Forrás: Anne Mullens; Dr. Bret Scher: Is your fasting blood glucose higher on low carb or keto? Five things to know
Fordította: Czárán Judit
Sokan feladták már a lowcarb vagy ketogén étrendjüket, abban a hiszemben, hogy hazavágták a cukoranyagcseréjüket.
Egy tavaszon, Anne Mullens 18 hónap sikeres ketogén étrenddel a háta mögött több hónap után először újra megmérte az éhgyomri vércukorszintjét az otthoni vércukorszint mérőjével. Az eredmény szinte sokkoló volt.
Akkor szerzett be egy kütyüt, amely a ketonszintet is méri, amikor 2015 végén pre-diabétesszel diagnosztizálta egy orvos. Miután áttért a szénhidrátszegény ketogén étrendre, eleinte rendszeresen használta is, és azt tapasztalta, hogy az éhgyomri vércukorszintje rövid idő után visszatért az egészséges tartományba. Minden nap ketózisban volt. Ráadásul fogyott 5 kilót, és a közérzete is sokkal jobb lett - tele volt energiával, nem érezte éhesnek magát, és nem akart folyton enni. És annak alapján, hogy aznap mit fogyasztott vagy csinált, hamarosan előre meg tudta mondani, mit fog mutatni a műszer, úgyhogy egy idő után el is tette a szekrénybe, és egyszerűen élte a ketósok boldog, egészséges életét.
Aztán mikor idén tavasszal az orvos megint elküldte laborvizsgálatra, újra elővette a kütyüt. Bár nem voltak panaszai, tökéletes volt a vérnyomása és a testsúlya is stabilizálódott, az orvos tudni akarta, hogyan alakult a koleszterin, a lipid, a HbA1c és az éhgyomri vércukorszint a ketogén étrend hatására. Amire persze Anne is kíváncsi volt.
Hogy tesztelje a saját műszere pontosságát, a vizsgálat napján ő is elvégezte a tesztet: reggel fél 8-kor az autójában ülve szúrta meg az ujját. Arra számított, hogy az éhgyomri vércukorszintje a kellemes 4,7-4,8 mmol/l (85 mg/dl) körüli tartományban fog mozogni. De nem! 5,8 (103 mg/dl) volt! Micsoda? Úgy döntött, hogy kihagyja az aznapi vizsgálatot és hazahajtott. Nem volt kedve meghallgatni az orvosa intelmeit, hogy vigyázzon, mert ez már a cukorbetegség előszobája, úgyhogy elhatározta, hogy otthon utánanéz a dolognak.
Másnap reggel újra mérte: 5,9! Te jó ég!
A következő két hétben minden reggel tesztelte magát, de akármit is csinált, az éhgyomri vércukorszintje 5,7 és 6,0 (102 -106 mg/dl) között, vagyis a pre-diabétesznek tekintett tartományban maradt.
Sőt, egy álmatlan éjszaka után 6,2 mmol/l-re is felment. A ketonszintje ezzel szemben továbbra is 1,5 és 2,5 mmol/l között mozgott, vagyis változatlanul zsírt égetett, nem cukrot. És ha étkezés után mérte a vércukorszintjét, akkor azt tapasztalta, hogy az alig mozdul el felfelé. A grafikon, amit a SugarStats készített, szinte egyenes vonalú volt, az éhgyomri vércukorszintje volt a legmagasabb, 12-14 órával azután, hogy bármit is ettem volna.
Ez meg hogy létezik?
Sokan nem értik, miért magasabb az éhgyomri vércukorszintjük, ha egyszer szénhidrátszegényen táplálkoznak. Mint kiderült, a problémával ketogén és paleo fórumok tucatjai foglalkoznak. Lehet találkozni kifejezetten félelemkeltő információkkal, olyan, amúgy teljesen megalapozatlan állításokkal is, miszerint a szénhidrátszegény étrend inkább ront, mint javít a cukorbetegek állapotán. Voltak a fórumozók között olyanok, akik azért hagytak fel a ketogén étrenddel, mert megrémültek a magas éhgyomri vércukorszintjüktől.
Pedig rémületre semmi ok. Miután végignézte az orvosi szakirodalmat, valamint konzultált ismert szakemberekkel, a következőket tudta meg.
1. Nyugalom, teljesen normális jelenségről van szó - „adaptív cukorfelhalmozásnak” nevezik
„Akik hosszú távon alacsony szénhidráttartalmú étrenden élnek, többnyire azt tapasztalják, hogy a reggeli, éhgyomri vércukorszintjük a legmagasabb” - mondja Dr. Sarah Hallberg. „Ez nem azt jelenti, hogy valami bajuk van. Ellenkezőleg, nagyon is jól vannak. Az ő vércukorszintjük ugyanis reggel a legmagasabb, aztán a nap folyamán folyamatosan csökken, és még étkezés után sincsenek benne nagyobb kiugrások.”
A tudományos elnevezés erre a „fiziológiai inzulinrezisztencia”, ami ellentétben a „patológiás inzulinrezisztenciával” minden valószínűség szerint hasznos.
Ahogy ennek az oldalnak a rendszeres látogatói ezt bizonyára tudják, az inzulinrezisztencia „patológiás” formáját az inzulinszint folyamatos emelkedése - a hiperinzulinizmus - okozza, ami azzal függ össze, hogy a sejtek próbálnak több cukorhoz jutni. Az inzulinrezisztenciának ez a formája van jelen a 2-es típusú cukorbetegség, a policisztás ovárium szindróma (PCOS) és más krónikus betegségek esetében.
De hogy ne keltsünk zavart a fejekben, hívjuk a fiziológiás inzulinrezisztenciát inkább „ adaptív cukorfelhalmozásnak ”. Dr. Ted Naiman a jelenséget az izmok „glükóz visszautasító üzemmódjaként” írja le.
Mielőtt áttér valaki a ketogén étrendre, az izmai azok, amelyek a legtöbb cukrot szívják fel a véréből, abból állítják elő az energiát. Ám tartós ketogén diéta esetén az izmok már nem cukrot, hanem zsírt használnak üzemanyagként, és ellenállnak az inzulin azon próbálkozásának, hogy cukrot juttasson a sejtekbe energiatermelés céljából. Lényegében azt mondják, hogy „nem kell, nincs szükségünk többé a cukrodra, vidd innen.” Így az enyhén emelkedett, de alapvetően stabil glükózmennyiség a vérben fog cirkulálni.
De honnan van a glükóz, ha az ember egyáltalán nem fogyaszt cukrot, legfeljebb leveles zöldségekből származó szénhidrátokat? Nos, a májban keletkezik glükoneogenezis, azaz egy olyan folyamat során, amikor a szervezet nem szénhidrátokból, hanem laktátból, glicerinből, illetve fehérjékből származó glükogén aminosavakból állít elő cukrot. Ez a testünk természetes védekezése, amely évezredek óta lehetővé teszi a túlélést a Homo sapiens számára olyan időszakokban is, amikor nem jut elég táplálékhoz.
„A szervezetünknek tulajdonképpen nincs szüksége arra, hogy a táplálékból jusson szénhidráthoz, mivel az emberi test nagymértékben képes alkalmazkodni a szénhidrátszegény étrendhez” - állítja Dr. Jeff Volek. A ketogén diétához alkalmazkodott emberek májában - mondja - „drámai módon megnő a ketontermelés, a ketonok ugyanis képesek helyettesíteni a cukrot, amely az agy elsődleges energiaforrása, míg a vázizmokat nagyrészt a zsírsavak látják el energiával. A cukor előállítása glükoneogenezis útján nem-szénhidrát alapú forrásokból pedig képes biztosítani szénhidrátokat azon kevés sejttípus számára is, amelyek glikolízis-függőek (azaz cukrot használnak energiaforrásként).”
Miért reggel a legmagasabb a vércukorszint? Ez az ún. hajnal jelenség, amikor is a kortizol, a növekedési hormonok, az adrenalin és a glukagon enzim a máj felé küldenek löketeket, hogy felébredjünk, és elinduljon a napunk - felgyorsítva a glükoneogenezist azon sejtek számára, amelyeknek cukorra van szükségük.
„Így készít nekünk reggelit a testünk” - olvashatjuk az egyik posztban, amelyben valaki ezt a gyakori jelenséget magyarázza - csakhogy, ha az izmaink a zsírhoz adaptálódtak, nem kérik ezt a reggelit.
A HbA1c teszt úgy becsüli meg, hogy mennyi volt valakinek az elmúlt három hónapban az átlagos vércukorszintje, hogy megszámolja a vörösvérsejtekhez tapadó cukormolekulák számát. Szénhidrátszegény étrend esetén a HbA1c szinte mindig alacsonyabb, mint amit az éhgyomri vércukorszint sugall, ami azt bizonyítja, hogy a szénhidrátszegényen táplálkozóknak nem kell vércukorszint szabályozási problémákkal, illetve 2-es típusú cukorbetegséggel szembenézniük.
2. Az inzulinszint viszont alacsony — ami fontos különbség
Ha csak az éhgyomri vércukorszintet mérjük, az inzulinszintet meg nem, az önmagában nem sokat mond. Ugyanis két embernek lehet teljesen azonos az éhgyomri vércukorszintje, viszont nagyon különbözhet a vérükben cirkáló inzulin mennyisége.
A lényeg a glükóz és az inzulin kapcsolatában keresendő, illetve abban, hogy a kettő hogyan működik együtt. Ezt inzulinrezisztencia homeosztatikus modell értékelésnek, vagy HOMA-IR-nek nevezik. A név elég hosszú, de valójában csak arra utal, hogy a szervezet mindig megpróbálja fenntartani az egyensúlyt a létfontosságú alrendszerei közt - ezt nevezik homeosztázisnak. Az inzulin a cukor ellen dolgozik, próbálja stabilan tartani a vércukorszintet - ez is homeosztázis.
Például egy pre-diabéteszes, egy 2-es típusú cukorbetegségben vagy PCOS-ben szenvedő beteg szervezete egyre több inzulint bocsát ki annak érdekében, hogy stabilan tartsa a vércukorszintet. Lehet, hogy az illető éhgyomri vércukorszintje még a normálisnak tekintett tartományba esik, ám ahhoz, hogy ott is maradjon, egyre több inzulinra van szüksége. Aztán mikor kialakul az inzulinrezisztencia, az inzulin egyre kevésbé tudja hatékonyan csökkenteni a vércukorszintet, ami így az végül az egekbe emelkedik.
Ha ellenben valaki hónapok óta ketogén étrenden él, és immár zsírégetéséből nyeri az energiát, annak a hasnyálmirigye sokkal kevesebb inzulint kell, hogy kibocsásson a vércukorszint stabilan tartásához. Vagyis a ketogén étrend az inzulinrezisztencia ellen hat.
Ha tudjuk az éhgyomri vércukorszintünket, akkor a HOMA-IR egyenletből megtudhatjuk, mennyire vagyunk inzulinérzékenyek vagy inzulinrezisztensek. Ha valakinek az éhgyomri vércukorszintje 5,7 mmol/l (103 mg/dL) és az inzulinszintje is magas, 12 μU/mL fölött van, akkor az illető inzulinrezisztens, és valószínűleg jó úton van afelé, hogy 2-es típusú cukorbeteg legyen. Ellenben ha a vércukorszintünk 5,7 mmol/l, az éhgyomri inzulinszintünk viszont 9 μU/mL alatt van, akkor inzulinérzékenyek vagyunk, és lehet, hogy a szénhidrátszegény étrendünknek köszönthetően „cukor visszautasító” módban üzemelünk.
A laborvizsgálat során többnyire csak az éhgyomri vércukorszintet nézik meg, az éhgyomri inzulinszintet nem. Utóbbit általában külön kérni kell.
3. A kortizol hatása a vércukorszintre
Sokan élünk stresszes életet, de vannak, akik másoknál jóval nehezebben tudják kezelni a stresszt, illetve egyáltalán nem képesek ellazulni. Ennek pedig krónikus alváshiány, álmatlanság, szorongás és állandó feszültség az eredménye. A kortizol nevű stresszhormon, amely stresszhelyzetben az „üss vagy fuss” pszichológiai reakciót kiváltja, a vércukorszintünkre is közvetlen hatással van.
„A tartós kortizol stimuláció megemeli a vércukorszintet” - állítja Dr. Jason Fung, aki egy egész fejezetet szentel a stresszhormonnak 2016-ban megjelent The Obesity Code (magyarul Az elhízás titka) című bestsellerré vált könyvében, amelyben leírja, hogy a mellékvese által termelt kortizol miként veszi rá a szervezetet, hogy termeljen több cukrot a vélt veszélyre való felkészülés jegyében, meggyorsítva ezzel a májban a glükoneogenezist. A történelem előtti időkben őseink ezt a cukorenergia-löketet arra használták, hogy megküzdjenek valamilyen veszéllyel, vagy elmeneküljenek előle. Napjainkban azonban a stressz sokszor nem szűnik meg, a stresszenergia nem használódik fel, ami a magas vércukorszint tartóssá válásához vezethet (illetve magasabb inzulinszinthez annak csökkentése érdekében).
Kelley Pound amerikai ápolónő, a szénhidrátszegény táplálkozás szószólója, aki a LowcarbRN című weboldalon blogol, egy időben egész nap glükóz mérőt viselt magán, hogy megtudja, milyen hatással vannak a vércukorszintjére az ételek, amiket napközben megeszik, illetve az ingerek, amik érik, és azt tapasztalta, hogy a legnagyobb mértékben a stressz befolyásolta az értékeit, jóval inkább, mint az, hogy egyébként szénhidrátszegényen táplálkozott. „A vércukorszintem reggel átlagosan 1-2 mmol/l-rel volt magasabb, ha éjjel nem aludtam legalább 7 órát” - mondja Pound, aki ezért eldöntötte, hogy a stresszcsökkentést fogja a diabétesz menedzselésének a középpontjába állítani. „Hiába dolgozom keményen, hogy a vércukorszintemet diétával kordában tartsam, ha a stressz hatására elszabadul a pokol, akkor semmit nem értem el."
Nos, Anne is észrevette ugyanezt, különösen az alvás tekintetében. Elkezdett jógázni, illetve belefogott más stresszoldó tevékenységekbe is, esténként pedig inkább fest és gitározik, nem pedig a Facebookon lóg, és nem a híradót nézi a tévében. Ezenkívül éjszaka füldugót és alvómaszkot használ, hogy minél kevesebb külső inger zavarhassa az álmát. Ha így tesz, másnap reggel az éhgyomri vércukorszintje ismét a normál tartományba kerül.
Egy vagy két pohár bor elfogyasztása este ugyancsak csökkentheti a másnap reggeli vércukor értékeket, mivel a máj előbb az alkoholt bontja le, csak aztán kezdi el glükoneogenezist, de Anne ezt nem tanácsolja és ő sem szeretne napi rendszerességgel inni.
4. A vércukorszintmérők sokszor hamis értékeket mutatnak
Nemcsak fiziológiai okok vezethetnek magasabb glükóz értékekhez, hanem műszaki okok is. Az Amerikai Gyógyszerészeti Hivatal (FED) az otthoni vércukorszintmérők esetében akár 15% eltérést is engedélyez. Ez azt jelenti, hogy egy 5.5 mmol/l érték lehet 4.7, de lehet akár 6.2 is, ami óriási különbség!
Dave Feldman szoftvermérnök, aki megfejtette a Koleszterin Kódot, a blogjában írt a saját vércukorszintmérőinél tapasztalt eltérésekről, feljegyezte és le is fényképezte a saját két műszere által kijelzett értékeket ugyanazon csepp vér esetében. Először azt hitte, hogy a hosszú ideje folytatott ketogén diétája miatt lett magasabb a vércukorszintje, de aztán meglepődött, hogy milyen óriási eltéréseket mutatnak a készülékek. Azt mondja, ha meglepő értékeket tapasztal, akkor háromszor is elvégzi a mérést pár percen belül, és az eredményt átlagolja.
Más kutatók azt mondják, hogy a hibás értékeket az is okozhatja, hogy az ujjunkon, amiből a vért vesszük, lehetnek parányi cukor-, vagy ételmaradékok (akár attól is, hogy megfogtunk egy gyümölcsöt). A dehidratáltság ugyancsak növeli az értékeket. A teszt elvégzése előtt mindig mossunk kezet, de tudnunk kell, hogy bizonyos szappanok is tartalmaznak mézet vagy valamilyen illatanyagot, amik az ujjunkon maradva torzíthatják az eredményt. De a túl meleg vagy túl hideg csík, illetve egyéb környezeti tényezők, például a tengerszint feletti magasság is eredményezhet magasabb vagy alacsonyabb értékeket. Sőt, akár a különböző szériákból származó csíkok is okozhatnak eltéréseket ugyanazon a mérőműszeren.
Anne, most már, ha szokatlanul magas értéket mér magának, akkor Feldmanhoz hasonlóan mindig csinál még egy tesztet, a második érték ugyanis sokszor több ponttal alacsonyabb az elsőnél.
5. Látens autoimmun cukorbetegség felnőtteknél (angol rövidítés: LADA)
Ha az összes eddigi információ sem segít megérteni, miért emelkedik a vércukorszintje szénhidrátszegény étrend mellett is, ráadásul az értékei folyamatosan emelkednek, és nemcsak reggel, hanem más napszakokban is magasak, akkor lehet, hogy látens autoimmun felnőttkori cukorbetegségben szenved (LADA), amit 1,5 típusú cukorbetegségnek is szoktak nevezni.
Mind Dr. Hallberg, mind Dr. Fung gyakran találkozik olyan betegekkel, akiket tévesen 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizálnak, holott valójában LADA-ban szenvednek.
A LADA esetében is az történik, mint az 1-es típusú cukorbetegeknél, hogy antitestek támadják meg a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, azzal a különbséggel, hogy ez a betegség nem gyerek- vagy kamaszkorban, hanem felnőttkorban alakul ki. Mint a szakemberek megjegyzik, a LADA-nak a 2-es típusú cukorbetegséggel is vannak közös vonásai, csak ezek a betegek általában soványabbak, és gyorsabban eljutnak arra a szintre, ahol már inzulinra van szükségük. A legtöbb ilyen beteg Észak-Európában él, ahol a 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált pácienseknek akár a 14%-a is lehet LADA-beteg.
„Én magam az Intenzív Táplálkozásmenedzsment programom összes résztvevőjének megmérem mind a C-peptid, mind az inzulin szintjét” - mondja Dr. Fung. „Aztán időről-időre megismétlem a vizsgálatot, úgyhogy eltarthat akár fél-egy évig is, amíg megszületik a végleges diagnózis. Becsléseim szerint a 2-es típusú cukorbetegek 5-10%-a valójában LADA-beteg.”
Dr. Naiman is hasonlóképpen jár el és hasonló tapasztalatokról számol be.
Szerencsére az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegekhez hasonlóan a szénhidrátszegény ketogén étrend a felnőttkori látens autoimmun diabétesz esetében is segít stabilan tartani a vércukorszintet. És ha a diétázó végül mégis inzulinra szorul, akkor akár a legkisebb mennyiség is elég lehet a vércukorszintje kívánt tartományban tartásához. „A ketogén étrend valószínűleg nem lassítja a béta-sejtek pusztulását, de csökkentheti a gyógyszereknek való kiszolgáltatottság mértékét” - állítja Dr. Fung. Érdemes megjegyezni, hogy minden autoimmunbetegség esetén az autoimmunitást provokáló élelmi anyagok (glutén, tej- és tejtermékek), az áteresztő bélszindrómát okozók (lektinek, alkohol, stb.) teljes mellőzése és sok D-vitamin szedése szükséges.
Konklúzió
Miután Anne megismerte az éhgyomri vércukorszint és a szénhidrátszegény, ketogén étrend összefüggéseire vonatkozó kutatásokat, már nem aggódik a reggeli magasabb értékei miatt. De most, hogy nagyobb gondot fordít a stresszcsökkentésre, valamint arra, hogy eleget aludjon, az éhgyomri vércukorszintje amúgy is normalizálódott. Úgyhogy azóta is ketózisban van, és továbbra is imádja a ketogén étrendjét és a ketogén életét.
Mikor végül az első ijedtség után mégis elment a laborvizsgálatra, az eredményei kiválóak lettek. A lipid- és koleszterinszintem tökéletes, a HbA1c tesztem pedig egészséges 5,3% -os értéket mutat. „Csináljon nyugodtan mindent úgy, ahogy eddig” - mondta az orvosom. „Maga makkegészséges.”