Szendi Gábor:
Pár gondolat az ivermectinről

Forrás: Természetgyógyász Magazin 2021 május

Mi is az az ivermectin? Egy parazitaellenes szer, amelyről kiderült, hogy sok vírussal, többek közt a SarsCov-2-vel szemben is hatásos.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Amikor a SarsCov-2 járvány elkezdődött, versenyfutás indult a hatásos kezelés után. Az orvosok és kutatók igyekeztek minden szóba jöhető, már létező gyógyszert tesztelni, hátha működik a vírus ellen. Természetesen, először az eleve vírusok ellen kifejlesztett gyógyszerek kerültek a figyelem középpontjába, de némely hatóanyagra a véletlen hívta fel a figyelmet.

Az ivermectin akkor került először a képbe, amikor olvastam Molnár Dávid szakújságíró cikkét az Indexen. Így jutottam el az Ivermectin Facebook csoporthoz, ahol orvosok ezrei levelezgettek egymással arról, hogy az ivermectin hatásos a SarsCov-2 vírus ellen. Kezdtem olvasgatni erről a gyógyszerről. Megtudtam, hogy 1975-ben fedezték fel, 1981-től használják egy rakás parazita okozta betegségben (pl. folyami vakság, elefantiázis, malária, stb. /Cramp, 2017/), amelyek jó részét hál' istennek, mi csak a trópusi betegségekről szóló könyvekben olvashatunk, de azért a fejtetű, a rüh és egy-két bélféreg időnként nálunk is felbukkan, és az ivermectin ezek ellen is hatásos. Sőt, meglepő módon, az 1%-os ivermectin krém jelentősen javítja a sok ember életét megkeserítő rosaceát is, mivel ennek kialakulásában aktív szerepet játszanak a Demodex nevű atkák (Cardwell és mtsi., 2016). 19 vizsgálat összevont elemzése alapján az ivermectin atka és gyulladásellenes hatása miatt hatékonyabb minden jelenlegi módszerhez képest (Siddiqui és mtsi., 2016).

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Aztán értesültem róla, hogy Molnár Dávidot három ivermectin-cikk után páros lábbal kirúgták az Indextől, ami ugye már csak azért is meglepő, mert egy ilyen járvány kellős közepén mindenki keresi a tudományosan megalapozott megoldásokat. Volt itt egy vita egy akadémiai kutatóval, aki szerint, ha az ivermectin bejut az agyba, súlyos károkat okoz. Ez elvileg igaz, de az ivermectint nem agyba fecskendezéssel, hanem szájon át szedik. Eddig 3 milliárd adagot szedtek be a világon és még nem jutott be senki agyába. Meglepetésemre, pár nap múlva maga az Index számolt be lelkesen arról, hogy Kásler miniszter elrendelte az ivermectin klinikai vizsgálatát (Gabay, 2021). A miniszter a cikkbe illesztett videóban elmondta, hogy az ivermectin koronavírus elleni hatásossága megalapozott, mellékhatása minimális, de az engedélyezés szigorú követelményeinek eleget tevő vizsgálat még várat magára. Rendben, gondoltam, akkor megvárom az engedélyezést és addig nem kapom el a vírust és nem halok bele. Igaz, a D-vitaminnal ugyanez a helyzet, a D-vitaminkutatók állítják, hogy jelentős védelmet nyújt a vírus ellen (Haug és mtsi.,2020), míg a hivatalos szervek mélyen hallgatnak erről.

Sebaj, gondoltam, akkor megmaradt nekem az Ivermectin csoport a világ minden tájáról bejelentkezett 10 ezernél több orvos tagjával, hát majd tájékozódom ott. Tízezer orvos + Kásler miniszter nekem elég szavahihető csapat. De, sajnos egy reggel arra kellett ébredjek, hogy az Ivermectin csoport úgy eltűnt a Facebookról, mintha sosem lett volna ott. Megtudtam, hogy a Facebook küzd a covid-19-cel kapcsolatos rémhírek ellen. Ez rémhír? Én azt hittem, már csak a megfelelő dózist kutatják, amit viszont sokezer orvos már a napi tapasztalatai alapján tud is, csak még kell rá a hivatalos pecsét. Ezt törlik, közben meg a vírustagadók és az összeesküvés elméleteket gyártók a mai napig lubickolnak a Facebookban? Aztán április 1-ével úgy került vissza a csoport a Facebookra, mintha sosem tűnt volna el. Állítólag ebben szerepet játszhatott az is, hogy a Bill and Melinda Gates Foundation támogatta az ivermectin tesztelését (Eurekalert, 2021). Amúgy a sokak körében méltán népszerű "Ázsiában szakadtam" Thaiföldön dolgozó magyar orvos video sorozatában egy részt a Budapest Protokoll és a Facebook csoport létrehozásában kiemelkedő szerepet játszó Merényi Attilának szentelt, s ebben sok szó esik az ivermectinről is (https://www.youtube.com/watch?v=cus1-j0wnN0)

Jó, belátom, az is igaz, elég sokan számolnak be mindenféle szerek és módszerek kapcsán csodás gyógyulásokról, s ki tudja ennek alapján megmondani, mi a hatásos és mi a hatástalan. Zavaros korunkra jellemző, hogy egymás mellett jelenhet meg a tudomány és az áltudomány, az emberek meg csak kapkodják a fejüket, melyik hírnek higgyenek. Ha a NÉBIH, a WHO és az EMA (European Medicines Agency) egyhangúlag nem javasolja az ivermectint a covid-19 ellen, akkor derék állampolgárként várjuk ki a sorunkat az oltásért.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


De ha már felébresztették bennem a kíváncsi kutatót, miért is ne néznék az ivermectin után a szakirodalomban?

Az ivermectint Satoshi ?mura japán kutató 1973-ban fedezte fel azt a mikroorganizmust (Streptomyces avermectinius), amely avermectineket termelt. A avermectinek módosításából lett az ivermectin, amiért Ömura és a vele együtt dolgozó William Campbell 2015-ben Nobel díjat kaptak. A gyógyszer hatalmas karriert futott be, és ma ott tart a kutatás, hogy parazita ellenes hatáson túl antibakteriális, antivirális, sőt rákellenes hatásaira is fény derült, különösen a tripla negatív mellrák esetén tartják ígéretesnek (Tang és mtsi., 2021). A szert kezdetben a folyami vakságot okozó féreg ellen használták, 10 és 100 milliók szeme világát védve meg vele. A szer hatására - úgy becsülik - a folyami vakság 2025-re teljesen megszűnik. A szerrel kapcsolatos egyik meglepő tapasztalat, hogy harminc éves alkalmazása során még nem alakult ki vele szemben rezisztencia. Az emberi alkalmazás is teljesen biztonságos. Aggodalmak vetődtek fel, mivel az ivermectin a GABA receptorokra is hat (ezek az agy agyban gátló neuronokon találhatók, ezeket serkentik a nyugtatók egy része), ezek azonban alaptalanok, ugyanis a gerinces állatoknál az ivermectin nem jut át a vér-agy gáton (Crump, 2017). Mára az ivermectint immunműködést moduláló szernek is tekintik, így pl. asztmás egereknél (Yan és mtsi., 2011), de különféle allergiáktól, ill. asztmában szenvedőknél is, ivermectinre jó hatást tapasztaltak (Gupat és mtsi., 2015). Meglepő, egyelőre csak állatkísérletben, de az ivermectin javít az ALS (amyotrophic lateral sclerosis) betegek állapotán is, mert csökkenti a motorneuronok károsodását (Andries és mtsi., 2007).

Az antivírális hatás tekintetében alapkutatásoknak tekinthetők azok, amelyek kimutatták, hogy az ivermectin lombikban gátolja számos RNS és némely DNS vírus szaporodását, ugyanis gátolja őket abban, hogy hozzáférjenek a sejtmaghoz, ahol a DNS tárolódik. Mint tudjuk, a vírusok a sejteket genetikai trükkökkel arra kényszerítik, hogy a vírust magát kezdje gyártani, s ezt a sejtmagba jutva tudják csak elérni. Így például az ivermectin gátolja a HIV-1, a dengu, a nyugat-nilusi, a venezuleai enkefalitisz, a Zika, az influenza vírusok vagy az álveszettséget okozó DNS-vírus szaporodását (Caly és mtsi., 2020). Gátolja továbbá a kulancs enkefalitisz és a sárgaláz vírusának (Crump, 2017), a HPV-nek, a citomegalovirusnak és az Epstein-Barr vírusnak a szaporodását is (Li és mtsi., 2021). A SarsCov-2 kapcsán egy csoport azt is kimutatta, hogy a vírus sejtekhez való kapcsolódását is gátolja (Lehrer és mtsi., 2020). A kutatások mára 7 mechanizmust tártak fel, amelyen keresztül az ivermectin gátolja sok vírus, köztük a SarsCov-2 hatását. Pl. az egyik legfontosabb az, ahogy blokkolja annak a fehérjének a működését, amellyel a vírus eljutna a sejtek DNS-éhez, ami után a sejt vírust kezdene gyártani. Most a SarsCov-2-n túl, nekem erősen megmozgatja a fantáziámat az Epstein-Barr vagy a HPV vírussal szembeni hatékonyság, hiszen előbbi sokakban autoimmun pajzsmirigy alulműködést okoz, utóbbi pedig méhnyakrákot és sok egyéb kellemetlenséget tud okozni. Ennek érdemes volna alaposan utánajárni, de nem lepne meg, ha megint súlyos érdekekbe ütközne a kutatás.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ezek után nem meglepő, hogy ivermectinről sokan gondolták úgy, hogy a Covid-19-cel szemben potenciálisan hatásos szer. Már sok tapasztalat is ezt támasztotta alá. A minap egy vitaműsort néztem, ahol valaki felvetette: miként lehet az, hogy a rossz higiénés viszonyokról és minimális egészségügyéről ismert afrikai országokban olyan alacsony a covid halálozás? Egy szakértő akart is volna válaszolni a kérdésre, de furcsa koreográfiával leállították. A kérdés jogos, pl. Guinea 13 milliós lakosságából 97-en, Etiópia 112 milliós lakosságából 2500-an, Uganda 44 milliós népességéből 334-en haltak meg koronavírus fertőzés miatt. Lehet mondani, hogy ezekben az országokban az adatok nyilvántartása nincs a csúcson, de azért többszörös nagyságrendi tévedések nem valószínűek. Rögtön rákerestem a lehetséges magyarázatra, és egyből ráakadtam Martin D.Hellwig és Anabela Maia tanulmányára, amelyben kimutatták, hogy azokban az afrikai országokban, ahol tömegesen alkalmazzák az ivermectint a parazita fertőzések megelőzésére, szignifikánsan alacsonyabb a covid-19-ben megbetegedettek aránya azokhoz az afrikai országokhoz képest, ahol nem használnak ivermectint a parazitafertőzések megelőzésére (Hellwig és Maia, 2021). A kutatók érdekesnek találták, hogy az ivermectin használata ugyanannyira csökkentette a fertőzés terjedését, ha a népességnek csak 30%-a, vagy ha 90%-a szedte az ivermectint. De mondjuk, ez éppenséggel magyarázható azzal tapasztalattal, ahogy a terjedő oltások hatására is csökken az új fertőzések száma, mert csökken a még fertőző emberek száma.

Felvetődött bennem, hogy vajon a WHO és az EMA mennyire csak a tekintélyét féltve határolódik el az ivermectintől? Számukra néhány halottal több vagy kevesebb nem számít annyit, mint a megfellebbezhetetlen szavahihetőségük. Van ebben némi igazság, mert mi van, ha kiállnak valami mellett, ami később tévedésnek bizonyul? De ezek az intézmények teljes mellszélességgel minden cáfoló tény ellenére kiállnak az égbekiáltóan ostoba 600-800 NE-s D-vitaminajánlás mellett is. Lehet választani: összeesküvés vagy butaság. És összeesküvés alatt persze nem azt értem, hogy Bill Gates arra kérte az érintett szervezeteket, hogy csökkentsék a népességet, hanem azt, hogy a gyógyszeriparnak elkötelezett szakértők ülnek döntési pozíciókban, és nekik az a "meggyőződésük", hogy az ivermectin hatástalan és veszélyes. Az idézőjel csak arra akar utalni, hogy honnan eredhet ez a "meggyőződés". Kenyéradó gazdáiktól vagy a tudományos kutatásokból?

A https://c19ivermectin.com/ -on napra készen összefoglalták az ezzel kapcsolatos kutatásokat. A mai napig 93 kutatást folytattak le, ezek közül 54 lektorált cikk formájában jelent meg, 55 vizsgálatban a kezelés során kontrollcsoportot is alkalmaztak. Mitől olyan nehéz ezeket a kutatásokat megtalálni? Fontos megjegyezni, hogy a járvány miatt számos tudományos portálon még lektorálás előtt megjelentetik a vizsgálatok eredményét azért, hogy elősegítsék az eredmények azonnal hasznosítását. A lektorálási folyamat hosszadalmasabb és általában kisebb korrekciókat kérnek a szerzőktől, azaz a "lektorálatlan" előpublikáció nem azt jelenti, hogy abban a kutatók azt írnak, amit akarnak. Senki nem akarja a tudományos hitelességét kockára tenni hamis állításokkal.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Nyilván minket a klinikai vizsgálatok érdekelnek, amelyekben az ivermectint a covid-19 gyógyításában tesztelték. Az említett tudományos webszájt statisztikája szerint a 55 klinikai, köztük 28 kontrollált vizsgálatot 459 kutató végezte 17 730 páciensen, azaz az eredményeket nyugodtan komolyan vehetjük, nem holmi 10 fős elővizsgálatokról vagy esetismertetésekről van szó.

A 14 megelőzéses vizsgálatban, azaz, amikor az emberek az ivermectint csak a covid-19 megelőzésére szedték, 85%-os volt a siker. Egy példa az ilyen típusú vizsgálatra: egy indiai kórházban a betegekkel érintkező személyzet egy része három nap különbséggel kapott egy-egy adag ivermectint, majd ezt követően havonta kapott egy újabb adagot. Mások hidroxikloroquin-t vagy C-vitamint kaptak. Az ivermectin csoportban 73%-ban sikerült megelőzni a fertőzést, míg a másik két csoportban a megelőzés sikertelen volt (Behera és mtsi., 2021).

A covid-19 korai szakaszában végzett kezelési vizsgálatokban 79%-os volt az átlagos javulás, míg a betegség későbbi szakaszában a javulás mértéke 47%-os volt.

A halálozási arányról is beszámoló vizsgálatok 74%-os csökkenésről számoltak be. Összességében a 26 véletlenszerű besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatban az átlagos javulás 66%-os volt.

A webszájton minden vizsgálati beszámoló elérhetősége meg van adva, az elemzést bárki ellenőrizheti.

Azaz, ha elképzelünk egy olyan országot, ahol a megbetegedés valószínűségét a megelőző szedés már több mint 80%-kal csökkenti, majd a tovább szedés újabb 80%-kal csökkenti a tüneteket és a mindezek ellenére mégis súlyosabban megbetegedettek közt is 80%-os a javulás, akkor nehéz elképzelni, hogy bárki is eljuthat a végstádiumba. De ha mégis, akkor is 70%-kal csökken a halálozás kockázata. Mint láttuk, némely afrikai országra illik ez a modell és meg is van az eredménye. Szlovákia, Csehország, Macedónia, Bulgária engedélyezték az ivermectin alkalmazását. Ez olyan, a betegség megfékezésére hozott intézkedés, mint mondjuk nálunk az orosz és kínai vakcina behozatala. Ha valami nincs ezer százalékban bevizsgálva, de úgy tűnik, hatásos és több védelmet jelent, mint a semmi, ráadásul a szedése - az eddigi több évtizedes tapasztalatok szerint - veszélytelen, akkor miért ne? Az ivermectin okozhat közérzeti panaszokat (hasmenés, székrekedés, émelygés, szédülés, aluszékonyság), erre azért fel kell készülni, ha ritka mellékhatás is. És mondjuk, aki mindenféle gyógyszert szed egyéb betegségeire, azért nem árt, ha konzultál szakértővel.

Ugyanitt más covid-19 elleni küzdelemben szóba jöhető gyógyszerekre és vitaminokra, ill. ásványi anyagokra vonatkozó elemzések is fellelhetők. Innen megtudható, hogy a D-vitamint 19 vizsgálatban átlagosan 62%-os hatékonyságúnak találták, de nagy dózisban a megelőzésben 90%-os hatékonyságú. Mondanom sem kell, hogy a világ különféle hivatalos szervei a D-vitamint sem ajánlják sem megelőzésre, sem kezelésre. Sőt Angliában óvnak mindenkit attól, hogy túllépjék a napi 800 NE adagot. Nagyon vissza kell fogni magamat, hogy ne kezdjek el összeesküvésről fantáziálni. Jellemző módon, angol kutatók közöltek már több cikket arról, hogy a D-vitamin nem véd a vírussal szemben. Egy 2020-as kutatás szerint az angoloknál az átlagos D-vitamin szint 43 és 51 nmol/L, azaz 17 és 20 ng/ml között van, ami az elégtelen D-vitaminszintnek felel meg (Calame és mtsi., 2020). Még óvatos szakértők is 30-50 ng/ml (fontos a mértékegység!) szintet tartanak szükségesnek. Innentől nem lehet csodálkozni, ha az angolok nem tapasztalnak a vírussal szembeni védőhatást.

Érdekes még a fluvoxamin (Fevarin), ami eredetileg egy antidepresszáns; ez még az ivermectint is lekőrözi a 13 vizsgálatban mutatott 89%-os prevenciós és kezelési hatékonyságával. A hivatalosan engedélyezett és alkalmazott gyógyszerek hatékonyságban sajnos messze elmaradnak a hivatalosan nem engedélyezett gyógyszerekkel szemben. Óhatatlanul megint csak olyan szcenáriók jutnak az ember eszébe, hogy a gyógyszer- és vakcinaiparnak nem lehet ínyére egy olcsó, hatékony rivális. De egy ilyen verzióba belegondolni is rossz.

Csuja László a Népszavában kritikus hangú cikkében pedig erre célozgatott. E cikkből tudom, hogy hazánkban is tesztelik az ivermectint. Mint írja:

"Minisztériumi támogatásból itthon is elindult három kórházban, szerény célkitűzéssel az Ivermectin klinikai vizsgálata. (Milyen kár, hogy a fluvoxamine-t nem is vizsgálják!) A mindenki által ismert Szlávik doktor és mögötte két szakmai kollégiumi tagozat által összeállított protokoll szerint a beteg 12 mg Ivermectin egyszeri dózist kaphat, ami szakmai nonszensz, ilyen Ivermectin terápia a világon nincs. Aki tervezett már gyógyszervizsgálatot, pontosan tudja, hogy milyen fajsúlyú következtetést lehet majd levonni. De indult egy fázis II. klinikai vizsgálat is, ahol 4 napig kapja 70 Covid pozitív, tünetmentes vagy enyhe állapotú beteg, napi 15 mg dózisban az Ivermectint."

Ugyan mire utal Csuja azzal, hogy "Aki tervezett már gyógyszervizsgálatot, pontosan tudja, hogy milyen fajsúlyú következtetést lehet majd levonni."Csak nem arra gondol, hogy 12 mg ivermectin egy 30 kilós ember adagja? A 15 mg pedig egy 37 kg-os ember adagja? Vajon gyerekeken tesztelik az ivermectint? Én nem tudom, de izgatottan várom az eredményeket, hiszen a jószándék nyilvánvaló.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


És egy utolsó gondolat. Én is megyek oltatni, de… De tudjuk, hogy az oltás sem jelent tökéletes védelmet, és az újabb és újabb mutánsok némelyike pont az oltás nyújtotta védelem kijátszására alakul ki, azaz eljöhet a pillanat, amikor már az oltás sem fog elég védelmet nyújtani. Az ivermectin nem az oltás riválisa, hanem kiegészítője. Egyszer remélhetőleg mégis csak engedélyezik.

Na de, addig is... Nyamvadt kis életemért reszkető állampolgárként kérem szépen magyarázzák el nekem, mire jó az, hogy tiltják, üldözik, a határon elkobozzák, miközben alkalmazása veszélytelen, hatásosságát számos vizsgálat és napi tapasztalat igazolja, sok országban az alkalmazását már engedélyezték. Én miért nem kaphatok?

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Andries M, Van Damme P, Robberecht W, Van Den Bosch L. Ivermectin inhibits AMPA receptor-mediated excitotoxicity in cultured motor neurons and extends the life span of a transgenic mouse model of amyotrophic lateral sclerosis. Neurobiol Dis. 2007 Jan;25(1):8-16.

Behera P, Patro BK, Singh AK, Chandanshive PD, S R R, Pradhan SK, Pentapati SSK, Batmanabane G, Mohapatra PR, Padhy BM, Bal SK, Singh SR, Mohanty RR. Role of ivermectin in the prevention of SARS-CoV-2 infection among healthcare workers in India: A matched case-control study. PLoS One. 2021 Feb 16;16(2):e0247163.

Calame W, Street L, Hulshof T. Vitamin D Serum Levels in the UK Population, including a Mathematical Approach to Evaluate the Impact of Vitamin D Fortified Ready-to-Eat Breakfast Cereals: Application of the NDNS Database. Nutrients. 2020;12(6):1868.

Caly L, Druce JD, Catton MG, Jans DA, Wagstaff KM. The FDA-approved drug ivermectin inhibits the replication of SARS-CoV-2 in vitro. Antiviral Res. 2020 Jun;178:104787.

Cardwell LA, Alinia H, Moradi Tuchayi S, Feldman SR. New developments in the treatment of rosacea - role of once-daily ivermectin cream. Clin Cosmet Investig Dermatol. 2016;9:71-77.

Crump A. Ivermectin: enigmatic multifaceted 'wonder' drug continues to surprise and exceed expectations. J Antibiot (Tokyo). 2017 May;70(5):495-505.

Csuja László: Esély egy molekulában. Népszava, 2021.04.08. https://nepszava.hu/3115664_esely-egy-molekulaban

Eurekalert: New study to test drugs for early COVID-19 infection.

Gabay B: Megkezdik az ivermectin klinikai vizsgálatát a koronavírusos betegeken. https://index.hu/gazdasag/2021/02/02/ivermectin-klinikai-vizsgalat-kasler/

Gupta, R és mtsi.: The Role of Ivermectin in Patients with Co-Existing Allergies and Strongyloides Stercoralis Infection.J ALLERGY CLIN IMMUNOL,2015, 135(2):AB59

Haug, EG; de Lalouvi?re, D; Isharc, L: Vitamin D and COVID-19: Is There a Lack of Risk/Reward Understanding Among Health Authorities? Preprint, 2020 nov. DOI: 10.13140/RG.2.2.13972.12164 magyarul: https://www.tenyek-tevhitek.hu/d_vitamin_es_covid_19_vajon_odafent_ezt_nem_tudjak.htm

Hellwig, MD; Maia, A: A COVID-19 prophylaxis? Lower incidence associated with prophylactic administration of ivermectin International Journal of Antimicrobial Agents Volume 57, Issue 1, January 2021

https://www.eurekalert.org/pub_releases/2021-02/mu-nst020921.php

Lehrer S, Rheinstein PH. Ivermectin Docks to the SARS-CoV-2 Spike Receptor-binding Domain Attached to ACE2. In Vivo. 2020;34(5):3023-3026.

Li, N, Zhao, L, Zhan, X. Quantitative proteomics reveals a broad?spectrum antiviral property of ivermectin, benefiting for COVID?19 treatment. J Cell Physiol. 2021; 236: 2959- 2975.

Siddiqui K, Stein Gold L, Gill J. The efficacy, safety, and tolerability of ivermectin compared with current topical treatments for the inflammatory lesions of rosacea: a network meta-analysis. Springerplus. 2016 Jul 22;5(1):1151.

Tang M, Hu X, Wang Y, et al. Ivermectin, a potential anticancer drug derived from an antiparasitic drug. Pharmacol Res. 2021;163:105207.

Yan S, Ci X, Chen N, Chen C, Li X, Chu X, Li J, Deng X. Anti-inflammatory effects of ivermectin in mouse model of allergic asthma. Inflamm Res. 2011 Jun;60(6):589-96.