
Fordította: Czárán Judit
A kutatások szerint az omeg-3 más terápiákkal kombinálva akár 67%-kal is lassíthatja a tumornövekedést, míg az omega-6 akár gyorsíthatja is.
DióhéjbanA zsírok létfontosságúak a szervezetünk számára. De mint sok minden mással, a zsírokkal is könnyen előfordulhat, hogy míg az egyik fajtából túl sokat, addig a másikból túl keveset fogyasztunk. Márpedig ha ez történik, akkor a testünk nem tud hatékonyan működni. A bostoni Harvard Medical School-hoz tartozó Beth Israel Deaconess Medical Center kimutatta, hogy az omega-3 zsírsav akár 67%-kal is csökkentheti a tumornövekedést. (1)
A szervezetünknek zsírra van szüksége a bőrünk és a hajunk egészségének a megőrzéséhez, bizonyos vitaminok megkötéséhez (2), a testhőmérsékletünk szabályozásához (3), valamint az idegrendszerünk egészséges működéséhez. (4) A zsírok legveszélyesebb fajtái a transzzsírok, amelyeket a pékáruk és a feldolgozott ételek tartalmaznak legnagyobb mennyiségben. (5)
A feldolgozásnál bizonyos egészséges olajok egy hidrogénezésnek nevezett eljárás során megszilárdulnak. Ez növeli az eltarthatóságukat, viszont a folyamatban transzzsírok keletkeznek, amelyeknek nincs semmilyen pozitív egészségügyi hatásuk, a fogyasztásuk kifejezetten káros. Másfelől viszont többszörösen telítetlen zsírokra szükségünk van, és mivel a szervezetünk maga nem tudja őket előállítani, csak kívülről, a táplálékunkból juthatunk hozzájuk.
A többszörösen telítetlen zsírok két fő típusa az omega-3 és az omega-6 zsírsavak. A számuk arra utal, hogy hol helyezkedik el bennük az első szén-szén kettős kötés. (6) Mindkét zsírfajta létfontosságú, de nagyon fontos, hogy a megfelelő arányban fogyasszuk őket, ellenkező esetben megnő a testünkben a krónikus gyulladások kockázata.
Omega-6-ot a feldolgozott élelmiszerek, a kukoricaolaj, a napraforgó olaj és pórsáfrány olaj tartalmaznak nagy koncentrációban (7, 8). Az optimális omega-3 : omega-6 arány 1:4 vagy alacsonyabb. (9) Sajnos azonban a nyugati étrendben ez az arány akár 1:16 is lehet. (10) (Az idézett vizsgálatban is, és más vizsgálatokban is, annál nagyobb volt az omega-3 védőhatása, minél inkább közelített az arány az 1:1-hez. - Sz. G. megj.)
Ma már sokan tudják, hogy az omega-3 létfontosságú az egészségük megőrzése szempontjából, de azzal kapcsolatban még sok a bizonytalanság, hogy mennyi omega-3-ra van szükségünk az optimális szint eléréséhez, illetve fenntartásához. Pedig ez fontos lenne számos, a nyugati társadalmakban járványos méreteket öltő krónikus betegség kockázatának a csökkentéséhez.
A növényi olajak használatának elterjedése miatt az omega-6 bevitel az elmúlt 100 évben megháromszorozódott. (11) Ma már tudjuk, hogy az omega-3 fogyasztás növelése, illetve az omega-6 bevitel csökkentése szignifikáns hatással van a rák megelőzésére és kezelésére. (12)
Az omega-3 zsírsav segít a rák leküzdésében
Az ezzel kapcsolatos kutatásról (13) 2022. április 4-én számoltak be Philadelphiában az Experimental Biology szokásos éves konferenciáján. (14) Állatkísérletekben az omega-3 zsírsav fokozta a rákgyógyításban használt immunterápiák és gyulladáscsökkentő terápiák hatékonyságát.
Az immunterápia olyan biológiai kezelési mód, amely segíti az immunrendszert a rákos sejtek ellen folytatott küzdelmében. (15) Azért nevezzük ezt biológiai terápiának, mert a kezeléshez élő szervezetekből származó vegyületeket használunk. Az immunterápiák számos fajtája serkenti a szervezet immunválaszát, például a monoklonális antitest terápia, amelyet a COVID-19 kezelés során is alkalmaznak. (16)
A tudósok napjainkban komoly erőfeszítéseket tesznek annak kiderítésére, hogy milyen hatással van a rákbetegek szervezetének tumorellenes aktivitására az, hogy mit esznek, miután túl vannak az immunterápián és gyulladáscsökkentő terápián. (17) Az említett vizsgálat idején az immunterápia már elfogadott kezelési mód volt a rákgyógyításban, a gyulladáscsökkentő terápia azonban még klinikai vizsgálati szakaszban van.
A kutatók állatkísérletekben idéztek elő elsődleges, illetve áttételes rosszindulatú daganatot. Az állatokat 10 napon keresztül három különböző étrend egyikén tartottak a tumor beinjektálása előtt, majd a vizsgálat hátralevő idejében is. Az első csoportot sztenderd étrenden, a másodikat omega-3 zsírsavakban, a harmadikat pedig omega-6 zsírsavakban gazdag étrenden tartottak. Egy héttel azután, hogy a tumor bejutott az állatok szervezetébe, mindhárom csoportban négy különböző beavatkozást alkalmaztak: vagy semmilyet, vagy immunterápiát, vagy gyulladáscsökkentő terápiát, vagy immun- és gyulladáscsökkentő terápiát együttesen. A kutatókat az érdekelte, hogy miként reagál a tumor a rákkezeléssel párhuzamosan adagolt étrendkiegészítőkre, és azt találták, hogy az omega-3 zsírsav az egerek mindhárom csoportjában blokkolta a tumornövekedést.
Azoknál az egereknél, amelyeket magas omega-3 tartalmú étrenden tartottak és mindkét típusú rákkezelést megkapták, a tumornövekedés 67%-kal csökkent a normál étrenden tartott, és kezelésben nem részesült egerekhez képest. (18) Ezzel szemben azoknak az egereknek a szervezetében, amelyek omega-6-ban gazdag étrenden éltek és immunterápiában részesültek, nőtt a ráksejtek száma.
A kutatók szerint a fenti eredmények arra utalhatnak, hogy egymást kölcsönösen erősítő aktivitás van az omega-3 zsírsavak és a rákellenes immunterápia illetve gyulladáscsökkentő terápia között. A vizsgálatról Abigail Kelly, Harvard Medical School Beth Israel kutatója számolt be. A következőképpen kommentálta az eredményeiket egy sajtóközleményben: (19)
"Első alkalommal sikerült bizonyítanunk, hogy az immunterápia és a gyulladáscsökkentő terápia kombinálásával jobb eredmény érhető el, ha az egereket omega-3 zsírsavakban gazdag étrenden tartjuk. Ez azért jó hír, mert ez a fajta étrendkiegészítés rákbeteg emberek esetében is alkalmazható, illetve kombinálható a már most is használt immunterápiával. "
A túl sok omega-6 rákkeltő lehet
Az omega-6-tal és az omega-3-mal kapcsolatos kutatások nem most kezdődtek. Azt, hogy az omega-6 olajok rákos folyamatokat indíthatnak el, már az 1990-es években is tudtuk. (20) Ennek ellenére sokakban még mindig nem tudatosult, hogy ha az étrendjükben megbomlik az egyensúly az omega-3/omega-6 zsírok bevitelében, az növeli a rák kialakulásának a kockázatát.
Egy 2008-as vizsgálatból az derül ki, hogy az omega-6 zsírsavak heterociklusos aminokkal (HA) kombinálva (utóbbiak akkor keletkeznek, amikor megfőzzük a húst vagy a halat) növelik a mellrák kialakulásának a kockázatát menopauza utáni nőknél. (21) A vizsgálat szerint a heterociklusos aminok mennyisége ebből a szempontjából nem releváns, a kockázatot a HA omega-6-tal való kombinálódása növeli.
Egy 2012-ben publikált cikk is olyan vizsgálatokról számol be, amelyek kapcsolatot találtak az omega-6 és a mellrák közt. (22) Más vizsgálatok pedig arra utalnak, hogy a magas omega-6 bevitel a prosztatarák kockázatát is növeli, az alacsony omega-6 arány viszont javítja a kezelések hatékonyságát. (23)
Az omega-6 zsírsavak anyagcseretermékei azáltal is kedveznek a rosszindulatú daganatok véredényképzésének, hogy fokozzák a növekedési faktor expresszióját. (24) Vizsgálatok szerint kapcsolat van az omega-6 fogyasztás és bizonyos daganattípusok, például a mellrák, a prosztatarák, a tüdőrák, a vastagbélrák és a neuroblasztóma növekedése között (25a)
Ronald Pardini munkatársaival közösen 2005-ben közölte meghökkentő esetismertetését (25b). Mint írták bevezetőjükben: Egy 78 éves férfi esetét mutatjuk be, akinek mindkét tüdőben többszörös elváltozással járó rosszindulatú pleimorpf sarcomája volt. A diagnózist követően elutasította a hagyományos kemoterápiát, és a táplálkozási beavatkozást választotta az omega-3 zsírsavak bevitelének növelésével és az omega-6 zsírsavak bevitelének csökkentésével. Becsléseink szerint naponta 15 g állati eredetű omega-3 zsírsavat fogyasztott eikozapentaénsavból (EPA) és dokozahexaénsavból (DHA), és az omega-6/ omega-3 zsírsavak aránya az étrendjében 0,81 volt. A sorozatos komputertomográfiás felvételek és a tüdőröntgenfelvételek figyelemre méltóan lassú és folyamatos csökkenést mutattak a kétoldali daganatok méretében és számában. A nagy mennyiségű, DHA-ban és EPA-ban gazdag hal- és algaolajok fogyasztásának nincs látható mellékhatása, és továbbra is tünetmentes. A szerzők először 10 grammnyi EPA-t és DHA-t javasoltak szedni, ez mgállította a daganatok növekedését. ekkor felemelték az adagot, így a szedett mennyiség DHA-ból 8.160 mg EPA-ból 6,840 mg, azaz összesen 15 000 mg volt.
![]() | ![]() | ![]() |
Kezelés előtt | Kezelés során | Kezelés végén |
A D-vitamin és az omega-3 együttes szedése segít az autoimmun betegségek megelőzésében
A D-vitamin és az omega-3 sok mindenben hasonlít egymásra, (26) például abban, hogy mindkettő fontos szerepet játszik a kardiovaszkuláris egészég megőrzésében, és abban is, hogy akinek az egyikből nincs elég a szervezetében, annak többnyire a másikból sincs. Ez a megfigyelés ösztönözte a napjainkban is folyó, 25 871 férfi és nő bevonásával végzett VITAL vizsgálat elindítását (27), amelyben a kutatók ennek a két étrendkiegészítőnek a hatását vizsgálják a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a rák kialakulásának a kockázatára.
A két hiány együtt az immunrendszer egészségét is károsan befolyásolja. Egy a British Medical Journal-ban publikált vizsgálat szerint (28) a D-vitamin és az omega-3 pótlás csökkentheti az időskori autoimmun betegségek, például a pszoriázis, a pajzsmirigy betegségek és az ízületi gyulladások kockázatát. A Brigham and Women's Hospital, valamint a Harvard Medical School kutatói is a VITAL vizsgálat adataiból dolgoznak.
A vizsgálatban a résztvevőket több mint öt éven keresztül követték nyomon, és megnézték, van-e kapcsolat az étrendkiegészítők szedése és az autoimmun betegségek kialakulása között. A következőket írják: (29)
"Az öt éven át tartó D-vitamin szedés omega-3 zsírsavval együtt vagy anélkül 32%-kal, míg az omega-3 zsírsav önmagában 26%-kal csökkentette az autoimmun betegségek kockázatát. "
Amikor a kutatók a rheumatoid arthritis kockázatát vizsgálták, a D-vitamin és omega-3 együttes szedése 77%-kal csökkentette a betegség kialakulását. Akik csak omega-3-at szedtek, azoknál nem szignifikánsan, de 15%-os csökkenést tapasztaltak. Ha hozzátesszük, hogy a vizsgálatban mindössze 2000 NE D-vitamint és 1 gramm omega-3-at (460 mg EPA és 380 mg DHA) adtak a vizsgálati személyeknek, könnyen elképzelhető, hogy jóval nagyobb hatást lehetett volna tapasztalni nagyobb dózisoktól. (Saját ajánlásom szerint egy felnőttnek 6-10 ezer NE D-vitamint és annyi omega-3-at érdemes szednie, amelyben min. 2 grammnyi EPA van. -Sz.G. megj.)
A cikk szerzője, Dr. Karen Costenbader, a lupus program igazgatója a Brigham and Women's Hospital-ban, azt állítja, hogy ezek az eredmények annyira meggyőzőek, hogy most már meg tudja válaszolni azt a kérdést, amit a leggyakrabban tesznek fel a betegei, és ami úgy szól, hogy "Milyen vitaminok és étrendkiegészítők szedését javasolja?". A következőket mondja: (30)
"Most, ha a betegeim, a kollégáim vagy a barátaim ezt kérdezik,akkor meg tudom mutatni nekik a kutatási eredményeinket, amelyekből az derül ki, hogy ha 55 év feletti nők és 50 év feletti férfiak napi 1000 mg tengeri omega-3 zsírsavat (halolajat) illetve 2000 nemzetközi egység D-vitamint szednek - ilyen mennyiségekkel végezték a VITAL-vizsgálatot -, akkor egy 5,3 évig tartó, randomizált vizsgálat szerint a D-vitamin szedés 31%-kal, a halolaj szedés 26%-kal csökkenti a kockázatot, hogy autoimmun betegek lesznek. "
Sajnos az orvoslás még mindig fél a D-vitamintól és az omega-3 vizsgálatokban is olyan kis adagokat alkalmaznak, hogy azzal már a hatástalanságot kockáztatják. Ennek a hozzáállásnak amúgy komoly veszélyei vannak, hiszen időnként teleharsogják a médiát olyan hírekkel, hogy az omega-3 vagy a D-vitamin mégsem ér semmit, és ezzel elbizonytalanítják a kérdésben tájékozatlanokat.
Az omega-3 szint a fertőző betegségre is hatással van
A fertőzés szóról az elmúlt két évben mindenkinek a COVID-19 jut eszébe. Pedig attól, hogy COVID-járvány van, a megfázás, az influenza és a gyomor-bélrendszeri vírusfertőzések sem szűntek meg. A kutatások szerint az omega-3 zsírsavak optimális szintje védőhatással bír többféle vírusfertőzéssel szemben. De mivel az érdeklődés homlokterében még mindig a COVID-19 áll, kezdjük azzal, hogy miként javítja a megfelelő omega-3 zsírsav szint ennek a betegségnek a lefolyását.
Egy 2021 januárjában publikált vizsgálat 100 személy omega-3 indexét elemezte, és megnézte, hogyan vészelték át a COVID-19 fertőzést (31). A betegek 2020. március 1-je után kerültek be a Cedar Sinai Medical Center-be igazolt COVID-19 fertőzéssel. Ott vért vettek tőlük, amit a diagnózist követően 10 napig tárolták. Az omega-3 index növekvő értéke alapján négy csoportot hoztak létre.
A kutatók azt találták, hogy abban a csoportban, ahol az omega-3 index 5,7% vagy nagyobb volt, csak egyetlen haláleset fordult elő. Egy 66 éves férfi volt az illető, aki "nem újjáélesztendő" utasítással került be a kórházba. A másik 3 csoportban a betegek 17%-a halt meg. A vérminták is megerősítették a korábbi eredményeket, amelyek szerint az amerikai polgárok átlagos omega-3 indexe 5% körül van. (32) Amikor a 4% alatti omega-3 indexűeket az 5.7% felettiekkel hasonlították össze, akkor az utóbbi csoport halálozási kockázata 72%-kal volt alacsonyabb. (Valójában az optimális omega-3 index 8%-nál kezdődik, de igazából 12% felett érvényesül igazán a védőhatás. Sz.G. megj.)
Ezeket az eredményeket számos más vizsgálat is megerősíti, amelyek mind arra utalnak, hogy azok, akiknek megfelelő az omega-3 szintjük, könnyebben átvészelik a COVID-19 fertőzést.(33) (34) De már a 2020 előtti kutatások is azt mutatták, hogy a megfelelő omega-3 szint befolyásolja a vírusfertőzések, például az influenza (35) és a COPD-vel kapcsolatos bakteriális fertőzések lefolyását. (36)
Az omega-3 egészségesen tartja a szívet
Számos epidemiológiai és klinikai vizsgálat igazolja, hogy az omega-3 zsírsavaknak szerepük van a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében. A kardiovaszkuláris megbetegedések szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozók számára hasznosak az omega-3 zsírok (37), pótlásuk csökkentheti mind a szívbetegségben, mind a bármilyen más betegségben való elhalálozás kockázatát.
Egy vizsgálatban (38) 84,688 betegápolót követtek nyomon a kutatók 16 éven keresztül, elemezték az omega-3 bevitelüket, illetve összehasonlították a több (hetente ötször vagy többször) halat fogyasztók egészségi állapotát azokéval, akik havonta legfeljebb egyszer ettek halat. A vizsgálat azt állapította meg, hogy a legmagasabb omega-3 bevitel esetén volt a legalacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának a kockázata.
Tudósok egy másik csoportja (39) "egy nagyon tiszta eikozapentaénsav etil észter" hatását vizsgálta, amely "az omega-3 zsírsav egy szintetikus származéka" (40). Ők azt találták, hogy a szer szedése szignifikánsan csökkentette az iszkémiás szívbetegségek előfordulásának a kockázatát a placebo csoporthoz, köztük azokhoz képest is, akik sztatinokat szedtek. A kutatók ebből az alábbi következtetést volták le. (41)
A krill olaj jobb omega-3 forrás, mint a halolaj
Ha tudni akarjuk, szükségünk van-e pótlásra, legjobb, ha megméretjük az omega-3 szintünket. Az omega-3 index azt mutatja meg, hogy mennyi omega-3 található a vörösvérsejtjeinkben, ami a testünk egészének rendelkezésére álló mennyiséget tükrözi. Mielőtt 2004-ben kifejlesztették ezt a tesztet, erre vonatkozó vizsgálatot nem tudtak végezni.
Mivel egy vörösvérsejt élettartama kb. 120 nap (42), a teszttel az átlagos omega-3 bevitelt lehet mérni, amit nem befolyásol az, hogy az előző étkezésünkkor mennyi omega-3-at fogyasztottunk. A tesztet számos vizsgálat használta, például a Framingham Study (43) és a Women's Health Initiative. (44)
Az index a vörösvérsejtek membránjában található összes zsírsav százalékos arányát mutatja. (45) A Harris által végzett vizsgálat adatai szerint az egészséges omega-3 arány 8 és 12 % között van. (46) Egy vizsgálat szerint az alacsony omega-3 szint ugyanolyan megbízható előrejelzője a korai halálnak, mint a dohányzás. (47)
A legjobb omega-3 források állati eredetűek. Eikozapentaénsavat (EPA-t) és dokozahexaénsavat (DHA) mind a krill olaj, mind a halolaj tartalmaz. Azonban az emberi szervezet jobban tolerálja a krill olajat, amely ráadásul ellenállóbb az oxidatív károsodással szemben, mivel asztaxantint is tartalmaz. A halolajba nagyobb valószínűséggel kerül szennyeződés, és jobban ki van téve az oxidációs hatásoknak a feldolgozás során, illetve az üveg felnyitása után. (48)
Egy, a Kanadában recept nélkül kapható halolajakkal kapcsolatos vizsgálatban a kutatók 49 cég 171 omega-3 termékét elemezték.(49) Megállapították, hogy a minták 50%-a meghaladta az oxidáció egy mérőszámát, 39%-a pedig a nemzetközi szabványok által biztonságosnak tekintett értéket.
A krill olaj kevesebb szennyeződést tartalmaz, mint a halolaj, és jóval hatásosabb is annál. Egy vizsgálatban (50) azoknak a résztvevőknek, akiknek krill olajat adtak, 62,8%-kal kisebb mennyiségre volt szükségük azonos hatás eléréséhez, mind a halolajat szedőknek.
Természetesen, legyünk realisták, a halakból származó omega-3 is megfelelő, ha megbízható cégtől vásároljuk.
Hivatkozások:
2, National Institute of General Medicine Sciences, December 15, 2010
3, National Institutes of Health, July 28, 2014
4, Current Neuropharmacology, 2018;16(7)
5, Harvard Health Publishing, August 13, 2018
6, Food Insight, July 30, 2020
7, American Society for Nutrition, September 24, 2020
8, Advances in Nutrition, 2020;11(6)
9, BMJ Open Heart, 18;5:e000946 Last para above Conclusion animal study
10, Biomedicine and Pharmacotherapy, 2002;56(8)
11, Today's Dietitian, 2013;15(4):38
15, National Cancer Institute, Immunotherapy to Treat Cancer
20, International Journal of Oncology, 1995;7(3)
21, Reuters, September 26, 2008
23, Nutrition and Cancer, 2013;65(4)
24, Cancer and Metastasis Reviews, 2013;32
25a, Boletin Medico del Hospital Infantil de Mexico, 2016;73(6)
25b, Nutr Cancer. 2005;52(2):121-9.
26, Omegaquant, August 13, 2018
27, VITAL study
31, Prostaglandins, Leukotrienes and Essential Fatty Acids, 2021; doi.org/10.1016/j.plefa.2021.102250
32, OmegaQuant, March 25, 2020, para 5
33, Frontiers in Physiology, 2021; doi.org/10.3389/fphys.2020.624657
34, Infection and Chemotherapy, 2020;52(4)
35, Biochimica et Biophysica Acta, 2015;1851(4)
36, University of Rochester Medical Center, March 14, 2016
37, American Heart Association
39, New England Journal of Medicine, 2019;380:11
40, PubChem
41, New England Journal of Medicine, 2019;380:11
42, Stanford Blood Center, December 13, 2010
44, Prostaglandins, Leukotrienes and Essential Fatty Acids, 2017;121
45, The American Journal of Clinical Nutrition, 2008;87(6)
48, Journal of Nutritional Science, 2015;4:e36