Fordította: Czárán Judit
Bárki lehet függő, ha körülményei, életútja, személyes döntései azzá teszik
Source: www.Freepik.com
A "függő személyiség" kifejezést széles körben használják. Vajon tényleg vannak olyan emberek, akik másoknál hajlamosabbak rá, hogy függővé váljanak valamitől?
Az 1990-es években az "addikt személyiség" kifejezést először a gyógyszeripari cégek használták - ironikus módon éppen a függőséget okozó fájdalomcsillapítók népszerűsítése kapcsán.
Az egyik vényköteles opioid gyógyszer, az OxyContin marketingje során például az amerikai Purdue Pharma gyógyszergycég arra utasította az orvoslátogatókat, hogy mondják azt az orvosoknak, hogy csak "függő személyiséggel" bíró emberek esetében van némi kockázata a függőség kialakulásának, holott tudták, hogy az általuk ajánlott gyógyszer kifejezetten addiktív, és széles körben élnek vissza vele. Az USA-ban kialakult opioidválságért például, amely 1999 és 2020 között több mint félmillió emberéletet követelt, az olyan erősen addiktív szereket teszik felelőssé, mint az OxyContin és az opioid fentanil.
Az az elmélet, hogy a személyiségünk határozza meg, függővé válunk-e vagy sem, "nagyon jól jött a gyógyszeriparnak" - mondja Ian Hamilton, a brit Yorki Egyetem addiktológiával foglalkozó docense. "Hiszen ez egyfajta felmentést adott volna nekik, ugyanis azt üzente volna az embereknek, hogy 'ha olyan gyenge vagy, hogy a termékünk használatától függővé válsz, annak kizárólag a te személyiséged az oka, nekünk ehhez semmi közünk'".
De vajon tényleg van olyan, hogy függő személyiség? Vajon tényleg léteznek olyan emberek, akik hajlamosabbak rá, hogy függővé váljanak?
Sok pszichiáter és addiktológus szerint nincs tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná az elmélet helyességét. Egyben arra is figyelmeztetnek, hogy a koncepció káros, mivel azt sugallja, hogy nekünk magunknak alig, vagy egyáltalán nincs ráhatásuk arra, hogy függővé válunk-e vagy sem.
Megjegyzik ugyan, hogy bizonyos személyiségjegyek és a függőség között lehet némi kapcsolat, de ez a kapcsolat sokkal áttételesebb és bonyolultabb, mint amire a "függő személyiség" kifejezés általában utal.
Mark Griffiths, az egyesült királyságbeli Nottingham Trent Egyetem függő viselkedést kutató professzora a "függő személyiség" elképzelést "teljes egészében mítosznak" nevezi.
"Ha azt állítjuk, hogy létezik olyan, hogy addikt személyiség, akkor azzal azt is állítjuk, hogy van valami olyan emberi tulajdonság, amely előre jelzi, és csak ezt jelzi előre, hogy valaki függő lesz-e vagy sem," - mondja Griffiths. "Márpedig semmilyen tudományos bizonyíték nincs rá, hogy ilyen tulajdonság létezne".
A függő személyiség kifejezés valójában "fekete-fehérben való gondolkodásra utal egy rendkívül összetett dologgal kapcsolatban" - állítja Anshul Swami, a londoni Nightingale Kórház felnőtt mentális egészséggel és függőségekkel foglalkozó pszichiátere is. "Nincs egyetlen a függőséget előre jelző személyiségtípus, és nincs olyan függő, aki pont olyan lenne, mint egy másik függő".
Ez persze nem jelenti azt, hogy bizonyos személyiségjegyeknek ne lenne közük "a függő viselkedésmódok, kialakulásához és fennmaradásához" - mondja Griffiths.
A neurózis például hajlamosíthatja az embert a függőség számos formájára. A neuroticizmus a Big Five személyiségjegyek egyike, és az alapján határozzák meg, hogy egy ember milyen mértékben reagál az érzékelt fenyegetésekre és stresszhelyzetekre. Az erősen neurotikus emberek hajlamosak a szorongásra és a negatív gondolatokra. 175 vizsgálat elemzése szerint a kábítószerekkel való visszaélés a neurózis magas és a lelkiismeretesség alacsony szintjével (az önkontroll hiányával) hozható összefüggésbe. A kutatások szerint a különböző viselkedési függőségek, mint például az internet- vagy a testmozgásfüggőség, valamint a kényszeres vásárlás, szintén összefüggnek a neuroticizmussal.
"Ha neurotikus valaki, az azt jelenti, hogy erős hajlama van a szorongásra" - mondja Griffiths. "Az emberek azért is hajlamosak lehetnek függő viselkedésmódok kialakítására vagy függőséget okozó szerek használatára, mert így próbálják kezelni a neurózisukat. A legtöbb függőség a megküzdésről szól, és különböző mentális problémákra, például a depresszióra vagy a szorongásra adott válasznak tekinthető."
Ám nincs egyetlen olyan tulajdonság, amely a függőség és kizárólag a függőség kialakulását vetítené előre - állítja Mark Griffiths, aki arra is rámutat, hogy nincs olyan kutatás, amelyből az derülne ki, hogy minden függőségben szenvedő ember neurotikus. "Sok olyan neurotikus van, aki nem lesz függő. A neuroticizmus összefügg a függőséggel, de nem jósolja meg azt".
Ahogy Hamilton mondja, ha valamilyen szerfüggőségről van szó, sokszor "ördögien nehéz" kibogozni, hogy mi volt előbb. "Azt tudjuk, hogy a kábítószerfüggők között nagyobb a depressziósok és/vagy a szorongók aránya. De ez sokszor tyúk-tojás kérdésnek tűnik. Ugyanis nehéz eldönteni, hogy a neurózisa miatt nyúlt az illető a droghoz, vagy a kokainfüggősége miatt lett labilis érzelmileg?".
"A függőségek nagyon bonyolult és többtényezős jelenségek." - állítja Swami. A kutatások azt mutatják, hogy a függőségek kialakulását a genetika és a környezeti tényezők széles skálája befolyásolhatja, például a kortársak felől érkező nyomás, a szerekkel való túl korai találkozás vagy a korábban elszenvedett fizikai vagy szexuális bántalmazások.
Egy 2018-as vizsgálat megállapította, hogy az ősi HK2 retrovírus, amely a dopamin nevű vegyi anyag felszabadításában részt vevő gén közelében található, gyakrabban fordul elő a kábítószerfüggőknél. Ezért a kábítószerrel való visszaélésben szenvedő embereknek akár két-háromszor nagyobb valószínűséggel épült be a HK2 a genomjukba, ami erős összefüggést jelez a függőséggel - állapították meg a kutatók.
Swami szerint azonban ez a tanulmány sem szolgáltat bizonyítékot arra, hogy egyes emberek "függőbb személyiséggel" rendelkeznének, mint mások.
"Ez a HK2-vel kapcsolatos előzetes megállapítás nem magyarázza, hogy miért van az, hogy a betegek növekvő számánál a későbbi életkorban alakul ki a függőség" - mondja. "Ha ez az ő esetükben is fennállt, és asszociatív vagy ok-okozati összefüggésről lenne szó, akkor a függőség bizonyára hamarabb kialakult volna".
A társadalmi nem a függőség másik kockázati tényezője. Az Egyesült Államokban a férfiak és fiúk 11,5%-a szenved kábítószer-függőségben, szemben a nők és lányok 6,4%-ával. Ennek több oka is van, mondja Hamilton. "A férfiak, különösen a tizenéves fiúk hajlamosabbak a kockázatvállalásra és impulzívabbak" - mondja. Az impulzivitás egy másik, a függőséggel összefüggésbe hozható tulajdonság. Hamilton azonban arra figyelmeztet, hogy itt jelentős hiányosságok lehetnek az adatokban, mivel a nők a gyermekgondozással kapcsolatos problémák és a megbélyegzéstől való félelem miatt kisebb valószínűséggel fordulnak szakemberhez a problémájukkal.
A kutatások azt mutatják, hogy a környezet és az ember neveltetése is erősen befolyásolja a függőségi kockázatot. Egy tanulmány szerint az opiátokat használók körében 2,7-szer nagyobb valószínűséggel fordult elő gyermekkori szexuális és/vagy fizikai bántalmazás, mint az opiátokat nem használók körében. Egy 2022-es tanulmány szerint azok, akik gyerekkorukban négy traumatizáló élményt éltek át, például fizikai, szexuális vagy érzelmi bántalmazást, illetve a szülő elvesztését, azok háromszor nagyobb valószínűséggel küzdöttek felnőttkorukban alkoholproblémákkal.
"Az olyan pszichoszociális tényezők, mint az erőszak, a szexuális bántalmazás és az érzelmi elhanyagolás szoros összefüggést mutatnak a függőséggel"- mondja Swami. "Sokan azt mondják, hogy 'én már korábban is függő voltam, ez a génjeimben van'. De amikor ezeknek az embereknek mélyebbre ásunk a klinikai kórtörténetében, többnyire az derül ki, hogy rengeteg alkohol, elhanyagolás, bántalmazás, trauma és nélkülözés volt az életükben, ami generációról generációra öröklődött, és függőség formájában manifesztálódott".
Annak ellenére, hogy nincs tudományos bizonyíték, ami alátámasztaná, a "függő személyiség" létezését, a kifejezést továbbra is széles körben használják. Pedig "óvatosnak kell lennünk a nyelvhasználattal, mivel az emberek hajlamosak internalizálni azt, amit a kifejezés jelent" - mondja Hamilton. "Ha függő személyiségnek hiszi magát valaki, az megfoszthatja őt minden reménytől... és azt erősítheti benne, hogy ez az a pálya, amelyen végig kell mennie, mert ezen nincs hatalma változtatni".
Swami is egyetért azzal, hogy a koncepció szélsőségesen "fatalista". "Megakadályozza az embert, hogy felelősséget vállaljon magáért, és a gyógyulása érdekében konstruktív megoldásokat keressen a problémájára" - mondja.
Griffiths szerint sok függőségben szenvedő ember a "függő személyiség" elméletet "viselkedése igazolására" használja. "Amikor valaki azt mondja, hogy függő személyiség vagyok, azzal valójában azt mondja, hogy 'a függőségből nem lehet kigyógyulni' "- állítja.
"A függőségek - az összes többi ismert betegséghez hasonlóan - rendkívül összetett biológiai, pszichológiai és pszichoszociális jelenségek," - mondja Swami, -"amelyekre mindenki egyszerű magyarázatot keres, holott egyszerű magyarázat nincs rájuk".