Szerintem még az egészségtudatos emberek sem fogják fel a folsav/folát problémát teljes mélységében, ahogy az orvosok sem szokták felismerni az ebből fakadó problémákat.
Manapság sokan azt hiszik, a folsav-probléma megoldott. Valójában erről szó sincs. Egy 2008-as vizsgálat szerint a magyar nők 68%-a szed terhességgel kapcsolatban folsavpótlást. Csakhogy a folsavat szedők 93%-a a 7. hét után kezdi szedni, amikorra már eldőlt, hogy a velőcső összezáródott-e vagy velőcsőzáródási zavar (nyitott gerinc, spina bifida, agyvelősérv, agyhiány) alakult-e ki. A folsavhiány másik feltételezett hatása a csecsemőkori neuroblastoma, ami egy idegszövetekben megjelenő rákfajta. A kapcsolat nem bizonyított, de mióta Kanadában bevezették a kötelező dúsítás, a csecsemőkori neuroblasztómák száma felére csökkent. Hogy a magyarországi folsavszedési szokások (azaz a nem szedés, vagy a terhesség második hónapjában elkezdett szedés) nem megfelelőek, azt jelzi, hogy a folsavszedés ajánlásának bevezetése óta sem csökkent a velőcsőzáródási problémák és neuroblasztómás esetek száma (Bognár és mtsi., 2008).
Egy öt évvel későbbi vizsgálat nemhogy a velőcsőzáródási problémák számának csökkenéséről, hanem folyamatos növekedésről számolt be (Szabó és mtsi., 2013).
Ez tehát az egyik probléma. De mi van, ha valaki rendesen szedi a folsavat, de az csak részlegesen alakul át benne a szervezet számára hasznosítható foláttá? Ez a másik probléma.
A folsav többlépcsős folyamatban alakul át aktív foláttá, e folyamatban legalább 3 fontos enzim játszik szerepet, s az átalakulás bármelyik ponton elakadhat.
E mutációk közül szinte kizárólag az MTHFR két mutációját szokták emlegetni, pedig velőcsőzáródási problémát ugyanúgy okozhat a másik két enzim hibája is (Jiang és mtsi., 2014; Askari és mtsi., 2010). Bármelyik gén mutációja azt eredményezheti, hogy ha az illető még szed is folsavat, a szervezetében alacsony lesz a folátszint, ami számos kockázattal jár.
A mutáns MTHFR gén gyakorisága
A legtöbbet vizsgált az MTHFR gén és enzim (ugyanaz a nevük) két mutációja, amit C677T-vel és A1298C-vel jelölnek. Mivel minden gén két példányban van jelen, ezeket nevezzük anyai és apai alléloknak. Ezért van, akinél csak az egyik allél mutáns (ő az adott mutációra heterogzigóta), s van, akinél mindkettő (ő az adott mutációra homozigóta). (Természetesen lehet olyan eset is, hogy mindkét allél különböző mutációt mutat, ők az MTHFR génre kevert mutációt mutatnak.) A C677T mutáns gén által termelt MTHFR enzim termolabil, azaz a testhőmérséklet emelkedésével (pl. láz esetén) továbbromlik a konverziós képessége.
Ezek a mutáns gének gyengébben működő MTHFR enzimet hoznak létre, ami a folsav csökkent hatékonyságú aktív foláttá alakítását jelenti. Nyilván, az MTHFR gén mutációjára homozigóta személyekben még a heterozigótákhoz képest is gyengébb a folsav foláttá alakítása.
A mutáció veszélyességére utal az a tény, hogy a C677T mutáció (röviden T és homozigóta esetben TT) északon a legritkább és dél fele egyre nő a gyakorisága (Pepe és mtsi., 1998). Pl. Szicíliában mindkét allél mutációja ( TT mutáció) a népesség 20%-ban, csak az egyik allél T-mutációja 47%-ban fordul elő, azaz a szicíliai népesség 67%-a érintett a T-mutációban (Guéant-Rodriguez és mtsi., 2006). A T mutáció veszélyességét abból lehet megérteni, hogy a sötétzöld levelű növényekben vagy a májban, tojássárgájában található folát még nem aktív, azt az MTHFR enzim alakítja át aktív foláttá. Északon, ahol hagyományosan kevés zöld növényt fogyasztottak, a T vagy TT mutációt mutatók közt sokkal gyakoribb volt a foláthiányból fakadó defektek és betegségek (lásd. alább!), ezért a T mutációt hordozók az évezredek során kiszelektálódtak. Délen, ahol sok zöld növényt fogyasztanak, a csökkent hatékonyságú MTHFR gén is fennmaradhatott, mert nem jelentett komoly hátrányt.
Az a tény, hogy a mi éghajlati övünkön meglepően gyakori a T-mutáció, arra utal, hogy a régebbi korokban sok zöld növényt fogyasztottunk. Franciaországban pl. a TT-mutáció 14%-os, a T-mutáció 36%-os gyakoriságú. Ehhez vegyük hozzá, hogy a másik, a A1298C mutáció (röviden C-mutáció) ugyancsak gyakori: A CC-mutáció 11.5%-os, a C 35%-os. Ez a mutáció kevésbé veszélyes, de mégis csak jelent kockázatot. A francia adatokat vehetjük alapnak, mert egy magyar vizsgálat a T-mutációra nagyon hasonló gyakoriságot talált: TT mutáció 11.1%, T mutáció 45.2% (Czeizel és mtsi., 2001). Összességében a magyar népesség 50%-a érintett a T-mutációban és 45% a C-mutációban. Mondhatni, alig van, aki jól tudja hasznosítani a folsavat! Ennek ellenére a mai napig az általános ajánlás a folsav, sőt, nem egy terhesvitamin is folsavat tartalmaz. (Ráadásul elég megtévesztő a "terhesvitamin" kifejezés, ugyanis már a megtermékenyülés előtt legalább egy hónappal szedni kéne az aktív folátot).
Az eddigieket összefoglalva: a folsav a B9 vitamin szintetikus változata, s a magyar népességben alig van olyan ember, aki ezt maradéktalanul aktív foláttá tudja alakítani. A veszélyesebb T mutáció a népesség 50%-át érinti, de a népesség másik fele pedig a C-mutációban érintett, ami ugyancsak kockázatot jelenthet, különösen alacsony folsavbevitel mellett.
Akinek alulműködő MTHFR enzimje van, annak nagyobb mennyiségű folsavra vagy étrendi eredetű folátra van szüksége a megfelelő szintű aktív folát biztosítására. Aki azonban folsavat szed, pláne,ha óvatosságból megemelt mennyiséget, annak az lesz a következménye, hogy egyre több lebontatlan folsav kering majd a vérében.
A lebontatlan folsav
Azokban az országokban, ahol kötelező a liszt folsavval való dúsítása (pl. az USA-ban), az emberek vérében magas a felhasználatlan, azaz átalakítatlan folsav szintje. Egy reprezentatív felmérés szerint a felnőtt amerikaiak 40%-ban magas a lebomlatlan folsav szintje (Bailey és mtsi., 2010). Ennek oka az, hogy a folsav átalakítást végző enzim (a DHFR) aktivitása igen gyenge, csak az elfogyasztott folsav egy részével tud megbirkózni. A rendszeresen folsavat szedők, vagy folsavval dúsított élelmiszereket (pl. müzlik) fogyasztók hasonlóképpen járhatnak. A vérben felhalmozódó folsav egyik következménye, hogy a természetes ölősejtek (NK) aktivitása 23%-kal lecsökkent, ami fokozott rákkockázatot jelenthet (Troen és mtsi., 2006). Különböző szerzők más veszélyekkel is riogatnak, pl. hogy a sok folsav elfedi a B12 hiányt (Smith, 2007), és egy 2019-es vizsgálat rámutatott, hogy a vérben a magas le nem bomlott folsavszint pszeudo-MTHFR szindrómát okoz, azaz tulajdonképpen foláthiány áll elő, mert a lebontatlan folsav gátolja a folátot aktiváló kémiai folyamatot (Cornet és mtsi., 2019). A jelenségre úgy figyeltek fel, hogy egy ismételten vetélő nő vérében magas homocisztein szintet találtak, annak ellenére, hogy a folsavból jól el volt látva, túlságosan is jól. Így alakult ki a vérében a lebontatlan folsav magas szintje. Amikor a folsavszedést leállították és folátot adtak neki, a probléma a magas homociszteinszint 5 napon belül normalizálódott.
Velőcsőzáródási zavarok
Egy ír vizsgálatban 397 spina bifidában (a velőcsőzáródási zavar egy enyhébb változata) és 17 agyvelősérvben (az agy kitüremkedik a koponya résén) szenvedő személyt hasonlítottak össze 848 egészségessel, s kinek mindkét allélje T mutáns volt (TT), azoknak 2.6-szoros, akiknek csak az egyik allálja volt T-mutáns, azoknak 1.5-szeres volt a kockázata velőcsőzáródási problémára (Kirke és mtsi., 2004). Ezzel szemben, a másik gyakori mutációnak nem volt ilyen hatása (Zhang és mtsi., 2013).
Sokan abban a tévedésben vannak, hogy csak az anya folsav konvertálási zavara okozhat problémát. Valójában a magzat is előállít aktív folátot a folsavból, következésképpen, ha mutáns géneket örököl szüleitől, az ugyanúgy vezethet velőcsőzáródási problémához, vagy vetéléshez. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy az apától örökölt hibás gén lesz a magzat veszte (Dunlevy és mtsi., 2007).
Pszichiátriai problémák
Mivel az aktív folátnak fontos szerepe van a sejtműködésben (DNS kiolvasás), ezért nem meglepő, hogy a foláthiány kapcsolatban áll különféle pszichiátriai zavarokkal. Egy nagy metaanalízis a TT-mutációval rendelkezőknél 36%-kal nagyobb kockázatot mutatott ki depresszióra, 44%-kal nagyobb kockázatot szkizofréniára, és 82%-kal nagyobb kockázatot bipoláris betegségre (Gilbody és mtsi., 2007). Mivel az agykárosodás nem csak magzati korban alakul ki, hanem a későbbiekben is folyamatos a károsodás, ezek a pszichiátriai megbetegedések részben megelőzhetők, részben enyhíthetők/kezelhetők aktív folát adásával.
Vetélés
A női szervezetben az életképtelen, vagy súlyos fejlődési zavarban szenvedő magzat gyakran elvetél. Az ismétlődő vetéléstől szenvedő nők körében a T-mutáció kétszer gyakoribb, s ezen belül a TT mutáció gyakorisága háromszoros (Unfried és mtsi., 2002). A genetikai vizsgálat drága, az aktív folát szedése olcsóbb. Mivel a T-mutáció a magyar népességben is gyakori, sokkal ésszerűbb eleve aktív folátot szedni az esetleges ismételt vetélések megelőzésére.
Trombózis
Az MTHFR mutációk a relatív foláthiány miatt emelkedett homocisztein szintet eredményezhetnek. A magas homociszteinszint károsítja az érfalakat, fokozva az atheroszklerózis folyamatát, továbbá kétszeres trombózis kockázattal jár (Varga és mtsi., 2005).
A megoldás
Mivel a folsav/étrendi folát konverziója valamilyen mértékben majdnem minden magyar emberben kisebb-nagyobb mértékben károsodott, a legjobb volna mindenkinek aktív folátot szednie. Ezeket - a teljesség igénye nélkül - az alábbi neveken szokták cégek a terméken feltüntetni: L forms, 6(S) forms, L-5 forms, L-5-methyl-THF, Metafolin (Metafolin(R)), L-Methylfolate Calcium, Levomefolic Acid, Quatrefolic, Levomefolate calcium. A genetikai hibára következtethetünk abból is, hogy folsav szedés ellenére magas a homocisztein szintünk, ez laborvizsgálattal lehet ellenőrizni. Nem mellékesen, nem elég aktív folátot szedni, fontos a többi B-vitamin is.
Hivatkozások:
