Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A marihuána és a pszichózis

A marihuána politikai és morális kérdéssé vált, sokan szeretnék engedélyeztetni, mint "könnyű" drogot, míg mások, pusztán, mert kábítószernek hívják, a törvény teljes szigorával üldözik. Az egyik tábor a szabadság, a másik tábor a romlás jelképévé tette. E csatában meglehetősen háttérbe szorult a tudomány, pedig, ha józanul akarunk megítélni valamit, a kérdés tudományos-racionális megközelítése a leggyümölcsözőbb.

 

Google hirdetés

 

Tágabb környezetemben és praxisomban meghökkentően sok fiatalról tudok, akiknél az utóbbi években pszichotikus tünetek jelentek meg, s pszichiátriai kezelésben részesültek. E fiatalok egy része bizonyíthatóan hosszabb időn át füvezett. Önmagában sem jó akár átmenetileg sem pszichotikusnak lenni, de a mai világban én a pszichotikus tünetek kifejlődését azért is tekintem személyes tragédiának, mert aki egyszer a pszichiátria markába kerül, az nemigen fog szabadulni onnan egykönnyen. Ezt a részét nem ragoznám tovább, már sokszor kifejtettem álláspontomat a pszichiátria megtorló, büntető funkciójáról, teljhatalmáról és pszeudotudományos jellegéről (lásd. Börtönőr és gyóntatóatya). Elég egy múló pszichotikus epizód, és az illetőt akár élete végéig gyógyszerezni fogják, nehogy "visszaessen", s onnantól pszichotikusként fogják nyilvántartani, hisz ki tudja megkülönböztetni a múló epizódot a kezdődő schizofréniától? Pszichotikus bélyeggel élni viszont kisiklott életet jelent, erre hivatkozva bármikor ismét kényszer-gyógykezelhetik, bizonyos foglalkozásoktól, jogok gyakorlásától eltilthatják, stb.
Vajon jogos aggodalom, hogy a fűhasználat pszichózist okozhat, vagy egyszerűen csak véletlen egybeesés, hogy egy fiatal, aki füvezett, pszichotikussá vált?

Sokat vizsgálták azt a feltevést, hogy vajon nem azok használnak-e inkább marihuánát, akikben ott lappang a pszichózis, következésképpen ők a pszichózishajlam miatt füveznek, s nem a füvezés váltja ki náluk a pszichózist. Ilyen kapcsolatot egyes vizsgálatok találtak (Verdoux, 2004), mások nem erősítették meg. Ma már a füvezés annyira elterjedt, hogy nem állítható komolyan, hogy csak a leendő pszichotikusok használnák öngyógyítási célból. Az viszont nagyon is valószínűsíthető, hogy a füvezés hatására olyan pszichózisra hajlamos emberek is pszichózisba esnek, akik máskülönben akár egész életüket leélhették volna pszichózis nélkül. Egy dán vizsgálatban négyezernél több fűhasználót követtek három éven át, és azok a személyek, akiknél nagyobb volt a pszichózisra való hajlam, valószínűbben váltak a fű hatására pszichotikussá (Verdoux, 2004).

Vajon létezik-e specifikus marihuána pszichózis? Az amfetamin kapcsán évtizedek óta tudjuk, hogy nagyobb dózisban akut pszichózist tud okozni (Hall és Degenhardt, 2004).
Már 1974-ben megjelent egy esetismertetés, melyben 200 kannabisz okozta pszichózist írtak le. A leggyakoribb tünetek a hirtelen kezdetű zavartság, téveszmék, hallucinációk, érzelmi labilitás, emlékezetkiesés, dezorientáció, deperszonalizáció és paranoid tünetek voltak. Az esetek harmadában semmilyen pszichiátriai kórelőzmény nem volt kimutatható. Hall és Degenhardt további tizenhat hasonló esetismertetést említenek munkájukban (Hall és Degenhardt, 2004). Az esetekben közös a nagyobb mennyiségben elfogyasztott marihuána. Más vizsgálatban a kannabisz pszichózisban szenvedők, schizofrénekhez hasonlítva, furcsább viselkedést, erőszakot, pánikot tanúsítottak és gyorsan reagáltak a neuroleptikus kezelésre. Mások viszont cáfolták, hogy lenne specifikus marihuána pszichózis.
Egy vizsgálatban pl. a marihuána hányingercsökkentő hatását vizsgálva a betegek 6%-nál hallucinációk, 5%-nál paranoiditás jelentkezett (Verdoux, 2004).
Egy 1990-es vizsgálatban a marihuána használóknak kétszer nagyobb volt a pszichózisra való kockázata, mint a drogot nem használóké.

Degenhardt és Hall saját vizsgálatukban marihuána használók körében tízszer nagyobb pszichózis kockázatot talált, mint drogot nem használók között (Hall és Degenhardt, 2004). Ugyanakkor a szerzők az elmúlt 30 évet vizsgálva nem találtak Ausztráliában növekedést a schizofrén esetek számában, pedig a kannabisz használat robbanásszerűen elterjedt. Ebből szerintük az következik, hogy a kannabisz nem növelte meg a pszichotikus esetek számát.
Degenhardt és Hall összefoglalójuk végén megállapítják, hogy a specifikus kannabisz pszichózis léte kérdéses, de az vitathatatlan, hogy a kannabisz tartós, vagy egyszerre nagy mennyiségű fogyasztása pszichózist okozhat.
Linszen és munkatársai összefoglalója szerint a marihuána használó schizofrének körében gyakoribb a visszaesés és a tünetek súlyosbodása és a kannabisz használat független kockázati faktora a schizofréniának. Fontos eredmény az is, hogy a kannabisztól korábban pszichózisba esők gyorsan visszaestek a pszichózisba, ha ismét kannabiszt fogyasztottak (Linszen és mtsi., 2004).

Egy 2011-ben megjelent új vizsgálatban Kuepper és munkatársai 10 éven át követtek fiatalokat (Kuepper és mtsi., 2011). A vizsgálat indulásakor olyan fiatalokat vontak be a vizsgálatba, akik mentesek voltak mindenféle pszichotikus előzménytől és kannabiszt sem használtak még. Az első 3.5 évben a marihuánát alkalmilag használók pszichóziskockázata kétszeresére nőtt. A folyamatos marihuána használók pszichóziskockázata viszont már akár négyszeres is lehetett. A szerzők a pszichóziskockázat hátterében sem pszichózishajlamot, sem egyéb szociológiai vagy gazdasági tényezőt nem találtak, egyedül a marihuána használat volt a döntő. A marihuána dózisfüggő mértékben okozott pszichózist, azaz a használat gyakorisága, az alkalmazott mennyiség és az ismételt használat ideje a döntő. A szerzők igazolva látták azt is, hogy nincs specifikus kannabisz-pszichózis.

Egy 2012-es vizsgálatban 50 000 személy 35 éves követése alapján azt mutatták ki, hogy a rendszeres marihuána használat a pszichózis kockázatát 3.7-szeresére, a schizofréniáét 2.2-szeresre, a rövid pszichotikus epizód kockázatát kétszeresére növelte (Manrique-Garcia és mtsi., 2012).

Konkluziók

A vizsgálatok tehát egyértelműen azt mutatják, hogy a marihuána egyáltalán nem ártalmatlan rekreációs szer, hanem komoly pszichóziskockázatot jelent. Fontos a fiatalokat felvilágosítani arról, hogy nagy veszélynek teszik ki magukat, ha engednek a kíváncsiságnak vagy a társasági nyomásnak, mert ugyan a marihuána dózisfüggő mértékben okozhat pszichózist, de senki nem tudhatja, számára mi a "dózis". Bárkiben lappanghat pszichózishajlam, bárki bekattanhat akár egy spanglitól is.

Fontos azonban a marihuánát üldözőknek a marihuánát, mint élvezeti szert, megkülönböztetni a gyógyászati alkalmazásaitól. Kiterjedt irodalma van ugyanis, hogy a fájdalomcsillapítástól, a kemoterápiás émelygésen át az autoimmun betegségek enyhítéséig, a marihuánának és különböző kivonatainak fontos szerep juthat. Nem lenne tehát szerencsés a gyereket a lavórvízzel együtt kiönteni. Talán ezért is olyan fontos a kérdés megvitatásába a tudományt is bevonni, nem pedig politikai és morális kérdésként kezelni a marihuána használatát.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Irodalom

  • David Castle; Robin Murray: Marijuana and Madness Cambridge University Press, Cambridge, 2004 kötetéből:
    • Héléne Verdoux: Cannabis and psychosis proneness. 75-88.
    • Wayne Hall; Louisa Degenhardt: Is there a specific 'cannabis psychosis'? 89-100.
    • Don Linszen, Bart Peters and Lieuwe de Haan: Cannabis abuse and the course of schizophrenia. 119-126.
  • Kuepper R, van Os J, Lieb R, Wittchen HU, Höfler M, Henquet C. Continued cannabis use and risk of incidence and persistence of psychotic symptoms: 10 year follow-up cohort study. BMJ. 2011 Mar 1;342:d738.
  • Manrique-Garcia E, Zammit S, Dalman C, Hemmingsson T, Andreasson S, Allebeck P. Cannabis, schizophrenia and other non-affective psychoses: 35 years of follow-up of a population-based cohort. Psychol Med. 2012 Jun;42(6):1321-8.