Vigyázzunk a bőrünkre!


Fordította: Czárán Judit

A Nap a barátunk is, de ártani is tud a bőrünknek. Fontos tudnunk, mire figyeljünk.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Source: www.Freepik.com

A bőrrák típusai és tünetei

A bőrráknak három fő típusa létezik, mindegyiknek más jellemzői és figyelmeztető jelei vannak.

Bár a bőrrák korai stádiumában gyakran nem mutat tüneteket, mindegyik típus legfontosabb figyelmeztető jele egy új vagy megváltozott bőrfolt lehet, amely két hétig vagy annál tovább fennáll.

Általános tünetek minden típusnál

A bőrrák bármely típusára utaló általános tünetek a következők:

  • Új anyajegy vagy dudor
  • Meglévő anyajegy méretének, alakjának vagy színének megváltozása, vagy vérzés.
  • Rózsaszín, vörös vagy barna, lapos vagy kiemelkedő folt.
  • Nem gyógyuló, vérző vagy kérgesedő seb
  • Viszkető, vérző vagy fájdalmas terület
  • Fényes vagy bőrszínű dudor
  • Durva, pikkelyes, vörös folt
  • Szabálytalan vagy kiemelkedő szélű kinövés
  • Szokatlan színű kinövés, például fehér, fekete, kék, rózsaszín vagy piros

Ha ilyet észlel magán, azonnal forduljon bőrgyógyászhoz:

  • Új anyajegy vagy kinövés
  • Meglévő anyajegy méretének, alakjának, színének vagy textúrájának megváltozása
  • Négy héten belül nem gyógyuló seb
  • Vérző, viszkető vagy fájdalmas folt
  • Bármilyen aggasztónak tűnő bőrelváltozás

1. Bazálsejtes karcinóma

A BCC a bőrrák leggyakoribb formája, amely az Egyesült Államokban az összes bőrrákos eset körülbelül 80 százalékáért felelős. A BCC a felhám alsó részén elhelyezkedő bazális sejtekből indul ki, amelyek folyamatosan osztódnak, hogy a bőr felszínén lévő öregedő laphámsejteket pótolják.

Hol jelenik meg: A BCC leggyakrabban a napnak kitett területeken alakul ki, például az arcon, a fülön, a fejbőrön és a nyakon, de megjelenhet a mellkason, a háton, a hason vagy a lábszáron is.

Mire figyeljünk?

  • Tartós, nem gyógyuló seb vagy fekély: Fényes, áttetsző, rózsaszín, gyöngyházfehér vagy vörös seb. Lehet érintésre érzékeny, érdes, kiemelkedő szélű, vérző, váladékozó vagy kéregszerű. Ha a sebek vagy fekélyek négy héten belül nem gyógyulnak, és ennek nincs más, egyértelmű oka, az bőrrák jele lehet.
  • Dudor vagy csomó: Kicsi, lassan növekvő dudor, amely világosabb bőrtónusúaknál fényes rózsaszín, fehér vagy vörös, színes bőrűeknél fekete vagy barna lehet.
  • Vörös foltok: Vörös bőrterületek, amelyek viszkethetnek, irritációt okozhatnak vagy fájdalmasak lehetnek.
  • Rózsaszínű kinövés központi bemélyedéssel: Enyhén kiemelkedő rózsaszín dudor cakkos széllel és beesett középponttal, amely kérgesedhet és apró, látható vérerek alakulhatnak ki rajta.
  • Hegszerű bőrterület: Lapos, fényes folt, amely fehér, sárga vagy viaszosnak tűnik, és nem egyértelműen körülhatárolható - ez gyakran az invazív BCC jele.

Kinézet bőrtípus szerint: A világos bőrűeknél a BCC-k jellemzően kerek, hússzínű csomók, gyöngyházfényű dudorok vagy rózsaszín foltok formájában jelennek meg. Sötétebb bőrtónusú embereknél a daganatok emelkedett barna vagy fényes fekete elváltozásként jelentkezhetnek.

2. Laphámrák

A laphámrák (SCC) a bőrrák második leggyakoribb típusa, évente több mint 1 millió esetet diagnosztizálnak csak az Egyesült Államokban. Az SCC a laphámsejtekből ered, amelyek a hám legkülső rétegében található lapos sejtek, amelyeket rendszeresen "levedlünk", illetve amelyek rendszeresen cserélődnek.

Hol jelenik meg: Az SCC leggyakrabban olyan területeken alakul ki, amelyek gyakran vannak kitéve a napfénynek - például az arcon, a fülön, a nyakon, a karon, a mellkason és a háton. De megjelenhet hegekben, bőrfoltokban vagy sérült bőrben is, gyakran úgy, hogy a környező bőrön a napsugárzás okozta károsodás jelei mutatkoznak.

Mire figyeljünk:

  • Vastag, pikkelyes, vörös folt: Hosszan tartó, megvastagodott vörös terület elmosódott határokkal, amely hegesedhet vagy vérezhet.
  • Kinövés központi bemélyedéssel: Bőrfelszínből kiemelkedő elváltozás bemélyedő középponttal, amely viszkethet, vérezhet és gyorsan nőhet.
  • Krónikus nyílt seb: Több hétig fennálló seb, amely gyakran vérzik vagy heg képződik rajta, mégsem gyógyul.
  • Szemölcsszerű elváltozás: Szemölcshöz hasonló kinövés, amely kérgesedhet, illetve időnként vérezhet.
  • Vörös, kemény dudor: Szilárd, kiemelkedő elváltozás, amely érzékeny is lehet.
  • Durva felületű vagy pikkelyes folt: A környező bőrtől eltérő tapintású terület.
  • Seb, amely begyógyul, majd újra felnyílik: Olyan seb, amely elékezd begyógyulni, majd újra és újra felszakad.

Fontos megjegyzés: A BCC-vel összehasonlítva az SCC hajlamos gyorsabban növekedni, és nagyobb eséllyel képez áttétet a test más részeire. Korai felismerés esetén azonban jól gyógyítható.

3. Melanoma

Bár a rosszindulatú melanoma az összes bőrrákos esetnek csak körülbelül 1 százalékát teszi ki, ez a legveszélyesebb típus, mivel nagy az áttétképződés kockázata, és ezért a bőrrákkal kapcsolatos halálesetek többségéért felelős. A melanoma akkor keletkezik, amikor a melanociták - a bőr pigmenttermelő sejtjei - kontrollálatlanul növekedni kezdenek.

Hol jelenik meg: A melanoma kiindulhat egy már meglévő anyajegyből, de hirtelen, új foltként is megjelenhet. A test bármely részén kialakulhat, beleértve a napfénynek általában nem kitett területeket is.

Mire figyeljünk: A korai jelek lehetnek egy már meglévő anyajegy változásai, de minden új, szokatlan vagy pigmentált bőrkinövés gyanúra adhat okot. Leghatékonyabban két módszer segíthet a potenciális melanomák kiszűrésében:

Figyelmeztető jelek

A melanoma korai felismerésének egyik legmegbízhatóbb módja az ABCDE (az angol elnevezések rövidítéseiből alkotott mozaikszó) szabály követése Ezek az egyszerű irányelvek segíthetnek időben felismerni a bőrrákra utaló kisebb elváltozásokat.

  • Aszimmetria: Az anyajegy nem szimmetrikus, az egyik fele másképp néz ki, mint a másik.
  • Határ: A szélei elmosódottak, szaggatottak vagy nem egyértelműen kivehetők.
  • Szín: Az anyajegy többféle színű vagy egyenetlen színeloszlású.
  • Átmérő: Az anyajegy jellemzően 6 milliméternél nagyobb átmérőjű.
  • Változékonyság: Az anyajegynek változik a mérete, az alakja, a színe vagy a tünetei, utóbbiak lehetnek viszketés, vérzés vagy érzékenység.

A "rút kiskacsa" megközelítés

A legtöbb anyajegy egyformán néz ki, a melanomák azonban furcsa "rút kiskacsáknak" tűnnek, amennyiben eltérnek a többi anyajegytől. Érdemes tehát azt a módszert alkalmazni, hogy megkeresünk magunkon minden olyan foltot, amely nem illik a többihez - legyen az sötétebb, nagyobb, kisebb, vagy egyszerűen csak a többitől eltérő. Ha azt vesszük észre, hogy az egyik anyajegyünk más, mint a többi, érdemes azt bőrgyógyásszal megnézetni.

További figyelmeztető jelek:

  • Új anyajegy vagy szokatlan sötét folt, amely eltér a környező bőrtől.
  • Meglévő anyajegy, amely viszketni, vérezni vagy fájni kezd.
  • Folt, amely kiemelkedik a bőrből, holott korábban lapos volt.
  • Folt, amely érdes, hámló vagy fekélyes felületű.

Mi okozza a bőrrákot?

A jelenlegi kutatások szerint a bőrrák kialakulásának fő kockázati tényezője a napfénynek, különösen ultraibolya (UV) sugárzásnak való túlzott kitettség. A legtöbb esetben a bőrrák összefügg a túlzott UV-expozícióval.

Viszont mérsékelt mennyiségben a napfény kulcsfontosságú a D-vitamin-termeléshez, az egészséges cirkadián ritmus fenntartásához, valamint az immunrendszer, a jó hangulat és általában az egészség támogatásához.

A túl sok UV-sugárzás azonban kétféle módon is okozhat bőrrákot: egyrészt károsíthatja a DNS-t, ami rákhoz vezethet, másrészt gyengítheti az immunrendszert, ami megnehezíti a szervezet számára a rákos sejtek elleni küzdelmet.

A napozás időtartama és intenzitása - különösen gyermek- és serdülőkorban - ugyancsak fontos tényezők.

A bőrrák két leggyakoribb típusa - a BCC és az SCC -- a károsodott bőrsejtekből alakul ki, és az egész életen át tartó halmozott UV-expozícióval függ össze.

A melanoma a sérült melanocitákból indul ki. A BCC-vel és az SCC-vel ellentétben a melanoma kockázata inkább a tinédzserkorban, különösen 15 és 20 éves kor közötti leégésekhez kapcsolódik (1).

A bőrrákot okozó egyéb tényezők közé tartozik bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség, a szoláriumozás, a humán papillomavírussal (HPV) való fertőzöttség és a legyengült immunrendszer. A bőrrák kialakulásának kockázata miatt Ausztrália, Brazília és Irán teljesen betiltotta a beltéri szoláriumozást, és több mint 20 országban nem engedélyezik azt kiskorúak számára. Az USA 20 államában és a Columbia kerület tilos 18 év alattiak számára a barnítóberendezések használata.

A bőrrák 3 fő típusának kockázati tényezői

Bőrrák bárkinél kialakulhat, de egyeseknek nagyobb a kockázatuk, mint másoknak. Ha az alábbiak jellemzők Önre, akkor Önnél fokozottan fennállhat a bőrrák kialakulásának kockázata, ami különösen fontossá teszi a bőr rendszeres ellenőrzését és a napvédelmet.

  • Könnyen leégő világos bőr
  • Kék vagy zöld szem
  • Szőke vagy vörös haj
  • Napégési sérülések fiatalkorban, különösen gyermekkorban
  • Sok vagy szokatlan anyajegy
  • A családban vagy az illetőnél magánál előfordult bőrrákos megbetegedés
  • 50 év feletti életkor
  • Legyengült immunrendszer
  • Gorlin-szindróma, Bazex-Dupré-Christol-szindróma vagy Rombo-szindróma - ezek olyan genetikai alapú betegségek, amelyek kifejezetten növelik a BCC kockázatát.
  • Régóta fennálló égési hegek, tartós fekélyek vagy sebek, a HPV bizonyos típusai, amelyek mindegyike egyértelműen növeli az SCC kockázatát.
  • Dohányzás, különösen a jelenleg is tartó, illetve erős dohányzás (ez csak az SCC kockázatát növeli, más bőrrák típusokét nem).
  • Mérsékelt vagy túlzott alkoholfogyasztás, ami körülbelül 20 százalékkal növelheti a melanoma kockázatát (2) úgy, hogy a nagyobb mennyiségben történő fogyasztáshoz nagyobb kockázat kapcsolódik.
  • Mellrák vagy pajzsmirigyrák az illető kórtörténetében

Milyen stádiumai vannak a bőrráknak?

A stádiumba sorolás segít a kezelés megtervezésében, ami különösen fontos a melanoma esetében, más bőrrák típusoknál nem feltétlenül. A legtöbb BCC esetében például többnyire nincs is rá szükség, mivel ezek ritkán terjednek. Ilyenkor a stádiumba sorolás csak akkor válik fontossá, ha a daganat nagy vagy előrehaladott.

Az SCC-k 5 stádiuma

Az SCC-ket általában korán diagnosztizálják, de egyes esetekben mélyebbre nőhetnek vagy átterjedhetnek a test más részeire. A stádiumbeosztás segít meghatározni, hogy a daganat mennyire előrehaladott, és kijelöli a kezelés irányát.

  • 0. stádium: A kóros sejtek a bőr felső rétegére korlátozódnak.
  • 1. stádium: A rák már a bőr mélyebb rétegeibe is benőtt, de még nem terjedt át a nyirokcsomókra vagy más szövetekre.
  • 2. stádium: A rák már a bőr mélyebb rétegeiben is jelen van, és magas kockázatú jellemzőket mutat, de még nem terjedt át a bőrön kívül más területre.
  • 3. stádium: A rák átterjedt a közeli nyirokcsomókra vagy olyan mélyebb struktúrákba, mind az izmok vagy a csont.
  • 4. stádium: A rák átterjedt távoli szervekre vagy a bőr más területeire

A melanoma 5 stádiuma

A melanoma stádiumbeosztása leírja, hogy a rák milyen mértékben terjedt el, ami döntő fontosságú a kezelés kiválasztása és a prognózis felállítása szempontjából. A korai stádiumú melanomák gyakran gyógyíthatók, míg az előrehaladott stádiumok agresszívabb kezelést igényelnek.

  • 0. stádium: A melanoma a külső bőrrétegre korlátozódik, még nem terjedt el.
  • 1. stádium: A melanoma beljebb hatolt a bőrbe, de a nyirokcsomókra még nem terjedt át.
  • 2. stádium: A melanoma megvastagodott, és bár még nem terjedt át a nyirokcsomókra, az átterjedés kockázata nagy.
  • 3. stádium: A melanoma átterjedt a közeli nyirokcsomókra vagy a nyirokrendszer eredeti helyhez közeli részeire.
  • 4. stádium: A melanoma a véráramon keresztül a bőr távoli helyeire, a nyirokcsomókra vagy a belső szervekre is átterjedt
 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre