
Fordította: Szendi Gábor
Az orvoslás futószalagán a gyakori női húgyúti fertőzés apró problémának tűnik, de amikor óriásivá nő, már nehéz vele elbánni.
Melissa Wairimu, egy nairobi videószerkesztő esetében a tünetek 21 éves korában kezdődtek. Állandóan vizelnie kellett, és égő érzése volt, amikor vizelt. A háta is fájt.
A vizelettenyésztéses vizsgálat húgyúti fertőzést állapított meg nála. "Akkor még azt sem tudtam, hogy létezik olyan, hogy húgyúti fertőzés" - mondja Wairimu. Hét napra széles spektrumú antibiotikumot írtak fel neki, és azt mondták, hogy igyon sok vizet, hogy kiöblítse a "dolgokat".
De a tünetek folyamatosan visszatértek, néha erősebben. A fájdalom Wairimu hátából átterjedt a hasára. Állandóan fáradtnak érezte magát, mégis kényelmetlen volt feküdni. "Az a kínzó érzés, hogy ki kell menned a mosdóba" - magyarázza. Ez ébren tartotta őt. Az alvásképtelenség pedig tovább rontotta a fáradtságát, ami megnehezítette, hogy tartsa a szoros munkarendet.
Wairimu úgy érzi, hogy orvosai nem figyeltek rá. Azt mondták neki, hogy a húgyúti fertőzést a nemi élet okozhatja - pedig nem is volt partnere. Úgy tűnt, az orvosok feltételezésekből indultak ki, és különböző antibiotikumokat írtak fel, ám ezek nem oldották meg a problémát. Az egyik antibiotikum még görcsrohamokat is okozott.
Wairimu megértő azzal a hat orvossal szemben, akikhez az évek során járt, és akik szerinte nem rendelkeztek elegendő ismeretekkel a visszatérő húgyúti fertőzésekkel kapcsolatban. Így kénytelen volt saját maga tájékozódni, átfésülve az internetet, és magára ismert a hasonló helyzetben lévő emberek történeteiben. Ez vezetett el a Live UTI Free (Élj Felső húgyúti Fertőzés nélkül) betegjogi csoporthoz, ahol most dolgozik.
Wairimu elkezdett változtatni az étrendjén, és sok próbálkozással és tévedéssel próbálta kideríteni, hogy mi tartja kordában a tüneteit. Négy év elteltével a probléma még mindig megvan, de a tünetek már kezelhetőbbek.
Járta egymás után az orvosokat."Nem vesznek komolyan. Olyan kezeléseket írnak fel, amelyek csak rövid távon működnek, ha egyáltalán működnek". Ezek a Wairimu és mások közös tapasztalatai, akik "komplikált húgyúti fertőzésben" szenvednek. Őket úgy határozzák meg, mint olyanokat, akiknél nagyobb a kezelés sikertelenségének kockázata (1) -, és amelyek becslések szerint csak az Egyesült Államokban évente 250 000 ilyen eset fordul elő (2).
Nehezen érthető
A húgyúti fertőzés tünetei közé tartozik a vizelés közben jelentkező fájdalom vagy égő érzés, a gyakori vagy hirtelen fellépő vizelési kényszer, zavaros, véres vagy bűzös vizelet, hát- vagy alhasi fájdalom, valamint láz vagy hidegrázás.
Ezt általában az "E. coli" okozza. Számos más baktérium is lehet bűnös, de ezekkel - pláne a ritkább "E.coli-törzsekkel" - kapcsolatban korlátozottak a kutatások mondja Jennifer Rohn, aki a University College London Urológiai Biológiai Központját vezeti.
A húgyúti fertőzés ezután hólyaghurutot okozhat - magyarázza Chris Harding, az angliai Freeman Kórház és a Newcastle-i Egyetem urológusa. Vannak más típusú húgyúti fertőzések is, de a hólyaghurut a leggyakoribb.
A húgyúti fertőzések általában rendkívül gyakoriak, a nők legalább felét érintik életük valamely szakaszában (3). Rohn szerint különösen gyakoriak a fiatal, nemileg aktív nők és a menopauza utáni nők körében. A genetika, a hormonok és az anatómia mind szerepet játszanak. A nők és a lányok különösen érintettek, mivel rövidebb húgycsövük van, mint a férfiaknak, és így a baktériumok könnyebben elérhetik a hólyagot. Bár a húgyúti fertőzés fertőző betegségnek minősül, nem fertőző (4). A felelős baktériumok azonban a nemi kapcsolat során emberről emberre átadhatók.
De a férfiak is kaphatnak húgyúti fertőzést, különösen, ha idősebbek. Az idős otthonokban a húgyúti fertőzések a leggyakoribb bakteriális megbetegedések (5). A becslések szerint világszerte évente 150 millió embert érint a húgyúti fertőzés (6), de ez a már most is elterjedt probléma a világ öregedésével még gyakoribbá válik. "Ez egy nagyon gyakori oka annak, hogy az idős emberek kórházban kötnek ki" - magyarázza Rohn.
Mivel a húgyúti fertőzések gyakoriak és általában komplikáció nélküliek, sok orvos a női lét normális részének tekinti. Ez azonban azzal a kockázattal jár, hogy a súlyosabb eseteket, amelyek száma igen nagy, elbagatellizálják. Egy becslés szerint Wairimuhoz hasonlóan a legalább egy húgyúti fertőzésen átesett nők 25%-ának visszatérő húgyúti fertőzése lesz: hat hónapon belül legalább kettő, vagy évente három (7). Sokuknak még ennél is több.
Az ismétlődő húgyúti fertőzések mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak a krónikus - néha hosszú távú vagy beágyazott - húgyúti fertőzések is. Lényegében egyesek folyamatosan tünetekkel élnek. Ennek ellenére szinte egyáltalán nem ismerik el hivatalosan ezt az állapotot.
A fertőzés megállapítása
Még a viszonylag egyszerű húgyúti fertőzéseket is olyan gyakran nézik el, mint amilyen gyakran észreveszik őket. A húgyúti fertőzések diagnosztizálására szolgáló tipikus módszerek a vizelet tesztcsíkos vizsgálata és a középvizeletből való tenyésztés, de ezek nem elég érzékenyek ahhoz, hogy megbízhatóak legyenek (8). Ezzel szemben az újabb generációs molekuláris tesztek szinte túlságosan érzékenyek, bármilyen kórokozót kiszűrnek, még akkor is, ha az nem kapcsolódik a problémához. Emellett drágák is.
A vizeletvizsgálat Rohn szerint olcsó, de gyakran félrevezető. A vizelettenyésztési vizsgálatot - amely során a vizeletmintából származó baktériumokat laboratóriumban tenyésztik - az 1950-es években fejlesztették ki vesegyulladásban szenvedő terhes nők esetében (12). Más szóval, az UTI-k (Felső húgyúti Fertőzés) standard tesztje elavult kutatásból származik, amely nem is volt UTI-specifikus.
"Ha a vizelettenyésztésre hagyatkozunk a diagnózis felállításában, akkor az összes húgyúti fertőzés mintegy felét nem vesszük észre" - mondja Harding (13).
A vizsgálatokhoz hasonlóan a húgyúti fertőzésekkel kapcsolatos orvosi oktatás is elavult. Harding orvostanhallgatóként azt tanulta, hogy a húgyhólyag steril környezet. Ez a közkeletű tévhit vezetett a hólyagban lévő baktériumokra utaló bizonyítékok értelmezésével kapcsolatos zűrzavarhoz. Rohn a mai napig előadásokat tart az orvostanhallgatóknak, akik tévesen azt hiszik, hogy a vizelet steril.
Bár a kutatók tisztában vannak a tesztek elégtelenségével, "ez nem jelenik meg a klinikai gyakorlatban" - mondja Carolyn Andrew, a Krónikus Húgyúti Fertőzés Kampány (CUTIC) egyik igazgatója, egy brit betegjogi csoport, amely a krónikus húgyúti fertőzésekkel kapcsolatos klinikai iránymutatásokat követel.
Mint sok krónikus húgyúti fertőzésben szenvedőnek, Andrewnak is először félrediagnosztizálták a betegségét. A nyugdíjas oktató egy utazáson vett részt, amikor egyszer csak kétségbeesetten kellett a vécére sietnie, ahol égő érzést kezdett érezni. Végül "szó szerint 15 percenként kellett pisilnem". A húgyúti fertőzéses tesztek negatívak lettek, és Andrew-t interstitialis cystitisszel, azaz fájdalmas hólyag szindrómával diagnosztizálták. Az ennek kezelésére alkalmazott eljárások fájdalmasak voltak és rontottak a helyzeten.
A következő évben, amikor szakorvoshoz fordult, végül krónikus húgyúti fertőzéssel kezelték. "Hála Istennek, hogy valaki meghallgat engem" - emlékszik vissza, hogy mit gondolt. Közel négy évnyi antibiotikumos kezelés kellett ahhoz, hogy a beágyazódott fertőzés eltűnjön, de Andrew továbbra is hálás.
Andrew úgy véli, hogy a tüneteken, nem pedig a hatástalan teszteken alapuló diagnózis már korábban választ adott volna a problémájára. Rohn rámutat, hogy a tünetalapú diagnózis különösen a visszatérő húgyúti fertőzésekben szenvedők esetében ésszerű, mivel ők felismerik saját testi jelzéseiket. "Talán elkezdhetjük komolyabban venni a nőket és a tüneteiket" - reménykedik Rohn.
Megbélyegzés és elhanyagolás
Rohn úgy véli, hogy az értelmezések"tökéletes káosza" magyarázza, hogy miért hanyagolták el annyira a húgyúti fertőzéseket (14): "Ez a nők betegsége. Az időseket is érinti. És ott lent van" - mondja.
"Valószínűleg még mindig van egyfajta szégyenérzet" - mondja Andrew. Különösen az idősebbek vagy bizonyos közösségekből származó emberek számára, akik tabuként kezelik a hólyagproblémák megvitatását, nehéz lehet nekik a tünetekről beszélni. "Különösen Afrikában nem nagyon beszélnek róla" - mondja Wairimu. "Ez egy titkolandó dolog."
Tagadhatatlanul van egy nemi vonatkozása is (15). "A nőkre azt mondják, hogy nem tisztálkodnak rendesen" - füstölög Andrew. "Az egyik legfelháborítóbb dolog az, hogy sok nőnek azt mondják, hogy a higiéniai szokásaik elfogadhatatlanok, és hogy ők maguk okozták ezt."
Sokan, akiknek bonyolult húgyúti fertőzésük van, hasonlóan élték meg, hogy félrediagnosztizálták őket, beszóltak, vagy mellébeszéltek nekik. Gyakran azt mondják nekik, hogy a tüneteik csak a fejükben vannak. Egyeseket még az orvosuk is le is kiabál.
"Ezt is nagyon jelentéktelennek tartják" - jegyzi meg Rohn. Mivel a húgyúti fertőzések általában nem halálosak, nem más fertőzésekhez képest kevesebb figyelmet és kutatási pénzeket szánnak rá. A húgyúti fertőzések azonban szepszis vagy vesegyulladás révén halálhoz is vezethetnek. "Az emberek nem tudják, hogy a bakteriális fertőzések nagyon veszélyesek, ha nem kezelik őket megfelelően" - mondja.
Ezek a fertőzések nemcsak veszélyesek lehetnek, hanem az érintettek személyes és szakmai életét is mélyen károsíthatják. Andrew állandó fájdalommal és a hólyagjára nehezedő nyomással élt, mielőtt végre kezelték krónikus húgyúti fertőzését. A CUTIC-kal végzett munkája során látott már olyan kétségbeesett embereket, akik annyira elkeseredtek, hogy kérték, távolítsák el a hólyagjukat.
És bármennyire is nagy kihívást jelentenek a felnőtteknél a húgyúti fertőzések, a gyermekek kezelése során a kihívások még nagyobbak. A tünetek például nagyon fiatal gyermekeknél gyakran nem egyértelműek (16), és a nem szennyezett vizeletminta megszerzése kihívást jelenthet. Néhány szülő, aki a CUTIC-hoz fordul, arról számol be, hogy már hároméves gyermekeknél is előfordulnak húgyúti fertőzések.
Az antibiotikum-dilemma
Azok számára, akik elég szerencsések ahhoz, hogy pontosan diagnosztizálják a húgyúti fertőzést, a kezelés aknamező lehet. Kenyában szinte válogatás nélkül írtak fel antibiotikumokat Wairimu számára. Az Egyesült Királyságban a nőknél a húgyúti fertőzés kezelésére alkalmazott antibiotikumok standard kúrája három napig tart (17). A férfiak esetében, akiknek az esete automatikusan bonyolultnak minősül, az alapértelmezett időtartam hét nap (18). Ez az eltérés egyesek számára frusztráló.
Rohn úgy véli, hogy a szokásos háromnapos időszak, az antibiotikumok korlátozott választékával, sok nő számára nem elégséges. A korlátozott kezelési időtartam egyik fő oka az antimikrobiális rezisztencia miatti aggodalom (19). Ez jogos, de az antimikrobiális kezeléssel való foglalkozás túl gyakran elhanyagolja a szenvedő embereket - állítja Rohn. "A antimikrobiális kezelési protokoll nem arra való, hogy idő előtt leállítsuk a kezelést. Hanem a nem megfelelő kezelés megállítására való".
Az egyik paradoxon az, hogy a húgyúti fertőzések elégtelen első vonalbeli kezelése krónikussá vagy visszatérővé teheti ezeket a fertőzéseket, amelyekben a biofilmekben megbújó, szívós baktériumok rejtőzködnek. Ezekben az esetekben végül több antibiotikumra lehet szükség. A visszatérő húgyúti fertőzések esetén a betegeket gyakran hosszabb antibiotikum-kúrákkal kezelik. Ez történt Andrew-val is, aki a magán- és az állami egészségügyi ellátás között ingázott, mielőtt enyhülést talált. Sokan másoknak nem nincsenek meg a forrásai vagy az iskolázottsági szintje ahhoz, hogy kitartóan keressenek jobb ellátást.
Működik a tőzegáfonyalé a hólyaghurut ellen?
Sokan úgy vélik, hogy az áfonyalé fogyasztása vagy a kivonatát tartalmazó kapszula szedése segíthet a hólyaghurut tüneteinek enyhítésében. Ennek a kezelésnek a hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok azonban gyéren állnak rendelkezésre, és nehezen értelmezhetőek. Míg egyes vizsgálatok szerint az áfonyakészítmények jótékony hatásúak voltak - különösen az új epizódok kialakulásának megelőzésében a visszatérő hólyaghurutban szenvedő nőknél (9) -, más vizsgálatokban az áfonyalé nem volt hatásos (10). (Bővebben erről (11)).
A változás kilátásai
Számos erőfeszítés folyik a húgyúti fertőzések diagnózisának és kezelésének javítására. Az antibiotikumok rezisztenssé válása miatt a kutatók megpróbálják a meglévő gyógyszereket újrahasznosítani, vagy növelni azok behatolását azokba a szövetekbe, ahol szükség van rájuk (20). Tavaly a GSK gyógyszeripari vállalat is ígéretes teszteredményekről számolt be egy új, szájon át szedhető antibiotikummal kapcsolatban (21). Ha engedélyezik, ez lenne az első, amelyet több mint két évtizede kifejlesztettek a szövődménymentes húgyúti fertőzések kezelésére.
Tekintettel a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok óriási problémájára, az antibiotikumok alternatíváira is szükség van. Harding a pácienseknek hüvelyi ösztrogénpótlást kínál, mint egyik nem antibiotikus lehetőséget, de vannak ígéretes jelek arra, hogy az antiszeptikumok is működhetnek.
2022 márciusában Harding az Egyesült Királyságban dolgozó kollégáival együtt közzétette annak a vizsgálatnak az eredményeit, amely egy vizeletfertőtlenítő szer hatását vizsgálta olyan betegeknél, akiknél évente átlagosan hét húgyúti fertőzés fordult elő (22). Az antibiotikumokkal ellentétben az antiszeptikumokat általában a testen kívül alkalmazzák - bár mindkettő a mikrobák szaporodását gátolja (23).
Ebben a vizsgálatban a betegeket arra kérték, hogy 18 hónapon keresztül naponta kétszer szájon át szedjenek metenamin-hippurátot (hexamin /E239/, más néven hexametilén-tetramin, urotropin vagy meténamin, külföldön Hiprex néven árusítják). Az ötlet lényege, hogy a fertőtlenítő sók a vesén való áthaladás végére formaldehiddé alakulnak, elpusztítva a húgyúti fertőzést okozó baktériumokat.
A kutatás megállapította, hogy a vizsgált csoportnak beadott fertőtlenítőszerrel lényegében azonos eredményt értek el, mint az antibiotikumot szedők (24). Harding azt reméli, hogy az eredmények következményeként a metenamint a brit és európai klinikai irányelvekben megelőzésként ajánlják majd a visszatérő húgyúti fertőzésekben szenvedők számára.
Több, húgyúti fertőzés elleni vakcina is fejlesztés alatt áll (25). Ezek az Egyesült Királyságban vannak a legelőrébb, de még ott is általában nem hozzáférhetőek.
Az alapkutatásnak is fontos szerepe van a húgyutak megismerésében. Rohn szerint a húgyúti fertőzések kutatásában évek óta az "egérmodellek uralkodnak", annak ellenére, hogy az egerek vizeletürítési funkciói eltérnek az emberétől. Az emberekkel ellentétben az egerek nem tárolják hosszú ideig a vizeletet. Nem is kapnak természetes módon húgyúti fertőzést.
Ahelyett, hogy kizárólag egér alapú modellekre támaszkodnának, Rohn és munkatársai egy emberi hólyag 3D-s modelljét tervezték meg, amely képes utánozni a valódi szerv nyújtását és áramlását, és valódi vizelettel programozható (26). "Elég izgalmas most, hogy az emberi modellezés reneszánszát éli" - lelkesedik Rohn.
Addig is, a húgyúti fertőzésekkel kapcsolatos nagyobb a tudatosság - és a hajlandóság arra, hogy komolyan vegyék őket - némileg enyhíthetné a nők szenvedéseit, akiknek évekig kell küzdeniük a megoldásért.
Hivatkozások:
4. https://www.semanticscholar.org/
5. https://www.frontiersin.org/
10. https://www.sciencedirect.com/
12. https://pharmaceutical-journal.com/
16. http://www.eurekaselect.com/
18. https://www.antibioticresearch.org.uk/
20. https://www.pharmaceutical-technology.com/
21. https://www.cidrap.umn.edu/