Kocsis Richárd:
Mit tanulhatunk az állatoktól a gyógyulásról és az egészségről?

Az emberi gyógynövényismeret részben az állatok öngyításainak megfigyeléséből származik

 

 

Source: www.magnific.com

A csimpánzok és a keserű levél

Az állati öngyógyítás első tudományosan dokumentált esete a tanzániai Mahale-hegységben történt. Michael A. Huffman primatológus és helyi kollégája, a hagyományos gyógyító családból származó Mohamedi Seifu Kalunde egy Chausiku nevű, láthatóan beteg, letargikus csimpánzt figyeltek meg. Chausiku letört egy ágat a Vernonia amygdalina nevű cserjéről, lehántotta a kérgét, és a keserű, lédús belső részt szívogatta, majd a rostokat kiköpte. Ez a növény rendkívül mérgező, és a csimpánzok egészséges állapotban sosem eszik meg. Huszonnégy órával később Chausiku teljesen meggyógyult. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a növény szeszkviterpén-laktonokat tartalmaz, amelyek hatékonyan pusztítják el a bélférgeket és más parazitákat.

A csimpánzok egy másik módszert is alkalmaznak: esős évszakban, amikor a bélférgek elszaporodnak, érdes, szőrös felületű leveleket nyelnek le rágás nélkül. Ezek a szőrös levelek úgy működnek a bélrendszerben, mint a tépőzár : fizikailag beleakadnak a férgekbe, és a felgyorsult bélmozgás révén egyszerűen kisöprik őket a szervezetből.

Pillangók és anyai gondoskodás

Nem csak a nagy aggyal rendelkező főemlősök képesek az orvoslásra. A pompás királylepkék hernyóit gyakran támadja meg egy pusztító egysejtű parazita, amely lyukakat fúr a testükbe, és megakadályozza őket a híres, több ezer kilométeres migrációjukban. A kutatások kimutatták, hogy amikor egy nőstény lepke fertőzött ezzel a parazitával, szándékosan olyan trópusi selyemkóró növényekre rakja a petéit, amelyek rendkívül magas koncentrációban tartalmaznak mérgező kardenolidokat. Bár a nőstény magát már nem tudja meggyógyítani, a kikelő hernyók a mérgező leveleket elfogyasztva sikeresen elpusztítják a parazitákat, így a lepkemama gyakorlatilag előre gyógyszerezi a gyermekeit.

A megelőzés és higiénia állati mesterei

Az állatok nem csak akkor használnak gyógyszereket, amikor már baj van. Képesek a megelőzésre , és a lakóhelyük "kifüstölésére" is, hogy távol tartsák a vérszívókat és a betegségeket.

Madarak és a cigarettacsikkek

A Mexikóvárosban, a hatalmas UNAM egyetem kampuszán élő házi verebek egy modern, városi megoldást találtak a fészkeiket megtámadó atkák és kullancsok ellen. A kutatók észrevették, hogy ezek a madarak a diákok és kutatók által eldobált, elszívott cigaretta csikkeket gyűjtik össze, és beépítik a fészkükbe. Egy zseniális kísérlet során a kutatók élő és halott kullancsokat helyeztek a fészkekbe, és kiderült: a madarak sokkal több cigarettacsikket gyűjtöttek oda, ahol élő, vérszívó paraziták voltak. A csikkekben maradt nikotin - amely egy erős növényi méreg, az alkaloidok családjából - hatékonyan távol tartja az atkákat, így a fiókák egészségesebbek maradnak.

Macskák és a macskamenta rejtélye

Minden macskatulajdonos ismeri a jelenetet, amikor a kedvence teljesen extázisba esik a macskamenta vagy a japán matatabi illatától. A macskák dörzsölik a fejüket, hemperegnek a leveleken, nyalogatják és rágják azokat. Bár ezt sokáig puszta "kábítószeres" eufóriának gondolták, japán kutatók kiderítették a valódi evolúciós okot. Ezek a növények iridoidokat tartalmaznak, amelyek rendkívül erős szúnyogriasztó szerek. Amikor a macskák a növényhez dörzsölődnek, ezt a vegyszert viszik fel a bundájukra, ami megvédi őket a szúnyogcsípésektől és az általuk terjesztett parazitáktól. Ráadásul, amikor a macskák rágják és nyálazzák a leveleket, a növény védekezésképpen akár hússzor több riasztóanyagot bocsát ki, így a macskák aktívan maximalizálják "gyógyszerük" hatékonyságát.

A gyantagyűjtő hangyák

A svájci Jura-hegység erdeiben a vörös erdei hangyák hatalmas várakat építenek. A kutatók észrevették, hogy a hangyák tűlevelű fákról származó gyanta darabokat cipelnek a fészkükbe. A gyanta nem táplálék és nem is építőanyag. A kísérletek bizonyították, hogy a gyanta elpusztítja a fészekben lévő halálos baktériumokat és gombákat. A hangyák ezt a "gyógyszert" különösen tavasszal és nyáron gyűjtik, amikor a legsebezhetőbb lárváikat nevelik, így biztosítva a kolónia egészségét.

Az ösztön, a gyomor és a társadalom

Gyakran felmerül a kérdés: hogyan tudják ezek az állatok, hogy mi a jó nekik? Az állati öngyógyítás három fő mechanizmuson alapul: veleszületett ösztönökön, asszociatív tanuláson, valamint társas tanuláson.

Ahogy a medvelepke hernyóknál láttuk, sok esetben az ösztönök és a test kémiai változásai diktálják a viselkedést. Ám a magasabb rendű emlősöknél, mint a juhoknál, kecskéknél és majmoknál, a tapasztalás és a tanulás játssza a főszerepet. Fred Provenza, a Utah-i Állami Egyetem professzora kecskéket és juhokat tanulmányozva fedezte fel az állatok "táplálkozási bölcsességét".

Kiderült, hogy a kecskék kerülik azokat a friss hajtásokat, amelyek tele vannak emésztést gátló tanninokkal , mert azok hányingert okoznak nekik. Ám ha a juhok bélférgekkel fertőződnek meg, hirtelen elkezdenek nagy mennyiségű, tanninban gazdag növényt enni. A tannin lelassítja és elpusztítja a férgeket. Amint a juhok kigyógyulnak a fertőzésből, abbahagyják a keserű növények fogyasztását, hogy elkerüljék a mellékhatásokat.

Ezek az állatok nem azért esznek gyógynövényeket, mert "okosak", hanem mert a testük megtanulja párosítani az adott növény ízét a betegség enyhülésével. Ezt a tudást ráadásul átadják egymásnak: a fiatal bárányok az anyjuktól és a nyáj többi tagjától tanulják meg, mely növényeket érdemes megkóstolni.

Gyakorlati tanácsok a mindennapokra: Mit tanulhatunk az állatoktól?

Az állati öngyógyítás tudománya nem csupán egy érdekes biológiai érdekesség; alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan a háziállatainkról, a mezőgazdaságunkról és a saját környezetünkről gondolkodunk.

1. Hagyjuk a háziállatokat ösztönösen viselkedni! (A kutyák és a fűevés)

Sok kutyatulajdonos megijed, vagy egyenesen rászól a kutyájára, ha az füvet vagy földet kezd enni a parkban. Pedig ezek az állatok nem "butultak el" a háziasítás során.

• Fűevés: A ragadozók (kutyák, macskák, sőt a farkasok és tigrisek is) évezredek óta esznek füvet. Bár a közhiedelem szerint azért teszik, hogy hánytassák magukat, a kiterjedt kutatások szerint a füvet evő kutyáknak mindössze 22%-a hány utána. A fűevés sokkal inkább egy ősi, a farkasoktól örökölt ösztön, amelynek célja a bélrendszer fizikai megtisztítása a parazitáktól a durva fűszálak segítségével - pontosan úgy, ahogy a csimpánzok teszik a szőrös levelekkel.
• Földevés : A kutyák és más állatok gyakran esznek földet vagy agyagot. Az agyag semlegesíti a lenyelt méreganyagokat, védi a bélfalat, és enyhíti a hasmenést. Ráadásul a föld egészséges mikrobákat tartalmaz, amelyek gazdagítják a bélmikrobiomot, és erősítik az immunrendszert az allergiákkal szemben.
• Gyakorlati tanács: Ne tiltsuk el a kutyánkat vagy macskánkat a fű- és földevéstől, hacsak nem vagyunk biztosak abban, hogy az adott területet vegyszerekkel kezelték, vagy erősen szennyezett. Biztosítsunk nekik hozzáférést a tiszta természethez!

2. Hozzunk létre "érzékszervi kerteket"

A modern háziállatok (kutyák, macskák, lovak) gyakran szenvednek a mozgáshiánytól és az ultra-feldolgozott tápoktól, ami krónikus gyulladásokhoz vezet. Caroline Ingraham és más szakértők kifejlesztették az "alkalmazott zoofarmakognózia" módszerét, amely visszaadja az állatok választási szabadságát.

Egy kenyai árvaházban például egy súlyos, bakteriális sebtől szenvedő elefántbébit (Sinyát) úgy mentettek meg, hogy miután az antibiotikumok csődöt mondtak, zöld agyagot kentek a sebére, és hagyták, hogy az elefánt maga válasszon a felkínált fokhagyma- és szegfűszeg-illóolajok közül. Az agyag és az illóolajok antibakteriális hatása megmentette az állatot.

• Gyakorlati tanács: Hozzunk létre "érzékszervi kerteket" a kertünkben vagy a balkonon. Ültessünk különféle gyógynövényeket (mentát, rozmaringot, macskamentát), tegyünk ki tiszta agyagot, és hagyjuk, hogy a kutyánk vagy macskánk maga válassza ki, mit szagol meg, vagy mibe rág bele. Ezzel csökkenthetjük a szorongásukat, és hozzájárulhatunk az egészségükhöz. Bőrproblémák vagy nyugtalanság esetén felkínálhatunk nekik tiszta illóolajokat is - ha elfordulnak tőle, nincs rá szükségük, de ha érdeklődnek, az ösztöneik vezérlik őket.

3. Változtassuk meg az állattartást

A modern nagyüzemi mezőgazdaság legnagyobb hibája, hogy az állatokat "átlagosnak" tekinti, és egyhangú, csak primer tápanyagokat tartalmazó tápkeverékeket ad nekik. Ezzel megfosztjuk őket a másodlagos növényi anyagoktól , amelyekkel gyógyítani tudnák magukat, így az iparág kénytelen hatalmas mennyiségű antibiotikumot és féreghajtót használni, ami globális gyógyszer rezisztenciához vezet.

• Gyakorlati tanács gazdáknak és tudatos fogyasztóknak: Juan Villalba kutatásai bizonyítják, hogy ha a legelőkön nem csak egyféle füvet, hanem változatos növényeket (gyógynövényeket, cserjéket) biztosítunk az állatoknak, ők maguk fogják összeállítani a számukra tökéletes, egészségvédő étrendet. Ezek az úgynevezett "ételtájékok" nemcsak egészségesebb, nagyobb súlyú állatokat eredményeznek gyógyszerek nélkül, de a változatos étrend jelentősen csökkenti az állatok metánkibocsátását is, így védve a klímát. Fogyasztóként keressük és támogassuk a szabadon tartott, legeltetett állatokból származó termékeket!

4. Segítsünk a méheknek a propolisszal! A méhek kulcsfontosságúak az élelmiszer-termelésünkben , de a modern méhészet akaratlanul is megbetegíti őket. A vadon élő méhek a faodvak durva falait ragacsos gyantával vonják be, ami elpusztítja a gombákat és baktériumokat, és egészségesen tartja a méhek mikrobiomját. A modern kaptárak fala azonban sima gyalult fa, ahová a méhek nem tudnak propoliszt kenni, így a védőburok eltűnik, a betegségek pedig elszaporodnak. Ráadásul a méhészek sokszor direkt irtják a propoliszt, mert összeragasztja a kereteket.

• Gyakorlati tanács méhészeknek: Marla Spivak és Mike Simone-Finstrom professzorok kutatásai bebizonyították, hogy egy apró változtatással megmenthetők a méhek. A kaptárak belső falát ne csiszolják simára, hanem alakítsanak ki bennük durva, barázdált felületeket! A méhek ezeket a barázdákat ösztönösen feltöltik propolisszal, ami drasztikusan javítja a kolónia egészségét, ráadásul a méztermelés sem csökken tőle. Kiskert-tulajdonosként pedig ültessünk gyantát adó fákat (nyárfa, nyírfa) a méhek számára!

5. Cseréljük le a füvet

Az emberiség jelenleg a hatodik tömeges kihalási hullámot okozza a bolygón. Az erdőirtásokkal és a monokultúrás mezőgazdasággal nemcsak az állatokat pusztítjuk el, hanem a jövőbeli gyógyszereinket is. A ma használt gyógyszereink jelentős része a természetből származik. Ha elveszítjük az állatokat, elveszítjük a "természetes orvosainkat" is, akik megmutathatnák nekünk, melyik növény mire jó.

• Gyakorlati tanács: Kezdjük a saját udvarunkban! A steril, rövidre nyírt, vegyszerezett pázsitok ökológiai sivatagok. Ha a gyepünk mindössze 10%-át átalakítjuk őshonos, változatos vadvirágos kertté, azzal máris hatalmas lépést tettünk a rovarok, lepkék és madarak megmentéséért. Ültessünk macskamentát a szúnyogok ellen, és selyemkórót a lepkéknek. Ezek az apró oázisok "gyógyszertárként" fognak szolgálni a helyi élővilág számára.

Összegzés

A keserű cserjéket rágó csimpánzoktól kezdve a mérgező növényekbe petéző lepkéken át a kullancsokat cigarettacsikkekkel távol tartó városi madarakig a természet minden szintjén lenyűgöző gyógyító stratégiákat találunk.

Ezek a felfedezések arra intenek minket, hogy lépjünk le az evolúció képzeletbeli, emberközpontú csúcsáról. Részei vagyunk egy hatalmas ökológiai hálózatnak. Ha megértjük és tiszteletben tartjuk az állatok öngyógyító képességét, azzal nemcsak az ő jólétüket javíthatjuk drasztikusan, hanem a saját egészségügyi problémáinkra, sőt, a jövő pusztító fertőzéseire is megoldást találhatunk. Engedjük meg az állatoknak, hogy újra orvosok lehessenek a saját életükben, és tanuljunk tőlük mindannyiunk túlélése érdekében.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre