Szendi Gábor:
Omega-3 és depresszió

Mi köze a nagyapámnak az omega-3-hoz és a vegetarianizmushoz? Igazából csak az én fejemben állt ez így össze, de hátha mégse zagyvaság.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Nagyapám nagy halász volt, mindennap egy vajling törpeharcsával tért haza. Ebből akár az is következhetne, hogy imádom a halat, de pont ellenkezőleg alakultak a dolgok. Mentő körülmény számomra, hogy 2 és 3 éves korom közt éltem nagyszüleimnél, Tiszadobon, és a gyakori halleves és a rántott hal úgy látszik nem vált a javamra. Édesanyám is állandóan a szálkák miatt aggódott, ezért én még a rántott tonhalrudacskákat is ízekre szedve fogyasztottam, s olykor bizony találtam is bennük apró kis szálkákat. Mikor aztán megismerkedtem a 2000-es évek elején az omega-3 rendkívüli egészségügyi jelentőségével, áthidaló megoldásként kapszulás, majd kanalas formában kezdtem fogyasztani, egyre nagyobb mennyiségben. Mivel az eredményes vizsgálatokban általában annyi omega-3-at adtak, amiben legalább 2 gramm EPA volt, ezért kezdetben ehhez igazítottam a napi elfogyasztott mennyiséget. De miután egyre több meggyőző vizsgálatot olvastam arról, hogy omega-3 nélkül gyakorlatilag nincs egészség, egyre növeltem az adagot. Egyszer felkeresett egy üzletember, táskájában egy színtelen-szagtalan omega-3 olajjal, hogy összebarátkoztasson engem az olajával, és előadásokkal támogassam az értékesítést.

Az előadásokból nem lett semmi, de egy vércseppemet gézre csöppentve kiküldte valami északi országba, és hamarosan megtudtam, hogy az országban nekem a legmagasabb a vörösvértesthez kötődő EPA szintem. Legalábbis ő ezt mondta nekem, én meg elhiszem, elvégre akkor már 4 evőkanál halolajat nyakaltam be naponta. Ezzel, azt hiszem, ledolgoztam a halakkal szembeni ellenérzéseim hátrányait.

De miért is olyan fontos ez az omega-3?

A történet ott kezdődik, hogy hajdanán Dél-Kelet-Afrika kissé megsüllyedt, és a tenger behatolt a szárazföldre, lagúnás vidékké alakítva ki ezt a területet. Ennek maradványa a mai Tanganyika tó is. A kisebb szigeteket lagúnák választották el egymástól, s az itt élő majmok kénytelen-kelletlen át kellett gázoljanak a vízen, ha át akartak jutni a szemközti oldalon virító banánokért. Most nem mondom el vízimajom történetünket, erről olvashat a webszájtomon, inkább csak azt emelném ki, hogy az e vidéken élő majomőseink a vízi állatokban könnyű prédára leltek. Egyre inkább rákaptak a vízi élőlények fogyasztására, ennek következményeként egyre nőtt a fehérje és az omega-3 fogyasztásuk. A halolaj két fontos összetevője a DHA (dokozahexén-sav) és az EPA (eikozapentén-sav ). Agyuk - na persze milliónyi évek alatt - ezek hatására növekedni kezdett. Átugorva a különféle pitekuszok és erektuszok lépcsőfokait, röviden: így váltunk emberré. Rengeteg bizonyítékunk van arra, hogy a vízparti életmód volt a mázlink. A legkézenfekvőbb, hogy agyunk magzati és születés utáni fejlődéséhez, és természetesen a felnőttkori normál működéshez is rengeteg, tengeri élőlényekben található DHA-ra, jódra, szelénre, cinkre, rézre, vasra, A- és D-vitaminra van szükségünk (Cunnane és Crawford, 2014). Agyunk 30-60% zsír (Sastry, 1985) s ennek 25%-a DHA; ezt a mennyiséget bizony növényi omega-3-ból nem lehet előállítani (Guesnet és mtsi., 2011). Mivel a DHA-nak az agyban igen sokféle szerepe van, pl. az agysejtek membránjaiban és mitokondriumaiban játszik alapvető szerepet, azaz a DHA felel többek közt a jelátvitel gyorsaságáért és a ingerületátvívő anyagok termelődéséért is (Sinclair, 2019). Akinek tehát kevés van az agyában, az bizony számos problémával nézhet szembe.

A korai vizsgálatok

Már korán felfigyeltek arra, hogy depressziósokban alacsony az omega-3 szint. Ezt a vörösvérsejtjek EPA és DHA tartalmával szokás mérni (Peet és mtsi., 1998). Joseph Hibbeln lipidkutató a világ országainak halfogyasztását vetette össze a depresszió gyakorisággal, és kimutatta, hogy minél több halat fogyasztanak egy országban, annál kevesebb ott a depressziós (Hibbeln, 1998). ). Boncolásos vizsgálatban kimutatták, hogy depresszióban szenvedők homloklebenyében az átlagoshoz képest 22%-kal volt kevesebb a DHA tartalom (McNamara és mtsi., 2007). Különféle vizsgálatból származó kétszázötvenöt ezer ember adatait feldolgozva az elemzők arra jutottak, hogy már napi 700 miligramm EPA+DHA kb. 30%-kal lecsökkenti a depresszió kockázatot (Grosso és mtsi., 2016). Ennél jóval többet érdemes fogyasztani, ha másért nem, az omega-3 egyéb hatásai miatt is.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Terhesség, szülés, omega-3

A terhességi és szülés utáni depresszió sokaknak még ma is rejtélyes dolog, hiszen egy nőnek "örülnie kéne" anyaságának. Az újszülött agymérete a felnőttkori agy 70%-a, ezért a magzatnak rengeteg DHA-ra van szüksége. Ezt a magzat az anya szervezetéből vonja el. Mivel születés után az első évben az agy további 15%-ot növekszik, ezért az ehhez szükséges DHA-t az anyatejjel kéne megkapnia a babának. Az anyai szervezetből a terhesség majd a szoptatás során folyamatosan ürül ki a DHA, s mivel az agy lecsökkent DHA tartalma depressziót okoz, ez magyarázza, hogy a terhesség alatti és a szülés utáni depresszió ott a leggyakoribb, ahol a legkevesebb tengeri halat (vagy omega-3-at) fogyasztják (Hibbeln, 2002). Hogy a szoptatás depressziót okozhat, azt 48 tanulmány összegzése is alátámasztja (Dias és Figueiredo, 2015). Ebből persze nem az következik, hogy jobb a tápszeres nevelés, mert sajnálatos módon a tápszerrel táplált csecsemők agyában 10-30%-kal alacsonyabb a DHA tartalom (Brenna és Diau, 2007), és vizsgálatok igazolták, hogy az értelmi, a mozgás és az éleslátás fejlődése szoros kapcsolatban áll a baba DHA ellátottságával (Haag, 2003).

Gyulladás és depresszió

Nem tudom, feltűnt-e eddig valakinek, hogy folyton a DHA-ról beszélek, miközben az omega-3-ban van EPA, DHA és DPA (dokozapentén-sav), de ez utóbbit kevésbé kutatják. (Maradjunk abban, hogy legjobb omega-3 halolajat fogyasztani, abban benne van mindegyik.) Ennek az az oka, hogy az agyban döntően DHA található. Ebből azt gondolnánk, hogy a depresszió legjobb ellenszere a DHA. Rengeteg vizsgálat igazolta, hogy omega-3-mal hatásosan lehet kezelni a depressziót. Aztán, amikor egyes vizsgálatokban EPA-t adtak, másokban meg DHA-t, meglepő módon az derült ki, hogy a tiszta EPA sokkal hatásosabb a depresszió kezelésében, mint a tiszta DHA (Liao és mtsi., 2019). Na, erre varrjunk gombot!

A megfejtésre nem kell a következő hírlevélig várni, máris írom. De ehhez kicsit távolabbról kell indítanom.

Ronald Smith 1991-ben egy különösebb figyelemre sem méltatott tanulmányt jelentetett meg "A depresszió makrofág elmélete" címmel (Smith, 1991). A szerotonin és antidepresszáns őrületben élő tudós és laikus világ fütyült az ilyen hipotézisekre, nem is véletlen, hogy a tanulmány az "Orvostudományi Hipotézisek (Medical Hypothesis) lapban jelent meg, ahol rendszeresen mindenféle furcsa elképzeléseket szoktak publikálni. Hogy ezek a tanulmányok később gyakran forradalminak bizonyulnak, az a menő szaklapok szerkesztőinek kritikája.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Smith többszörösen alátámasztott teóriáját ma a depresszió gyulladáshipotézisének nevezik. A makrofágok ugyanis gyulladásfaktorokat termelnek, és mint Smith rámutatott, depressziósok vérében feltűnően magas az ilyen gyulladásfaktorok (IL-1, IL-6, TNF-alfa, stb) szintje. 2011-ben írtam is egy könyvet erről, Boldogtalanság és evolúció címmel, ebben kimutattam, hogy a nyugati étrend gyulladáskeltő, ezért alakult ki a modern világban a depressziójárvány. Smith már akkor elmélete alátámasztására idézte azt a tény, hogy a sok omega-3-at fogyasztó Japánban ritka a depresszió is és a szívbetegség is. Merthogy a két betegség egy tőről fakad: a gyulladás okozza mindkettőt. Azóta se szeri, se száma a depresszió gyulladásos eredetét alátámasztó vizsgálatoknak és elméleti összefoglalóknak.

Na, most, hogy van az, hogy a terhes vagy szoptatós anyákban a magzat elszívó hatása miatti DHA hiány okoz depressziót, de a DHA pótlása a vizsgálatokban nem, vagy alig javít a depresszión, míg az EPA nagyon is hatásos, már 1 gramm alatti adagokban is? A magyarázat az, hogy az EPA sokkal hatásosabb gyulladáscsökkentő, mint a DHA, s mivel a depresszió alapvetően gyulladásból fakad, ezért az EPA gyulladáscsökkentő hatása révén javít a depresszión. A lecsökkent DHA szint szerepét a depresszió kialakulásában az magyarázza, hogy az agy DHA tartalma befolyásolja az agy dopamin szintjét. Ha lecsökken, csökken a dopaminszint is (Healy-Stoffel és mtsi., 2018). A dopamin egy ingerületátvivő anyag, ez felel az örömérzetért, a jutalomélményért (a mozgásért, a gondolkodásért, és még sok minden másért). A depresszió jellemzője az örömképesség csökkenése, a gondolkodás lelassulása, a motiválatlanság. Ez mind a lecsökkent dopamin szint miatt van. Amiért az EPA ezt a depressziót is képes javítani, az azért van, mert az EPA a szervezetben részben DHA-vá konvertálódik (Metherel és mtsi., 2019).

Muszáj megemlítenem, hogy szemben omega-3 gyulladáscsökkentő hatásával, a sok omega-6 zsírsavat tartalmazó sütőolajok és margarinok kifejezetten gyulladáskeltő hatásúak, ezért a sok omega-6-ot fogyasztóknak magas a gyulladásszintje és ezért hajlamosabbak depresszióra és gyulladásos betegségekre (Kiecolt-Glaser és mtsi., 2007).

Omega-3 és erőszak

A depresszió komoly kockázatot jelent az öngyilkosságra. Csakhogy bármilyen szociális, gazdasági, élettörténeti és személyiség jellemzőt elemeztek kutatók, semmit nem találtak, amiből megjósolható volna, ki lesz öngyilkos (Goldstein és mtsi., 1991; Gunnell és Frankel, 1994; Powell és mtsi., 2000). Pedig, mondjuk egy pszichiátriai osztályról való elbocsájtáskor, vagy egy depressziós kezelésbe vételekor jó lenne ennek a kockázatát ismerni. Ennek fényében egy különösen izgalmas vizsgálat jelent meg 2006-ban, amelyben a kutatók arról számoltak be, hogy 33 depressziós betegnél megmérték vérük DHA tartalmát és két éven át követték sorsukat; ez idő alatt heten követtek el öngyilkosságot. Ezt egyetlen adat jelezte előre: azok lettek öngyilkosok, akikben a legalacsonyabb volt a DHA szint (Sublette és mtsi., 2006).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


(Amikor néhai egyetemi munkahelyem egy vitában megemlítettem ezt a vizsgálatot, elnéző mosollyal néztek rám, majdnem megsimogatták a fejemet, hogy nyugodjak le. Pedig az egész intézet gőzerővel állandón a depressziót és az öngyilkosságot kutatta, csak éppen azzal a prekoncepcióval, hogy ezeket a problémákat csak lelki tényezők okozhatják.)

Egy kínai vizsgálatban 100 öngyilkosságot megkísérelt személy EPA-szintjét hasonlították össze 100 egészséges kontrolléval, és itt is azt kapták, hogy az alacsony omega-3 szint előre jelzi az öngyilkosságot (Huan és mtsi., 2004). Tavasszal és nyáron Egy finn vizsgálatba, akik hetente legalább kétszer ettek halat, azoknál fele olyan gyakori volt az öngyilkossági gondolat és 40%-kal kisebb volt a depressziókockázat (Tanskanen és mtsi., 2001). Belgiumban gyakoribb az agresszív (akasztás, fegyver, mélybe ugrás) módon elkövetett öngyilkosság, mint ősszel és télen. Kimutatták, hogy ez azzal függ össze, hogy tavasszal és nyáron alacsonyabb a vérben az EPA és a DHA szintje (De Vriese és mtsi., 2004). Az alacsony omega-3 szint fokozza az agressziót. Hibbeln kimutatta, hogy minél kevesebb halat fogyasztanak egy országban, annál gyakoribb ott az egy főre eső gyilkosságok évi száma (Hibbeln, 2001).

Na, és mi a helyzet a vegikkel?

Ha most valaki azzal vádolna, hogy vegán vagy vegetariánus ellenes vagyok, akkor azt kell mondjam, a tények ellen nem érdemes harcolni. Pusztán vizsgálatokat idézek, tessék a kutatóknál reklamálni.

Egy ausztrál vizsgálatban 9113 fiatal felnőtt nőnél vizsgálták meg az étrend hatását, a vegetariánusok közt 21.22%, a mindenevők közt 15% volt a depressziósok aránya (Baines és mtsi., 2007). Egy 90 ezer főn végzett vizsgálatban a vegetariánusoknak átlagban 40%-kal nagyobb volt a kockázata a depresszióra (Matta és mtsi.,, 2018). Egy újabb vizsgálatban 9668 férfit teszteltek, s a vegetáriánusoknak 67%-kal volt nagyobb a depressziókockázata (

Egy vizsgálatban 276 vegetariánust, 1191 szemi-vegetariánust (némi hús és halat fogyasztottak) hasonlítottak össze 4996 vegyes étrenden élővel (Forestell és mtsi., 2018). Eredményük szerint a két vegetariánus csoport szignifikánsan depressziósabb volt, mint a vegyes étrendűek (Hibbeln és mtsi., 2018). Tizenhárom vizsgálat szisztematikus összefoglalója és metaanalízise szerint a vegetáriánusoknak és vegánoknak 2.1-szer nagyobb a kockázata a depresszióra, mint a vegyes étrenden élőknek (Iguacel és mtsi., 2020). Egy 2021-es metaanalízisbe 18 vizsgálatot válogattak be, összesen 160 ezer személy adatait dolgozva fel. Megállapításuk szerint a húst nem fogyasztók közt szignifikánsan gyakoribb volt a depresszió, a szorongás és az önsértés (Dobersek és mtsi., 2021).

Egy-két vizsgálatot találni, amelyekben a vegetáriánusok nem depressziósabbak, de a vizsgálatok többsége azt igazolja, hogy a többnyire növényeket fogyasztók gyakrabban és súlyosabb depresszióban szenvednek. Ennek okát lehet találgatni, de az egyik elég valószínű ok az állati eredetű omega-3 hiánya.

Hogy tovább rontsam a képet, a Boldogtalanság és evolúció könyvemben több vizsgálatot idéztem, amelyek segítésével bemutattam, hogy a nyugati vegyes étrenden élőknek kétszer gyakoribb a depressziókockázata, mint a paleo, a mediterrán, vagy a tradicionális vegyes étrendűekhez képest.

Na most, ha a vizsgálatokban a paleohoz vagy más tradicionális étrendhez képest kétszeres depressziókockázatot mutató nyugati vegyes étrenden élőkhöz képest a vegetáriánusok még depressziósabbak, akkor mi lenne az eredmény, ha a vegetáriánusokat a természeti népekkel, vagy a paleo étrenden élőkkel vetnék össze? Nyilván még gyászosabb képet kapnánk.

Szóval, az omega-3 hiánya nem tréfa dolog, és itt csak a depresszióról volt szó. Volna még mit elemezni pl. a kardiovaszkuláris betegségek vagy a rák kapcsán, de ezt megtettem már más cikkeimben.

Csak vékony szeletét mutattam be, miért is volna fontos nagykanállal enni az omega-3-at. Hiszen világunkban a depresszió és más mentális zavarok járványszerűen terjednek. Tengerparti életünk emelt ki minket az állatvilágból, s a testünk ezernyi működése olyannyira összefonódott az omega-3 különféle biokémiai hatásaival, hogy gyakorlatilag omega-3 nélkül nem létezik egészséges élet. Ha elfeledjük, honnan jöttünk, erre különféle betegségek fognak minket figyelmeztetni.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Baines S, Powers J, Brown WJ. How does the health and well-being of young Australian vegetarian and semi-vegetarian women compare with non-vegetarians? Public Health Nutr. 2007 May;10(5):436-42.

Brenna JT, Diau GY. The influence of dietary docosahexaenoic acid and arachidonic acid on central nervous system polyunsaturated fatty acid composition. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 2007 Nov-Dec;77(5-6):247-50.

Cunnane SC, Crawford MA. Energetic and nutritional constraints on infant brain development: implications for brain expansion during human evolution. J Hum Evol. 2014 Dec;77:88-98.

De Vriese SR, Christophe AB, Maes M. In humans, the seasonal variation in poly-unsaturated fatty acids is related to the seasonal variation in violent suicide and serotonergic markers of violent suicide. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 2004 Jul;71(1):13-8.

De Vriese SR, Christophe AB, Maes M: In humans, the seasonal variation in poly-unsaturated fatty acids is related to the seasonal variation in violent suicide and serotonergic markers of violent suicide. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids 2004; 71:13-18

Dias CC, Figueiredo B. Breastfeeding and depression: a systematic review of the literature. J Affect Disord. 2015 Jan 15;171:142-54.

Dobersek U, Wy G, Adkins J, Altmeyer S, Krout K, Lavie CJ, Archer E. Meat and mental health: a systematic review of meat abstention and depression, anxiety, and related phenomena. Crit Rev Food Sci Nutr. 2021;61(4):622-635.

Forestell CA, Nezlek JB. Vegetarianism, depression, and the five factor model of personality. Ecol Food Nutr. 2018 May-Jun;57(3):246-259.

Goldstein, R.B.; Black, D.W.; Nasrallah, A.; Winokur, G.: The prediction of suicide. Sensitivity, specificity, and predictive value of a multivariate model applied to suicide among 1906 patients with affective disorders. Arch. Gen. Psychiatry., 1991, 48(5):418-422.

Grosso G, Micek A, Marventano S, Castellano S, Mistretta A, Pajak A, Galvano F. Dietary n-3 PUFA, fish consumption and depression: A systematic review and meta-analysis of observational studies. J Affect Disord. 2016 Nov 15;205:269-281.

Guesnet P, Alessandri JM. Docosahexaenoic acid (DHA) and the developing central nervous system (CNS) - Implications for dietary recommendations. Biochimie. 2011 Jan;93(1):7-12.

Gunnell, D.; Frankel, S.: Prevention of suicide: aspirations and evidence. Brit. Med. J., 1994, 308:1227-1233.

Haag M. Essential fatty acids and the brain. Can J Psychiatry. 2003 Apr;48(3):195-203.

Healy-Stoffel M, Levant B. N-3 (Omega-3) Fatty Acids: Effects on Brain Dopamine Systems and Potential Role in the Etiology and Treatment of Neuropsychiatric Disorders. CNS Neurol Disord Drug Targets. 2018;17(3):216-232.

Hibbeln JR, Northstone K, Evans J, Golding J. Vegetarian diets and depressive symptoms among men. J Affect Disord. 2018 Jan 1;225:13-17.

Hibbeln JR. Depression, suicide and deficiencies of omega-3 essential fatty acids in modern diets. World Rev Nutr Diet. 2009;99:17-30.

Hibbeln JR. Fish consumption and major depression. Lancet. 1998 Apr 18;351(9110):1213.

Hibbeln JR. Seafood consumption and homicide mortality. A cross-national ecological analysis. World Rev Nutr Diet. 2001;88:41-6.

Hibbeln, J.R.; Northstone, K.; Evans, J.; Golding, J. Vegetarian diets and depressive symptoms among men.J. Affect. Disord. 2018, 225, 13-17.

Hibbeln, JR: Seafood consumption, the DHA content of mothers' milk and prevalence rates of postpartum depression: a cross-national, ecological analysis. J Affect Disord, 2002, 69(1-3):15-29.

Huan M, Hamazaki K, Sun Y, Itomura M, Liu H, Kang W, Watanabe S, Terasawa K, Hamazaki T: Suicide attempt and n-3 fatty acid levels in red blood cells: a case control study in China. Biol Psychiatry 2004; 56:490-496

Iguacel I, Huybrechts I, Moreno LA, Michels N. Vegetarianism and veganism compared with mental health and cognitive outcomes: a systematic review and meta-analysis. Nutr Rev. 2020 Jun 1:nuaa030.

Kiecolt-Glaser JK, Belury MA, Porter K, Beversdorf DQ, Lemeshow S, Glaser R. Depressive symptoms, omega-6:omega-3 fatty acids, and inflammation in older adults. Psychosom Med. 2007 Apr;69(3):217-24.

Liao Y, Xie B, Zhang H, He Q, Guo L, Subramaniapillai M, Fan B, Lu C, Mclntyer RS. Efficacy of omega-3 PUFAs in depression: A meta-analysis. Transl Psychiatry. 2019 Aug 5;9(1):190.

Matta J, Czernichow S, Kesse-Guyot E, Hoertel N, Limosin F, Goldberg M, Zins M, Lemogne C. Depressive Symptoms and Vegetarian Diets: Results from the Constances Cohort. Nutrients. 2018 Nov 6;10(11):1695.

McNamara RK, Hahn CG, Jandacek R, Rider T, Tso P, Stanford KE, Richtand NM. Selective deficits in the omega-3 fatty acid docosahexaenoic acid in the postmortem orbitofrontal cortex of patients with major depressive disorder. Biol Psychiatry. 2007 Jul 1;62(1):17-24.

Metherel AH, Irfan M, Klingel SL, Mutch DM, Bazinet RP. Compound-specific isotope analysis reveals no retroconversion of DHA to EPA but substantial conversion of EPA to DHA following supplementation: a randomized control trial. Am J Clin Nutr. 2019 Oct 1;110(4):823-831.

Peet M, Murphy B, Shay J, Horrobin D. Depletion of omega-3 fatty acid levels in red blood cell membranes of depressive patients. Biol Psychiatry. 1998 Mar 1;43(5):315-9.

Powell, J.; Geddes, J.; Hawton, K.; Deeks, J.; Goldacre, M.: Suicide in psychiatric hospital in-patients. Risk factors and their predictive power. Brit. J. Psychiatry, 2000, 176:266-272.

Rosenfeld DL. The psychology of vegetarianism: Recent advances and future directions. Appetite. 2018 Dec 1;131:125-138.

Sastry PS. Lipids of nervous tissue: composition and metabolism. Prog Lipid Res. 1985;24:69-176

Sinclair AJ. Docosahexaenoic acid and the brain- what is its role? Asia Pac J Clin Nutr. 2019;28(4):675-688.

Smith, RS: The macrophage theory of depression. Med Hypoth, 1991, 35(4):298-306.

Sublette ME, Hibbeln JR, Galfalvy H, Oquendo MA, Mann JJ. Omega-3 polyunsaturated essential fatty acid status as a predictor of future suicide risk. Am J Psychiatry. 2006 Jun;163(6):1100-2.

Tanskanen A, Hibbeln JR, Hintikka J, Haatainen K, Honkalampi K, Viinamäki H. Fish consumption, depression, and suicidality in a general population. Arch Gen Psychiatry. 2001 May;58(5):512-3.

Tanskanen A, Hibbeln JR, Tuomilehto J, Uutela A, Haukkala A, Viinamäki H, Lehtonen J, Vartiainen E. Fish consumption and depressive symptoms in the general population in Finland. Psychiatr Serv. 2001 Apr;52(4):529-31.