Ronald Palacios Castrillo:
A rákos halálozás megugrása a Covid mRNS oltások után

Forrás:Ronald Palacios Castrillo: Cancer Mortality Surges Post COVID ModRNA Vaccination. European Journal of Clinical and Biomedical Sciences, 10(2):23-27

Fordítás, kivonat: Szendi Gábor

Gyűlnek a bizonyítékok az eddig csak egyes esetekkel kapcsolatban felmerült turbó-rák jelenségre

 

 

Source: www.Freepik.com

Érdekes mód, Jeffrey Morris -összeszámoltam - 15 "tényellenőrző" cikkben szerepel cáfoló tudósként, olyan ügyekben is, amik mára bizonyítást nyertek. Mára világos, hogy az un. "tényellenőrző" oldalak a kiszivárgó igazságmorzsákat voltak hivatottak központi utasításra meghazudtolni.

A közlésből visszavont japán tanulmányba olyan módon belekötni, ahogy Morris tette, azért gyenge érv, mert Japánban igen magas az átoltottság, és nem tekinthető véletlennek, hogy a rákos megbetegedések gyakorisága szoros összefüggést mutatott az oltási kampányokkal.

Ez a japán tanulmány (Gibo és mtsi. 2024) statisztikailag jelentős növekedést mutatott a rákos halálozásokban a Moderna oltások, különösen a harmadik dózis tömeges beadása után. A dokumentum említi, hogy 2020 és 2023 között több európai országban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban is többlethalálozást figyeltek meg 2019-hez képest, ami szintén kapcsolatba hozható a Moderna oltásokkal. Castrillo hét olyan mechanizmust vázol fel, amelyek magyarázhatják, hogy ezek az oltások miként járulhatnak hozzá a rák kialakulásához vagy előrehaladásához, így a téma tudományosan összetett és a közegészségügy szempontjából kiemelkedően fontos.

A japán kutatás főbb megállapításai

A Gio és munkatársai (1) által végzett japán kutatás 20 különböző ráktípus életkorhoz igazított halálozási arányait elemezte Japánban, hivatalos halálozási, SARS-CoV-2 fertőzési és oltási adatokat felhasználva. Japán, ahol magas az oltási arány (egyes régiókban akár hét Moderna dózist is beadnak), ideális adathalmazt biztosít az oltások hatásainak vizsgálatához.

Rákos halálozási trendek

• 2020 (oltás előtti időszak): A COVID-19 világjárvány első évében Japánban nem tapasztaltak többlet rákos halálozást. Sőt, a legtöbb ráktípus halálozási aránya folytatta a korábbi csökkenő trendet, kivéve a hasnyálmirigyrákot, amelynek aránya már korábban is emelkedett.
• 2021 (az első és második dózisok beadása után): Miután 2021-ben megkezdődött a tömeges oltás (78% Pfizer, 22% Moderna), a rákos halálozási arányok növekedni kezdtek. 2,1%-os többlethalálozás volt tapasztalható bármilyen okból, és 1,1%-os volt a növekedés az összes rák esetében.
• 2022 (a harmadik dózis beadása után): A növekedés még markánsabbá vált a harmadik dózis 2022-es bevezetése után, amikor a bármilyen okból bekövetkezett többlethalálozás 9,6%-ra, a rákos halálozás pedig 2,1%-ra ugrott. A 80-84 éves korcsoportban, ahol több mint 90% megkapta a harmadik dózist, tapasztalták a legmagasabb rákos halálozási arányokat.

Specifikus ráktípusok

A kutatás (1) hat olyan ráktípust emelt ki, amelyek halálozási aránya jelentősen nőtt, különösen azok esetében, amelyek érzékenyek az ösztrogénre és az ösztrogén receptor alfa (ERα) aktivitására:

• Petefészek-, leukémia-, prosztata-, ajak/száj/garat-, hasnyálmirigy- és mellrák esetében többlethalálozást figyeltek meg 2021-ben és/vagy 2022-ben. Például a mellrák halálozása 2020-ban alacsonyabb volt a vártnál, de 2022-ben már többlethalálozás mutatkozott.
• Ezek a ráktípusok, a hasnyálmirigyrák kivételével, a világjárvány előtt csökkenő tendenciát mutattak, de az oltások bevezetése után meghaladták a várt halálozási értékeket.
• Négy jelentős ráktípus (tüdő-, vastagbél-, gyomor- és májrák) halálozási arányának csökkenése is lassult az oltások bevezetése után, eltérve a 2020 előtti csökkenő trendektől.

Kontextuális tényezők

A kutatók megvizsgálták, hogy a rákos halálozások növekedését magyarázhatja-e a szűrővizsgálatok csökkenése vagy az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés a lezárások alatt. Azonban úgy vélték, hogy ezek a tényezők 2022-re, amikor a korlátozások nagyrészt megszűntek, már kevésbé voltak relevánsak, mégis folytatódott a halálozási arányok emelkedése. Ez arra utal, hogy maga a mRNS oltás játszhat szerepet a megfigyelt trendekben.

Hét mechanizmus, amely összeköti az mRNS oltásokat a rákkal

A tanulmány hét biológiai mechanizmust vázol fel, amelyek magyarázhatják, hogy az mRNS oltások miként járulhatnak hozzá a rák kialakulásához vagy előrehaladásához. Ezek a mechanizmusok az immunológia, a molekuláris biológia és az onkológia területén gyökereznek, és aggodalmakat vetnek fel az oltások immunrendszerre, sejtfolyamatokra és genetikai stabilitásra gyakorolt hatásairól.

1. Ösztrogénérzékenység és a tüskefehérje kölcsönhatása

A japán kutatás (1) jelentős halálozási növekedést tapasztalt az ösztrogénérzékeny rákok (pl. mell-, petefészek-, prosztatarák) esetében. Kutatások szerint a mRNS oltások által termelt SARS-CoV-2 tüskefehérje kötődik az ösztrogén receptor alfához (ERα), fokozva annak aktivitását, ami elősegítheti a rák növekedését az ösztrogénérzékeny szövetekben. Egy 2020-as Translational Oncology-ban megjelent kutatás (2) szerint a tüskefehérje S2 alegysége kölcsönhatásba lép olyan tumorszupresszor génekkel, mint a p53, BRCA1 és BRCA2, amelyek kulcsfontosságúak a mell-, petefészek- és hasnyálmirigyrák megelőzésében. A BRCA gének károsodása növeli a rák kockázatát, ami magyarázhatja a megfigyelt halálozási csúcsokat.

2. Lipid nanorészecskék (LNP-k) szervezetben való eloszlása

A mRNS oltások lipid nanorészecskéket (LNP-ket) használnak az mRNS sejtekbe juttatására. Tanulmányok szerint az LNP-k számos szervbe, például a májba, lépbe, petefészkekbe és csontvelőbe eljutnak, ahol tüskefehérje termelését váltanak ki (3). Egy 2023-as Proteomics Clinical Applications-ban megjelent vizsgálat kimutatta (4), hogy az oltottak 50%-ának vérében három-hat hónapig rekombináns tüskefehérje volt jelen, míg a természetes SARS-CoV-2 fertőzés esetén a tüskefehérje csak 10-20 napig volt kimutatható. A rekombináns Tüske fehérje szintjének emelkedése a második vakcina adag után négy hónappal volt megfigyelhető, és az emlékeztető adagokkal tovább emelkedett (5). A tartós tüskefehérje, amely akár sejtekbe is beépülhet, megzavarhatja a normál sejtműködést és növelheti a rák kockázatát. Exoszómák, amelyek tüskefehérjét szállítanak, akár négy hónapig is jelen voltak az oltás után, jelezve a hosszú távú szisztémás hatásokat (6).

3. N1-metil-pszeudouridin módosítás

Ez azt jelenti, hogy az N1-metilpszeudouridint (m1Ψ) tartalmazó mRNS lehetővé teszi, hogy a COVID-oltásokból származó mRNS végtelen ideig maradjon a szervezetben, ami a rekombináns Tüske-fehérje ellenőrizhetetlen termelődéséhez vezet. A mRNS oltások N1-metil-pszeudouridint (m1Ψ) tartalmaznak az mRNS stabilizálása és a fehérjetermelés fokozása érdekében. Ez a módosítás azonban immunszupressziót okozhat (7). Egy 2024-es International Journal of Biological Macromolecules -ban megjelent vizsgálat (8) szerint az m1Ψ immunszuppressziót vált ki és elősegíti a rák növekedését egy melanoma modellben. Az m1Ψ megváltoztatja a TOLL-szerű receptorokat, amelyek általában gátolják a daganatképződést, így gyengíti a veleszületett immunválaszt, lehetővé téve a ráksejtek ellenőrizetlen szaporodását - ezt nevezik egyesek "turbóráknak".

4. Antitestfüggő fokozódás (ADE)

Egy másik mechanizmus szerint az mRNS vakcinák többszöri adagolása az egyént mind a vírus által termelt, mind a vakcina által termelt tüskefehérjének kiteheti, ami az antitestfüggő fokozódás (ADE), az immunimprinting és az immunszuppresszió révén növeli a COVID-19-re való fogékonyságot. Az ADE olyan jelenség, amelynek során az antitestek megkönnyítik a vírus sejtekbe való bejutását és replikációját. Az mRNS -val történő ismételt oltás által okozott IgG4 anti-Tüske antitestek kialakulása toleranciát eredményezhet a Tüske fehérje iránt, és ez negatívan befolyásolhatja a vírus ellen nagy semlegesítő képességgel rendelkező IgG1 és IgG3 antitestek termelődését, amelyek megakadályoznák a vírus perzisztenciáját vagy jobb humorális válaszokat eredményezne a reinfekciókra.

5. Trombogén hatások

A COVID-19 ellen kifejlesztett mRNS vakcinák trombózis kockázatot jelentenek rákos betegek számára, és magyarázatot adhatnak a tömeges oltás után tapasztalt túlzott halálozásra (11,12). Ésszerű feltételezni, hogy a mRNS-LNP vakcinával megfigyelt további trombusképződési hajlam rendkívül veszélyes lehet. A tüske-fehérje kötődik az ACE2 receptorokhoz, gyulladást, érfalvastagodást és reaktív oxigénfajok (ROS) termelését váltja ki, amelyek a ráksejtekben eleve magas szinten vannak jelen. Az mRNS oltások fokozhatják a trombózis kockázatát, különösen rákbetegeknél, abnormális, amiloid fibrint tartalmazó vérrögök révén, amelyeket Dr. Pretorius és Prof. Dr. Arne Burkhardt kutatók is leírtak. Ezek a vérrögök ellenállnak a szokásos adagban adott véralvadásgátlóknak, ami hozzájárulhat a többlethalálozáshoz (13, 14, 15).

6. A Rák immunfelügyeletének elnyomása

A Moderna oltások csökkenthetik az immunrendszer azon képességét, hogy felismerje és elpusztítsa a ráksejteket (10). Gátolják a T-sejt jelátvitelt és az interferon termelést, amelyek kulcsfontosságúak a rákfelügyeletben. Az oltások után megemelkedett IgG4 antitestek tovább gyengítik a T-sejt válaszokat, lehetővé téve a ráksejtek immunrendszer előli elrejtőzését. Kutatások kimutatták, hogy a mRNS vakcinák többszöri beadása növeli az IgG4 nevű antitestek szintjét, amelyek gátolják a T-sejteket és az interferont, ami a rák kontrollálhatatlanságához vezet (10). Az oltások reaktiválhatják az onkogén vírusokat, például az Epstein-Barr vírust (EBV), a humán papillomavírust (HPV) vagy a humán herpeszvírus8-at (HHV8), amelyek orofaringeális (száj-garatüregi), méhnyak- és Kaposi-szarkómához vezethetnek. A tüskefehérje tumorszupresszor génekre (pl. p53, BRCA) gyakorolt gátlása tovább növeli ezt a kockázatot (16). A teljes erővel működő immunrendszer hiányában, valamint a potenciálisan rákkeltő vírusok (HHV8, HPV, EBV) reaktiválódásával és a tumor szupresszor gének, például a p53 és a BRCA gének tüskefehérje általi gátlásával olyan feltételek alakulnak ki, amelyek elősegítik a rákos sejtek gyors szaporodását, vagy amit egyesek "turbó ráknak" neveznek.

7. RNS-ből DNS-be történő fordított transzkripció

Az RNS a DNS kiolvasásából alakul ki, míg a fordított átírás azt jelenti, hogy az RNS-ből kiindulva DNS jön létre. Komoly aggodalomra ad okot, hogy a mRNS reverz transzkripció révén DNS-sé alakulhat és beépülhet az emberi genomba. Egy 2022-es Current Issues in Molecular Biology -ban megjelent kutatás kimutatta, hogy a Pfizer mRNS oltása fordított transzkripción megy keresztül emberi májsejtekben (18). A Medical Hypotheses (19) folyóiratban 2023-ban megjelent tanulmány szerint a mRNS és a reverz transzkripcióval keletkezett DNS-molekulák felhalmozódása a citoplazmában krónikus gyulladást, autoimmunitást, DNS-károsodást és rákot okozhat hajlamos egyénekben (10, 19).

Kevin McKernan genetikus a tüskefehérje szekvenciáit a 9-es és 12-es kromoszómákba beépülve találta meg mell- és petefészekrák sejtvonalakban. Kevin McKernan összefüggést talált bizonyos vakcinatételek által okozott mellékhatások és a szennyező DNS mennyisége között. Az SV40 vírus promóteréből származó szekvenciákat is találtak. Az SV40 vírus jelenléte a Pfizer mRNS vakcina ampullákban felfedezett DNS-ben rákot okozhat, különösen non-Hodgkin limfómát és más limfómákat, ahogyan az SV40-nel szennyezett polio vakcinák esetében is történt (22). Az mRNS onkomirR-eket és mikroRNS-eket is előidézhet, amelyek fokozhatják a rák kialakulását és részt vehetnek olyan biológiai rákfolyamatokban, mint a proliferáció, a metasztázis invázió, az angiogenezis, a kemoterápiás rezisztencia és az immunrendszer kijátszása.

Szélesebb körű következmények és szakértői vélemények

Egy összegzés Stephanie Seneffet-t, az MIT kutatóját idézi, aki szerint a japán tanulmány "meggyőző epidemiológiai bizonyítékot" szolgáltat a mRNS oltások és a rák előfordulásának növekedése közötti kapcsolatról. Seneff és mások úgy vélik, hogy az oltások a veleszületett immunválasz megzavarásával növelik a fertőzésekre, autoimmun betegségekre és a rák előrehaladására való fogékonyságot. A "turbó-rák" kifejezés a gyors rákos növekedést írja le, amelyet egyesek ezeknek az immunzavaroknak tulajdonítanak (24).

Castrillo hangsúlyozza, hogy a pontos mechanizmusok rák típusonként eltérnek, és valószínűleg a hét mechanizmus különböző kombinációi játszanak szerepet. Például az ösztrogénérzékeny rákokat a tüskefehérje-ERα kölcsönhatások serkenthetik, míg másokat az immunszuppresszió vagy genetikai integráció.

Következtetés

A Cancer Mortality Surges Post COVID ModRNA Vaccination című tanulmánykomoly kérdéseket vet fel az mRNS alapú COVID-19 oltások biztonságosságával kapcsolatban, különösen a rákos halálozás növekedésére gyakorolt lehetséges hatásuk miatt. A japán kutatás eredményei, amelyek az oltások utáni rákos halálozás emelkedését mutatják, valamint a hét valószínű biológiai mechanizmus azt sugallják, hogy az mRNS oltások megzavarhatják az immunfunkciókat, elősegíthetik a rák növekedését, sőt akár a DNS-t is módosíthatják. Ezeket az aggodalmakat alátámasztják a tüskefehérje hatásairól, az LNP-k szöveti eloszlásáról és az immunszuppresszióról szóló tanulmányok, amelyek sürgős további kutatásokat tesznek szükségessé. Bár az adatok meggyőzőek, a kauzalitás megerősítéséhez és a kockázatok teljes körének felméréséhez további vizsgálatok szükségesek.

A dokumentum az átláthatóság, a további kutatások és az óvatosság szükségességét hangsúlyozza az mRNS oltások folyamatos alkalmazása során, különösen a globális emlékeztető kampányok fényében. A nyilvánosság számára kiemeli az informált döntéshozatal és az oltások utáni alapos megfigyelés fontosságát a biztonság érdekében.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre