Fordította: Szendi Gábor
A glutén nagy imitátor, fizikai és mentális betegségeket hoz létre, amit nem neki tulajdonítanak. Ezért legjobb nem is fogyasztani.
Source: www.Freepik.com
Az 54 éves Wanda Guerreiro nem emlékszik arra, hogy 2011-ben felvették a egy lisszaboni kórházba. Családja vitte be, mert furcsa dolgokat kezdett mondani, majd különösen viselkedett, mígnem már nem lehetett felismerni benne azt a személyt, akit korábban ismertek.
Bernardo Barahona-Corrêa, az akut pszichiátriai osztály vezetője, eleinte azt hitte, hogy Guerreiro személyiségzavarban szenved. A nő gyorsan váltott a szélsőséges izgatottság és a katatónia - a teljes mozdulatlanság állapota - között. Szorongásos állapotában széttépte a ruháit, és meztelenül rohangált a kórtermekben. Megpróbált nem ehető tárgyakat, például növényeket és köveket enni. Amikor kivitték a kórház kertjébe, megpróbálta megenni a madárürüléket. Agresszív volt az orvosokkal. Barahona-Corrêa szerint képtelen volt normál beszélgetést folytatni. Mondat közben témát váltott, vagy egy dolgot állított, majd rögtön az ellenkezőjét.
Míg Guerreiro egy sor vizsgálaton esett át, Barahona-Corrêa beszélgetett a megdöbbent rokonokkal, és megpróbálta összerakni a nő kórtörténetét. Guerreiro családja többször is találkozott Barahona-Corrêával, de eredménytelenül.
A hetek teltek. Barahona-Corrêa szerint nem tudták, hogyan kezeljék, pláne, hogy minek diagnosztizálják. A személyiségzavar már nem tűnt helytállónak. Ahogyan a többi súlyos pszichiátriai betegség sem illet a nőre. Elmondása szerint, amikor valaki pszichiátriai betegséggel, például skizofréniával küzd, az tipikus tünetek csoportjaként nyilvánul meg. Például a skizofrén betegek téveszmékkel élnek, nem létező dolgokban hisznek és hangokat hallanak. Guerreiro esetében ez nem így volt. Semmi tipikus nem volt benne. Tünetei a pszichiátriai tünetlistán napról napra változtak.
Gondolatai rendezetlenek voltak, de nem voltak téveszméi. Nem hallott hangokat, és nem volt eufórikus hangulata. Nem tűnt klinikailag depressziósnak. Néha egy-két napig sírt, de aztán hangulata teljesen megváltozott.
"Nem felelt meg egyetlen ismert pszichiátriai betegségnek sem" - mondja Barahona-Corrêa. "Egy másik dolog, ami furcsának tűnt számomra, az életkora volt. Ez egy olyan személy volt, aki a kórházba való felvételéig normális életet élt. Nagyon nehéz volt megérteni, hogy miként alakulhatott ki viszonylag késői életkorában hirtelen ilyen súlyos mentális betegség."
Guerreiro nem reagált a kipróbált beavatkozásokra: antidepresszánsokra, szorongáscsökkentőkre, antipszichotikumokra, sőt elektrokonvulzív terápiára sem. Fizikailag is rosszul volt. Egy hónapos kórházi tartózkodás után testsúlyának 10 százalékát elvesztette, és vérvizsgálata kimutatta, hogy a táplálékkiegészítők szedése ellenére is számos vitaminhiányban szenvedett. Ezután bélpanaszai jelentkeztek: megmagyarázhatatlan hasmenés, görcsök, majd néhány napos székrekedés, amelyet ismét hasmenés követett.
"Egy bizonyos ponton elkezdtük aktívan kivizsgálni az általános egészségügyi problémáit" - mondja Barahona-Corrêa. Alaposabban megvizsgálták az emésztőrendszerét, és hasi CT-t csináltak neki.
Barahona-Corrêa egyszer csak valami egyértelműen rendelleneset talált. A vizsgálat a bélfal megvastagodását és más cöliákiás tüneteket mutatott. A családjával megerősítette: kislány kora óta gluténérzékeny volt. Nem gondolták, hogy ez fontos lenne.
Lehetséges-e, gondolta Barahona-Corrêa, hogy a cöliákia összefüggésben áll a pszichiátriai tünetekkel?
A cöliákia egy autoimmun betegség, amely körülbelül minden századik embert érint (1). Ha valaki ebben a betegségben szenved, a glutén - a búzában, rozsban és árpában található fehérje - fogyasztása immunreakciót vált ki a szervezetben.
A legtöbb esetben ez a vékonybélben történik, amit Barahona-Corrêa is látott Guerreiro felvételein. Az elmúlt 20 évben azonban a kutatások kimutatták, hogy a cöliákia és a gluténérzékenység az agyat is érintheti. A cöliákia pszichiátriai tünetei ritkák - csak néhány eset jelent meg a szakirodalomban (2) -, de a neurológiai tünetek egyre inkább ismertek. Ezek néha a cöliákia klasszikus gyomor-bélrendszeri tünetei nélkül is megjelenhetnek.
Isobel Salisbury egy 69 éves nő az angliai Sheffieldben él. Édesanyja, nagymamája és nagybátyja mind súlyos ataxiában szenvedtek, egy olyan neurológiai betegségben, amely járás- és nyelésképtelenséghez, és finom mozgások kivitelezésének képtelenségéhez vezet. A családjában annyira elterjedt volt, hogy "Salisbury-betegségnek" is nevezték. Amikor Salisbury orvosa hallott erről, elküldte őt Marios Hadjivassiliou neurológushoz, aki az 1990-es évek eleje óta kezeli ezt a speciális típusú ataxiát.
Amikor Hadjivassiliou megkezdte neurológiai karrierjét, hallott olyan emberekről, akik cöliákiában szenvedtek és megmagyarázhatatlan idegrendszeri problémákkal küzdöttek, de ezek csak elszigetelt esetek voltak.
Miután egy súlyos neurológiai tünetekkel küzdő, cöliákiás beteget kezelt, elkezdte szűrni az összes olyan beteget, akiknek neurológiai problémáinak nem volt nyilvánvaló oka. A betegek vérében a gluténra specifikus antitesteket, az úgynevezett antigliadin antitesteket kereste, amelyekből megállapíthatta, hogy a beteg immunrendszere valamilyen módon reagál a gluténfehérjékre. Ez az antitest cöliákia nélkül is jelen lehet, bár sok esetben a betegek cöliákiában is szenvednek.
Hadjivassiliou szerint még mindig nem tisztázott, hogy pontosan hogyan okozhat a glutén neurológiai problémákat, csak annyit tudunk, hogy a glutén elleni antitestekkel rendelkező betegeknél a gluténmentes étrend megoldja vagy javítja a problémáikat. Általában, amikor a szervezet immunválaszt indít a glutén ellen, cöliákia alakul ki. De különböző típusú enzimek dolgozzák fel a glutént, és ezek mind a test különböző részeiben aktívak: egyesek a bélben, mások a bőrben, megint mások az agyban.
Jelenleg Sheffieldben Hadjivassiliou közel 1000 olyan beteget kezel, akiknél a cöliákia és a gluténérzékenységhez kapcsolódó neurológiai problémák jelentkeznek. A tünetek ataxia, egyensúly- és koordinációs zavarok, neuropátia, illetve egyéb neurológiai rendellenességek formájában jelentkezhetnek.
Amikor Hadjivassiliou lumbálpunkciót és néhány vérvizsgálatot rendelt el Salisbury számára, glutén-ataxiát diagnosztizált nála, és gluténmentes étrendre állította.
Hadjivassiliou munkája kimutatta, hogy kapcsolat lehet a gluténre adott reakció és az agy működése között (3). De a koordináció elvesztése egy dolog; mi van a pszichózissal?
"A pszichiátriai oldalt még nem vizsgálták igazán alaposan" - mondja Hadjivassiliou. "Lehetséges, de még nem jelent meg túl sok beszámoló erről. Hacsak nem végeznek nagy populációs vizsgálatokat, mint mi a neurológiai problémák esetében, nehéz megmondani, hogy a cöliákia és a gluténérzékenység milyen gyakran járhat pszichiátriai problémákkal."
"Soha nem láttam olyan cöliákia esetet, amely elsősorban viselkedésváltozásként, pszichiátriai szindrómaként jelentkezett volna" - mondja Barahona-Corrêa. "Ez teljesen új volt számomra. Több fiatal kollégám is segített nekem. Mindenki kutatta a szakirodalmat, és több brainstorming ülés is volt erről a páciensről."
Elolvasták Hadjivassiliou és mások munkáit (4), amelyek kimutatták, hogy a cöliákiás és gluténérzékeny embereknél gyakrabban fordulnak elő pszichiátriai problémák (5). Deanna Kelly, pszichiátriai farmakológus és kutató elmondta, hogy az általános népességben a cöliákia előfordulási aránya körülbelül 1 százalék. A skizofrének közt ez az arány magasabb, körülbelül 3 százalék. Az elmúlt 20 évben azt is megállapította, hogy a skizofrénia-betegek körülbelül egyharmadánál kimutathatók a gliadin (a glutén alkotórésze) elleni antitestek, még akkor is, ha nem szenvednek klasszikus cöliákiában (6).
Kelly úgy véli, hogy a skizofréniában vagy más pszichózisban szenvedő embereknek ez az alcsoportja - akiknek gluténellenes antitestjeik vannak, enyhülést találhatnak a gluténmentes étrendben.
Kelly nem tudja, hogy a glutén pszichiátriai tüneteket okoz-e ezeknél a betegeknél, vagy csak súlyosbítja a már meglévő állapotukat. Első lépésként azt szeretné megvizsgálni, hogy a gluténmentes étrend egyáltalán segít-e. Egy kis vizsgálatban a gluténmentes táplálék hatására csökkentek a betegek negatív tünetei.
A klinikai vizsgálat a következő négy évben fog zajlani. ennek keretében a betegek egyik fele gluténmentes, a másik fele glutént tartalmazó étrenden lesz 5 héten át. Ez egy kettős vak vizsgálat lesz, így Kelly nem fogja tudni, hogy ki kap glutént, és ki rizslisztet tartalmazó turmixot.
"A legtöbb pszichiáter soha nem gondolna arra, hogy ezeket az antitesteket vizsgálja" - mondja. "Vannak olyan emberek, akiknek magas a gliadin ellenanyagszintje, és akiknek jót tehet a gluténmentes étrend, de tesztelés nélkül ezt kevesen tudják meg."
Hadjivassiliou szerint a glutén már bizonyított neurológiai hatásairól szélesebb körben kellene tudni. Ha a glutén ataxiát vagy neuropátiát okoz egy személynél, akkor az állapot tovább romlik, ha az illető nem hagyja abba a glutén fogyasztását. A neurológiai központoknak be kell vezetniük a megfelelő szűrést a gluténérzékenység kizárására - mondja. Több mint 20 éve publikál tanulmányokat ebben a témában, de még mindig vannak, akik egyszerűen nem hisznek benne. "Pedig ez nem hit, hanem ténykérdés", mondja
Amikor Barahona-Corrêa és csapata olvasott a glutén és a pszichiátriai esetek közötti lehetséges összefüggésről, nehezen emésztették ezt meg. "Amikor végül gyanút fogtunk, nehéz volt számunkra" - mondja. "Mi pszichiáterek vagyunk, nem vagyunk szakemberek a belgyógyászatban vagy a gasztroenterológiában." Nehéz volt meggyőzni a gasztroenterológusokat, hogy végezzék el a vizsgálatokat.
De egyik gyógyszer és kezelés sem hatott. Az egyetlen módja annak, hogy kipróbálják elméletüket, bármilyen furcsának is tűnt, az volt, hogy Guerreiro-t gluténmentes étrendre állították.
Guerreiro állapota drámai módon és gyorsan javult. Minden laboreredménye normalizálódott, gyomorpanaszai megszűntek, és a szeszélyes, rendezetlen beteg, akivel Barahona-Corrêa és csapata küzdött, szinte teljesen eltűnt. Két hónap után már csak altatót kapott. Kiengedték a kórházból. Esetét a BMJ Case Reports című kiadványában jelentették meg (7).
"Nagyon megkönnyebbült, amikor kiengedtük" - mondja Barahona-Corrêa. "Nem sokat emlékezett a történtekből. Elmeséltük neki, mit csinált. Tényleg nem ismert önmagára. Nagyon megrázta, hogy hogyan juthatott idáig."
Guerreiro szerint túl hihetetlennek tűnt, hogy a glutén lehet a probléma. Amikor 2012-ben kiengedték Barahona-Corrêa és csapata gondozásából, még mindig nem volt meggyőződve, és nem tartotta be következetesen az étrendjét.
Néhány furcsa viselkedése visszatért. Kezdett pénzt és cigarettát koldulni az utcán, és nem zuhanyozott, nem törődött a személyes higiéniájával.
Memóriája ismét megbízhatatlanná vált, és fia és nővére mondta el neki, hogy milyen furcsa dolgokat csinál. Amikor 2016-ban orvoshoz ment, a cöliákia markereit nagyon magasnak találták. Ez volt a figyelmeztetés, amire észbe kapott.
"Végül rájöttem, hogy a glutén számomra olyan, mint a méreg" - mondja. "Hallottam, hogy az orvosok azt mondták, gluténérzékeny vagyok, de most már tudom, hogy ennél többről van szó. Amikor végre rájöttem, hogy a glutén méreg nekem, abbahagytam a fogyasztását. És most, körülbelül két éve, nem eszem glutént. Könnyebbnek, stabilabbnak és boldogabbnak érzem magam. Újra önmagamnak érzem magam."
Nem mindenki ilyen szerencsés. 2014-ben egy 37 éves nő érkezett a Massachusetts General Hopsital kórházba, olyan pszichiátriai tünetekkel, amelyeket nem tudtak megmagyarázni. Alessio Fasano, gasztroenterológus és cöliákia-kutató, azt mondja, élénken emlékszik arra a napra, amikor a nő először megjelent nála, mert a beszélgetést azzal kezdte, hogy "vissza akarom kapni az életemet".
"Azt mondta magáról, hogy szerinte okos ember" - meséli Fasano. "Doktorandusz volt, épp a diplomáját szerette volna megszerezni, egyedül élt, független volt. Aztán hirtelen hihetetlenül megváltozott a viselkedése. Mintha kettős személyisége lett volna. Azt mondta, hogy olyan dolgokat csinált, amiket általában nem tenne. Például bolti lopásokat, nagyon agresszív lett, és odáig fajult a helyzet, hogy azt gyanította, hogy a családja mérgezi."
Végül egy pszichiátriai intézetbe szállították. Pszichotikus zavarral és paranoid skizofréniával diagnosztizálták.
További orvosi vizsgálatok során kiderült, hogy a nőnek tápanyag hiányosságai vannak, nehezen szívódnak fel nála a vitaminok, és pajzsmirigybetegsége van.
Pajzsmirigyét kezelték, és biopsziával cöliákiát diagnosztizáltak nála. A New England Journal of Medicine-ben megjelent esettanulmány (8) szerint a nő úgy gondolta, hogy orvosai "hazudnak" a diagnózisáról és nem volt hajlandó gluténmentes étrendre átállni.
Pszichotikus tünetei és paranoiája továbbra is fennálltak. "Továbbra is 'bizonyítékokat keresett' az ellene irányuló összeesküvésre" - áll a jelentésben. "Elvesztette állását, hajléktalanná vált, öngyilkosságot kísérelt meg; családja távoltartási végzést kért ellene. Végül ismét pszichiátriai intézetbe került, ahol gluténmentes étrendre állították."
Három hónap múlva a téveszméi eltűntek. Kiengedték a kórházból, ekkor kereste fel Fasanót, hogy magyarázatot kapjon arra, hogyan tudta a glutén ennyire megváltoztatni. "Félt, és úgy döntött, hogy hozzám fordul" - mondja Fasano. "Azt mondta, hogy tudja, hogy az emberek nem hisznek neki. Azt gondolták, hogy ez csak kifogás, amivel igazolni akarja a viselkedését. Úgy írta le magát, mint Dr. Jekyll és Mr. Hyde. Két különböző személyiség ugyanabban az emberben."
Kérte, kísérletileg igazolják, hogy a gluténtől volt pszichotikus. Fasano intézkedni kezdett, de mire engedélyezték volna a kísérletet, a beteg véletlenül ismét glutént fogyasztott, és téveszmékkel ismét kórházba került. Fasano szerint nem tudni, a glutén súlyosbított-e egy korábbi pszichózist vagy önmagában okozta. A nőt elvesztette a szeme elől, s tart tőle, hogy máshol nem fognak rájönni pszichózisa okára.
"Tisztában kell lennünk azzal, hogy az ilyen esetek ritkák" - mondja Barahona-Corrêa. "A karrierem során nem fogok többet találkozni ilyennel. De a legfontosabb üzenet az, hogy szélesebb körű megközelítést kell alkalmaznunk, ha érdekes tünetekkel rendelkező betegekkel találkozunk."
A megpróbáltatások után Guerreiro nagyban támaszkodott családja támogatására. Végül munkát kapott egy kávézóban, és nemrégiben egy ingatlanügynökségnél kezdett el dolgozni titkárnőként. Barahona-Corrêa elmondja, hogy hálás azért, hogy csapata fiatal orvosokból állt, akik hajlandóak voltak megfontolni egy olyan magyarázatot, amelyről még soha nem hallottak.
"Az ilyen esetek megtanítanak minket arra, hogy magas fokú gyanakvással kell rendelkezünk, és nagy nyitottsággal kell megkezdenünk a nem tipikus tünetek orvosi és neurológiai okainak vagy magyarázatainak kivizsgálását" - mondja. "Manapság rengeteg kiegészítő diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre. Megbocsáthatatlan, ha egy betegnek orvosi vagy neurológiai problémája van, amit nem ismernek fel, ezért egy pszichiátriai osztályon végzi. Ez tényleg megbocsáthatatlan."
Megkérdezem Guerreiro-t, hogy szerencsésnek érzi-e magát. Azt mondja, nem tudja pontosan megmagyarázni, hogy mit érez, mert nem emlékszik a rossz dolgokra. Úgy mesélték el neki, mint egy történetet, ami még mindig szinte hihetetlennek tűnik. Amit viszont tud, az az, hogy számára a glutén érthetetlen módon majdnem az életét is elvette.
"Tudom, hogy a glutén majdnem elvitt" - mondja. "Most már teljesen visszatértem a normális állapotba. Ez elképesztő. Az orvosom azt mondta, hogy majdnem meghaltam. Majdnem meghaltam, és újjászülettem. Újjászülettem egy új életre."
