázata az AstraZeneca oltást követően nagyjából 21 napig tart, ez a leghosszabb idő, ami alatt a szervezet elkezd antitesteket termelni. Amennyiben a CDC és FDA által kivizsgált betegség ugyanaz a Johnson & Johnson vakcina után is, a kockázati idő ott is ugyanennyi lehet.

Akkor hogyan kell kezelni ezt az "alacsony vérlemezkeszám vérrögökkel" dolgot?

Ha valaki a VITT tüneteit tapasztalja magán az AstraZeneca oltást követően, és ezért orvoshoz fordul, akkor az első vizsgálat, amit elvégeznek, egy teljes vérkép (CBC) lesz, ahol megnézik, hogy alacsony-e az illető szervezetében a vérlemezkék száma.

"Ha nem alacsony a vérlemezke szám, akkor nincs ilyen probléma" - mondja Pai. Amennyiben alacsony, akkor az orvos vért vesz, hogy más markerek alapján megvizsgálja, hogy tényleg VITT-ről van-e szó. (9). Ha úgy tűnik, hogy igen, az orvos nem-heparin alapú véralvadásgátlót (vérhígítót) és intravénás immunglobulint (IVIG) ad (10).

"Igen, a betegség ijesztő, de tudjuk, hogy kell diagnosztizálni, és tudjuk, hogy kell kezelni" - mondja Pai.

Miért okozhat az AstraZeenca oltás VITT-t?

Ez egyelőre nyitott kérdés. "Még nem tudjuk, hogy mi az az AstraZeneca oltásban, ami kiváltja ezt a hatást, azt meg végképp nem tudjuk, hogy mi a helyzet a Johnson & Johnson-nal" - mondja Pai. Ha a J&J vakcinájával ugyanaz történik, mint az AstraZenecával "az adhat némi támpontot arra, hogy mi okozhatja a problémát" - mondja.

Az egyik lehetőség a közös alapelv és gyártási eljárás: mindkét vakcina adenovírust, ebben az esetben egy közönséges nátha vírust tartalmaz, amelyet úgy módosítanak, hogy ne tudjon replikálódni, és amely hordozza azokat a DNS információkat, amelyek által a sejtek elő tudják állítani a tüskefehérjét. Ezek a vakcinák hasonlóan működnek, mint az mRNS vakcinák, kivéve, hogy az mRNS vakcinák folyékony zsírcseppben tárolják az mRNS információt, míg az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinák kiüresített adenovírusban tárolják a DNS információt.

"Az közismert, hogy az adenovírus megköti a vérlemezkéket és aktivizálja őket" - írták a kutatók egy friss VITT-ről szóló NEJM kutatásban (11). És bár nem tartják valószínűnek, hogy egy ilyen nagyon kismértékű adenovírus hatás önmagában okozhatna vérrögképződéssel járó megbetegedést, "a vakcina és a vérlemezkék, illetve a vakcina és a PF4 közti interakciók esetleg szerepet játszhatnak benne" - írják. Lehetséges például, hogy az adenovíruson belül szabadon áramló DNS hozzákapcsolódik a PF4-hez, és hozzájárul annak aktivizálódásához (12).

Vannak ilyen veszélyek az mRNS vakcinákkal is?

Egyelőre nem tudunk róla, mondja Jain. "Az eddig rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok szerint, ha van is valamennyi kapcsolat a különböző vakcinák és ezek közt a ritka vérrögképződéses esetek közt, a két vakcina, amelyeket közelebbről meg kell vizsgálnunk, az az AstraZeneca és a Johnson & Johnson." - mondja.

A Moderna és a Pfizer/BioNTech vakcinák esetében hasonló problémákról nem számoltak be, ami jó hír és arra utal, hogy valószínűleg nem a tüskefehérje a felelős a PF4 aktiválásáért, mondja Pai. Ez azt jelenti, hogy a vérrögképződéssel járó betegség nem jár együtt minden Covid-19 vakcinával.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben? Vannak-e olyanok, akiknek nem kéne megkapni a Johnson & Johnson vakcinát?

Nos, pontosan ezt próbálják a kutatók kideríteni. Jelenleg nincs elég adat, hogy megmondhassuk, mely csoportok esetében van nagyobb kockázata a vérrögök kialakulásának - még ha a Johnson & Johnson vakcinája okozza is ezeket a vérrögöket, ami még nincs bizonyítva.

Vannak bizonyos kockázati tényezők, amelyek általánosságban növelhetik a vérrögök kialakulásának kockázatát (13). Ezek:

  • a friss műtét
  • a terhesség
  • a hosszú ideig tartó mozdulatlanság
  • a dohányzás
  • a túlsúly
  • a családi hajlam vérrögök kialakulására vagy véralvadási rendellenességekre
  • bizonyos típusú hormonális fogamzásgátlók (nem mindegyik fajta)

De nem világos, hogy ezek a kockázati tényezők vonatkoznak-e a vakcinát követő vérrögképződésre is. "Bár az Egyesült Államokban az összes esetben nők voltak az érintettek, egyelőre nincs elég információnk vagy elég esetünk ahhoz, hogy meghatározzunk konkrét kockázati tényezőket a vérrögöket illetően" - mondja Rubin.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


És mi van, ha a vérrögöket tényleg a Johnson & Johnson vakcinája okozza?

Ha ez bebizonyosodik, az azt jelenti, hogy az embernek mérlegelnie kell a vakcina beadásának kockázatait és Coviddal szembeni előnyeit, beleértve a kórházba kerülés, a tünetetek hosszú távú fennmaradásának és a halálnak a kockázatát. Sajnos az emberek nem túl jók ebben a mérlegelésben, "hasonlóan a gyerekhez, akinek le kell esnie a fáról ahhoz, hogy megértse, hogy óvatosnak kell lennie, amikor fára mászik" - mondja Ramers. De továbbra is próbálkoznunk kell.

"Sokkal nagyobb kockázata van annak, hogy ha beszállunk az autónkba, meghalunk, nem is beszélve a Covid hozzávetőlegesen 1%-os halálozási arányáról, vagy arról, hogy nagyjából 20% esélye van annak, hogy vérrög alakuljon ki a szervezetünkbe, ha Covid miatt kórházba kerülünk" - mondja Ramers. "Ezt az üzenetet az egészségügyi dolgozók valahogy nagyon nehezen tudják átadni. Az Európai Unióban például 222 VST eset fordult elő 34 millió beadott AstraZeneca vakcinából, és a szakembereknek azt kell megpróbálniuk közvetíteni, hogy igen, úgy tűnik, valóban van összefüggés az oltás és a vérrögképződés között, de azt is, hogy Európa éppen lángokban áll, és hogy a kockázat, hogy a Covidba belehalunk, sokkal nagyobb." És persze azt is megpróbálta érzékeltetni, hogy az egy az egymillióhoz milyen icipici kockázat.

"Továbbra is azt ajánlanám - még a saját 12 éves lányomnak is -, hogy vegye fel a J&J oltást, hogy élvezze a védettség előnyeit, a szabadságot, hogy utána újra találkozhat a barátnőivel, hogy ottalvós bulikat szervezhetnek, hogy maszk nélkül focimeccsre járhatnak, stb." - mondja Ramers. "Mert most az oltásnál sokkal kockázatosabb dolgokat csinál nap mint nap, pedig még mindig hozzávetőlegesen napi 200-300 Covid esetünk van csak San Diegóban, akik közt gyerekek is vannak."

Rubin azzal is próbál segíteni a pácienseinek a kockázatok és előnyök mérlegelésében, hogy más rizikós tevékenységek kontextusába helyezi a dolgot:

"A vérrögképződés kockázata a szülés utáni első 12 hétben 10.000-ből nagyjából 40-65.

Annak, hogy az embert villámcsapás éri, nagyjából kétszer akkora a valószínűsége, mint annak hogy a vakcinától vérrög alakul ki a szervezetében.

Sokkal valószínűbb, hogy elüti az embert egy autó, mint hogy vérrög alakul ki benne a vakcina hatására."

"Szerencsére a tudományos közösség aktívan figyeli az eseményeket, és megoszt az emberekkel minden fontos információt" - mondja Pai. "A rendszer jól működik, csak azért szüneteltetjük most az oltást, hogy több információ álljon rendelkezésünkre, és én azt remélem, hogy a következő hetekben és hónapokban már sokkal jobban meg fogjuk tudni becsülni a kockázatokat."

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1.http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3858762/

2. http://www.ahajournals.org/doi/10.1161/STR.0b013e31820a8364

3. http://www.nhlbi.nih.gov/health-topics/thrombocytopenia

4. http://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/what-are-
platelets-and-why-are-they-important

5. http://www.medpagetoday.com/special-reports/exclusives/92022

6. http://covid19-sciencetable.ca/sciencebrief/vaccine-induced-prothrombotic-
immune-thrombocytopenia-vipit-following-astrazeneca-covid-19-vaccination/

7. http://www.centerforhealthsecurity.org/our-work/pubs_archive/pubs-pdfs/2019/
190423-OPP-platform-report.pdf

8. http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2104840

9. http://covid19-sciencetable.ca/sciencebrief/vaccine-induced-prothrombotic-
immune-thrombocytopenia-vipit-following-astrazeneca-covid-19-vaccination/

10. http://b-s-h.org.uk/media/19512/guidance-version-10-on-mngmt-of-thrombosis-
with-thrombocytopenia-occurring-after-c-19-vaccine_20210401.pdf

11. http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2104840

12. http://twitter.com/acweyand/status/1382156580561563649

13. http://www.uofmhealth.org/health-library/tw9278