Szendi Gábor:
Ússzuk meg a Karácsonyt!

Az Ünnepek alatt sok halál elkerülhető volna. És elsősorban nem a részegen való vezetéstől, meg hasonlóktól kell tartani.

 

 

Source: www.Freepik.com

Nyilván lesznek sajnos olyanok, akiknek ez a karácsony lesz az utolsó, hisz a halál nem válogat. Ebbe szomorúan bele is kéne törődnünk, ha a vizsgálatok nem azt bizonyítanák, hogy a karácsonyi-újévi ünnepek alatt kiugróan magas a halálozás a megelőző időszak átlaghoz képest. Azaz, sokan nem azért halnak meg karácsonykor, mert ütött az órájuk, hanem mert az ünnepek különböző hatásai és tényezői idő előtti halálukat okozza.

Ünneprontónak tűnhet a karácsonyt életre veszélyes ünnepként beállítani, de még ünneprontóbb pont karácsonykor olyan halált halni, ami simán elkerülhető lett volna. Nyilván annak sem jó, aki belehal a karácsonyba, de milyen lesz az itt maradottaknak, akiknek a karácsony örömteli ünnepét onnantól mindig szerettük halálának emléke fogja megkeseríteni.

Fontos szem előtt tartani Magyarországon azt is, hogy az ünnepek alatti fokozott esetszám és a téli útviszonyok miatt a mentők lassan érkeznek és a sürgősségi osztályok is zsúfoltak.

Nem egy vizsgálatban megemelkedett a kórházba szállítás és a sürgősségi ellátásra várakozás alatti halálozás is. Tajvanban 4 év sztrókbetegeinek a sorsát hasonlították össze az ünnepek alatti és az év többi napjain való felvétel után. Az ünnepnapokon felvett betegek közül 20-30%-kal többen haltak meg az év többi napján felvettekhez képest (Huang és mtsi. 2019). Szintén Tajvanban, a tüdőembóliával ünnepnapokon beszállított betegek 68%-kal valószínűbben haltak meg, mint a más napokon beszállítottak (Hung és mtsi., 2021). A magyarázat az, hogy ilyenkor csökken az egészségügyi személyzet létszáma. Ezzel analóg a hétvégén felvett betegek sorsa. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a hétvégén felvett betegek valószínűbben halnak meg, mint a hétközben felvettek (Bell és Redelmeier, 2001; Barba és mtsi., 2006).

Szóval, mind a potenciális áldozatoknak, mind családjuknak jó okuk van arra, hogy az alábbiakat komolyan vegyék.

Robert Kloner és csoportja 12 éves halálozási statisztikát elemezve megállapították, hogy decemberben és januárban 33%-kal több szívhalál következik be, mint június-szeptember közti időszakban (Kloner és mtsi., 1999). Később Kloner továbbelemezte az adatokat, és rácsodálkozott arra, hogy a Hálaadás napi ünnepségtől (november negyedik keddje) kezdődően a kardiovaszkuláris halálozás Újévig folyamatosan nőtt, utána pedig kezdett csökkenni, holott az időjárás nem változott. Ebből arra következtetett, hogy ebbe a hideghatáson túl a túlfogyasztás és az ünnepek okozta stressz is belejátszik. Nyárhoz képest télen eleve gyakoribb a szívhalál, mivel a téli időszakban megnövekedik a szív terhelése, a hideg magasabb koszorúér- és érrendszeri ellenállást idéz elő, és a télen magasabb a fibrinogén szintje is, ami a véralvadáshoz szükséges egyik fontos fehérje (Kloner, 2004).

David Phillips és munkatársai 2004-es vizsgálatukban ezt írták:

"A szív- és nem szívbetegségek esetében a karácsonyi/újévi ünnepek idején a napi halálozás kiugróan magas. Ez a kiugrás a trendek és az évszakok figyelembevételével történő kiigazítás után is fennáll, és különösen nagy a kórházba érkezéskor, a sürgősségi osztályon vagy ambuláns betegként elhunyt személyek esetében. Ebben a csoportban az ünnepi időszakban 4,65%-kal több szívhalálozás és 4,99%-kal több nem kardiovaszkuláris eredetű halálozás történik, mint ami akkor várható lenne, ha az ünnepek nem befolyásolnák a halálozást."

Ebben a kutatásban azt is kimutatták, hogy a halálozásban mind karácsonykor mind Újévkor van egy-egy kiugrás. Minden évben december 25-én a legmagasabb a szívhalálozás, utána másodiknak december 26 következik, s a harmadik "helyezett" január 1-e. A nem kardiovaszkuláris eredetű halálozás ezeken a napokon szintén megugrik.

Több magyarázat is lehetséges, de önmagában egyik sem helytálló, azaz sokféle tényező összejátszásának eredménye a fokozott mértékű halálozás.

Az kiugrások lehetséges magyarázatai közt szerepel az emocionális stressz, amit némileg gyengít, hogy az Alzheimer betegek halálozása is fokozott, pedig náluk a mentális leépülés miatt nem várható, hogy tudatában legyenek az ünneppel és annak jelentőségével.

Lehetséges magyarázat az étel és alkoholfogyasztás megnövekedése, de ezt a magyarázatot gyengíti, hogy a kórházban fekvők körében is megugrik a halálozás, holott a kórházakban szigorúan szabályozzák az étel és italfogyasztást. Ez csak azt mutatja, hogy a megnövekedett halálozásnak többféle oka is lehet. Az alkohol széles körben népszerű a nyugati társadalmakban, és elterjedt az a hiedelem, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás kardioprotektív előnyökkel járhat. Mindazonáltal a túlzott alkoholfogyasztás kardiovaszkuláris egészségre gyakorolt káros hatásai ugyanakkor jól dokumentáltak. A "ünnepi szívszindróma" kifejezést a hétvégeken és ünnepnapokon gyakran megfigyelhető szívritmuszavarok előfordulásának leírására használják, nagy mennyiségű alkoholfogyasztást követő időszakot követően. A szívritmuszavarok és a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás közötti összefüggést eredetileg már több évtizeddel ezelőtt kimutatták azokon a betegeken, akik pitvarfibrillációval kerültek kórházba, miután hétvégi mértéktelen alkoholfogyasztásban vettek részt. Későbbi kutatások kimutatták, hogy az ünnepi szívszindróma olyan egyéneknél is előfordulhat, akik ritkán vagy soha nem fogyasztanak alkoholt, de alkalmanként mértéktelen alkoholfogyasztásban vesznek részt. Az ünnepi szívszindróma továbbra is gyakori a sürgősségi osztályokon, ahol az esetek 35-62%-ában az alkohol a pitvarfibrilláció kiváltó tényezője, különösen 12-36 órával a tivornyázás abbahagyása után. (Jain és mtsi., 2023).

A rendszeres alkoholfogyasztás növeli a vérnyomást, ami artériás magas vérnyomáshoz vezet, ami önmagában is kockázati tényező más szív- és érrendszeri betegségek és a hirtelen szívhalál nézőpontjából. Az akut fogyasztást követően vérrögképződés elősegítő változásokkal, krónikus ivás esetén vérhígulással, a megvonást követően viszont fokozott trombózis kockázattal jár. Ezenkívül a krónikus visszaélés következtében az agyi anyagcserét befolyásolva csökkentheti a regionális agyi véráramlást, vagy akut bevitel esetén az agyi artériák érösszehúzódásához vezethet. Mindezek a fent említett hatások sztrókhoz vezethetnek, és a rendszeres ivás a vérhígító hatás miatt agyvérzéssel is járhat. Fontos megjegyezni, hogy a ünnepi szívszindrómában szenvedő betegek látszólag egészségesek, nincs a kórtörténetben szívrendellenességre utaló tünet, illetve nincs klinikai jele szívbetegségnek (Tonelo és mtsi., 2013).

Az alkohollal való visszaélés esetén a hirtelen szívhalál kockázata is nagyobb, ami a bevitt mennyiséggel együtt nő, függetlenül a korábbi szívesemények, például ischaemiás szívbetegség vagy szívinfarktus jelenlététől.

Egy következő magyarázat a halál elhalasztása. Vannak kutatások arra, hogy szimbolikusan nagy jelentőségű események (ünnepek, születésnap, unoka diplomázása, stb.) miatt emberek képesek későbbre halasztani halálukat. Egy érdekes vizsgálatban a kutatók arra figyeltek fel, hogy a kínaiak és japánok körében a kórházban ápolt krónikus szívbetegek közül aránytalanul sokan, 27%-kal többen halnak meg minden hónap 4-én. A négyes szám szerencsétlen számnak számít, ugyanis a mandarin, a kantoni és a japán nyelven, a "halál" és a "négy" szavakat majdnem azonos módon ejtik. Ez a baljóslatú hasonlóság olyan erős, hogy némely kínai és japán kórházban nincs 4. emelet és 4-es számú kórterem, a kínai hadseregben nincs 4-es számú repülőgép , és Kelet-Ázsiában az emeletes házakban gyakran nincs negyedik emelet (Phillips és mtsi., 2001).

De ezt megint csak kikezdi az Alzheimer betegek szintén fokozott halálozása, továbbá az elhalasztott halál esetén az ünnepek előtt halálozáscsökkenés kéne mutatkozzon, de ezt Phillips-ék nem figyelték meg. Ugyanakkor más vizsgálatok határozott halálozáscsökkenést tapasztaltak a karácsonyt megelőző hétben (Lindenberger és mtsi., 2018).

Távoli kultúrákban élő embereket vizsgáló tanulmányok azt találták, hogy az érzelmi jelentőségű ünnepek előtt és alatt csökken, utána pedig nő a halandóság. Más szóval a halálozás "későbbre eltolódik". A halandóság változását a "Az aratási holdfesztivál " esetében vizsgálták. Ez a kínaiak (és más ázsiai népek) számára fontos őszi ünnep. A halálozás "későbbre tolódása" az ünnep utáni időszakra egyértelműen megfigyelhető volt. Ezt az ünnepet nem minden évben ugyanazon a napon ünneplik, ezért különösen alkalmas a pszichológiai hatások elemzésére. Érdekes, hogy a stroke érzékenyebben mutatta ezt a jelenséget, mint a szívinfarktus. Az idős kínai nők halálozása tükrözte a legkifejezettebben ezt a hatást, akik az ünnepségek központi résztvevői. A zsidó lakosság körében is megfigyelhető a halálozás eltolódása a vallási ünnepek utáni időszakra. Pészah idején ez a jelenség a zsidó férfiaknál figyelhető meg a legmarkánsabban, akik az ünnep központi szereplői (Folyovich és mtsi., 2021).

Az orvosi ellátás igénybevételének indokolatlan késedelme. Előző tanulmányok azt mutatják, hogy a sürgősségi ellátó intézményekbe történő felvételek száma ünnepnapokon csökken, és közvetlenül utána megugrik. Ez a jelenség azért fordulhat elő, mert egyes betegek későbbre tolják az orvosi szolgáltatások igénybevételét, hogy elkerüljék a szabadságuk megzavarását. Ide sorolható az elfelejtett gyógyszerbevétel vagy utazáskor az otthon felejtett gyógyszer miatt megszakított szedés.

Phillips és munkatársai 2010-es elemzésükben az 1979 és 2004 közt bekövetkezett összes, 57 451 944 halálesetet vizsgálták. Ebben a vizsgálatban 5 nagy betegségcsoportot elemeztek: a keringési rendszer betegségei; daganatok; a légzőrendszer betegségei; endokrin, táplálkozási, és anyagcsere-betegségek; és az emésztőrendszer betegségei. E betegcsoportokban - a daganatos betegségeket leszámítva - szignifikánsan megnőtt a Karácsony és az Újév körüli halálozás.

Egy magyar vizsgálatban 2007 és 2016 közötti isémiás sztrók megbetegedést és halálozást vizsgáltak, és érdekes módon itt fordított szabály volt érvényes. Amikor a karácsonyt megelőző kettő, öt nap vagy egy hónap alatt végzett vérrögoldás és halálozási adatait hasonlították össze a 24-ét követő kettő, öt nap, egy hónap adataival, szignifikánsan többen kaptak isémiás sztrókot karácsony előtt, mint után. A halálozásban a kettő és öt napi intervallumok összehasonlításában nem volt különbség, de a megelőző hónapban kevesebben haltak meg, mint a karácsonyt követő hónapban. (Az elemzés kicsit összetettebb, nemek és korcsoport szerint is elemezték az adatokat.) A szerzők ezt nőknél a készülődés okozta stresszre, férfiaknál az anyagiakra vezették vissza (Folyovich és mtsi., 2021).

A Karácsony pszichés hatását a betegségek rosszabbodására egy érdekes vizsgálat még jobban kidomborítja, mivel Új-Zélandról származó adatokat elemeztek, ahol a karácsony nyáron van. Ez az évszak általában alacsonyabb szív- és érrendszeri, valamint sztrók-halálozással jár, ezért a vizsgálatban megfigyelt átmeneti növekedés nem hozható összefüggésbe mással, mint magával az ünneppel.

A szerzők 25 éves időszakot elemezve megerősítették, hogy a december 25. és január 7. közötti időszakban 4,2 százalékkal nőtt a (kórházon kívüli) szívhalálozás. Azt is megfigyelték, hogy az ebben az időszakban elhunytak átlagéletkora közel 1 évvel alacsonyabb volt, mint az év más időszakaiban elhunytaké, azaz ezek idő előtti halálnak tűnnek (Knight és mtsi., 2016).

Valójában általánosíthatunk is, miszerint általában a nagy ünnepek mind megviselik az emberek szervezetét és a betegek ezt különösen megsínylik. Mahek Shah és csoportja a Függetlenség napi ünnepség hatását vizsgálta és szignifikánsa gyakoribbnak találták az infarktust előfordulását (Shah és mtsi., 2016).

Következtetések

Akinek még nem sikerült, annak meg kéne tanulnia visszafogni magát az ünnepek alatt. Épp valakinek tanácsoltam, hogy térjen vissza a paleora, mire visszakérdezett: az ünnepek alatt? Mindazok az un. civilizációs betegségek, amikbe az emberek idő előtt meghalnak, a túlevéssel és elhízással állnak kapcsolatban. Egy amerikai országos felmérés szerint a túlsúlyosak és elhízottak 10-14 évvel korábban halnak meg, mint a normál súlyú kortársaik (Greenberg, 2013).

Ne nehezítsük meg családtagjaink és vendégeink helyzetét a túlkínálással, az ételek és italok halmozásával, mert a túlevésre és túlivásra különösen ünnepekkor, mindenki fokozottan hajlamos.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre