Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Amy Becker és Mark Blaxill:
A lezárások pozitív hatása: a csecsemők oltása meghiúsult, a bölcsőhalálozás (SIDS) visszaesett

Fordította:Váradi Judit és Szendi Amálka

Forrás: Amy Becker és Mark Blaxill: Effetto positivo del Lockdown: crollo delle vaccinazioni infantili = crollo delle morti in culla (SIDS)

A hirtelen csecsemőhalál olyan jelenség, amelynek nyilvánvaló oki magyarázata van, de mivel ez a magyarázat a mainstream orvostudomány számára tabu, úgy állítja be, mint titokzatos, és megmagyarázhatatlan patológiás jelenséget, milliárdokat költ a nem kézenfekvő ok kutatására, amely elfogadhatatlan

 

A Google adatkezelési elvei

 

A hirtelen csecsemőhalál, vagy bölcsőhalál (SIDS) Amerikában a veleszületett fejlődési rendellenességek mellett a vezető halálok a csecsemőkorban.

A három leggyakoribb halálok az újszülöttkori veleszületett fejlődési rendellenesség, a balesetek és a bölcsőhalál. Mindegyik 28-29 százalékot tesz ki az összes, egy éves kor alatti csecsemőhalálozásban.

A bölcsőhalált valószínűsíthetően jórészt a korai oltások okozzák, mivel az alumíniumtól kezdve ipari mennyiségű toxikus anyagot visznek be az újszülöttek szervezetébe: a csecsemő nem képes megszabadulni ezektől az anyagoktól (a mainstream tudomány állításával szemben), így azok lerakódnak a szervekben és a szövetekben, olyan károsodásokat hozva létre, amelyek többé-kevésbé szemmel látható betegségként nyilvánulnak meg, krónikussá válnak és egyes esetekben a védekezésre kevésbé képes csecsemők "rejtélyes" halálához vezethetnek.

A probléma ott van, hogy - mivel az oltástéma tabunak számít - az uralkodó orvostudományi rendszer akadályozza az összefüggések kutatását. Jóllehet a hirtelen csecsemőhalálok szemmel láthatóan közvetlenül az oltások után következnek be, ezt a tényt puszta véletlen egybeesésként intézik el.

A lezárások egyik hatásaként előtérbe került az oltások és a bölcsőhalál közötti kapcsolat. Röviden: a lezárások idején az oltások száma jelentősen csökkent, mivel a családok otthon maradtak, a szülők nem vitték oltatni a csecsemőket (a másodszori oltás gyakran ártalmasabb a halmozódó hatások miatt).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az alábbi ábrán látjuk az oltások számának visszaesését a lezárások kezdete óta a legtöbb amerikai államban (Jóllehet államonként más és más volt a lezárások intenzitása)

Látható, hogy a kanyaróoltások száma kb 300.000 dózissal esett vissza, a nem-influenza ellenes oltásoké pedig kb. 2,5 millióval. Egyértelmű tényként állapítható meg, hogy az oltások számának visszaesésével párhuzamosan erőteljesen lecsökkent a hirtelen csecsemőhalálozások száma.

A grafikonból kiolvasható, hogy március első felétől, a zárlat kezdetétől fogva csökkenés tapasztalható a 18 éven aluli gyermekeknél bekövetkező halálok számában. A korábbi években előforduló átlagosan kb. heti 650 halálesetről kb. 450-re csökkent a heti halálozási szám Június elejéig. Ez egy 30 százalékos csökkenés, abszolúte rendhagyó a megelőző évek 650-700 halálesetéhez képest. Világos, hogy nem lehet véletlenszerű, és az egyetlen másik lefelé mutató tendencia, mint láttuk, az oltásoké, meggyőző közvetlen arányossági kapcsolattal.

Próbáljuk meg jobban megérteni mindezt. Azonnal válaszoljunk is az első ellenvetésre, amit már hallok is: "De hiszen ez a csökkenés valamennyi gyermekre vonatkozik 18 éves kor alatt, nemcsak a csecsemőkre!" Ez látszólag igaz, amíg meg nem nézünk egy másik statisztikai adatot, amely különbséget tesz a halálesetek között az adott időszakban, azaz február és május között.

Ebből a grafikonból két dologra következtethetünk: A 0-18 éves kor közötti halálesetek főként a 0 és 1 éves kor közötti csoportban fordultak elő; és mindenek felett a visszaesés gyakorlatilag a 0-1 éves kor közötti korosztályra koncentrálódik; valamint a megközelítőleg heti kettőszázzal kevesebb haláleset is mind a 0-1 korcsoportra vonatkozik, ahol is 417-ről 249-re csökkent (tehát 168-cal kevesebb) a halálozás száma.

168-cal kevesebb halál a 0-1 éves korcsoportban kb. 26 százaléka az összes halálnak, ennélfogva a 0-1 éves csecsemők csoportja 26 százalékban járul hozzá a halálozásban bekövetkezett összes, kb 30 százalékos csökkenéshez. Ezen a ponton foglaljuk össze a kiinduló táblázatot. Láttuk, hogy a 0-1 éves csecsemők halálozásának három fő oka van, mindhárom körülbelül 28-29 százalékban befolyásolja az összes okot, nevezetesen a veleszületett rendellenességek, a balesetek és a bölcsőhalál (SIDS). Sajnos az egészségügyi intézmények érdektelensége miatt lehetetlen pontos adatokat nyerni a halálesetek csökkenéséről a vonatkozó okok tekintetében.

Az adatokat logikailag levezetve azonban eltűnődhetünk azon, hogy a három ok közül melyik járulhatott hozzá leginkább a halálozási arányszám csökkenéséhez. Biztos, hogy a veleszületett rendellenességek nem, mivel azok már hónapokkal a halál előtt, a terhesség alatt bekövetkeznek, ennélfogva nem okozhatnak ilyen gyors csökkenést, mint ami a lezárásokat követően bekövetkezett. Ami a baleseteket illeti - melyek a csecsemők esetében főként otthon bekövetkező balesetek - úgy tűnik, a lezárásoknak köszönhetően csökkent a számuk, mivel a szülők több figyelmet tudtak szentelni az újszülötteknek a házon belül.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Az egyetlen ok, amely ilyen rövid idő alatt gyökeres változást idézhetett elő, a bölcsőhalálok számának radikális lecsökkenése, ami a 0-1 éves korosztályban 26 százalékkal csökkentette a halálozást (ami egyébként az összes halálok 28,5 százalékát teszi ki). Az egyetlen tényező pedig, ami szintén egyforma mértékben csökkent az adott időszakban, az az oltások száma volt, ami egyértelmű és közvetlen összefüggésre utal. Sajnos a nyilvánvaló tények ellenére az orvostudomány fősodra gondosan elkerüli majd, hogy az adatok mélyére nézzen, hacsak nem kényszeríti rá egy felsőbb társadalmi és/vagy politikai erő.

Kommentár:

A kérdés mindig heves vitát vált ki, és nehéz a hirtelen csecsemő halál kérdésében tisztán látni. Három évvel ezelőtt közreadtam egy amerikai bírósági döntést, amely kimondta, hogy az oltások szerepet játszhatnak a hirtelen csecsemő halálban, s az ezt ismertető cikkben két kutató is beszámol arról, hogyan botlottak bele a problémába, és hogyan győződtek meg az oltások hirtelen bölcsőhalálban betöltött szerepéről. A cikk itt olvasható.

Természetesen, ilyen veretes kérdésben nincs végső igazság, de fontos a vita lehetőségének megteremtése és fenntartása, s még fontosabb a szülők figyelmét felhívni a veszélyre. Én a magam részéről több okból sem tartom ésszerű döntésnek a kötelező oltások megtagadását. Viszont annál inkább megfontolandónak tekintem az esetleges oltásmellékhatások kivédését. Egy csecsemő élete lehet annyira fontos, hogy légzésfigyelőt szerezzünk be. Akármi is okozza a hirtelen csecsemőhalált, egy ilyen készülék segíthet kivédeni. Az még nem oltásellenesség, ha valaki tudomásul veszi a lehetséges kockázatokat.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre