Szendi Gábor:
Mitől lesz valaki liberális vagy konzervatív?

Az emberek fele liberális, a másik fele konzervatív. Érthető hát, hogy a tudomány kíváncsi arra, ki miért válik egyikké vagy másikká?

 

A Google adatkezelési elvei

 

Politikailag túlfűtött társadalmakban a konzervatívok és liberálisok biológiai és pszichológiai különbségeiről szólni olyan kényes téma, mint annak idején volt a geocentrikus világkép szembeállítása a heliocentrikussal. Ahogy akkor is, ma is ideológia áll szemben a tudománnyal. Ahogy a tudomány jogosult a vallási élmény agyi történéseit vizsgálni (Szendi, 2008), anélkül, hogy állást foglalna Isten létét vagy nem létét illetően, ugyanúgy értéksemleges annak a kutatása is, mi jellemzi a konzervatív és liberális ideológiához vonzódókat. Evolúciós nézőpontból evidens, hogy a társadalomról és az egyénről való kétféle gondolkodásmód azért maradt fenn, mert mindkettőnek megvan a maga társadalmi és individuális létjogosultsága. Fontos szem előtt tartani azt, hogy nem feltétlen az a konzervatív vagy liberális, aki annak vallja magát, hanem az, aki bizonyos teszteken ennek vagy annak bizonyul. Ezért a tudomány megállapításai csak óvatosan vihetők át a mindennapi életre.

Evolúciós gyökerek

Az emberi faj több millió éves evolúciója során kialakultak örökletes preferenciák, amelyek alapját képezik az erkölcsi érzéknek. Az erkölcsi érzék lényege az azonnali, gondolkodás nélküli ítéletalkotás az élet megannyi eldöntendő kérdésében. Az evolúciós pszichológia hat fontos elvet fogalmazott meg, amelyek az emberi erkölcsi viselkedés alapját képezik: Gondoskodás szemben az ártással; Korrektség és kölcsönösség szemben a csalással; Lojalitás és csoporthoz tartozás szemben az árulással; Tekintélyelfogadás és respektus szemben a felforgatással; Szentség szemben a tisztátalansággal; Szabadság szemben az elnyomással (Haidt, 2012).

A liberálisoknak és konzervatívoknak mindezek az értékek fontosak, de nem azonos mértékben és nem azonos jelentéssel. A liberálisok világfelfogásában a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség klasszikus elvei a meghatározóak. Ebben az első két morális elv fogalmazódik meg. Az egyén szabadsága mindenekfelett, amíg nem mások rovására él. Senki nem uralkodhat mások felett. Gondoskodni kell az elesettekről, a hátrányt szenvedőkről, mindenkinek esélyt kell adni, a társadalomnak igazságosan kell működnie.

A konzervatívok számára nem az egyén, hanem a társadalom az elsőrendű, az egyénnek alá kell rendelnie magát a társadalmi rendnek, fontos tehát az engedelmesség és a hatalom elismerése, a társadalmi intézmények, a hagyományok és a vallás tisztelete, hiszen ezek a szilárd társadalom alapjai. Természetes dolog az emberek közti egyenlőtlenség, mindenki megérdemli a sorsát.

A konzervatívok és liberálisok jellemzői

Pszichológiai sajátosságok

Egy kutatásban 3 éves kortól húsz éven át követték a vizsgálati személyeket, és arra következtettek, hogy akik a nevelők szerint félénkek, merevek, határozatlanok, sérülékenyek és gátoltak voltak, azok felnőttkorukra általában konzervatív személyiségűekké váltak. Ezzel szemben, akik gyermekkorukban energikusak, reziliensek, magabiztosak, kifejezőek, dominánsak és barátkozósak voltak, azokból általában liberális személyiségűekké fejlődtek (Block és Block, 2006).

Konzervatívokra jellemzőnek találták a negatív irányba való elfogultságot. Ennek számos kísérleti példája közül az egyik, amikor pozitív és negatív tartalmú képek első bemutatása után a második vetítéskor meg kellett mondani, melyik kép szerepelt már az első vetítéskor. A konzervatívok sokkal több emocionálisan negatív képre ismertek rá, mint a liberálisok: ez arra utal, hogy a negatív élmények mélyebb nyomot hagynak a konzervatívokban (Mills és mtsi., 2016). A negatív irányú elfogultság jelenik meg abban is, hogy konzervatívok bizonytalan arckifejezésű arcokra vagy kétértelmű ingerekre általában negatívabb értelmezést adnak (Mendez, 2017).

Az undor kifejeződhet egy fizikailag is létező dologgal szemben (hányás, széklet), de komplex társadalmi jelenségekkel is megjelenhet. Ennek oka, hogy a konzervatívoknak kitüntetett jelentőségű a tisztaság/szentség fogalma. Undort kelthet mások után a wc-t használni, mások után inni egy pohárból, vagy a menstruáció jelei. De tisztátalannak lehet tekinteni a melegek házasságát, az abortuszt, a tinédzserkorúak nemi életét, a vallástalanságot, stb. Az Undor Érzékenységi Skálán elért magas pontszám szoros kapcsolatot mutat a konzervativizmust mérő skálán elért magas pontszámmal (Inbar és mtsi., 2009).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A félelem, a bizonytalanság és a fenyegetettség érzése hajlamosít a konzervativizmusra. Ezt alátámasztja az is, hogy a World Trade Center támadását túlélők közt jelentősen megnőtt a konzervatívok aránya. Vizsgálatokban, ha a résztvevőket emlékeztették a terrorizmusra, a halálra vagy egyéb létezésben fenyegető dologra, az emberek beállítódása eltolódott a konzervativizmus irányába (Jost és Amodio, 2012). Az életkor is befolyásolja az ideológiai nézeteket, ahogy az emberek idősödnek, egyre konzervatívabbá válhatnak (Tilley és Evans, 2014). Az ideológiai nézetek átmenetileg is változhatnak. Liberálisok fenyegető helyzetekben legalább annyira konzervatívakká válnak, mint a konzervatívok - a különbség csak az, hogy a konzervatívok számára folyamatosan élmény a veszélyérzet és a sérülékenység (Nail és mtsi., 2009). A konzervatívokat a "jobb félni, mint megijedni" stratégia jellemzi, míg a liberálisok előre nem félnek, de fenyegetettség esetén ugyanúgy "megijednek".

Nyolcvannyolc vizsgálat metaanalízise alapján a félelem és a bizonytalanság kezelése -mind konkrétan, mind általánosságban- szorosan összefügg az ideológiai beállítódással. A haláltól való félelem, a rendszer instabilitásától való tartás, a fenyegetettségtől vagy veszteségtől való félelem, a kétértelműséggel szembeni intolerancia, a rend, a struktúra és a zártság iránti személyes igény mind szoros kapcsolatot mutat a konzervatív személyiséggel. ezzel szemben az új élmények iránti nyitottság, a gondolkodás összetettsége, a bizonytalanság elfogadásának a képessége, a pozitív önértékelés a liberalizmus jellemzője (Jost és mtsi., 2003).

A két típusnak tulajdonított jellemzők nagyjából így összegezhetők (Carney és mtsi., 2008; Mendez, 2017):

Liberális tulajdonságok

Konzervatív tulajdonságok

Egyenlőségpárti

Tekintélyelvű

Empatikus

Kötelességtudó

Nyitott, toleráns, rugalmas

Rend-, struktúra-, zártság kedvelő

Melegséget kifejező

Erőt mutató

Nincs szelektív ingerérzékenység

Fokozott érzékenység negatív ingerekre

Vágy a változásra és változtatásra

Félelem a veszteségtől, fenyegetéstől

Izgatott, élménykereső

Engedelmes, konformista

Vágy az új élményekre

Vágy a tradíciókra, stabilitásra

Minden ember egyenlő

Idegengyűlölet, előítélet

Komplex, árnyalt, többértelmű

Komplexitás helyett kategorizálás

Nyitott gondolkodású

Zárt gondolkodású

Laza, következetlen

Szabálykövető, moralizáló

Ez a két tulajdonsághalmaz valószínűleg ritkán testesül meg egy liberálisban vagy konzervatívban, a reálisan létező emberek ennél összetettebbek. Ráadásul a valóságban a két típus keveredhet, hiszen vélheti magát valaki ide vagy odatartozónak, miközben a tesztek esetleg annak az ellenkezőjét hoznák ki nála. Vannak meghatározó és kevésbé fontos tulajdonságok, amik mentén eldönthető, ki hova sorolható be.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Hogyan gondolkodik társadalmi kérdésekről a két típus?

A konzervativizmus meghatározónak tekinti a tradíciókat, ezért gyanakodva tekint minden változásra. A konzervatív nem hisz az általános emberiből levezetett jogokban. Tiszteli a fennálló vallási, politikai, kulturális szokásokat és intézményeket, s ezek megőrzésére törekszik. A konzervatívok szerint a társadalom az egyén felett áll. Fontos számukra a hierarchia, a tekintélytisztelet és a stabilitás. Az egyén önállótlan, morálisan tökéletlen, tartozni akar a többiekhez és vágyik a biztonságra; mindezt a társadalmi rend biztosítja a számára. Különös jelentősége van a tulajdonnak, amely védelmet és biztonságot ad egy kiszámíthatatlan világban (Heywood, 2017). A konzervatív számára szabadság azt jelenti, hogy a társadalom megszabta keretek közt "szabad az, aki azt teszi, amit szabad". A büntető jogban a "szemet szemért" elvet vallja.

A liberális ideológiában a mindenki szabadsága áll a középpontban. Az a jó társadalom, amelyben az egyén szabadon érvényesítheti érdekeit, amíg az másokét nem sérti. Ugyanakkor az államnak a közjó érdekében fontos beavatkoznia pl. a gazdasági folyamatokba. Az embert racionális, önmagáért felelni képes lénynek tekinti. Jogilag és politikailag minden ember egyenlő, de tehetségének és munkájának megfelelően boldogul. A társadalom egyének társulása. Az egyén szabadságát a kormányzat zsarnokoskodásától az alkotmányosság és a szabad választások védik meg. A liberalizmusban a tulajdon a tehetség és szorgalom jutalma. (Heywood, 2017). A liberálisok a büntetésben nem a bosszút, hanem a megtévedt ember átnevelésének lehetőségét látja.

John Jost és munkatársai szerint két alapvető kérdés mentén különíthető el a két ideológiai: 1, a liberálisok hívei a haladás érdekében hozott szociális változásoknak, míg a konzervatívok ragaszkodnak a változatlansághoz, azaz a hagyományokhoz; 2, a liberálisok elutasítják az egyenlőtlenségeket, a konzervatívok pedig természetesnek tekintik azt (Jost és mtsi., 2003).

Egy különnevelt ikerpár tanulságai

Oscar Stöhr és Jack Yufe, nevükkel ellentétben egypetéjű ikerként születtek meg 1933-ban Trinidadon. Szüleik hamarosan elváltak, így Oscart anyja Németországba vitte és ott a Hitlerjugend lelkes tagjává vált. Jack apja zsidó kereskedő volt, így zsidó nevelést kapott. Jack 13 évesen beállt tengeri cserkésznek, ami a brit haditengerészet előszobája volt. Később, miután kivándorolt Izraelbe, az izraeli haditengerészetnél szolgált. Egy ikerkutató leírásából tudjuk, hogy amikor találkoztak, megdöbbentően hasonló volt a járásuk, a beszédtempójuk, a furcsa szokásaik, hogy befőttes gumit hordtak a csuklójukon, hogy a magazinokat visszafele kezdték olvasni, hogy a wc-t használat előtt is lehúzták, a vajas pirítósukat mélyen belemártották a kávéjukba. Szerették a fűszeres ételeket, mindketten jók voltak a sportban, de gyengék voltak matematikából. Jack magát liberálisnak tekintette, de Oscárról úgy nyilatkozott, hogy az konzervatív. Példájukat úgy emlegetik, mint olyan ikreket, akik minden hasonlóságuk ellenére ellenkező politikai nézeteket vallottak. Ezt azonban direktben nem vizsgálták, így elképzelhető, hogy valójában csak a felszínen, egyfajta kulturális mázban voltak különbözők. Jack megjegyezte ugyanis, hogy ő, amíg házas volt, ugyanúgy megkövetelte feleségétől, ahogy Oscar is, hogy minden kívánságát vita nélkül teljesítse. Ez - bár apróságnak tűnhet - inkább mutatja be mindkettőjüket autoriter személyiségűnek, azaz feltehetőleg mindketten konzervatív beállítottságúak voltak. Történetük így éppen arra példa, hogy a homlokegyenest más szocializációs hatások ellenére is ideológiai nézeteikben valószínűleg egyformák maradtak (Wright, 1995; Shaffer, 2008).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ideológiai nézetek genetikája

Régóta folyik arról a kérdés, milyen mértékben örökletes és mennyiben környezeti hatások tulajdonságok alakítják ki az ember személyiségét.

A genetikai megközelítés jogosultságát igazolják azok az eredmények, mely szerint a főbb személyiségvonások, amelyeket a Big Five (Nagy Öt) ír le (pl. extrovertáltság-introvertáltság; lelkiismeretesség-felelőtlenség, stb.), 40-50%-ban a génekkel adódnak át (Rowe, 1994).

A konzervativizmus és liberalizmus genetikai gyökereinek kutatása valójában olyan génszakaszok, s ezen belül gének keresését jelenti, amelyek -nem feltétlen átlátható mechanizmusokon keresztül- hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén egy konzervativizmus-liberalizmus skálán szélsőséges pozíciót vegyen fel. Egy vizsgálatban 2700 család 13 000 tagjának vetették össze a genomját az ideológiai nézeteket vizsgáló 50 kérdésből álló teszttel (Hatemi és mtsi., 2011). A teszt eredménnyel kapcsolatot mutató egyik gén a 4. kromoszómán helyezkedett el, és bizonyos agyi receptorok (konkrétan az NMDA /N-methyl-D-aszpartát/ és a glutamát) számát és működését határozta meg. Ez önmagában sokat nem mondana, de az adott gén működése -korábbi vizsgálatok szerint- meghatározza a gondolkodásbeli rugalmasságot. Mint a szerzők írják, a két ideológiát képviselők közt markáns különbség szokott lenni e tekintetben, mivel a konzervatívok sok kérdésben hajlamosak mereven és dogmatikusan megnyilvánulni, míg a liberálisok sokkal rugalmasabban gondolkodnak. A hatodik kromoszómán a szerotonin receptort meghatározó gén típusa szintén összefüggött az ideológiai hovatartozást vizsgáló teszt eredményével. A szerotonin és az NMDA rendszerek működése a stresszreakcióval, a szorongással és a félelemmel áll kapcsolatban. Az ideológiai nézetkülönbségek fontos területe a társadalmi félelmek és az idegen csoportok megítélése. A konzervatívokat a társadalmi változásokkal szembeni félelmek és az idegen csoportokkal (pl. bevándorlókkal) szembeni gyanakvás jellemzi. Fontos eredménynek tűnik még a 9. kromoszómán a szaglást meghatározó gének működése. A szaglás kapcsolatban áll az "undorrendszerrel": a konzervatívokban erős az ellenérzés a furcsa, kétértelmű szagokkal és ízekkel szemben és mindenkiben undort keltő dolgokra is intenzívebben reagálnak. Nyilván nem gondoljuk azt, hogy néhány génből megmagyarázható az ideológiák kialakulása. De a genetikai kutatások arra mindenképpen rámutatnak, hogy látszólag jelentéktelen tulajdonságokból -nyilván sok más hatással kombinálódva- miként alakul ki két markánsan különböző társadalmi ideológia. Egy egyszerű példa: ha valaki mély szánalmat érez az állatok iránt, lehet, hogy végül vegetáriánussá válik, s egész élete átalakul: nemcsak a táplálkozása változik meg, de küzdeni kezd az állatok jogaiért. A látszólag kis dolgokból nagy dolgok tudnak kialakulni.

Az ideológia és a pszichofiziológia

A pszichofiziológia a testi változásokkal járó lelki jelenségeket vizsgálja. Ha félünk vagy izgulunk, izzad a tenyerünk, nő bőrünk elektromos vezetőképessége. Ha nagyon figyelünk valamire, lelassul szívverésünk, szorongáskor izmaink feszesebbé válnak. Régóta ismert, hogy vannak emberek, akik pszichofiziológiailag intenzívebben reagálnak ingerekre, azaz jobban izgathatók, míg másokat hidegvérűnek nevezhetünk. Az ilyesfajta különbségek más csecsemő korban észlelhetők: vannak a könnyen megnyugtatható és vannak a sírós babák.

Pszichofiziológiai értelemben a konzervatívok reaktívabbak, azaz a szimbolikusan vagy valóságosan fenyegető ingerekre nagyobb idegrendszeri izgalommal válaszolnak (Renshon és mtsi., 2015). Váratlan hangokra, ijesztő vizuális ingerekre a nagyobb izgalommal (alacsonyabb bőrellenállással, fokozottabb pislogással) reagálók sokkal inkább egyetértettek olyan konzervatív nézetekkel, mint a halálos ítélet, a védelmi kiadások növelése, a hazafiasság fontossága vagy az iraki háború, míg az "alulválaszolók" liberális nézeteket vallottak hasonló kérdésekben (Oxley és mtsi., 2008).

Az undor velünk született alapérzelem, és evolúciósan a mérgező, fertőző dolgok elkerülésére alakult ki. Szoros kapcsolatban áll a tisztaság/szentség erkölcsi kategóriával is, hiszen pl. az "idegenek" ősidők óta azért tartoznak a "tisztátalan" kategóriába, mert más kórokozókat hordozhatnak. Így pl. az undorhajlam vagy a betegségektől való félelem mértéke szoros kapcsolatban áll az idegenekkel szembeni gyanakvással (Navarette és Fessler, 2006). Egy vizsgálatban undort kiváltó képet (kukacokat a szájába tömő ember) vetítettek és a bőrellenállás mérés szerint intenzívebb undort mutatók inkább ellenezték a melegek házasságát (Smith és mtsi., 2011).

Agyműködés és ideológia

Az agyi képalkotó eljárásokkal is vizsgálták az eltérő ideológiai nézeteket vallókat. Három jelentős agyterület aktivitáskülönbsége ugrott ki a vizsgálatokban: az Anterior Cinguláris Kéreg (ACC, (ez a két félteke közti nagy hasadék mélyén található agykéreg elülső része), a bal Insula (ez az agy mélyében meghúzódó terület) és a jobb amygdala esetében (Mendez, 2017). Az Anterior cinguláris kéreg liberálisoknál nagyobb tömegű és fokozott aktivitást mutat konfliktusos válaszhelyzetekben, például, amikor hirtelen a megszokott válasz helyett mást kell, vagy nem kell válaszolni. Ezt nevezzük végülis rugalmasságnak (Amodio és mtsi., 2007). Konzervatívok abban jók, ha mindig ugyanazt a választ vagy reakciót kell adniuk. A jobb amygdala többek közt a félelmi válaszokért felelős, és konzervatívoknál fokozott aktivitás figyelhető meg itt, amikor kockázatvállalásról kell döntsenek (Mendez, 2017). Az ACC és az amygdala méretkülönbségei már huszonéveseknél kimutathatók, ami arra utal, hogy ezek veleszületett különbségek (Kanai és mtsi., 2011). A bal insula a testi tünetek átéléséért is felel, s konzervatívoknál az undorérzés során fokozottan aktiválódott (Mendez, 2017). Más kutatók undorkeltő ingerre (megcsonkított állatok képére) adott agyi aktivációs mintázat eltérései alapján pontosan el tudták különíteni a konzervatívokat és liberálisokat (Ahn és mtsi., 2014). Mivel a jobb homloklebeny különböző területei kapcsolatban állnak a negatív érzelmekkel és averziókkal, nem meglepő, hogy konzervatívoknál e területek gyakrabban aktiválódnak különféle döntési helyzetekben (Mendez, 2017). Nem meglepő hát, ha a homloklebeny jobb oldali területeit érintő agykárosodások (pl. frontális demenciák) esetén a betegek radikalizálódnak, ha addig konzervatív voltak, átállnak liberális oldalra vagy legalábbis csökken a konzervativizmusuk (Mendez, 2017).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az agyműködésbeli eltérések azt bizonyítják, hogy a kétféle ideológia képviselői ugyanazokat az ingereket eltérő módon dolgozzák fel és eltérően reagálnak rá. Konzervatívok hajlamosabbak kockázatot, fenyegetést látni olyan helyzetekben vagy ingerekben, amelyekre a liberálisok semlegesen reagálnak. A másik megfigyelhető jelenség, hogy kevésbé képesek váltásra, amikor a helyzet másfajta választ várna el.

Születési sorrend

Régi megfigyelés, hogy a születési sorrend erősen befolyásolja a személyiség alakulását, s ez akár felülírhatja a veleszületett tulajdonságokat is. A születési sorrendi hatás magyarázata szerint az utódok nem egyenlő esélyekkel a szülőkért, mint erőforrásokért versenyeznek egymással. Az elsőszülöttek egyeduralkodásába mindig belezavarnak a később született utódok, ezért az elsőszülött stratégiája sokkal inkább konzervatív lesz, azaz törekszik a pozíciója megőrzésére, tekintélyelvű lesz testvéreivel szemben és szüleivel szemben is, azaz megköveteli testvéreitől a tiszteletet és aláveti magát a szülőknek, azonosul azok értékeivel, s árgus szemekkel figyeli a feltörekvő riválisait, nehogy azok elhódítsák tőle szüleit. Az evolúció során mindig is nagy volt a gyermekhalandóság, ezért a szülők mindig a legidősebb gyereket tekintették sikeres befektetésnek. Az elnyomott, háttérbe szorított "kicsik" ezért mindig lázadókká, radikálisan gondolkodókká váltak, akik inkább együtt éreztek más elnyomottakkal, hívei lettek a társadalmi változásoknak, a fejlődésnek, mert abból ők csak profitálhattak. A történelmi elemzések szerint a vallási és társadalmi reformmozgalmak élén általában a sokadik szülöttek álltak, s a tudományban is a radikálisan új nézeteket általában sokadik szülöttek indítottak el, és kezdetben mindig a sokadik szülöttek támogatták az új elméleteket. (Sulloway, 1997).

Hogyan lesz a résztulajdonságokból kerek ideológia?

Világos, ha valaki egész életében tapasztalja, hogy a bizonytalan helyzetek, a létbizonytalanság, a különféle fenyegetettségek (bűnözés, bevándorlás, munkanélküliség, hajléktalanság, társadalmi békétlenség) aggodalommal vagy szorongással töltik el, más jelenségek pedig undort keltenek benne, az szeretne ezektől a rossz érzésektől megszabadulni. Hasonlít ez arra, ahogy a fóbiától szenvedő ember kerüli a fóbiát kiváltó dolgokat, helyzeteket. A "nyugalomra" vágyó ember tehát abban motivált, hogy olyan világban élhessen, amely stabilitást, egyértelműséget, biztonságot ígér. Ezért, ha szavaznia kell, az erős kézre, a rendet és biztonságot ígérőre fog szavazni. Ők a konzervatívok. Aki pedig az egyén szabadságát előbbre tartja, és úgy véli, a rend és stabilitás azonos az elnyomással, abból lesz a liberális. A két ideológiára épülő társadalmi berendezkedés ciklikusan váltogatja egymást, ami arra utal, hogy mindkét struktúrának vannak előnyei és hátrányai, mint ahogy a konzervatív és liberális személyiség is két életképes stratégia, bár a történelmi és gazdasági helyzet olykor az egyiknek, máskor a másiknak kedvezőbb.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Ahn WY, Kishida KT, Gu X, Lohrenz T, Harvey A, Alford JR, Smith KB, Yaffe G, Hibbing JR, Dayan P, Montague PR. Nonpolitical images evoke neural predictors of political ideology. Curr Biol. 2014 Nov 17;24(22):2693-9.

Amodio DM, Jost JT, Master SL, Yee CM. Neurocognitive correlates of liberalism and conservatism. Nat Neurosci. 2007 Oct;10(10):1246-7.

Block, J., & Block, J. H. (2006). Nursery school personality and political orientation two decades later. Journal of Research in Personality, 40, 734-749

Carney, D. R., Jost, J. T., Gosling, S. D., & Potter, J. (2008). The secret lives of liberals and conservatives: Personality profiles, interaction styles, and the things they leave behind. Political Psychology, 29(6), 807-840.

Haidt, J: The Righteous Mind: Why Good People are Divided By Politics and Religion. Pantheon Books, 2012

Hatemi, P. K., Gillespie, N. A., Eaves, L. J., Maher, B. S., Webb, B. T., Heath, A. C., Medland, S. E., Smyth, D. C., Beeby, H. N., Gordon, S. D., Montgomery, G. W., Zhu, G., Byrne, E. M., & Martin, N. G. (2011). A genome-wide analysis of liberal and conservative political attitudes. The Journal of Politics, 73(1), 271-285.

Heywood A: Political ideologies. An Introduction, Palgrave, 2017. 6th ed.

Inbar, Y; Pizarro, DA; Bloom, P: Conservatives are more easily disgusted than liberals Cognition and Emotion, 2009, 714-725

Jost JT, Glaser J, Kruglanski AW, Sulloway FJ. Political conservatism as motivated social cognition. Psychol Bull. 2003 May;129(3):339-75.

Jost, J. T., & Amodio, D. M. (2012). Political ideology as motivated social cognition: Behavioral and neuroscientific evidence. Motivation and Emotion, 36(1), 55-64.

Kanai R, Feilden T, Firth C, Rees,G: Political orientations are correlated with brain structure in young adults. Curr Biol 2011; 21: 677-680

Mendez MF. A Neurology of the Conservative-Liberal Dimension of Political Ideology. J Neuropsychiatry Clin Neurosci. 2017 Spring;29(2):86-94.

Mills M, Gonzalez FJ, Giuseffi K, Sievert B, Smith KB, Hibbing JR, Dodd MD. Political conservatism predicts asymmetries in emotional scene memory. Behav Brain Res. 2016 Jun 1;306:84-90.

Nail, PR; McGregor, I;Drinkwater,AE;Steele, GM; Thompson, AW: Threat causes liberals to think like conservatives Journal of Experimental Social Psychology 45 (2009) 901-907.

Navarette, CD; Fessler, DMT: Disease avoidance and ethnocentrism: the effects of disease vulnerability and disgust sensitivity on intergroup attitudes Evolution and Human Behavior Volume 27, Issue 4, July 2006, Pages 270-282

Oxley DR, Smith KB, Alford JR, Hibbing MV, Miller JL, Scalora M, Hatemi PK, Hibbing JR. Political attitudes vary with physiological traits. Science. 2008 Sep 19;321(5896):1667-70.

Renshon, J; Lee, JJ; Tingley, D: Physiological Arousal and Political Beliefs. Political Psychology, Vol. 36, No. 5, 2015, 569-585

Rowe, DC: The limits of family influence. The Guilford Press, New York, 1994.

Shaffer, DR: Social and Personality Development. Cengage Learning, Sep 19, 2008

Smith KB, Oxley DR, Hibbing MV, et al. (2011) Disgust sensitivity and the neurophysiology of left-right political orientations. PLoS ONE 6(10): e25552.

Sulloway, FJ: Born to Rebel: Birth Order, Family Dynamics, and Creative Lives Vintage, 1997.

Szendi G: Isten az agyban. Jaffa, 2008.

Tilley, J., & Evans, G. (2013). Ageing and generational effects on vote choice: combining crosssectional and panel data to estimate APC effects. Electoral Studies, Volume 33, March 2014, Pages 19-27.

Wright, L: Double Mystery The New Yorker 1995. https://www.newyorker.com/magazine/1995/08/07/double-mystery