Új kutatások szerint az oroszlánsörény gomba javíthatja a memóriát

Forrás:Dr. Mercola: New Study Shows Lion's Mane Can Boost Your Memory

Fordította: Czárán Judit

Kezdik felismerni a különféle gombákban rejlő betegségmegelőző és -javító lehetőségeket

 

 

ID 328711889 Š Vetre Antanaviciute-meskauskiene | Dreamstime.com

Dióhéjban

• Laboratóriumi vizsgálatokban bebizonyosodott, hogy az oroszlánsörény gombában található vegyületek serkentik az idegsejtek növekedését, és egy állatkísérlet arra utal, hogy a memóriateljesítményt is javítják. Ezek a vegyületek az N-de-feniletil-izohericerin (NDPIH) és annak hidrofób származéka, az úgynevezett hericén-A
• Egy 2020-as, 41 résztvevővel végzett vizsgálat kimutatta, hogy akik 49 héten keresztül oroszlánsörény gombából származó hatóanyagokat tartalmazó kapszulát szedtek, magasabb pontszámot értek el a kognitív-mentális állapotot, illetve a mindennapi életvitelhez szükséges képességeket mérő teszten, mint azok, akik placebót kaptak.
• Más kutatások kimutatták, hogy a számos gombafajtában megtalálható ergotionein csökkenti a neurodegeneratív betegségek kockázatát, illetve hogy a béta-glükánokban gazdag gombák fontos szerepet játszhatnak az elhízás, a magas vérnyomás és az inzulinrezisztencia elleni küzdelemben.
• Az ergotionein nevű aminosav a mitokondriumok működésében szerepet játszó gombák titkos összetevője. Bár nem mindenki fogyaszt gombát, a legtöbb ember szervezetében megtalálható az ergotionein , ami egy tudós szerint azzal függhet össze, hogy az állatok gombákban gazdag talajban termett növényekkel táplálkoznak.
• Többek közt ezért is érdemes az egészséges talaj fenntartására nagy gondot fordító regeneratív gazdálkodást folytatni, és ezért ajánlom, hogy a gombát is vegyük be az étrendünkbe. De figyeljünk rá, hogy csak biogazdálkodással termesztett gombát fogyasszunk, mivel a gombák könnyen felszívják a levegőben és a talajban levő szennyeződéseket.

Látott már olyan gombát, amely úgy néz ki, mintha hatalmas fehér pomponok lennének felragasztva egy fára? Ha igen, az valószínűleg oroszlánsörény vagy sün gomba volt, az egyik legfurcsább kinézetű gomba. A Journal of Neurochemistry című folyóiratban megjelent 2023-as állatkísérlet (1) szerint az oroszlánsörény gombában található egyik hatóanyag javítja a kognitív teljesítményt és a memóriát.

A kutatások azt mutatják, hogy a környezeti toxinok és a táplálkozás meghatározó szerepet játszanak a kognitív képességekben. Egy 2019-es tanulmány (2) 20 epidemiológiai vizsgálat eredményeit tekintette át, amelyekben összesen 48 522 fő vett részt, és amely a kognitív hanyatlással összefüggésbe hozható tényezőket elemezte. Az eredmények azt mutatták, hogy a dohányzás, a fizikai aktivitás, a cukorbetegség, a képzettség és a sztrók mind olyan módosítható tényezői az életünknek, amelyek befolyásolják a kognitív folyamatokat.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (3) adatai szerint a szubjektív kognitív hanyatlás (SCD) egyre növekvő közegészségügyi probléma, különösen a déli államokban. Az SCD az USA-ban a 65 éves vagy annál idősebb felnőttek 11,1 százalékát, míg a 45-64 év közöttiek 10,8 százalékát érinti.

Mindenki lehet időnként feledékeny, de olyan fontos események elfelejtése, amelyekre normális esetben emlékezne az ember, az enyhe kognitív károsodás jele lehet, amely jelentősen befolyásolhatja az egyén életét, illetve önálló életvitelre való képességét. Az említett tanulmány adatai azt mutatják, hogy az egyik dolog, amit megtehetünk az agyunk egészségének védelme érdekében, hogy sok gombát fogyasztunk.

Egy állatkísérletben a gomba javította a memóriateljesítményt és serkentette az idegsejtek növekedését

Az oroszlánsörény gombát az ázsiai országokban hagyományosan nemcsak az agy egészségének megőrzésére és a memória javítására használják, hanem a perifériás idegek regenerálódásának serkentésére is, amely mechanizmus az idegnövekedési faktor neurotrófiás aktivitásával függ össze.(4)

A kutatók az említett tanulmányban (5) az oroszlánsörény gombában található vegyületeket, különösen a hericén A-t vizsgálták, mivel az hatással van az idegsejtek növekedésére és a memóriateljesítmény javulására.

A vizsgálatban először izoláltak laboratóriumban olyan biológiailag aktív vegyületet, amely képes volt elősegíteni az idegnyúlványok növekedését. Az izolált vegyület az N-de-feniletil-izohericerin (NDPIH), illetve annak hidrofób származéka, az úgynevezett hericén volt. A kutatók megállapították, hogy ez a két vegyület hippokampusz idegsejt tenyészetekben hatékonyan serkenti az axonok növekedését és elágazását.

Normális esetben ezeknek az idegsejt tenyészeteknek a növekedési közegben vérszérumra és agyi eredetű neurotrofikus faktorra (BDNF) van szükségük a növekedéshez és a túléléshez. Ebben a laboratóriumi vizsgálatban azonban úgy tűnt, hogy az oroszlánsörény gomba kivonata vérszérum és BDNF hiányában is elősegítette a növekedést. Erről a tanulmány szerzője Frédéric A. Meunier, a Queenslandi Egyetem professzora és a Single Molecule Neuroscience Laboratory vezetője a következőket mondja:(6)

"Továbbá, általában minden ilyen idegnyúlvány csúcsán van egy apró struktúra, az úgynevezett növekedési kúp, amely képes érzékelni a környezetet és irányítani az adott idegnyúlvány növekedését.

Az oroszlánsörény gombában található vegyületek jelenlétében ezek a növekedési kúpok hatalmasra nőttek, némelyikük még a neuron sejttesténél is nagyobb lett. Ez olyan, mintha nekünk a testünknél nagyobb lenne a kezünk, ami azért elég meglepő!

Ezek a növekedési kúpok olyan keresőmotorok, amelyek képesek megtalálni a célneuronokat és kapcsolatokat létesíteni közöttük. A fentiek arra utalnak, hogy az említett vegyületek elősegíthetik az agyban az idegsejtek közötti új kapcsolatok kialakulását, ami az emlékek megőrzésének a lényege. Azért vizsgáltuk a memória különböző jellemzőit, hogy lássuk, van-e hatása rájuk a vegyületnek, és kiderült, hogy van".

A laboratóriumi vizsgálatokról az állatkísérletekre áttérve a kutatók hím egereket vizsgáltak, amelyeket több csoportra osztottak, köztük egy kontrollcsoportra, egy pozitív kontrollcsoportra és több olyan csoportra, amelyek különböző dózisú kivonatot kaptak. A pozitív kontrollcsoport egy ismert memóriajavító gyógyszert kapott.

A legnagyobb dózisú gombakivonatot kapott csoport jelentősebb interakciót mutatott az új tárgyakkal, ami arra utal, hogy az egerek rövid távú memóriája javult. Az alacsonyabb dózissal kezeltek is jelentős fejlődésről tettek tanúbizonyságot a spontán viselkedés tekintetében, ami a térbeli memória javulására utal.(7)

Meunier el van ragadtatva az eredményektől, és úgy véli, további vizsgálatokra van szükség a molekuláris hatásmechanizmus megértéséhez. Jelenleg is folynak klinikai vizsgálatok azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van az oroszlánsörény-kivonat Alzheimer-kórban szenvedő betegekre. Meunier elképzelhetőnek tartja, hogy oroszlánsörény-kivonatnak más újszerű alkalmazásait is fel lehetne tárni. Például "számos agyi betegség esetében új terápiák új generációjának alapjául szolgálhatna, amelyekkel optimalizálni lehetne a terápiák hatékonyságát."(8)

Az oroszlánsörény gomba előnyös egészségügyi hatásai

Egy 2020-as elővizsgálat (9) az Alzheimer-kór korai szakaszának oroszlánsörény gombával történő kezelését értékelte egy kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatban. A vizsgálatot a Chung Shan Orvosi Egyetemen végezték 41 enyhe Alzheimer-kórral diagnosztizált beteg bevonásával.

A résztvevők vagy három 350 mg-os kapszulát kaptak, amelyek 5 mg/g töménységben tartalmazták az oroszlánsörény gombából származó hatóanyagot, vagy placebót. A vizsgálat egy háromhetes szűrési időszakkal kezdődött, amelynek során egyik résztvevő sem kapott gyógyszert, majd egy 49 hetes kettős vak kezelés következett, amelyben a résztvevők véletlenszerűen kaptak hatóanyagot vagy a placebót.

A 49 hét alatt a résztvevők kognitív teszteken, képalkotó vizsgálatokon és szemészeti vizsgálatokon estek át, illetve figyelték a különböző biomarkereiket. A szűrési időszakot követően a 13., 25. és 49. héten újra megvizsgálták őket, hogy felmérjék a beavatkozás hatékonyságát, amelyet a kiindulási értéktől a 49. hétig bekövetkezett változással mértek.(10)

A kutatók azt találták, hogy a kapszulákat szedők magasabb pontszámot értek el a kognitív képességeket és a napi életvitelhez szükséges képességeket vizsgáló teszten, mint a placebocsoport tagjai. A kutatók szerint a kapszulák biztonságosak és jól tolerálhatók voltak, és fontos neurokognitív előnyökkel jártak. (11)

Az oroszlánsörény gombának komoly múltja van a hagyományos kínai orvoslásban, és a kutatók újabban felfedezték, hogy a gomba segíthet a magas vérnyomás csökkentésében, a vércukorszint szabályozásában, elősegíti a sebgyógyulást (12), valamint antidepresszáns tulajdonságokkal is bír (13), így alternatívát kínálhat a depresszió kezelésében is.

A gombákban található tápanyagok és antioxidánsok meghosszabbíthatják az életet

Az agyi egészségre gyakorolt hatásuk és egyéb előnyök mellett bizonyos gombafajták magas antioxidáns-tartalommal is bírnak, amellyel más gombák nem rendelkeznek, és amelyek meghosszabbíthatják az életet. Ezek közé az antioxidánsok közé tartoznak az ergotionein és a glutation, amelyeket a legfontosabb antioxidánsoknak is neveznek.

Robert Beelman az élelmiszertudományok professor emeritusának és a Penn State Center for Plant and Mushroom Products for Health igazgatójának az Food Chemistry című szaklapban jelent meg erről tanulmánya, amelynek kapcsán egy sajtóközleményében így nyilatkozott:(14)

"Azt találtuk, hogy ennek a két antioxidánsnak [az ergotionein nek és glutationnak] együttvéve őket, kétségtelenül a gombák az elsődleges étrendi forrásai, és hogy egyes fajtákban valóban igen sok van mindkettőből.

Van egy elmélet - az öregedés szabadgyök-elmélete -, amely már régóta létezik, és amelynek az a lényege, hogy amikor a táplálékunkat elégetjük, hogy energiát nyerjünk belőle, akkor ennek a műveletnek a melléktermékeként szabadgyökök keletkeznek, amelyek közül sok mérgező hatású. .

A szervezet rendelkezik olyan mechanizmusokkal, amelyek segítségével ezek legtöbbjét kontroll alatt tudja tartani, erre jó például az ergotionein és a glutation, de ha túl sok szabad gyök halmozódik fel bennünk, az károsodást okozhat, és összefüggésbe hozható számos időskori betegséggel, például a rákkal, a szívkoszorúér-betegségekkel és az Alzheimer-kórral."

Beelman vizsgálatai során az ergotionein és a glutation neurodegeneratív betegségekkel való kapcsolatára fókuszált. Rámutatott, hogy olyan országokban, mint Franciaország és Olaszország, ahol az emberek több ergotionein hoz jutnak a táplálékukból, alacsonyabb a neurodegeneratív betegségek előfordulásának aránya.

Azokban az országokban viszont, ahol az étrend kevesebb ergotionein t tartalmaz, nagyobb a valószínűsége például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásának. Ám mint Beelman megjegyzi, ez csak egy korreláció, az ok-okozati összefüggés egyelőre nem bizonyított. Ha azonban a neurodegeneratív betegségek előfordulásának alacsony aránya valóban összefügg a napi körülbelül öt szem gomba elfogyasztásával, akkor a kérdést érdemes tovább kutatni.(15)

Egy kémiai elemzés (16) azt is kimutatta, hogy a gombák gazdagok béta-glükánokban, amelyek a természetben előforduló poliszacharidok, és amelyekről ismert, hogy jótékony szerepet játszanak a magas vérnyomás, az elhízás és az inzulinrezisztencia elleni harcban. Számos korábbi kutatás bizonyította, hogy a béta-glükánok segítenek a vírusfertőzések megelőzésében, egy 2015-ös állatkísérlet (17) többek között kimutatta, hogy az összhalálozáson belül jelentősen csökkenti az influenzafertőzések miatti halálozás arányát.

A napi rendszerességgel történő gombafogyasztás csökkentheti a rák kockázatát

Ahhoz, hogy az ember csökkentse a rák kockázatát, elég lehet, ha minden nap eszik gombát. A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói (18) 1966 és 2020 között megvizsgálták a bármilyen típusú rák kockázata és a gombafogyasztás közti összefüggést. Tizenhét megfigyeléses vizsgálat adatainak összevont elemzése szerint azoknál volt a legalacsonyabb a rákkockázat, akik a legtöbb gombát fogyasztották.

A kutatás kimutatta, hogy az osztriga, a shiitake gomba, a maitake gomba és a királyi osztriga gomba magasabb ergotionein -tartalommal rendelkezik, mint a cremini, a portobello és a fehér gombák. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy azoknál az embereknél, akik bármelyik fajtából napi rendszerességgel fogyasztották, alacsonyabb volt a rák kialakulásának a kockázata.

"Az összes táplálékunk közül a gomba tartalmazza a legtöbb ergotionein t, amely egyedülállóan erős antioxidáns és sejtvédő hatással bír" - állítja Djibril M. Ba, a Penn State College of Medicine epidemiológiai szakának végzős hallgatója. "Az antioxidánsok pótlása a szervezetben segíthet megvédeni az oxidatív stressztől és csökkentheti a rák kockázatát".

A kutatók konkrét kapcsolatot találtak a rendszeres gombafogyasztás és a mellrák alacsony kockázata között. Sajtóközleményükben arról számoltak be, hogy azoknál a vizsgálati személyeknél, akik naponta 18 gramm gombát, vagyis körülbelül egy nyolcad-egy negyed csészényi gombát fogyasztottak, 45%-kal csökkent a mellrák kialakulásának kockázata (19)

Lehet, hogy gombák jelentik a kapcsolatot az egészséges talaj és az egészséges ember között?

Az ergotionein lehet a gombák titkos hatóanyaga, mivel "a mitokondriumokban koncentrálódik, ami arra utal, hogy különleges szerepe van a mitokondriumok összetevőinek, például a mitokondriális DNS-nek az oxidatív károsodástól való védelmében". (20)

A gombák az ergotionein legfontosabb étrendi forrásai, ám nem mindenki fogyaszt gombát. Ezért Beelman feltette a kérdést, hogy vajon akkor az ő szervezetük hogyan jut ergotioneinhez? (21)

Az ergotioneint nem minden baktérium és gomba szintetizálja. A tudósok mégis szinte minden emberi szövetben és testfolyadékban megtalálták ezt az aminosavat, amelyet erős antioxidánsként tartanak számon. Beelman és kollégái azt feltételezték, hogy a gombákból származó ergotionein a gombamicéliummal való földalatti kapcsolaton keresztül szívódik fel a növényekbe.

Az ergotionein megtalálható a gombák termőtestében, a gombában és a micéliumban. Amikor az állatok ergotioneinban gazdag növényeket fogyasztanak, az ergotionein bekerül a húsukba. Beelman úgy véli, hogy a vegyület az állatok közvetítésével juthat be az emberi szervezetbe.

De ez csak az egyik olyan előny, amiért érdemes támogatni a regeneratív gazdálkodást, amely minimális vagy művelés nélküli gyakorlatok alkalmazásával, valamint fedőnövények telepítésével a talaj egészségének javítására és a szén megkötésére fókuszál. Ezek a stratégiák javítják mind a termőföld hozamát, mind a termesztett növények tápanyagtartalmát.

Javaslom továbbá, hogy illesszünk be minél gyakrabban gombát az étrendünkbe, amely kiváló kiegészítője lehet bármely salátának, és remekül illik mindenféle legeltetett állattól származó húshoz és vadvízi halhoz. Nagyon fontos azonban, hogy csak organikusan termesztett gombát fogyasszunk, mivel a gombák könnyen felveszik a levegő és a talaj szennyeződéseit.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre