Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Pubertás és evolúció.
Nem tudjuk, mi fog ebből kisülni.

Szakadék kezd tátongani a nemi érettség és a felnőttség között. A nagykorúság bizonyos értelemben jogi kategóriává silányult. A folyamatok kezdenek elszabadulni.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A pubertást egyszerűen a nemi érés kezdetének szoktuk tekinteni. Erre mindenki úgy tekint, mint egy szigorú biológiai programra, ami persze némi szórással, de mindenkinél 1-2 év eltéréssel beindul. Csakhogy az elmúlt száz év adatait vizsgálva kiderül, hogy lányoknál az első menstruáció ideje kb. 3 évvel korábbra került, azaz a nemi érés jóval korábban következik be. Ennek oka elsősorban az általános jólét és táplálkozás nagymértékű, fokozatos javulása. Ezt tükrözi vissza az átlagmagasság elmúlt száz év során mért jelentős növekedése is. Felgyorsult nemi érés - de mihez képest?

Szakadék a nemi érés és felnőtté válás közt

Gondoljunk csak bele: egy 13 éves kislány (?) még általános iskolába jár, de már nemi vágyai vannak, s azokat nem egyszer párkapcsolatban vagy alkalmi szexben ki is elégíti. Így aztán, ha ritkán is, de általános iskolás-gimnazista korú lányok olykor teherbe is esnek. Nemileg tehát érettek az anyaságra, de általános tapasztalat, hogy manapság még gyakran egy huszonéves nő is alkalmatlannak bizonyul arra, hogy odaadó anyává váljon. Ennek oka nyilvánvalóan a kitolódott felnőtté válás, hiszen ha valaki zsinórban tanul, akkor is 21-23 éves lesz a felsőfokú tanulmányai elvégzésekor, s akkor még "élni" akar, meg karriert építeni, meg anyagi egzisztenciát teremteni, és nem mellesleg az apának is megfelelő férfit megtalálni. A gyermekvállalás ezért a modern társadalmakban egyre későbbre tolódik ki, amibe belejátszik a várható élettartam fokozatos növekedése is.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A nemi érés evolúciós története

Ha az ember nemi érésének evolúciós történetét vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a kőkori körülmények közt élő természeti népeknél a nemi érés ideje hasonló a ma tapasztalt időzítéssel. Feltételezzük, hogy ezeket a természeti népeket a paleolit kor ősemberéhez hasonlónak tekinthetjük, azaz életmódjukból, biológiai sajátságaikból következtethetünk a régmúlt emberének sajátosságaira. A korai nemi érésükbe sok minden belejátszik, pl. az a fontos evolúciós szabály is, hogy "szaporodj minél előbb, ha nem tudod mi lesz holnap". Ez a szabály többszörös megerősítést kapott pl. külvárosi szegénynegyedekben élő nők vizsgálataiban is, ahol az életkilátások bizonytalanok.

A természeti népek lényegesen különböznek a modern társadalmaktól a tekintetben, hogy mit kell megtanulni a felnőtt élethez. Nem lebecsülve a természeti népek tudását, ez jóval kevesebb elsajátítandót jelent, mint egy fejlett kultúrában élő embernek. Azaz, a természeti népeknél, mire egy nő eléri a szaporodási korát, nagyjából mindent tud arról, hogyan kell élelmet szerezni és elkészíteni vagy egy gyermekről gondoskodni, hiszen egész gyermekkorában a felnőtteknek segített és testvéreire vagy a törzsbeli gyerekekre vigyázott.

Amikor az ember áttért a földművelésre, a táplálék minősége a korábbi színvonalhoz képest jelentősen leromlott. A régészeti leletek alapján az emberek testmagassága lecsökkent, alultápláltság alakult ki, a népességet betegségek tizedelték - s mindezek hatására nőknél az első menstruáció ideje évekkel kitolódott. Az írott történelmünk során a felnőtté válás folyamata lelassult, s egészen a 19. század végéig a szellemi-érzelmi érettség 18-20 éves korra alakult ki. Ezt tükrözi mai napig a nagykorúság országonként eltérő életkorhoz kötése. Nagyjából a 19. század végéig-20. század elejéig, a nemi érés és a felnőtté válás szinkronban volt. A hirtelen felgyorsult nemi érés és a felnőtt életre és felelősségvállalásra való alkalmasság közti több évnyi szakadék támadt.

A korai "felnőtté" válás

A nemi érés és a felnőtté érés közötti időeltolódás feszültségeket teremtett korunkban, amikor a család szerepe is megingani látszik. Ezt a problematikát a diszfunkcionális családkutatás tárta fel. Az ilyen családokban sokszor nincs tartósan stabil apafigura, a megélhetésért és a saját boldogulásért folytatott küzdelemben nincs elég idő a gyerekekkel foglalkozni. A gyerekek fele élettársi kapcsolatban születik, s az élettársi kapcsolat sokkal bomlékonyabb kapcsolati forma, mint a házasság, ami korunkban ugyancsak nem életre szóló kapcsolati formává vált. A gyerekeket váltogatott mostohaszülők vagy nagyszülők nevelik, ami kötődési problémákat von maga után. Az apa nélküli családokban a lányok nemi érése és nemi érdeklődése korábbra tolódik annak mértékében, milyen korán tűnt el a családból az apa válás vagy halál miatt. A csonkacsaládban való felnövekedés stresszt jelent, és ugyancsak a jövőt teszi bizonytalanná és kiszámíthatatlanná. A stressz előrehozza a nemi érést, mivel a nemi érés egy kevésbé ismert folyamata az andrenarche, azaz a mellékvesék által termelt nemi hormonok pubertást serkentő hatása. Mivel a stressz folyamatos mellékvese túlműködést eredményez, ez felgyorsítja a nemi érést. Ugyanez hasonlóan érinti a fiúkat is, akik fokozottan agresszívekké,kockázatvállalókká válnak és a váltogatott partnerkapcsolatokat preferálják.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A kereskedelem és a szórakoztatóipar "rárepült" az önálló fogyasztóréteggé vált kamaszokra, felnőttesíti és szexualizálja őket. Ez a pubertáskultúra azt sugallja, hogy "már felnőtt vagy, harcold ki a jogaidat". A nemi érettség azonossá válik a felnőttséggel. Ez sok fiatalt túl korai családról való leválásra és önállósodásra sarkall, ami növeli az alulképzett, hosszú távon életképtelen emberek tömegét. Mások pedig úgy válnak "felnőtté", hogy életvitelükben önállósodnak, de közben mégis gyerekként eltartatják magukat. Az internet és a szociális médiumok, az alkohol és drogfüggés terjedése tovább bonyolítja a helyzetet.

Nem tudjuk, mi fog ebből kisülni.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre