Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Dr. Joseph Mercola
A szorongás és a depresszió rejtett gyökere

Fordította: Mezei Elmira

Forrás: Mercola: The Root Cause of Anxiety and Depression That Few Suspect May 03 2012

Mezei Elmira, a cikk fordítója írja:A szerző ebben a cikkben csak érinti az étrend bélflórára tett hatásának fontosságát, kiemelve a cukor és a feldolgozott élelmiszerek károsító szerepét. Fontos megjegyezni, hogy az idézett neurológus, Dr. Natasha Campbell-Mcbride által gyógyításra alkalmazott GAPS étrend alapvetései nagyon hasonlítanak a paleóhoz, miszerint a tojást, a friss húst, halat és tenger gyümölcseit, zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat és dióféléket kifejezetten ajánlja. Hangsúlyozza az egészséges zsiradékok fogyasztásának fontosságát (ami még véletlenül sem a növényi olajok javára dől el, sőt, a zsíros húsokat tartja a legfontosabbnak!), míg kifejezetten ellenjavallja a szóját, a gabonákat és számos hüvelyest.

 

Google hirdetés

 

Amikor az optimális agyműködés elérése érdekében alkalmazható eszközökre gondolunk, akkor eszünkbe juthat a keresztrejtvényfejtés, egy új nyelv megtanulása, több alvás, vagy több omega 3 fogyasztás. Legtöbbünk nem gondol automatikusan a beleire az egészséges agyműködéssel kapcsolatban, ám valójában nagyon is megfelelő hely a vizsgálódás megkezdésére. A belekben lehet a hangulatunk javításának, a mentális egészségnek, vagy az aggyal kapcsolatos betegségek, mint pl. a Parkinson kór kulcsa.

A belekben rejlik az egészséges agyműködés kulcsa?

Nem mindenki tudja, hogy valójában két idegrendszerünk van:

- a központi idegrendszer, ami az agyból és a gerincvelőből áll
- az enterális idegrendszer, amely a bélrendszerben található intrinszik (belső) idegrendszer

Mindkettő ugyanabból a fajta szövetből keletkezik. A magzati fejlődés során egy része a központi idegrendszerré alakul, másik része az enterikus idegrendszerré. A két rendszert a vágusz ideg (bolygóideg) köti össze, ami az agytörzsből a hasba lefutó tízedik koponyaideg.

Tudományosan bizonyított tény, hogy a bolygóideg az az elsőszámú útvonal, amelyen keresztül a bélbaktériumok információt továbbítanak az agy felé. Igen, így van! Sokan úgy gondolják, hogy az agy az irányító szervünk. Valójában a belek sokkal több információt küldenek az agynak, mint az agy a beleknek.
Vegyünk néhány konkrét példát. Valószínűleg mindenki érzett már olyat, mintha pillangószárnyak verdesnének a gyomrában, amikor ideges, vagy, hogy dühös, stresszes állapotban felfordul a gyomra. Ennek az ellenkezője is igaz, miszerint a belekben lévő problémák közvetlenül befolyásolhatják a mentális egészséget, szorongáshoz, depresszióhoz és autizmushoz vezetve.
2011 decemberében például a Journal of Neurogastroenterology and Motility (e terület szaklapja) beszámolt arról az új felfedezésről, hogy a Bifidobacterium longum nevű probiotikus (jótékony) baktérium segít normalizálni a szorongásos viselkedést fertőző kolitiszes egereknél. A baktérium a bolygóideg pályájának megváltoztatásával fejti ki hatását a bél-agy kapcsolatban:

"Ahogy a Bifidobacterium longum csökkenti a bélrendszerben lévő neuronok izgathatóságát, ez jelet küld a központi idegrendszernek."

Egy másik kutatás azzal az eredménnyel zárult, hogy a probiotikus Lactobacillus rhamnosus jelentős hatással van a GABA szintjére (egy gátló hatású ingerületátvivő, aminek számos fiziológiai és pszichológiai folyamat regulációjában van nagy szerepe) az agy bizonyos területein. Ez a jótékony baktérium csökkentette a stressz által kiváltott kortikoszteron hormont, ami enyhítette a szorongással és depresszióval kapcsolatos viselkedésmintákat. Amikor a kutatók elmetszették a bolygóideget, a GABA receptor szintek és az állatok viselkedése nem változott, miután Lactobacillus rhamnosus-al kezelték őket.
Érdekes módon, ahogy az agyunkban, úgy a beleinkben is vannak neuronok, olyanok is, amelyek az agyhoz hasonlóan pl. szerotonint termelnek. Az az igazság, hogy a szerotonin, mely szerepet játszik a hangulat kontrollálásában és az agresszióban, legnagyobb koncentrációban nem az agyban, hanem a belekben található!

Az abnormális bélflóra hozzájárul az abnormális agyfejlődéshez

Szoros kapcsolat van az abnormális bélflóra és az abnormális agyfejlődés között. Dr. Campbell-McBride Gut and Psychology Syndrome-nak (rövidítve GAPS, bél- és pszichológiai szindróma) hívja ezt az állapotot. A GAPS a rosszul kialakult és felborult egyensúlyú bélflóra eredménye, ami egy halom tünetként nyilvánulhat meg. Ezek megegyezhetnek az autizmus, a hiperaktivitás, a figyelemzavar, a dyslexia, a dyspraxia, vagy a kényszerbetegség néven diagnosztizált állapotokkal. (Ezek azonban a szerző feltevései, bizonyíték egyelőre nincs rá. Sz.G. megj.)

Dr. Campbell meggyőződése, hogy az autista gyerekek teljesen egészséges aggyal és érzékszervekkel születnek, de amikor az emésztőrendszerük a toxicitás forrásává válik, ahelyett, hogy a táplálékot biztosítaná, akkor kezdenek autisztikus tüneteket mutatni. Ez a teória jól illeszkedik az Amerikai Mikrobiológiai Társaság újonnan publikált kutatási eredményéhez, mely szerint azonosítottak egy Sutterella nevű baktériumot, ami kizárólag az autista gyerekek bélrendszerében él. (A táplálkozásnak kétségkívül nagy szerepe van az autizmusban, azonban a magzati D-vitaminhiány szerepét Campbell figyelmen kívül hagyja, továbbá azt sem hangsúlyozza, hogy az autizmus több altípust jelent.- Sz.G. megj.)

A kutatók így számoltak be:

"Sok autista gyermeknek vannak bélrendszeri problémái, ami megnehezíti a klinikai gyógyítást és hozzájárul a viselkedésbeli problémákhoz. E problémák molekuláris és mikrobiológiai hátterének megértése döntő fontosságú a kórfejlődés megértéséhez, a diagnózis felállításához, és a megfelelő kezelés előírásához.
Itt mi kapcsolatot találtunk a bélrendszeri nyálkahártyában élő Sutterella fajok magas szintje és az autista gyermekek bélrendszeri problémái között. Ez az eredmény a háttérből gyorsan az előtérbe helyezi ezt a kevéssé ismert baktériumot: kimutattuk, hogy az autista gyerekek több mint felénél a bélflóra domináns komponense, míg az autizmus nélküli, de bélrendszeri problémákkal küzdő gyerekeknél egyáltalán nem mutatható ki."

Egyéb bél-agy kapcsolatokat találtak, pl.:

  • A Neurogastroenterology & Motility c. szaklapban megjelent egy beszámoló egy kísérletről, amelyben a bélbaktériumok nélküli egerek máshogy viselkedtek, mint normális társaik. Úgynevezett "magas rizikójú viselkedést" produkáltak. Ezt a megváltozott viselkedést neurokémiai változások kísérték az egerek agyában.
  • Az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia lapjában megjelent kutatási beszámoló szerint a bélbaktériumok befolyásolhatják az emlősök korai agyfejlődését és viselkedését, és a bél mikroorganizmusainak hiánya vagy jelenléte kisgyermekkorban végérvényesen megváltoztatja a génműködést. (Ehhez hasonlóan, a probiotikumok ugyancsak képesek befolyásolni génjeink százainak az aktivitását, és segíteni őket a pozitív, betegségekkel szemben ellenálló kifejezésben.)

Genetikai profil felállításán keresztül ki tudták mutatni, hogy a bélbaktériumok hiánya megváltoztatta a géneket, és a tanulással, memóriával, és motoros kontrollal kapcsolatos jelzőpályákat. Ez azt jelenti, hogy a bélbaktériumok közeli kapcsolatot mutatnak a korai agyfejlődéssel és az ebből következő viselkedéssel.

Milyen tényezők vezetnek kiegyensúlyozatlan bélflórához?

A bélflóra testünk aktív és integrált része, és mint ilyen, nagyban függ az étrendünktől és az életmódunktól. Ha például sok feldolgozott élelmiszert és édes üdítőt fogyasztunk, a bélbaktériumaink sérülni fognak, mert a feldolgozott ételek általában tönkreteszik az egészséges mikroflórát, a cukor pedig a káros baktériumokat és az élesztőgombákat eteti.
A bélbaktériumok érzékenyek még:

  • Az antibiotikumokra
  • A klórozott és fluorizált ivóvízre
  • Az antibakteriális szappanokra
  • A mezőgazdaságban használt vegyszerekre
  • A környezetszennyeződésre

Miután az utóbbiak mindnyájunkat érintenek, általában ajánlott "újratelepíteni" a jótékony bélbaktériumokat. Ezt megtehetjük jó minőségű probiotikum szedésével, illetve fermentált ételek fogyasztásával. Ez mindenki számára fontos, de különösen, ha az illető várandós nő, mivel az újszülött kezdeti bélflórája az anyától függ. Sok szülőkorban lévő nőnél hiányzik a probiotikus baktériumok széles skálája, és ez az állapot átadódik a csecsemőnek, ami számos probléma melegágya lehet.

Dr. Campbell így magyarázza:
"A csecsemő bélflóráját születés közben az anyától kapja, amikor áthalad a szülőcsatornán. Tehát ami ott lakozik, az válik a baba bélflórájává. A női hüvely nagyon gazdag baktériumflórával rendelkező terület. A hüvelyflóra a belekből alakul ki, tehát, ha a bélflóra egyensúlya felborul, akkor a szülőcsatornáé is."

Ehhez a problematikához még hozzájárul, hogy manapság jelentős visszaesett a szoptatott csecsemők száma. Ma már tudjuk, hogy a szoptatott gyerekeknél teljesen más bélflóra alakul ki, mint tápszert kapó társaiknál. A csecsemő tápszerek tehát nem képviselnek egészséges alternatívát az anyatej helyett.

A bélflóra, és így az agyfunkciók optimalizálása könnyű

Amikor megértjük, hogy a beleink tulajdonképpen a "második agyunk", könnyű átlátnunk, hogy beleink egészsége befolyásolhatja az agyfunkcióinkat, a pszichénket, és a viselkedésünket, mivel kölcsönhatásban vannak egymással. Szerencsére a belek egészségét könnyű optimalizálni.

Ezeket a lépéseket ajánlom a bélflóra optimalizálásához:

  • Együnk fermentált ételeket, mert ez a legjobb módja az optimális bélrendszeri egészség elérésének. Győződjünk meg róla, hogy a hagyományos módon készült, nem pasztörizált változatokat fogyasztjuk, mert a pasztörizálás kiöli a természetes úton keletkező probiotikumokat. (Pl. savanyított káposzta, hagyma, uborka és padlizsán.)
  • Probiotikus étrendkiegészítő. Ugyan én nem vagyok híve annak a megközelítésnek, hogy sokféle táplálékkiegészítőt kell szedni, a probiotikumok mindenképpen kivételt képeznek. Ha valaki nem fogyaszt fermentált ételeket, akkor feltétlenül ajánlott probiotikumot szedni.
  • Az anya mindenképpen szoptassa a csecsemőjét. Nemcsak a vitamin-, ásványi anyag-, fehérje- és zsírtartalma miatt sokkal jobb az anyatej, mint a tápszer. Kutatások kimutatták, hogy az anyatej ugyancsak tartalmaz olyan anyagokat, amelyek jelentősen hozzájárulnak a bélrendszer és az agyfunkciók egészségéhez, amivel valóban életre szóló ajándékot adhatunk gyermekünknek

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre