Mit tehet a 'lopakodó' májbetegsége ellen?


Fordította: Szendi Gábor

A máj sokáig nem fáj, de ha fájni kezd, akkor már sokszor késő

 

A Google adatkezelési elvei

 

Source: www.magnific.com

Amikor iskolás voltam, vírusos májgyulladást kaptam, pedig soha nem tettem semmit azok közül - például nem osztoztam tűn, nem készíttettem tetoválást, és nem volt több szexuális partnerem -, amelyek általában növelik a betegség kockázatát. A biológiatanárom egyszer végignézett beteg, sárgás arcomon, majd bölcsen megjegyezte: "Az élet a májon múlik."

Akkoriban csak annyit tudtam, hogy nem valami kellemes májműködési zavarban szenvedni. Sajnos ma világszerte egyre több emberrel történhet meg ugyanez. A májbetegségek általában is gyakoribbá válnak, de különösen aggasztó egy olyan kórkép, amelyről valószínűleg még csak nem is hallott. A becslések szerint a felnőttek több mint harmada, a gyermekeknek és serdülőknek pedig mintegy 13 százaléka szenved az úgynevezett 'nem alkoholos zsírmáj betegségben' (NAFLD). Felismerés és kezelés nélkül ez az állapot májelégtelenséghez és számos más betegséghez vezethet.

"Velem ez biztosan nem fordulhat elő" - gondolhatja. Ne legyen ennyire biztos benne. A NAFLD-ben szenvedők többsége nem tud a betegségéről, mert az többnyire tünetmentes, és szinte alig léteznek szűrőprogramok. Most azonban összehangolt erőfeszítések folynak a figyelem felkeltésére, hogy megelőzzék a válság kialakulását. A rossz hír az, hogy a jelenlegi folyamatok alapján a világ felnőtt lakosságának több mint felénél alakulhat ki NAFLD élete során. A jó hír az, hogy sokaknál nem fejlődik súlyos betegséggé, a többiek pedig talán visszafordíthatják a folyamatot - de csak akkor, ha elég korán felismerik.

A máj az emberi test legnagyobb belső szerve, és valóban megérdemli a helyet, amit elfoglal (1). A szervezet fő méregtelenítő szerveként betöltött szerepe mellett az immunvédelemben, az emésztésben és a vitaminok raktározásában is fontos feladatokat lát el.

A krónikus májbetegség nem új közegészségügyi probléma, de az okai változnak. Korábban a májkárosodás fő kiváltó oka a tartós alkoholfogyasztás és a hepatitiszvírus-fertőzés volt. Ezek előfordulása a nagyobb tudatosság, a széles körű védőoltások, a tűcsereprogramok és a vírusellenes kezelések következtében csökkent, a májbetegségek száma mégsem mérséklődött. Ennek fő oka a NAFLD.

Mi a zsírmájbetegség?

A krónikus májbetegség egy addig ismeretlen lehetséges okára 1980-ban hívták fel először a figyelmet. Jurgen Ludwig és munkatársai a minnesotai Rochesterben működő Mayo Klinikán beszámolót tettek közzé arról, amit "eddig meg nem nevezett májbetegségnek" neveztek el (2). Húsz ember esetét írták le: májukban olyan zsírlerakódások alakultak ki, amilyeneket nagyivóknál is megfigyeltek; közülük háromnál jelentős májkárosodás is jelen volt. Az érintettek nem fogyasztottak alkoholt, többségük azonban közepesen elhízott volt. Ludwig és munkatársai a betegséget nem alkoholos szteatohepatitisznek (NASH) nevezték el - a szteatohepatitisz zsírfelhalmozódással összefüggő májgyulladást jelent -, és megállapították, hogy az oka ismeretlen.

"Jelenleg nem ismerünk hatékony kezelést" - vonták le a következtetést.

A beszámoló több mint egy évtizedig jórészt visszhangtalan maradt. Az orvosok ismerték a kóros mértékű májzsírosodás problémáját, de úgy gondolták, hogy messze az alkohol a legfontosabb kiváltó ok. Az 1990-es években azonban - ahogy nőtt az elhízás gyakorisága- a tanulmányt egyre többen idézték (3), és nyilvánvalóvá vált, hogy maga az elhízás is okozhat májgyulladást (4). A NASH-t - amelyet ekkorra már széles körben NAFLD-ként ismertek - önálló betegségként kezdték számon tartani.

Ma a NAFLD a világ leggyakoribb krónikus májbetegsége (5). A Healthy Livers, Healthy Lives nevű orvosi koalíció (6) szerint a betegség a felnőttek 38 százalékát, a gyermekek és serdülők mintegy 13 százalékát érinti világszerte. Ez összesen körülbelül 2,5 milliárd embert jelent.

"Az elmúlt évtizedekben drámaian nőtt a betegség gyakorisága" - mondja Jeffrey Lazarus, a New York-i Városi Egyetem kutatója. "Hatalmas számokról beszélünk." 1990-ben, amikor a zsírmájat kezdték fontos közegészségügyi problémának tekinteni, a világ népességének 18,2 százalékát tartották érintettnek. 2020-ra ez az arány több mint a duplájára nőtt, és várhatóan tovább emelkedik. Mindie Nguyen, a kaliforniai Stanford Egyetem Orvosi Központjának munkatársa szerint 2040-re a felnőtt lakosság több mint felének lehet NAFLD-je (7).

Ez nem jelenti azt, hogy mindannyian rosszul fogják érezni magukat, vagy akár tudni fognak májuk gyulladásáról és romló állapotáról. A NAFLD többnyire tünetmentes, legfeljebb enyhe fáradtságot és kisebb hasi fájdalmat okoz. Az érintettek mintegy harmadánál azonban a betegséggel járó krónikus gyulladás fokozatosan rontja a májműködést, és kezelés nélkül súlyosbodhat.

A betegség gyakoribbá válásának oka viszonylag egyszerű: egyre többen túlsúlyosak vagy elhízottak. A túlsúly - különösen, ha 2-es típusú cukorbetegséggel párosul - zsírfelhalmozódást idézhet elő a máj zsírsejtjeiben.

Egy egészséges máj zsírtartalma tömegének kevesebb mint 5 százaléka. Ha ezt meghaladja, a máj már a NAFLD határértéke fölé kerül. Hannes Hagström, a stockholmi Karolinska Egyetemi Kórház munkatársa szerint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a NAFLD gyakorisága párhuzamosan nő világszerte (8). Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az elhízás gyakorisága 1975 óta csaknem megháromszorozódott, és a világ népességének mintegy 28 százaléka ma túlsúlyos vagy elhízott.

Az egészséges testsúly azonban nem ok az aggodalom teljes elvetésére. A NAFLD-ben szenvedők mintegy 10 százalékának akkor is zsíros a mája, ha testtömeg indexe a normális tartományban van. Ezt az állapotot sovány NASH-nak nevezik. Az okait nem értjük jól, bár egy 2022-es áttekintő tanulmány (9) szerint egyesek genetikailag hajlamosak lehetnek a májban történő zsírlerakódásra.

A sovány NASH-tól eltekintve a NAFLD többnyire az elhízás egyik "társbetegsége", vagyis egy elsődleges egészségügyi probléma másodlagos következménye. Az elhízással gyakrabban összekapcsolt állapotok közé tartozik a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegség, a magas vérnyomás és a rák; ezekről mind széles körű tájékoztató kampányok indultak.

A NAFLD viszont a figyelem "radarján" kívül maradt. Lazarus ezt azzal magyarázza, hogy "általánosan hiányzik a probléma kezelésének sürgető volta és a megfelelő szakpolitika", emellett a közvélemény is kevéssé ismeri a betegséget. Szerinte ennek fő oka, hogy a kórkép alattomos. "A máj nehezen működik, de mi nem érezzük - és ez nagy probléma" - mondja.

Philip Newsome, a Birminghami Egyetem munkatársa és a British Liver Trust tanácsadója szerint a NAFLD elhanyagolásához más tényezők is hozzájárulnak (10). "A májbetegségeket jelentős megbélyegzés övezi. Ha a leggyakoribb okokra gondolunk - a túlzott alkoholfogyasztásra, a túlsúlyra vagy az elhízásra, illetve a vírusos májgyulladás esetén az injekciós kábítószer-használatra -, azt látjuk, hogy még az egészségügyi szakmában is jelen van a megbélyegzés" - mondja.

"Jól tudjuk, hogy ha megbélyegeznek egy betegséget, az érintettek kisebb eséllyel jelentkeznek segítségért, kevésbé férnek hozzá az ellátáshoz, és végső soron rosszabbak lesznek a kimenetelek."

Christopher Byrne, a Southamptoni Egyetem munkatársa szerint az is gondot jelent, hogy kevés az egyszerűen elvégezhető vizsgálat, amellyel követni lehetne a betegség előrehaladását.

2022-ben 102 országra kiterjedő felmérést végeztek. Ezek az országok a világ népességének 86 százalékát tették ki, és egyiküknek sem volt országos stratégiája a NAFLD kezelésére (11). A kutatók ezt egy "felkészültségi mutató" segítségével vizsgálták: hat szempont - többek között az adatgyűjtés, az általános tájékozottság, valamint a diagnózis és a kezelés elérhetősége - alapján minden országot 100 pontos skálán értékeltek. India végzett az első helyen 42,7 ponttal, az Egyesült Királyság pedig a másodikon 40 ponttal. Egyik ország sem tekinthető azonban megfelelően felkészültnek. "Ők is megbuktak, csak mindenki más még rosszabbul teljesített" - mondja Lazarus.

Az országok több mint harmada nulla pontot kapott, köztük Írország, Izland és Dél-Afrika. Byrne szerint mindenütt "nagy lehetőség van a fejlődésre".

Ennek hiányában emberek millióinál alakulhatnak ki súlyos betegségek. Arról, hogy pontosan mi történik, miután zsír halmozódik fel a májban, még folyik a vita. A probléma azonban feltehetően az oxidatív stresszel függ össze: ilyenkor megemelkedik a reaktív oxigénformák szintje, ezek a molekulák pedig károsíthatják a lipideket, a fehérjéket és a DNS-t. Úgy tűnik, az oxidatív stressz akkor fokozódik, amikor a máj energiaforrásként használja fel a zsírt. Ez később gyulladáshoz vezet.

Tünetek

A szerencsétlenebbül járóknál fibrózis alakul ki: a máj kemény hegszövetet halmoz fel, miközben reménytelen küzdelmet folytat a gyulladás ellen. A máj regenerációs képessége rendkívüli (12): a szerv akkor is képes teljesen újranőni, ha 90 százalékát eltávolították vagy károsodás érte.

Ennek azonban vannak korlátai. Ha a hegszövet elárasztja a szervet, májzsugor, vagyis cirrózis alakul ki, amely gyakran rákhoz és májelégtelenséghez vezet. A cirrózis tünetei közé tartozik a sárgaság, a fáradtság és a gyengeség, az étvágytalanság, a fogyás, a hányinger és a hányás, a has jobb oldalán jelentkező fájdalom, a bőrviszketés, valamint a lábfej és a boka duzzanata. A diagnosztizált betegek mintegy 80 százaléka egy éven belül meghal (13).

A cirrózis is folyamatosan gyakoribbá válik. 2010 és 2019 között a betegség miatt bekövetkezett halálesetek száma világszerte 10 százalékkal nőtt (14). A haláleseteknek csak körülbelül egytizedét okozta NAFLD; a többség hátterében továbbra is a hepatitisz B- és C-vírus, illetve az alkoholfogyasztás áll. Miközben a vírusos és alkoholos eredetű cirrózis előfordulása az oltásoknak és az alkoholfogyasztás visszaszorítását célzó intézkedéseknek köszönhetően fokozatosan csökken, a NAFLD okozta cirrózis egyre gyakoribb.

A NAFLD-ben szenvedőknek nemcsak attól kell tartaniuk, hogy a májuk felmondja a szolgálatot. Ebben a betegcsoportban a vezető halálok a szív- és érrendszeri betegség (15). A NAFLD emellett önálló kockázati tényezője a 2-es típusú cukorbetegségnek (16), a krónikus vesebetegségnek és a májon kívüli szervek daganatos betegségeinek.

Szerencsére a NAFLD jól kezelhető, ha elég korán felismerik. "Rémisztő helyzet, de nagyon is megoldható" - mondja Lazarus. "A májbetegség korai stádiumában lévő betegek túlnyomó többségénél - 75-80 százalékuknál - be tudunk avatkozni." A múlt hónapban az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta az első, NAFLD-ben szenvedők kezelését segítő gyógyszert, a reszmetirómot, amely csökkenti a hegszövet mennyiségét és a máj egészségi állapotának más kedvezőtlen mutatóit. További gyógyszerek is fejlesztés alatt állnak (17).

Eközben az életmód megváltoztatása is fontos megoldást kínál. Lazarus szerint a NAFLD lassan kibontakozó folyamata és a fibrózis korai szakasza megállítható, sőt visszafordítható, ha valaki testsúlyának 7-10 százalékát leadja, majd a fogyást fenn is tartja.

A túlsúlyos vagy elhízott embereknek valószínűleg már mondták, hogy a fogyás javíthatja az egészségüket. Lazarus szerint azonban külön motivációt jelenthet, ha tudják, hogy akár halálos májbetegségük is lehet. A probléma az, hogy az emberek általában nem tudnak erről, mert nem vizsgálják meg őket.

Ezért Lazarus és mások összehangolt erőfeszítéseket tesznek, hogy a betegség nagyobb figyelmet kapjon a közegészségügyben. Februárban Lazarus vezetésével több mint 40 kutatóból álló konzorcium tett közzé átfogó felhívást "Globális cselekvési terv a zsírmájbetegség visszaszorítására" címmel (18).

A terv része a NAFLD átnevezése is. Az új elnevezés - mély levegő - az anyagcserezavarhoz társuló szteatotikus májbetegség, rövidítve MASLD, kiejtése pedig "mass LD" (19). Ennek egyik fő oka, hogy a jelenlegi elnevezés tovább erősíti a májbetegségeket övező megbélyegzést, mivel egyszerre utal az alkoholra és a zsírra. "A névváltoztatás részben azt szolgálja, hogy az emberek könnyebben beszéljenek az állapotról" - mondja Newsome.

Hogyan fordítható vissza a zsírmájbetegség?

Az új elnevezéssel a cél az, hogy növeljék a betegség és az okai iránti ismertséget, valamint jobb szűrőprogramok bevezetését sürgessék. Patrick Marcellin, a párizsi Diderot Egyetem munkatársa szerint a betegség megfelel a rutinszerű szűrés valamennyi elfogadott feltételének, ennek ellenére szinte sehol sem szűrnek rá rendszeresen.

A szűrés megvalósítható. Létezik egy továbbfejlesztett májfibrózis-tesztnek nevezett vérvizsgálat, amely a májfibrózis súlyosságát jelző, az anyagcserében szerepet játszó három molekulát mér. A vizsgálat azonban drága. Olcsóbb alternatíva a FIB-4 (20), amely a rutinszerű vérvizsgálatok eredményeiből becsüli meg a fibrózis valószínűségét. "Jelzi, hogy valami esetleg nincs rendben" - mondja Lazarus. Ezt követheti egy viszonylag olcsó ultrahangos vizsgálat, a FibroScan (21), amely a fibrózist és a cirrózist is képes kimutatni.

Egy 2019-es skóciai vizsgálat olyan sikeres volt, hogy a Dundee-ben működő Tayside-i Nemzeti Egészségügyi Szolgálat ma már rutinszerű szűrést végez (22). Lazarus szerint azonban csak nagyon kevés egészségügyi rendszer követte ezt a példát. "Ha én lennék a döntéshozó, mindenhová FibroScan-készülékeket telepítenék."

A kritikusok szerint azért nem ilyen egyszerű a helyzet. A tömeges szűrés vitatott kérdés. Newsome szerint el kell kerülni, hogy ne találják meg azokat, akiknél súlyos betegség alakulhat ki, de azt is, hogy olyanokat vizsgáljanak hosszasan, akiknél végül nem lesz májprobléma. "Szorongást kelt, és erőforrásokat emészt fel." Sokkal jobb célzottan vizsgálni azokat, akikről tudjuk, hogy nagy kockázatnak vannak kitéve - például a túlsúlyos vagy elhízott, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő embereket (23).

Newsome szerint sokat segítene, ha megértenénk, miért hajlamosabbak egyesek súlyos májkárosodásra, mint mások. "Gyakran találkozhatunk két azonos korú és testsúlyú cukorbeteggel, akik közül az egyiknél jelentős hegesedés alakul ki, a másiknál pedig nem" - mondja. Az ok nem világos, de szerinte erős bizonyítékok utalnak genetikai tényezőkre.

Hamarosan megjelenhetnek olyan vizsgálatok, amelyekkel azonosítható, kinél a legnagyobb a hegesedés kockázata, de a szűrés önmagában nem oldja meg a problémát. Tudjuk, hogy számos tényező befolyásolja az emberek testsúlyát, például a genetika, a hormonális változások és az életkor, továbbá az életmódbeli és gazdasági körülmények, amelyek nem feltétlenül állnak az egyén irányítása alatt. Az érintetteknek az adott tanácsokat vagy támogatást is követniük kellene. Ahogy az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség járványának megállítására tett kísérletek mutatják, ez rendkívül nehéz lehet. "Az eddigi stratégiák többsége kudarcot vallott" - mondja Newsome. Szerinte a fogyást segítő gyógyszerek új generációja, például a Wegovy, segíthet.

Amíg nincs megfelelő szűrés, valószínűleg jobb óvatosnak lenni, mint később bánni a mulasztást. Newsome azt tanácsolja, hogy ha úgy gondolja, veszélyeztetett lehet, kérjen vizsgálatot orvosától. A legfontosabb tanulság azonban egyértelmű: törekedjen az egészséges testsúly fenntartására. Ezt könnyebb mondani, mint megtenni egy olyan környezetben, amely elősegíti az elhízást, de ahogy bölcs tanárom mondta: az élet a májon múlik.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre