Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Celeste McGovern:
Oltott gyerek-nem oltott gyerek. Ki a betegebb? II. rész

Fordította:Czárán Judit

Forrás: Celeste McGovern: Vaccinated vs. Unvaccinated: Guess Who is Sicker?

Ilyen tanulmány még soha nem készült. Az amerikai magántanuló gyerekek körében végzett vizsgálat azt próbálta kideríteni, vajon kik a betegesebbek: azok, akik be vannak oltva, vagy akik nincsenek. Nos, a szülőknek minden okuk megvan az aggodalomra.

Az első rész itt olvasható

 

A Google adatkezelési elvei

 

Az FDA (az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) nem tagadja az alumínium mérgező hatását, csak azt nem ismeri el, hogy az a vakcinákban egészséget károsító mennyiségben lenne jelen. Ők ugyanis csak azzal a kockázattal számolnak, ami szájon át kerül be a szervezetbe. És még így is megállapítják, hogy az alumíniumtól az egereknek romlik a memóriájuk "és a laboratóriumi kísérletekben azok a fiatal állatok, akiknek az anyja a terhesség vagy a szoptatás alatt nagyobb mennyiségben kapott alumíniumot, sokkal gyengébbek, passzívabbak és koordinálatlanabbak, mint a társaik".

Márpedig az injekcióban beadott alumínium aligha lehet biztonságosabb, sőt. "Nyilvánvaló, hogy ha az alumínium a gyomor- és béltraktus védősorompó hatásának megkerülésével jut a szervezetbe, akkor már alacsonyabb dózis is kiválthatja a toxikus hatást." - írják egy 2014-es, az alumínium és az autizmus-járvány összefüggéseivel foglalkozó összefoglaló tanulmányban.

Az olyan toxikus fémeken kívül, mint az alumínium és a higany, a vakcinák abortált emberi magzat DNS-éből, állati DNS-ből, retrovírusokból és más fémekből származó szennyeződéseket is tartalmazhatnak, amelyekkel kapcsolatban egyáltalán nem végeztek még méréseket, és amelyeknek az egészségre gyakorolt hatásáról semmit nem tudunk.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Mi a kapcsolat az oltások és a fül gyulladásos betegségei között?

A tanulmány szerint a beoltott gyerekek négyszer nagyobb eséllyel betegednek meg orvos által diagnosztizált fülgyulladásban (esélyhányados=4,0), és 700 százalékkal (esélyhányados=8,01), többnek kell ventillációs tubust beültetni a fülébe krónikus középfülgyulladás miatt, mint be nem oltott társaiknak.

Az elmúlt évtizedekben világszerte megnőtt az akut fülgyulladások száma, ma már szinte természetesnek vesszük ezt a betegséget, hiszen három éves koráig az amerikai gyermekek 80%-a átesik rajta, sokan többször is. Ebben a korosztályban ezzel a betegséggel fordulnak a leggyakrabban orvoshoz, és ez a leggyakoribb oka az antibiotikum szedésnek és az olyan gyermekgyógyászati műtéteknek, amelyeknek során műanyag szellőző tubust ültetnek a gyermek fülébe. A gyermekkori fülgyulladások évente majd három milliárd dollárjába kerülnek az egészségbiztosításnak.

A tanulmány rámutat, hány középfülgyulladásos esetről kap tájékoztatást a kormány a vakcinák mellékhatásait monitorozó rendszeren (Vaccine Adverse Event Reporting System,VAERS) keresztül. A VAERS adatbázisában 1990 és 2011 között 438,573 olyan esetet találtak, ahol egy év alatti csecsemők középfülgyulladást kaptak a beoltásukat követő egy héten belül, "amelynek során gyakran belázasodtak és a gyulladás, valamint a központi idegrendszer érintettségének egyéb jeleit és tüneteit is mutatták". Ha ennyi egy év alatti gyermek volt érintett az oltást követő egy héten belül, akkor vajon az összes korosztályt tekintve hány gyerek kaphatott az oltást követően fülgyulladás? Ezt senki nem tudja.

Tönkretett mikrobiomok (baktériumflóra)

A vakcina okozta gyulladásos fülbetegségek lehetséges mechanizmusa után kutatva Mawson és kollégái egy 2006-os tanulmányra hivatkoznak, amely a pneumokokkusz vakcinával immunizált illetve a PVC-kor előtti, nem oltott gyerekek orrüregében levő baktériumok típusát vizsgálta, és azt találta, hogy az oltott gyerekek orrjáratában megnövekedett számban volt jelen az M. catarrhalis baktérium, amely, mint kiderült, növeli a fül gyulladásos megbetegedésének kockázatát.

Így nem csoda, hogy az oltott gyerekek a tanulmány szerint több, mint kétszer akkora valószínűséggel szedtek antibiotikumot (esélyhányados=2,7), mint nem oltott társaik. És több időt töltöttek kórházban (esélyhányados=1,8).

A széles spektrumú antibiotikumok, amelyeket fülgyulladások esetén is gyakran használnak, olyanok, mint a napalmbombát dobnánk a mikrobiomunkra. Lehet, hogy kiirtják a gyulladást okozó mikroorganizmusokat, de a többi mikrobát is károsítják, felborítják a mikrobiom egyensúlyt, amelynek egészségünk megőrzésében betöltött fontos szerepét csak most kezdjük megérteni. A legújabb kutatások egyre több betegségért a mikrobiom egyensúly felborulását teszik felelőssé: ilyen az irritábilis bélszindróma, az elhízás, a Crohn-betegség, a cukorbetegség, a szklerózis multiplex és a különböző hangulatzavarok, mint a szorongás és a depresszió, valamint a különböző mentális betegségek, mint a skizofrénia vagy az autizmus.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Egy 2011-es Lancet tanulmányban dán tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a pneumokokkusz vakcina "sokkal nagyobb hatással van a mikrobiom rendszerre, mint korábban gondolták, ami azt jelenti, hogy az oltásokat kifejlesztésük során nagyon gondosan monitorozni kell…"

Egy másik nemrégiben készült tanulmányból az derül ki, hogy ez nemcsak a pneumokukkusz vakcinára vonatkozik, hanem számos más kórokozó is könnyebben megtelepszik a vakcinák nyomában, olyanok, amikre nem is gondolnánk. Hogy 69 különböző vakcina hálózatba kapcsolódva milyen hatással van egy fejlődésben levő gyermek mikrobiomjára, azzal az illetékes hatóságok nem foglalkoznak.

Kehes és izgága

A Jackson State University tanulmánya rámutat, hogy a beoltott gyerekek kockázata, hogy allergiás orrnyálkahártya-gyulladással (szénanáthával) diagnosztizálják őket, 30-szor nagyobb (esélyhányados=30,1), mint be nem oltott társaiknak, ami azt jelenti, hogy erősebb az összefüggés az oltás és a szénanátha közt, mint a dohányzás és a tüdőrák közt. De a beoltott gyerekeknél más típusú allergiák kockázata is nagyobb (esélyhányados=3,9), és háromszor nagyobb esélyük van arra is, hogy ekcémásak legyenek (esélyhányados=3,1).

Ezekre az allergiákra aztán gyógyszereket kapnak. A tanulmányban azt olvashatjuk, hogy a beoltott gyerekek 22-szer nagyobb valószínűséggel szednek valamilyen allergia elleni szert, mint a nem beoltottak.

Az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás (szénanátha) a másik megmagyarázhatatlan gyorsasággal terjedő betegség, amitől gyerekeink szenvednek; 2012-ben 6,6 millióan voltak. Ezzel szoros összefüggésben van a másik, gyerekek közt rendkívül gyakori betegség, az asztma. Ezen kívül több, mint 3 millió amerikai gyerek szenved valamilyen ételallergiában és minden negyedik gyerek ekcémás. Az allergiás megbetegedések száma világszerte nő, és Amerikában már majd minden második iskolás gyereket érint.

Ahogy az autizmus terjedésére, úgy az autoimmun jellegű allergiás megbetegedések számának robbanásszerű megnövekedésére sincs válaszuk a közegészségügyi hatóságoknak. De a kutatók rendszeresen végeznek állatkísérleteket, amelyek során allergénekkel együtt alumínium adjuvánsokat juttatnak az állatok szervezetébe - olyanokat, amiket az oltásokban is használnak -, és legutóbb több vizsgálat is igazolta, hogy az alumíniummal egerekben allergiás orrnyálkahártya-gyulladás (szénanátha) idézhető elő.

Ez a 2014-es tanulmány szerint kutatók úgy váltottak ki ételallergiát kísérleti patkányokban, hogy aumínium-hidroxidhoz kötött bordetella pertussist, szamárköhögést okozó baktériumot juttattak a szervezetükbe (ezek az összetevői a kettő, négy, hat és 18 hónapos korban adott diftéria-szamárköhögés (DTaP) oltásnak is), és ezzel egyidejűleg valamilyen antigén hatásának tették ki őket (pl. olyan ételt adtak nekik, mint a mogyoró vagy a szója).

Más vizsgálatok azt mutatták ki, hogyan idézhető elő állatokban asztma alumínium-hidroxid és tojásfehérje (egy másik vakcina összetevő) kombinálásával.

Ezek után tényleg érthetetlen, hogy a CDC miért nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ha a tudósok szerint bizonyos szerek állatoknál allergiát váltanak ki, akkor vajon nem okoznak-e ugyanezek a szerek gyerekeknél is allergiát.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Nincs magyarázat?

"Nincs más magyarázat a beoltott és a be nem oltott gyerekek egészségi állapotában megfigyelhető különbségekre, mint maga az oltás" - vonják le a következtetést a tanulmány szerzői. Bár óvakodnak attól, hogy direkt ok-okozati összefüggéseket állapítsanak meg, azt azért megjegyzik, hogy nyilvánvalóan van dózis-válasz összefüggés az oltás és a krónikus betegségek közt, hiszen a csak részlegesen beoltottaknak kisebb esélyük volt rá, hogy bárányhimlővel, szamárköhögéssel, fülgyulladással, tüdőgyulladással, szénanáthával, ADHD-val, ekcémával vagy tanulási nehézségekkel diagnosztizálják őket.

Hogy ezek az eredmények csak a magántanuló gyerekek esetében relevánsak, vagy az egész populációra érvényesek, ahhoz további vizsgálatokra lenne szükség", mondják Mawsonék. "Alapvető fontosságú lenne, hogy megértsük az oltások ezen előre nem látható, nem-specifikus hatásainak a biológiai alapjait, mert enélkül nincs tényalapú oltáspolitika és megalapozott döntéshozatal."

Ám sajnos nem sok jele van, hogy a mainstream orvoslás meg akarná érteni ezeket a nem várt hatásokat. Az ő álláspontjuk egyértelmű: az oltások a modern orvostudomány csodái, amelyek milliók életét mentik meg, és további milliók életminőségét javítják. Az pedig, hogy néhány gyerek komolyan belebetegszik az oltások mellékhatásaiba, vagy esetleg meg is hal tőlük, nem nagy áldozat azért a magasabb célért, hogy az emberiség megmenekül a járványoktól és egy sor fertőző betegségtől.

Több mint egy évszázada megkérdőjelezhetetlen dogmája a közegészségügynek, hogy az oltások előnyei messze túlszárnyalják azok kockázatait. Sőt, mióta 1995-ben bevezettek öt új vakcinát, és ezzel 35-re emelkedett az óvodás korban kapott oltások száma, egyetlen olyan tanulmány sem látott napvilágot, amely ezeknek a vakcináknak a kombinált hatását vizsgálta volna. Holott az igazság az, hogy az oltások igazi előnyei elméletiek, igazi kockázatait viszont senki sem ismeri.

A kialakulóban levő "vakcinaháborúban" kezd megnőni a "hezitáló" szülők (és orvosok) száma, akik bizalmatlanok a CDC oltáspolitikájával szemben, mégpedig teljes joggal. Azt kérdezik például, hogy miért azok az orvosok propagálják az oltásokat, akik maguk is profitálnak belőlük? És hogy lehet-e bízni abban, hogy a kormány egészségügyi intézkedései valóban a gyermekeink egészégét, és nem a gyógyszeripar érdekeit védik? És miért vannak mérgek az oltóanyagokban? Vajon a gyermekemnek tényleg szüksége van az oltásra, vagy csak valaki el akarja azt adni nekem, mint a Coca-colát vagy a videójátékokat? Tényleg elfogadható, hogy néhány gyereket feláldozunk egy nagyobb cél érdekében? Vajon létezik egyáltalán ez a nagyobb cél, vagy ez is csak szemfényvesztés?

A vakcinák néha megvédenek bizonyos fertőzésektől, mint például a bárányhimlő esetében. De milyen áron? Mit okoznak még ezek a vakcinák? És ha az oltások tényleg csodaszerek, akkor miért olyan betegek az amerikai gyerekek?

Ez az úttörő tanulmány arra is rámutat, hogy ha a mainstream orvoslást és az egészségügyi hatóságokat tényleg a gyerekeink egészsége érdekelné, és nemcsak az oltásokból befolyó profit meg az oltás vallásának az istentelenekkel szembeni védelme, akkor nem azon fáradoznának, hogy mindenkit hívővé tegyenek, hanem arra bátorítanák az embereket, hogy gondolkodjanak és hozzanak megalapozott döntéseket.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre